Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-17 / 40. szám
4L oldal 1972. február 17, esfWMUk ■ »;-íríSSi Néhány évvel ezelőtt: szerény műhely, kezdetleges felszerelések, s alig félszáz munkás. Ma, mintegy kétszázan dolgoznak a modern szerelőcsarnokban. A gyártási profil: villamos berendezések. A kezdeti telephelyet most gyáregységnek nevezik, melynek bejáratán kis tábla hirdeti: Élüzem. Zsíros Sándorral, a VBKM VAV Gyár Kun- szentmiklósi Gyáregység megbízott vezetőjével a mai feladatokról, gondokról beszélgetünk. Miként lehetne eredményesebben elvégezni a kijelölt feladatokat? A siker érdekében milyen újszerű megoldásokkal próbálkoznak? Uj bérezési forma Elsőként az év elején bevezetett új bérezési formáról esik szó. A pártszervezet, a brigádok és műhelybizottságok által kezdeményezett bérezési módszer a következő: személyi órabéren alapuló, csoportos teljesítménybérezés. Hogy közelebbről miről is van szó, Zsíros Sándor így vázolja: — A lényeg az. hogy az adott munkáskollektíva a részére megállapított teljesítményszintet egy százalékkal meghaladja, akkor a dolgozók személyi órabérét is egy százalékkal emeljük. A 110 százalékot meghaladó teljesítmény esetén viszont csak félszázalékos az órabér emelkedése. — Hogyan fogadták a dolgozók ezt a bérezési formát? A Mavelődé<iüoyünk 17. száma Immár tizenhetedik számnál tart a megyei művelődésügyi osztály kiadásában megjelenő időszaki kiadvány. Kezdetben oktatásinépművelési folyóiratként indult, ám most kétszeresen is bizonytalan az érdeklődő: e szám több mint féléves késéssel jelent meg — nyomdai okokból elsősorban —, s nem szerepel benne más, csak pedagógiai tartalmú írás. Konkrétabban: a tavaly nyáron lezajlott kecskeméti pedagógustanácskozás előadásait és hozzászólásait tartalmazza. Több tartalmas, igazán figyelmet érdemlő frés látott napvilágot ebben a számban. Elsősorban Kraj- csovszki József: Az ifjúság megítélése a társadalmi elvárások alapján című szociografikus tanulmányát említhetjük, valamint Ba- body Béláét, mely ezzel a címmel jelent meg: A fiatalság önértékelési tendenciái egy írásos interjú tükrében. A tanulmány szerint az ifjúság önértékelése igényes és kritikus. A Művelődésügyünk közli még — többek között — dr. Fülöp Tamásné, dr. Szvétek Sándor. Mészáros Sándor. Terbe Dezső, Bodor Jenő és Tornyai Jenő kiegészítő hozzászólását. Mindez együttvéve igazi „tematikus” számmá avatja a kiadványsorozat tizenhetedik számát, mely segítséget nválthat megvén'1- peda^ácoisairiqk s az érdeklődőknek ahhoz, hosv felismernék- társadalmunk e jelentős rétegéért — az ifjúságért —, hogy úgy mondjam: „hivatalból” is felelősek V TVT — Kedvezően, mert saját javaslatuk megvalósításáról van szó. Bevezetése kísérleti jellegű, ezért gondoskodtunk róla,. hogy dolgozóinkat semmilyen körülmények között se érje károsodás. A féléves próbaidő végén megvizsgáljuk: jók voltak-e a csoportos normatételek, milyen arányban növekedett a termelékenység és az átlagos bérszint. Értékeljük azonban azt is, hogyan sikerült biztosítanunk a zavartalan termelés feltételeit: anyagot, alkatrészeket, hibamentes tervdokumentációt. Csak akkor mondjuk ki a végső szót, ha valamennyi tapasztalat kedvező lesz. Arányosan, nem egyenlően Beszélgetés közben kiderült, hogy az új bérezési formától sok mindent várnak az üzemben. Egyebek között a csoportokon, brigádokon belüli munkafegyelem további javulását, új munkamódszerek, munkafogások alkalmazását, jobb munkaszervezést. Nagy István, a gyáregység rendészeti előadója, az üzemi pártvezetőség tagja például így vélekedik a próbálkozásról: — Az eddigi premizálási rendszer nem volt eléggé ösztönző. Most mindenki tudja: ha a kollektíva teljesíti a meghatározott szintet, akkor minden egyes tagja árányosan részesedik a felosztható prémiumból. Arányosan, de nem egyen- lősdi alapon. Az igazgatói iroda ablakából áttekinthető a tágas udvar. Az egymás mellett sorakozó, szürke testű külszíni transzformátorházak elszállításra várakoznak. Több nem is készül ezekből a típusokból itt, a kun- szentmiklósi üzemben. Helyettük kis és nagy feszültségű beltéri kapcsolóberendezéseket állítanak elő, amelyeket gyárakban, nagyobb transzformátorállomásokon, új lakótelepeken használnak feL Magasabb színvonal Az átállás előnyeiről Zsíros Sándor elmondta: — Eddigi gyártmányaink, jóformán csak szerelési kapacitást kötöttek le. Az új berendezések gyártása viszont anyag- és munkaigényes. Értéknövekedésben ez háromszorosa a korábbinak : darabonként mintegy 40 ezer forintos termelési érték. Megtudtuk még, hogy tavaly 36 milliós termelési tervet teljesítettek, az idén 44 milliót kell produkálniuk. A feladat egyáltalán nem csekély. A siker érdekében nemcsak a bérezés megreformálására került sor, hanem jelentős változás van a munka megszervezésében is. A három üzemágban 13 szakcsoportot alakítottak ki, s mellettük működnek a szocialista brigádok. A szakcsoportok és brigádok tagjait úgy válogatták ösz- sze, hogy önállóan, valamennyi munkafolyamatot teljesíteni tudják. A biztató kezdeményezés megvalósításának még csak a legelején járnak. Az első havi tapasztalatok a várakozásnak megfelelőek, de bizonyosságot majd csak a következő hónapok hozhatnak. Kivárják a végét. Mégis: bizakodó derűlátásuk természetesnek és megalapozottnak tűnik. Szabó Attila S leli kiszolgálásért Tanácskoznak a posta szocialista brigádvezetSi Több mint 21 000 tag képviseletében 200 szocialista brigádvezető részvételével kezdődött szerdán reggel a Postások Szak- szervezetének székházában a postás szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása. Az értekezleten rész vett Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója. A postás brigádmozgalom legmagasabb fórumán Dr. Buják Konstantin posta vezérigazgató-helyettes és Bíró Bódis József, a szakszervezet titkára értékelte a posta szakmai, munkaverseny-mozgal- mának eredményeit, a szocialista brigádok tevékenységét, s meghatározta a további tennivalókat. A posta 1972. évi tervén — a szocialista brigádok munkáját is meghatározó tennivalókon — most dolgoznak. Az azonban már látszik, hogy a megnövekedett igényeknek megfelelően a közönség jobb kiszolgálása, a postai szolgáltatások minőségének javítása az idei legfontosabb szakmai feladat — hangsúlyozta a beszámoló. Hatásosabb keverékek A hazai állattenyésztők aj idén újabb tápszereket, premixeket és gyógyszereket kapnak. A Phylaxia üzemeiben a korábbi készítményeknél lényegesen hatásosabb ásványi és vitaminanyag-keverékeket gyártanak. A baromfihimlő ellen a Cehavac készítményt „vetik” majd be, és a különféle vírusos megbetegedések ellen is újabb gyógyszereket hoznak forgalo . ba. Az Állatorvostudományi Egyetem gyógyszertani tanszékével közösen végeznek kísérleteket a kü- lönleeas Sulfonamid kéI szítményekkel: ezektől re- J mélik, hogy jó eredmény- ! nyel gyógyítják majd a I borjak coli-megbetegedését. Az állattenyésztésben nagy károkat okoznak a különféle rovarok. A szakemberek újabb vegyszereket kísérleteznek ki ellenük, ezek közül néhányat idén már forgalomba hoznak. Hét év óta elnöke a Jonatán Szakszövetkezetnek Gáspár Benjámin, aki rövid, de tartalmas beszámolóban a máit évi gazdálkodást ismertette. Húsból Üj húsboltot létesített Tartán az Űj Élet Termelőszövetkezet. Céljuk az volt, hogy jobbá tegyék a i nagyközség húsellátását. A 1 február 1-én moan: letben sertés- és juhhú.1 valamint töltelékeket értékesít a termelőszöv etke- í zet A zárszámadó közgyűlés népes hallgatósága. (l’ásztor Zoltán felvételei.) Zöld utat kap egy kezdeményezés... IS tizenegyeik zárszámadás Nemrég tartotta évzáró közgyűlését Kiskunmajsa művelődési házának emeleti termében a helybeli Jonatán Szakszövetkezet. Ügy tűnt, hogy a tágas terem aligha tudja befogadni e népes termelő közösség tagjait, de végül is a későn érkezettektől eltekintve, helyet találtak az asztalok mellett. A több száz főnyi résztvevő. közöttük a vendégek, akik helyből és távolról érkeztek, érdeklődéssel hallgatták Gáspár Benjámin elnököt, amikor a vezetőség beszámolóját ismertette a múlt évi gazdálkodásról. Megalakulása óta ez a tizenegyedik zárszámadása a szakszövetkezetnek, s a mérleg adataiból kitűnt, hogy a 630 holdas, közösen művelt területtel rendelkező gazdaság a múlt évben 35 milliós bevételre tett szert és 2 millió forintnál magasabb nyereséget tud elkönyvelni. A gazdálkodás eredményeit Gáspár elvtárs így elemezte: A mezőgazdasági termelésből származó bevétel 85 százalékot a közösen művelt szőlő adta. Ennek hozama éppen négyszerese a tagság saját kezelésében levő ültetvényeknek. Tavaly egy-egy hold nagyüzemi szőlő 57 mázsát termett, de a korábbi években is meghaladta az 50 intenzív növény, akkor terem jól, ha a tápanyagban sem szenved hiányt. Kár, hogy ezt a Jonatán Szakszövetkezetben már régebbi elfogadott elvet egyes gazdaságokban figyelmen kívül hagyják. A magas hozam ellenére azonban a szőlőtermesztés ebben a szövetkezetben is csak teljes keresztmetszetében lehet gazdaságos. Ezért fejlesztette a szakszövetkezet az ezzel összefüggő ágazatokat. Saját üzemében 4 ezer mázsa szőlőt dolgozott fel, ezenkívül 5 ezer hektoliter bort, tárolt kezelt és forgalmazott. Rendkívül hasznos kezdeményezésnek bizonyul a Jonatán baromfifeldolgozója, amelyet szintén nemrég létesítettek. Itt a tagok háztáji gazdaságában nevelt és közösen értékesített baromfit dolgozták fel és adták tovább az élelmiszer-kereskedelemnek. Évekkel ezelőtt több borkimérőt nyitott a Jonatán Szakszövetkezet. Mivel időközben a közönség igénye megváltozott, a poharazó- kat sorba át kellett alakítani nagyobb választékú vendéglátó egységekké.. A szakszövetkezet kiskunmaj- sai bisztrójában többek között ma már étel-, cukrászati termék- és dohányáru is kapható. A Jonatán zöldségboltja szintén látogatott hely, amely 1971-ben havonta 159 ezer forintot forgalmazott. K. A. Nagy visszhangot váltott ki a közgyűlés résztvevőiben az a bejelentés, hogy a közös területen, valamint a szállításban, a gépesítésben, a feldolgozó és szolgáltató ágazatokban dolgozók összesen négy és fél millió forintot kerestek egy év alatt. mázsát, amely többszöröse a megyei átlagnak. Bár az ültetvény a tele pítés formájában nem te. el lényegesen a tagság ke zelésében levő szőlőkétől, metszés, a kötözés és a sz: rét kivételével minden mv veletet gépesítettek. Tavai' volt a második éve anna hogy a szőlőben vegyszer rel irtották a gyomot. Mi vei évente általában 10( mázsa szerves és 10 mázc műtrágyát szórtak ki a sző lökbe, a talajerő rendszere visszapótlása magyarázza folyamatosan visszatér magas terméseket. A szól
