Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

1972. február 16, szerda 5. oldal Űj intézmény Kecskeméten Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda Orgonamuzsika zsong a kecskeméti városi tanács­háza félemeleti boltíves fo­lyosóján. Bach — mond­ják az arra járók és kíván­csian kutatják, honnan szűrődik ki a méltóságtel­jes zene. Az ajtón kis felirat: Csa­ládi és Társadalmi Ese­ményeket Rendező Iroda. Mit intézhetnek, mivel fog­lalkoznak ebben a hosz- szú nevű hivatalban? Az iroda vezetőjétől, Kó- rossy Artúrtól kérünk fel­világosítást. — Mind többen igény­lik, hogy a család örömei­ben egy nagyobb közös­ség, a munkahely kollek­tívája, a baráti kör is osz­tozzon. Egyre többen sze­retnék az élet nagy sors­fordulóit ismerőseik jelen­létében, ünnepélyes külső­ségekkel is emlékezetessé tenni. Tulajdonképpen — hangsúlyozta az új hivatal nagy népművelési tapasz­talatokkal rendelkező ve­zetője — „közkívánatra” jöttek létre országszerte ezek az intézmények. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány 2006/970. számú rendelete valóságos társadalmi szük­ségletek szervezett, átgon­dolt kielégítését szolgálja. elmúlt hónap második fe­lében már mi szerveztük meg a kis Zimay Anikó névadó ünnepségét. Jobban izgultunk, mint a szülök, hogy minden jól sikerül­jön. — Örömmel hallunk a szép tervekről, De enged­jen meg egy kényes kér­dést: a látványos külső­ségek nem kerülnek túlsá­gosan sokba? — A fennálló rendelke­zések értelmében szolgál­tatásaink nagy része díj­mentes. Névadók, házas­ságkötési ünnepségek cél­jára megfelelően berende­zett helyiséget adunk. Gondoskodunk arról, hogy kedves szavakkal köszönt­sék a névadók alkalmából a szülőket, az „ünnepeltet”, kis műsorral is igyekszünk hangulatossá tenni az ese­ményt. Polgári gyászszer­tartásnál énekkar is köz­reműködik. Az elhunyt életének, munkásságának méltatására tekintélyes, kulturált embert kérünk fel. Csekély ellenszolgáltatás ellenében szívesen teljesí­tünk egyéb kívánságokat is. A névadásnál magas szín­vonalú műsort adunk, meg­hívókat, emléklapokat ké­szíttetünk, beszerzőnk vi­— Milyen feladatokkal bízták meg az irodát? — Materialista világné­zetüknek megfelelően mind többen kívánják, hogy új tartalommal, új formában ünnepeljék meg a család új tagját, a házasságot, avagy búcsúztassák az el­hunytat. Ezeknek a társa­dalmi ünnepségeknek, ese­ményeknek a rendezése a jövőben Kecskeméten hi­vatalunkra hárul. — Mikor kezdték meg tevékenységüket? — Hivatalosan január 1-én alakultunk, de az el­ső hetek a berendezkedés­sel, a felkészüléssel teltek el. Lemezjátszót, hangszó­rókat, magnetofonokat vá­sároltunk és most tervezzük egy villanyorgona beszer­zését. Ünnepi hangulatot önmagukban is előidéző hanglemezeket vettünk, ép­pen ezeket hallgattuk mi­előtt belépett. Arra törek­szünk, hogy meghitt, barát­ságos, ám mégis tiszteletet parancsoló környezetben fogadjuk ügyfeleinket. Ez év nyarán az első emeleten kapunk tágasabb, szebb helyet, addig itt, az anyakönyvi hivatal „fölött” Várjuk az érdeklődőket. Az rágot, megörökítjük az ün­nepséget diafilmen, vagy fényképeken. Más társa­dalmi, családi események­kel kapcsolatos szolgálta­tásokra is „berendezked­tünk”. — A forgatókönyvekből látom, hogy már a kez­det kezdetén felhasználják a másutt szerzett tapasz­talatokat, és minden ap­róságra ügyelve készülnek a társadalmi események rendezésére. Bevallom, en­gem egy kicsit nyugtalanít ez az alaposság. Vajon a hivatal nem szorítja-e hát­térbe a munkatársak, a ro­konok aktivitását, nem szűkíti-e le az együttérzés kinyilvánításainak a lehe­tőségeit? — Értem aggodalmát. A társadalmi ünnepségek so­hasem válhatnak számunk­ra gépiessé, mechanikussá. Igyekszünk mindig egy ki­csit változtatni, módosítani, messzemenően számítunk a közösség támogatására. Sőt éppen az örömben, bá­natban megnyilvánuló szo­lidaritás további élesztése egyik feladatunk. A napok­ban — például — körle­vélben kértük a kecskemé­ti üzemek párt. gazdasági és társadalmi vezetőit, hogy munkavállalók kis családjának nagy esemé­nyeit a munkahely figyel­messége tegye még ked­vessebbé, hangulatosabbá. A legtökéletesebb rendezés sem pótolhatja a közvetlen ismerősök, kollégák, szak­társak jelenlétét. Az öröm annál nagyobb, minél töb­ben osztoznak benne. Ha­tékony segítséget várunk az üzemekben alakuló társa­dalmi bizottságoktól, ök is közreműködnek a családi ünnepségek-, s halálesetnél a polgári gyászszeruirtas előkészítésében. Tanácsot, felvilágosítást adnak a hozzájuk fordulóknak. — Köszönjük a tájékoz­tatást. Tudomásunk sze­rint már az első napokban sok igény „futott be”. Kik adják a névadókon a mű­sort, ki ügyel ezek színvo­nalára? — Az iroda tucatnyi mű­sortervezetet állított össze. Ajánló bibliográfiát is ké­szítünk a névadással, há­zasságkötéssel stb., kapcso­latos művekből. Ezeket egyelőre három iskola „il­letékes” tanárának adtuk oda. A szavalatokból, ének­számokból kis összeállítá­sokat mutatnak be az út­törők. A Katona József Színház fiatal művészei is vállaltak alkalomszerű köz­reműködést Próbál már a kis harsonásegyüttes is. Ügyelünk arra természete­sen, hogy egy-egy gyerek­re, csoportra ne kerüljön túlságosan gyakran sor. Munkatársaimmal elláto­gatok a próbákra is, hogy a felkészülést segítsük. H. N. Mezőgazdasági könyvespolc Szőlő és bor Prohászka Ferenc köny­ve igazi könyvsiker, hiszen ez a kiadás már nyolcadik. A könyv tartalma azonban teljesen újnak tekinthető a nagymértékű átdolgozás miatt. Kimaradtak belőle azok a részek, amelyek ki­zárólag nagyüzemek szak­embereihez szólnak, he­lyükbe bekerült a kisebb termelő, házikeft-tulajdo- nosok sok hasznos tudniva­lója. Bővült a könyv a leg­újabb szőlőfajták értékelé­sével és sok új növényvédő szer ismertetésével. Bőveb­ben tárgyalja a házikerti lugasmüvelést, mert a vá­rosi ember is telepít már lugast hétvégi kertjében. Tehát azok is. sok haszon­nal forgathatják a köny­vet, akik kezdő szőlőter­mesztők. (Mezőgazdasági Könyvkiadó.) Hogyan vadásztak a régi Magyarországon? A szerző régész és kul- túrhistórikus, könyve pe­dig Kárpát-medence közép­kori vadászatairól szól. Zolnay László a régi vadá­szatokat is a magyar mű­velődéstörténet fontos rész­jelenségeiként tartja szá­mon. Megismerhetjük b lőle nemcsak a középkori népszokásokat, hanem a hajdani vadászati módokat és a temérdek vadászati eszközt, íjszerszámot, nyi­lat, lőfegyvert. Megtudjuk, miként vadásztak a bölény­vadászok, a királyi ebesek, solymászok, darócok, hő- gyészek, milyenek voltak a régi magyar vadaskertek, köztük Mátyás király Bu­da környéki vadaskertje. A honfoglalástól napjainkig minden nevezetes vadá­szatról megemlékezik, köz­li a középkori vadászatok címeres emlékeit is. Tartalmas, gazdag életeti A íaiusi életforma gyorsan változik napjaink­ban. Serkentően hat erre a folyamatra, hogy napja­inkban sokkal több értel­miségi — orvos, • pedagó­gus, agrármérnök, közgaz­dász, népművelő — dol­gozik falun, mint két-há- rom évtizeddel ezelőtt. Egy- egy üzem kihelyezett rész­lege vagy egy jól működő ktsz két-háromszáz ember­nek is helyben biztosít ál­landó megélhetési lehetősé­get Ugyanakkor a mező- gazdaságon belül is olyan szakmák alakulnak ki — nem is beszélve a tsz ki­egészítő üzemágak tevé­kenységéről —, amelyek is­meretlenek voltak a hagyo­mányos mezőgazdaságban. Változik a falu arculata, az ott élő emberek élet­módja. Mindez az eddigi­nél sokkal hatékonyabb népművelő munkát köve­tel. Régen túljutottunk/nár azon az igényen, amikor a könyvtár és a különböző öntevékeny mozgalom — dalárda, színjátszókor — jelentette a falusi népmű­velés alfáját és ^megáját. A népművelés a nagyüzemi mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen szakember-nevelés érdeké­ben már eddig is sokat tett. Egyrészt: a fejlettebb mezőgazdasági kultúrában fontos, természettudomá­nyos alapismeretet széles körben terjesztette; más­részt: direkt módon is hoz­zájárult a szakemberkép­zéshez a termelési eljárá­sok ismertetésével, bemu­tatásával, szakkönyvek és szakfolyóiratok terjesztésé­vel, szakmunkás-előképző tanfolyamok rendezésével, Turkológiái gyűjtemény a szanatóriumban — felrobbant a kávéfőző Muzeális értékek az iskolai könyvtárakban „Jelenlegi ismereteink birtokában lehetségesnek, sőt szükségesnek látszik, hogy a muzeális értékek­kel rendelkező kiskunha­lasi Szilády Áron és a kunszentmiklósi Damja­nich János Gimnázium könyvtárát védetté nyilvá­nítsák az arra illetékes szervek. így nem követ­kezhet be a jövőben, hogy például a kiskunhalasi Szi­lády Áron Gimnázium ér­tékes turkológiái gyűjte­ménye a soproni SZOT- szanatóriumban kallódik, vagy hogy a kunszentmik­lósi gimnázium nagykönyv­tárában klubot rendeznek be, ahol felrobban a ká­véfőző és bepiszkítja a könyveket. A helyiséget, a tároló berendezéseket és az állományt is védeni kell, hogy mindenféle il­letéktelen használattól megóvjuk." Illyés Bálint kimszent- miklósi könyvtárosnak né­hány . héttel ezelőtt elmon­dott felszólalásából idéztük az elgondolkoztató szava­kat A Pedagógusok Szak- szervezete valamint az Or­szágos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeum tanácskozá­sán élénk figyelmet kel­tettek az általa kifejtett gondolatok. A könyvtáros tanár figyel?mremél‘ó ter­vezetet dolgozott ki « Bács-Kiskun megyei isko­lai könyvtárak muzeális értékeinek megőrzésére. Úgy érezzük, hogy fon­tosabb részei közérdeklő­désre is számot tartanak ezért kivonatosan ismer­tetjük: • Feladataink. A megye iskoláiban meglevő műve­lődéstörténeti jelentőségű emlékek számbavétele. — Az oktatás-, neveléstör­ténet írásos emlékeinek gyűjtése, azoknak a tudo­mányos kutatást és isme­retterjesztést szolgáló be­mutatása. ... A védetté nyilvání­tást követően a következő feladatok elvégzését látjuk szükségesnek és megvaló­síthatónak: Mivel a mu­zeális anyag elhelyezésé­hez a jelen körülmények között helyre van szükség, először a meglevő állomá­nyokat kell selejtezni, több szakaszban. Ezt követően a muzeális értékeket meg­felelő módon elhelyezzük. A selejtezés során a me­gye középiskoláiban is fel­tehetően muzeális értékek bukkannak fel, ezért in­tézkednünk kell abban a kérdésben, hogy ki illeté­kes ezen feltehető értékek elbírálására... Elvileg egyetlen iskolát sem lehet kötelezni arra, hogy lemondjon muzeális értékeiről, amennyiben módja van azokat megő­rizni és szakszerűen tárol­ni. Ebben az esetben a mű leírását ar általános iskolák kötelesek megkül­deni a területükhöz legkö­zelebb működő középisko­lának, illetve a középisko­lák esetében a két muzeá­lis gyűjtőhely — a kun- szentmiklósi és a kiskun- halasi gimnázium — egyi­kének. A cél érdekében a megye középiskoláit északi és déli körzetre osztanák. A tennivalók részletes elemzése után így fejezi be Illyés Bálint tervezetét: „A két megyei muzeális is­kolai könyvtár a már meg­levő régi tankönyvgyűjte­ményét folyamatosan kie­gészíti a ma is használa­tos tankönyvekkel. ■ A Nemzetközi Könyvév keretében értékeinket be kellene mutatni kiállításo­kon ifjúságunknak, a peda­gógusoknak. A muzeális kincseket a jelenben kü­lön gyűjteményekben gon­dozzuk, a védettséggel a jövőnek megőrizzük. * Véleményünk szerint el­érkezett az ideje annak, hogv az eddiginél többet törőd j ünk az iskolai könyv­tárakban (szertárakban) felhalmozódott szellemi kincsekkel. Nem tudjuk, hogy az Illyés Bálint ál­tal készített tervezet a legcélszerűbb-e. Minden­képpen elismerés illeti kulturális értékeink iránti érzékenységéért, felelős­ségtudatáért. Hasznos ten­nivalókra irányította a fi­gyelmet Reméljük, ter­mékeny eszmecserét kez­deményezett H. N, a termelőszövetkezetek ál­tal tartott tanfolyamok se­gítésével, kiegészítő prog­ramok szervezésével. Olyan Új népművelési formák terjedtek el, mint a mezőgazdasági könyvhónap, amely minden évben meg­ismétlődik. Szakíró—olvasó, szaklap ankétok, műszaki hetek, tsz-akadémiák. Mind­ezek nagy szerepet játsza­nak abban, hogy parasztsá­gunk a nagyüzemi gazdál­kodással kapcsolatos új is­mereteket elsajátította, letve elsajátítja. Népszerű­ek a mezőgazdasági szak­emberek klubjai, a falusi gazdaságvezetők fórumai, a különböző vitaestek, ahol a vezetők tájékoztatják a tagságot a közérdekű poli­tikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális kérdések- rőL Az egyre sokoldalúbb fa­lusi népművelő munka eredményeként mérhető az előrehaladás — mind a kö­zösségi, mind a családi életben — a szocialista élet­forma kialakításában is. Az új népművelési formák és munkamódszerek egyre inkább pozitív hatást ér­nek el — például öltözkö­désben, korszerűbb lakbe­rendezésben — a higiénia vonatkozásában éppúgy, mint a családtervezés, em­beri kapcsolatok, etikai té­nyezők elfogadásában, a szabad idő kulturált fel- használásában, s nem utol­sósorban az érdeklődés fel­keltésében és irányításé-, ban. A fejlődés ütemének további gyorsítása most már nemcsak művelődési, hanem kommunális és mű­velődési kérdés. Az utak és járdák megépítése, a veze­tékes ivóvíz-ellátás, a kor­szerű kulturális intézmény biztosítása alapvető feltété« le és eszköze az előrehala«. dásnak. Ehhez pedig csu* pán a tanács anyagi erej* nem elégséges. Szükség var a falu minden gazdasági egységének, intézményének az összefogására, anyagi erejének az egyesítésére is. S mivel a falvak lakóinak a többsége a faluban kere­si meg a mindennapi ke­nyerét, a termelőszövetke­zetnek, a gyáregységnek, a ktsz-nek kötelessége, hogy lolgozóik — a falu lakos­sága művelődéséhez, kultu­rált szórakozásához is ere-; jükhöz mérten hozzájárul­janak. Példák sora bizonyítja már, ahol a termelőszövet­kezet, az ÁFÉSZ, a ktsz részt kért és vállalt pél- lául a művelődési ház fenntartásából, a különböző szakkörök anyagi támoga­tásából, ott fellendülőben a kulturális élet, az embe­rek odahaza is megtalálják a művelődés és szórakozás ismeretbővítő és felüdítő lehetőségeit — tartalma­sabbá, gazdagabbá vált az életük. Ezt a falvak fej­lődését gyorsító — mozgal­mat kellene mielőbb orszá­gos rangra emelni, olyan sikert bizonyító rangra, mint volt például a Televí­ziót minden iskolának mozgalom! Hasznát — mint az említett példa esetében az iskolák, elsősorban a tanyai iskolák — ezúttal a falvak népe látná. De az ő tartalmasabb életükkel együtt gazdagodna az egész ország is. P, P,

Next

/
Thumbnails
Contents