Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-16 / 39. szám
1972. február 16, szerda 5. oldal Űj intézmény Kecskeméten Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda Orgonamuzsika zsong a kecskeméti városi tanácsháza félemeleti boltíves folyosóján. Bach — mondják az arra járók és kíváncsian kutatják, honnan szűrődik ki a méltóságteljes zene. Az ajtón kis felirat: Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda. Mit intézhetnek, mivel foglalkoznak ebben a hosz- szú nevű hivatalban? Az iroda vezetőjétől, Kó- rossy Artúrtól kérünk felvilágosítást. — Mind többen igénylik, hogy a család örömeiben egy nagyobb közösség, a munkahely kollektívája, a baráti kör is osztozzon. Egyre többen szeretnék az élet nagy sorsfordulóit ismerőseik jelenlétében, ünnepélyes külsőségekkel is emlékezetessé tenni. Tulajdonképpen — hangsúlyozta az új hivatal nagy népművelési tapasztalatokkal rendelkező vezetője — „közkívánatra” jöttek létre országszerte ezek az intézmények. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 2006/970. számú rendelete valóságos társadalmi szükségletek szervezett, átgondolt kielégítését szolgálja. elmúlt hónap második felében már mi szerveztük meg a kis Zimay Anikó névadó ünnepségét. Jobban izgultunk, mint a szülök, hogy minden jól sikerüljön. — Örömmel hallunk a szép tervekről, De engedjen meg egy kényes kérdést: a látványos külsőségek nem kerülnek túlságosan sokba? — A fennálló rendelkezések értelmében szolgáltatásaink nagy része díjmentes. Névadók, házasságkötési ünnepségek céljára megfelelően berendezett helyiséget adunk. Gondoskodunk arról, hogy kedves szavakkal köszöntsék a névadók alkalmából a szülőket, az „ünnepeltet”, kis műsorral is igyekszünk hangulatossá tenni az eseményt. Polgári gyászszertartásnál énekkar is közreműködik. Az elhunyt életének, munkásságának méltatására tekintélyes, kulturált embert kérünk fel. Csekély ellenszolgáltatás ellenében szívesen teljesítünk egyéb kívánságokat is. A névadásnál magas színvonalú műsort adunk, meghívókat, emléklapokat készíttetünk, beszerzőnk vi— Milyen feladatokkal bízták meg az irodát? — Materialista világnézetüknek megfelelően mind többen kívánják, hogy új tartalommal, új formában ünnepeljék meg a család új tagját, a házasságot, avagy búcsúztassák az elhunytat. Ezeknek a társadalmi ünnepségeknek, eseményeknek a rendezése a jövőben Kecskeméten hivatalunkra hárul. — Mikor kezdték meg tevékenységüket? — Hivatalosan január 1-én alakultunk, de az első hetek a berendezkedéssel, a felkészüléssel teltek el. Lemezjátszót, hangszórókat, magnetofonokat vásároltunk és most tervezzük egy villanyorgona beszerzését. Ünnepi hangulatot önmagukban is előidéző hanglemezeket vettünk, éppen ezeket hallgattuk mielőtt belépett. Arra törekszünk, hogy meghitt, barátságos, ám mégis tiszteletet parancsoló környezetben fogadjuk ügyfeleinket. Ez év nyarán az első emeleten kapunk tágasabb, szebb helyet, addig itt, az anyakönyvi hivatal „fölött” Várjuk az érdeklődőket. Az rágot, megörökítjük az ünnepséget diafilmen, vagy fényképeken. Más társadalmi, családi eseményekkel kapcsolatos szolgáltatásokra is „berendezkedtünk”. — A forgatókönyvekből látom, hogy már a kezdet kezdetén felhasználják a másutt szerzett tapasztalatokat, és minden apróságra ügyelve készülnek a társadalmi események rendezésére. Bevallom, engem egy kicsit nyugtalanít ez az alaposság. Vajon a hivatal nem szorítja-e háttérbe a munkatársak, a rokonok aktivitását, nem szűkíti-e le az együttérzés kinyilvánításainak a lehetőségeit? — Értem aggodalmát. A társadalmi ünnepségek sohasem válhatnak számunkra gépiessé, mechanikussá. Igyekszünk mindig egy kicsit változtatni, módosítani, messzemenően számítunk a közösség támogatására. Sőt éppen az örömben, bánatban megnyilvánuló szolidaritás további élesztése egyik feladatunk. A napokban — például — körlevélben kértük a kecskeméti üzemek párt. gazdasági és társadalmi vezetőit, hogy munkavállalók kis családjának nagy eseményeit a munkahely figyelmessége tegye még kedvessebbé, hangulatosabbá. A legtökéletesebb rendezés sem pótolhatja a közvetlen ismerősök, kollégák, szaktársak jelenlétét. Az öröm annál nagyobb, minél többen osztoznak benne. Hatékony segítséget várunk az üzemekben alakuló társadalmi bizottságoktól, ök is közreműködnek a családi ünnepségek-, s halálesetnél a polgári gyászszeruirtas előkészítésében. Tanácsot, felvilágosítást adnak a hozzájuk fordulóknak. — Köszönjük a tájékoztatást. Tudomásunk szerint már az első napokban sok igény „futott be”. Kik adják a névadókon a műsort, ki ügyel ezek színvonalára? — Az iroda tucatnyi műsortervezetet állított össze. Ajánló bibliográfiát is készítünk a névadással, házasságkötéssel stb., kapcsolatos művekből. Ezeket egyelőre három iskola „illetékes” tanárának adtuk oda. A szavalatokból, énekszámokból kis összeállításokat mutatnak be az úttörők. A Katona József Színház fiatal művészei is vállaltak alkalomszerű közreműködést Próbál már a kis harsonásegyüttes is. Ügyelünk arra természetesen, hogy egy-egy gyerekre, csoportra ne kerüljön túlságosan gyakran sor. Munkatársaimmal ellátogatok a próbákra is, hogy a felkészülést segítsük. H. N. Mezőgazdasági könyvespolc Szőlő és bor Prohászka Ferenc könyve igazi könyvsiker, hiszen ez a kiadás már nyolcadik. A könyv tartalma azonban teljesen újnak tekinthető a nagymértékű átdolgozás miatt. Kimaradtak belőle azok a részek, amelyek kizárólag nagyüzemek szakembereihez szólnak, helyükbe bekerült a kisebb termelő, házikeft-tulajdo- nosok sok hasznos tudnivalója. Bővült a könyv a legújabb szőlőfajták értékelésével és sok új növényvédő szer ismertetésével. Bővebben tárgyalja a házikerti lugasmüvelést, mert a városi ember is telepít már lugast hétvégi kertjében. Tehát azok is. sok haszonnal forgathatják a könyvet, akik kezdő szőlőtermesztők. (Mezőgazdasági Könyvkiadó.) Hogyan vadásztak a régi Magyarországon? A szerző régész és kul- túrhistórikus, könyve pedig Kárpát-medence középkori vadászatairól szól. Zolnay László a régi vadászatokat is a magyar művelődéstörténet fontos részjelenségeiként tartja számon. Megismerhetjük b lőle nemcsak a középkori népszokásokat, hanem a hajdani vadászati módokat és a temérdek vadászati eszközt, íjszerszámot, nyilat, lőfegyvert. Megtudjuk, miként vadásztak a bölényvadászok, a királyi ebesek, solymászok, darócok, hő- gyészek, milyenek voltak a régi magyar vadaskertek, köztük Mátyás király Buda környéki vadaskertje. A honfoglalástól napjainkig minden nevezetes vadászatról megemlékezik, közli a középkori vadászatok címeres emlékeit is. Tartalmas, gazdag életeti A íaiusi életforma gyorsan változik napjainkban. Serkentően hat erre a folyamatra, hogy napjainkban sokkal több értelmiségi — orvos, • pedagógus, agrármérnök, közgazdász, népművelő — dolgozik falun, mint két-há- rom évtizeddel ezelőtt. Egy- egy üzem kihelyezett részlege vagy egy jól működő ktsz két-háromszáz embernek is helyben biztosít állandó megélhetési lehetőséget Ugyanakkor a mező- gazdaságon belül is olyan szakmák alakulnak ki — nem is beszélve a tsz kiegészítő üzemágak tevékenységéről —, amelyek ismeretlenek voltak a hagyományos mezőgazdaságban. Változik a falu arculata, az ott élő emberek életmódja. Mindez az eddiginél sokkal hatékonyabb népművelő munkát követel. Régen túljutottunk/nár azon az igényen, amikor a könyvtár és a különböző öntevékeny mozgalom — dalárda, színjátszókor — jelentette a falusi népművelés alfáját és ^megáját. A népművelés a nagyüzemi mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen szakember-nevelés érdekében már eddig is sokat tett. Egyrészt: a fejlettebb mezőgazdasági kultúrában fontos, természettudományos alapismeretet széles körben terjesztette; másrészt: direkt módon is hozzájárult a szakemberképzéshez a termelési eljárások ismertetésével, bemutatásával, szakkönyvek és szakfolyóiratok terjesztésével, szakmunkás-előképző tanfolyamok rendezésével, Turkológiái gyűjtemény a szanatóriumban — felrobbant a kávéfőző Muzeális értékek az iskolai könyvtárakban „Jelenlegi ismereteink birtokában lehetségesnek, sőt szükségesnek látszik, hogy a muzeális értékekkel rendelkező kiskunhalasi Szilády Áron és a kunszentmiklósi Damjanich János Gimnázium könyvtárát védetté nyilvánítsák az arra illetékes szervek. így nem következhet be a jövőben, hogy például a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium értékes turkológiái gyűjteménye a soproni SZOT- szanatóriumban kallódik, vagy hogy a kunszentmiklósi gimnázium nagykönyvtárában klubot rendeznek be, ahol felrobban a kávéfőző és bepiszkítja a könyveket. A helyiséget, a tároló berendezéseket és az állományt is védeni kell, hogy mindenféle illetéktelen használattól megóvjuk." Illyés Bálint kimszent- miklósi könyvtárosnak néhány . héttel ezelőtt elmondott felszólalásából idéztük az elgondolkoztató szavakat A Pedagógusok Szak- szervezete valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tanácskozásán élénk figyelmet keltettek az általa kifejtett gondolatok. A könyvtáros tanár figyel?mremél‘ó tervezetet dolgozott ki « Bács-Kiskun megyei iskolai könyvtárak muzeális értékeinek megőrzésére. Úgy érezzük, hogy fontosabb részei közérdeklődésre is számot tartanak ezért kivonatosan ismertetjük: • Feladataink. A megye iskoláiban meglevő művelődéstörténeti jelentőségű emlékek számbavétele. — Az oktatás-, neveléstörténet írásos emlékeinek gyűjtése, azoknak a tudományos kutatást és ismeretterjesztést szolgáló bemutatása. ... A védetté nyilvánítást követően a következő feladatok elvégzését látjuk szükségesnek és megvalósíthatónak: Mivel a muzeális anyag elhelyezéséhez a jelen körülmények között helyre van szükség, először a meglevő állományokat kell selejtezni, több szakaszban. Ezt követően a muzeális értékeket megfelelő módon elhelyezzük. A selejtezés során a megye középiskoláiban is feltehetően muzeális értékek bukkannak fel, ezért intézkednünk kell abban a kérdésben, hogy ki illetékes ezen feltehető értékek elbírálására... Elvileg egyetlen iskolát sem lehet kötelezni arra, hogy lemondjon muzeális értékeiről, amennyiben módja van azokat megőrizni és szakszerűen tárolni. Ebben az esetben a mű leírását ar általános iskolák kötelesek megküldeni a területükhöz legközelebb működő középiskolának, illetve a középiskolák esetében a két muzeális gyűjtőhely — a kun- szentmiklósi és a kiskun- halasi gimnázium — egyikének. A cél érdekében a megye középiskoláit északi és déli körzetre osztanák. A tennivalók részletes elemzése után így fejezi be Illyés Bálint tervezetét: „A két megyei muzeális iskolai könyvtár a már meglevő régi tankönyvgyűjteményét folyamatosan kiegészíti a ma is használatos tankönyvekkel. ■ A Nemzetközi Könyvév keretében értékeinket be kellene mutatni kiállításokon ifjúságunknak, a pedagógusoknak. A muzeális kincseket a jelenben külön gyűjteményekben gondozzuk, a védettséggel a jövőnek megőrizzük. * Véleményünk szerint elérkezett az ideje annak, hogv az eddiginél többet törőd j ünk az iskolai könyvtárakban (szertárakban) felhalmozódott szellemi kincsekkel. Nem tudjuk, hogy az Illyés Bálint által készített tervezet a legcélszerűbb-e. Mindenképpen elismerés illeti kulturális értékeink iránti érzékenységéért, felelősségtudatáért. Hasznos tennivalókra irányította a figyelmet Reméljük, termékeny eszmecserét kezdeményezett H. N, a termelőszövetkezetek által tartott tanfolyamok segítésével, kiegészítő programok szervezésével. Olyan Új népművelési formák terjedtek el, mint a mezőgazdasági könyvhónap, amely minden évben megismétlődik. Szakíró—olvasó, szaklap ankétok, műszaki hetek, tsz-akadémiák. Mindezek nagy szerepet játszanak abban, hogy parasztságunk a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos új ismereteket elsajátította, letve elsajátítja. Népszerűek a mezőgazdasági szakemberek klubjai, a falusi gazdaságvezetők fórumai, a különböző vitaestek, ahol a vezetők tájékoztatják a tagságot a közérdekű politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdések- rőL Az egyre sokoldalúbb falusi népművelő munka eredményeként mérhető az előrehaladás — mind a közösségi, mind a családi életben — a szocialista életforma kialakításában is. Az új népművelési formák és munkamódszerek egyre inkább pozitív hatást érnek el — például öltözködésben, korszerűbb lakberendezésben — a higiénia vonatkozásában éppúgy, mint a családtervezés, emberi kapcsolatok, etikai tényezők elfogadásában, a szabad idő kulturált fel- használásában, s nem utolsósorban az érdeklődés felkeltésében és irányításé-, ban. A fejlődés ütemének további gyorsítása most már nemcsak művelődési, hanem kommunális és művelődési kérdés. Az utak és járdák megépítése, a vezetékes ivóvíz-ellátás, a korszerű kulturális intézmény biztosítása alapvető feltété« le és eszköze az előrehala«. dásnak. Ehhez pedig csu* pán a tanács anyagi erej* nem elégséges. Szükség var a falu minden gazdasági egységének, intézményének az összefogására, anyagi erejének az egyesítésére is. S mivel a falvak lakóinak a többsége a faluban keresi meg a mindennapi kenyerét, a termelőszövetkezetnek, a gyáregységnek, a ktsz-nek kötelessége, hogy lolgozóik — a falu lakossága művelődéséhez, kulturált szórakozásához is ere-; jükhöz mérten hozzájáruljanak. Példák sora bizonyítja már, ahol a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a ktsz részt kért és vállalt pél- lául a művelődési ház fenntartásából, a különböző szakkörök anyagi támogatásából, ott fellendülőben a kulturális élet, az emberek odahaza is megtalálják a művelődés és szórakozás ismeretbővítő és felüdítő lehetőségeit — tartalmasabbá, gazdagabbá vált az életük. Ezt a falvak fejlődését gyorsító — mozgalmat kellene mielőbb országos rangra emelni, olyan sikert bizonyító rangra, mint volt például a Televíziót minden iskolának mozgalom! Hasznát — mint az említett példa esetében az iskolák, elsősorban a tanyai iskolák — ezúttal a falvak népe látná. De az ő tartalmasabb életükkel együtt gazdagodna az egész ország is. P, P,
