Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

4. oldal 1912. február 1«, wer«» Negyven millió Erdőgazdálkodás a homokon • • ­Vasúti kocsiba rakják a fenyőágat, amelyet a za­laegerszegi lepárlóüzembe továbbítanak. Az értékes gyógyászati és kozmetikai alapanyagból tavaly 1600 mázsát adtak el. (Pásztor Zoltán felvétele) De jó lenni - építőnek A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz tartozik Bács megyei er­dőterületeinek nagy része. Az erdőgazdaság összes területe 67 ezer hektár. Tevékenységüknek három fő ága: az erdőművelés, a fakitermelés és fafeldol­gozás. Legtöbb feladatot a művelési munkák adják, mivel a kiskunsági homo­kos vidéken az erdőgazdál­kodás lényegesen nagyobb hátránnyal lépett a fejlő­dés útjára, mint a hagyo­mányos erdős vidékeken. Tűzifa és ládaelem 1971-ben a tervezettnél több vastag fát vágtak ki az erdőségekből, összesen 142 ezer 500 köbméter fa­anyagot adtak át a keres­kedelemnek, Illetve az iparnak. Az erdők fele még mindig akácos, a te­rület 30 százalékán van nyár, 17 százalékán fenyő, 2 százalékán tölgy, a töb­bin pedig egyéb fafajta. Az ország tűzifaellátásá­hoz 27 és félezer köbmé­terrel járultak hozzá, a papíriparnak és a farost­üzemeknek a megnöveke­dett igényeknek megfelelő mennyiségű alapanyagot szolgáltattak. A kitermelt fa egy részét saját üze­mekben dolgozzák fel. Leg­nagyobb a jánoshalmi lá­daüzem, amelynek további fejlesztését is tervezik. Fel­dolgozást végeznek még Kelebián, Nyárjason és Bugacon. Termékeiket bel­földön és a nyugati orszá­gokban értékesítik. A ha­zai vásárlóknak ládát, sző­lőkarót, bányadeszkát, par­kettfrízt, hordódongát ad­nak. Görögországnak láda­elemeket, az NSZK-nak rakodólapelemeket, Olasz­országnak akácpapírfát, Ausztriának szőlőkarót, a szőlőtámrendszerek oszlo­pait szállítják. Erdősítés Az erdőgazdaság legfon­tosabb feladata pótolni a kivágott fákat egyrészt er­dőfelújítással, másrészt te­lepítéssel. A kettő együt­tesen csaknem 2 ezer hek­ÜGY MONDJAK, minden hasonlat sántít. Ez talán nem. Az egyik vállalat igaz­gatója fogalmazott így, amikor középtávú tervük végrehajtásának eddigi ta­pasztalatairól, s a szükséges­sé vált módosításokról be­szélgettünk. Máris módosí­tani kell a tavaly előkészí­tett. s öt esztendőre szóló programot? Hogyan tervez­tek ott, ahol végezvén a munkával, szinte rögvest nekiláthatnak az átdolgo­zásnak? Sem itt. sem a vál­lalatok nagy többségénél nem adtak ki a kezük alól megalapozatlan programot, ezt állapíthatta meg a Mi­nisztertanács. amikor ösz- szegezte a vállalati közép­távú tervek készítésének ta­pasztalatait. Csak nem dog­mát alkottak, nem minden­áron végrehajtandó, a vál­tozásoktól függetleníthető feladatokat határoztak meg. Iránytűt készítettek. Mer­re. milyen utakon haladja­nak. hová érjenek el, ezt kellett, hogy rögzítse a terv. Amit a szakemberek úgy tárt tett ki, így a jelenleg ápolás alatt álló terület 9534 hektár. A pótlások­hoz szükséges szaporító­anyagot saját csemetekert­jeikben nevelik fel. A 13 nevelő közül a legnagyobb a kelebiai, jánoshalmi és balotaszállási. Az 1971-es év kiemelkedő eredménye­ket hozott ezen a terüle­ten. A gazdaság nemcsak önellátóvá vált, hanem a megye fenyőfacsemete- szükségletét ki tudja elé­gíteni. összesen 40 millió kiültethető fenyőt állítot­tak elő. Rekordot értek el a magtermelésben a 40 va- gonnyi toboz begyűjtésé­vel. Mindez azért jelentős, mert az iparban felhasz­nált fenyőanyag 90 száza­lékát még importálni kell. A fenyvesek területéneik nö­velésére pedig legnagyobb lehetőség a Duna-Tisza közi Homokhátságon van. Az erdőnevelés első fon­tos fázisánál, a tisztítás­nál a fiatal fenyvesekből kivágott fák zöld tűvel bo­rított gallyait ugyancsak az elmúlt évben kezdték hasznosítani, az Erdőké­mia Vállalat zalaegerszegi lepárló üzemébe szállítják. Költségcsökkentés A gazdaság egyik legna­gyobb feladata az erdősí­tések gépi ápolásának megoldása volt. Az erő- és munkagépeket rövid idő alatt sikerült megtalálni­uk. Az országban elsőként alkalmazták a TL—30-as típusú lánctalpas bolgár traktort 1967-ben. A kí­sérletek eredményesek vol­tak és az 1971-es évben a 35 géppel 16 ezer 510 hektárt ápolhattak, ami annyit jelent, hogy az er­dősítésekbe kétszer került el a gép. A traktorok hatás­foka kitűnő, ezt bizonyít­ják a ráfordítási költségek is. 1967-ben a sor-, illetve sorközi kapálások összes költsége 3 millió forint, 1971-ben pedig 43 ezer fo­rint volt. A gépesítés je­lenlegi fokát kielégítőnek tartják, de a jövőre is gondolva már az idén megkezdik a fejlesztést két jelölnek, hogy: a vállalat fejlesztésének fő iránya, üz­letpolitika, az eszközállo­mány hatékonyabb fölhasz­nálása, s így tovább. Újdon­ság volt a feladat, első íz­ben készült a vállalatoknál ilyen terv. A harmadik minden bizonnyal jobb lesz. Az ötödik még inkább. De ez az első sem rossz. AZ, hogy a vállalatok fi­gyelme a napi, s éves fel­adatok mellett egyre in­kább ráterelődik a hosz- szabb távú teendőkre is, nemcsak szükséges, hanem hasznos. Az önállóság egyik feltétele, s követel­ménye. Igaz, az ilyesfajta előrelátás mindig rejt bi­zonyos fokú tévedési lehe­tőséget. Igaz az is, hogy föltételezi a leglényegesebb tényezők változatlanságát, így például az adóztatás, nyereségelvonás, fejlesztési lehetőség szilárd kereteit. Ezek — a beruházási tevé­kenység ismert feszültségei miatt — most módosultak, ha nem is alapvetően. Mó­dosulnak tehát a vállalati új géptípus kipróbálásá­val. A fakitermelést motorfű­részekkel végzik. Az el­múlt év kiemelkedő ered­ménye volt, hogy azonos létszámú dolgozóval a bá­zisidőszakhoz viszonyítva 35 ezer köbméterrel több fát tudtak kitermelni. Tar­talékoltak a kerületekben fűrészeket és hiba esetén sem volt így munkaidőki­esés. Mint az országban mindenütt, náluk is sok élőmunkát kötött le a ra­kodás. Ezért darukat sze­reztek be és a tavaly vá­sárolt ZIL gépkocsikat is felszerelték vele. Reális bérezés A dolgozók munkahelyre való szállítását GAZ ko­csikkal végzik, mivel a meglehetősen rossz utakon az autóbuszok nem tudnak közlekedni. Próbaképpen tervek szintén. Ám nem­csak ez okból. Változásokat sürgetnek kapukon belüli tényezők is. Az. hogy nem mérték fel alaposan a ke­resletet. nem tisztázták kel­lően a kooperációs kapcso­latokat, az anyagbeszerzés forrásait, a munkába állít­ható termelőberendezések összetételét, csupán néhá­nyat említve a lehetséges okok közül. Mindez bizo­nyos határig természetes. Ebben az esetben nincs mód „laboratóriumi” kísér­letekre, a próbaterep maga az élet. Sikerekkel, s ku­darcokkal egyaránt. A baj akkor kezdődik, ha a vál­tozások kapkodást szülnek; átgondolt módosítás helyett rögtönzéseket, félmegoldá­sokat. Esetleg pánikhan­gulatot. mert — mint hal­lani nem is egy helyen — „minden kútba esett”. Amiről persze szó sincsen. MÜLT ÉVI gazdasági eredményeink összefoglaló­ját éppen a közelmúltban tette közzé a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Kitűnik ebből az országos zárszám­adásból, hogy az ipari ter­melés növekedése elmaradt vásároltak két mozgatható brigádszállást. Egy-egy ilyen lakókocsiban hat munkásnak tudnak helyet adni. Sokszor okoz gon­dot, hogy a járművek nem tudnak eljutni a munka­csapatokhoz. Az elképze­lések szerint a meleg ételt konzervből állítják elő, az ÉRTI által javasolt össze­tételben. A termelési terv túltel­jesítése, valamint a javu­ló minőségi munkából adódó többleteredmények lehetővé tették a két és félezer dolgozó fizetésének emelését. Az egy főre jutó kereset az elmúlt évben 24 ezer 526 forint volt. A gazdaságban most állapít­ják meg az egyes beosztá­sokhoz kapcsolódó munka mennyiségét, minőségét, a felelősség mértékét, hogy a bérezést még reálisabbá tehessék. D. É. a tervben szereplő mérték­től. Egy esztendő ugyan nem ad okot messzemenő következtetésekre, de min­denképpen figyelmeztet. A vállalatok ugyanis közép­távú terveikben mintegy ötvenszázalékos termelés- bővüléssel számoltak, szem­ben a népgazdaság 32—34 százalékos előirányzatával. Ahogy hasonló a helyzet a kivitel esetében. A válla­latok itt is többet kíván­nak exportálni az öt esz­tendő alatt, mint ameny- nyit a népgazdasági terv feltüntet A vállalati aka­rat, akár a termelés növe­lését. akár az export bő­vítését nézzük. helyes, egészséges. Ám ennek alap­jait és feltételeit is meg kell teremteni, s ilyen ér­telemben az iránytűk „pó­lusát” valóban helyesbíte­ni szükséges. Az eredeti programhoz mérten na­gyobb szerepet követel a munka- és üzemszervezés, a belső tartalékok felhasz­nálása a termelési költsé­gek csökkentésére, a haté­konyabb műszaki fejlesztés, s általában a célratörőbb fejlesztési politika, mind a A szakmunkástanulók beiskolázásának előkészíté­se javában folyik a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál is. A továbbta­nulásra vonatkozó tájékoz­tatót minden általános is­kolában tanulmányozhat­ják már a pályaválasztás előtt álló végzős fiatalok — s tanáraik. Megtudják ebből, hogy a megye leg­nagyobb építőipari egységé­nél villanyszerelő, közpon­tifűtés-szerelő, víz- és gáz­vezeték-szerelő, vasbeton­készítő, épületlakatos, ács- állványozó, kőműves és épületasztalos szakmákra lehet jelentkezni. Feltétel: a nyolc általános eredmé­nyes elvégzése, orvosilag igazolt alkalmasság és a 14—16 év korhatár. Bányai Gyulától, a vál­lalat munkaügyi előadójá­tól kértünk bővebb felvilá­gosítást részint afelől, hogy a kor követelményeihez igazodó építőipari szak­mákra hol képezik ki a tanulókat, részint arról, milyen biztosítékot nyújt a vállalat a szakmák szín­vonalasan korszerű elsajá­tításához? — Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös. Kiskunfélegy­háza vagy Baja — sorolta Éányai Gyula a szakmun­kásképzés helyeit, s hoz­záfűzte: — a jelentkező lakóhelyétől és a választott szakmától függően. f— Milyen szakmákban folyik emelt szintű képzés? — A szerelőipari szak­mákban. Három év után szakmunkás-bizonyítványt kapnak, amellyel beirat­kozhatnak a középiskola harmadik osztályába és két év múlva érettségit tehet­nek. — S ha a fiatal olyan szakmát választ, amelyet lakóhelyétől távoli város­ban tanítanak, tud-e vala­milyen kedvezményt nyúj­tani a vállalat? — Indokolt esetben kol­légiumi elhelyezést, teljes ellátást is... S ha már a kedvezményeknél tartunk: a tanulók térítésmentesen kapnak munkaruhát, téli meleg_ ruhát és minden ké­ziszerszámot. — Tudjuk, az iskolai tan- tervnek megfelelő elméleti oktatás a szakmunkásképző gyártás, mind a gyártmá­nyok esetében. Hasonlóan ezekhez, a hitelek igénylése és Befektetése szántén újabb elemzést, átgondolást igé­nyel. akárcsak a saját fej­lesztési eszközök kamatoz­tatása. Ezek szerint mégis „minden kútba esett?” Nem. A bevezetőben emlí­tett igazgató rátapintott a lényegre: az iránytű ugyan­az maradt, de a pólus va­lamelyest módosult. A vál­lalati és a népgazdasági cé­loknak és érdekeknek egy­máshoz közelebb kell ke­rülnie. Az egyensúlyzava­rok fokozatosan így szün­tethetők meg. BAT-E TEHÁT, ha a múlt évben elfogadott ter­veket most ismét kézbe ve­szik a vállalatoknál, s itt- ott módosítanak rajtuk? Nem baj, hanem szükséges munka ez. Éppen így bizto­sítható, hogy a részletek rugalmas alakítása nyo­mán ne torzuljon az egész, a vállalati iránytű helyes útra terelje azt, ami most kátyúk között zötykölődik. azt a célt mutassa, amit el is lehet érni. M. O, intézetek tantermeiben fo­lyik. De a gyakorlati kép­zésre, a modern építőipari szakmák elsajátíttatására megvannak-e a megfelelő adottságok a vállalatnál? — Korszerűen felszerelt tanműhelyeink, üzemeink vannak és kell-e beszéde­sebb biztosíték a jó szak­emberré váláshoz, mint a vállalat építkezései. Kecs­kemét, s a megye lakóinak nem kell már bemutatni a 177 lakásos szalagházat, Az ezen végzett munkával, versenyben az ország ösz- szes vállalatával, első he­lyen végeztünk. Nívódíjjal jutalmaztak bennünket. Már most sokan állnak meg gyönyörködve a mind szebb formát és külsőt öltő megyei tanácsi és pártbi­zottsági székház építkezésé­nél. Nagyrészt a vállalat­nál képzett ifjú szakmun­kások és ipari tanulók épí­tik. Még ennél is korsze­rűbb létesítményeket készí­tenek majd azok a fiatalok, akik például már ebben az évben kerülnek a vállalat­hoz. Az ő szakvizsgájuk után bőven akad munka kecskeméti házgyárunkban. — Milyen kilátások vár­nak az ifjú szakmunkások­ra, ha tovább akarnak ta­nulni? — Országos szinten elis­mertek és népszerűek az üzemi akadémia keretében szervezett művezetőképző tanfolyamaink. Ezenkívül rendszeresen szervezünk különböző továbbképző tan­folyamokat. Aki törekszik, érvényesülhet, megalapoz­hatja jövőjét nálunk. Más oldalról: építkezése­ink az egész megye terüle­tén vannak, a nagy beru­házásokat mi valósítjuk meg, így mód van arra, hogy az ifjú szakmunkások lakóhelyükön vagy ahhoz legközelebb eső építkezé­sen dolgozzanak. — Igaz, nem egészen idő­szerű a szakmaválasztás­kor, a tanulás kezdete előtt keresetről faggatózni, mé­gis megkérdezem — mire számíthat e téren a fiatal? — Közismert, hogy az építőiparban nagyarányú bérfejlesztés volt. A szor­galmas szakmunkások igen jól keresnek. Legyen sza­bad megjegyeznem, hogy bérszínvonal tekintetében az építőipar közvetlenül a bányászok után következik. — Köszönöm az infor­mációt ... Korszerű szak­mák, tanműhely, házgyár, emelt szintű képzés, ösztön­díj, teljesítménybér, kol­légium, teljes ellátás ... Olyan kedvet csinált az építőipari szakmákhoz, hogy ha kicsit jobban vág­na jelenlegi hivatásomhoz — tekintettel a kétszakmás tendenciára — másodiknak ezt választanám ... Ja, per­sze, a korhatárról meg is feledkeztem, No, de nincs veszve sem­mi. A fiam másodéves épí­tőipari tanuló. T. I. Lj húsbolt Hilason — Üj barom fihúsboltot nyitott a kiskunhalasi vá­sárcsarnokban a helyi ÁFÉSZ, kooperálva a kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vállalat ottani telepével. A bolt sikerét bizonyítja, hogy a megnyitás óta el­telt két hét alatt 26 mázsa baromfihúst vásároltak a halasi háziasszonyok, a be­vétel meghaladta az 50 ezer forintot, Az iránytű ugyanaz...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents