Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

1972. február 16, szerda

3. oldal

Gazdaságpolitikánk általános bizalmat élvez

(Folytatás az 1. oldalról)

nagy lemorzsolódás és az egyes szakmák iránti érdektelenség. Ezért színvonalasabbá kell tenni az iskolában a pályaválasztási tanácsadást, és javítani a publikációs és propaganda- tevékenységet.

A vállalati bérgazdálkodás 1971-ben alapjában véve összhangban volt a termelés tényezőivel és eredményeivel. A béremeléseknél általában biztosították a termelékenységnövekedés fedezetét.

A módosított bérszabályozói rendszer által meg- j kívánt tervszerű intézkedések azonban sok helyen elmaradtak. Emiatt több vállalat bérfejlesztési befizetési kötelezettsége meg- : haladja a tervezettet, sőt ; néhány helyen részesedési S alaphiányt idéz elő.

A bérezésnél még min- ! dig nincs meg a kellő összhang a végzett munka mennyisége, minősége és az anyagi elismerés között. A differenciálatlanság, vagy az indokolatlan bér- feszültségek egyaránt a termelés eredményességét csökkenthetik.

Eredményesen dolgoztak a pártszervezetek

— A beruházások hatékonyságának növelését szolgáló tennivalók.

— Az ipari fejlődés eredményei, politikai feladatok a munkaszervezés és a munkafegyelem megjavítására.

A határozatokat az alapszervezetek is megtárgyalták, a határozatok teljesebb érvényesüléséhez azonban hosszabb idő szükséges.

A tapasztalatok szerint a vállalati belső mechaútján érik el, ez azonban még nem általános. Törekvések tapasztalhatók a takarékos beruházásokra. Az elmúlt év második felétől javult a beruházások anyagi-műszaki összetétele, különösen a mezőgazdaságban. Itt az 1970. évi 21,4 százalékos gépberuházási részarány 1971-ben 37 százalékra nőtt.

A naturális célok és a pénzügyi fedezet egyensúlya javul. A Bajai Állami Gazdaság sertéstelepének építésénél és más heban, a Ganz Villamossági Művekben, a Kismotor- és Gépgyárban.

Tovább kell emelni a vezetés színvonalát

Mind több helyen .történik kezdeményezés a létszám belső átcsoportosítására. Pozitív törekvések vannak a vállalati ügyrend korszerűsítésére, az ügyvitel jobb szervezésére. Több vállalat kezdeményezett középszintű vezetőA pártszervek és szerve- ; zetek munkájának eredmé- ! nyessége szorosan összefügg a párt vezető szerepének erősítését, valamint a gazdasági építőmunka hatékonyságának növelését szolgáló kongresszusi és megyei pártértekezleti határozatok végrehajtásával. A megyei pártszervek és szervezetek az elmúlt időszakban eredményesen dolgoztak és hozzájárultak ahhoz, hogy megyénk szocialista gazdasága, társadalmi életünk minden területe dinamikusan fejlődjön.

A pártértekezet határozatának megfelelően napirendre tűztük a szövetkezeti és szolgáltató ipar fejlesztését, a tárcaipari gyáregységek helyzetét, a megye lakásépítési feladatait, a tanyai lakosság helyzetének vizsgálatát, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának bővítését, a választék és az export növelését, a zöldségtermesztés, a mezőgazdaság rossz anyag- és alkatrész- ellátásának vizsgálatát, a szakszövetkezetek fejlődésének iránvelveit. A különböző szövetkezeti típusok közötti jobb együttműködés és a termelési koonsráció fejlesztése érdekében létrejött a megyei szövetkezeti bizottság. Ezenkívül számos olyan téma került napirendre, mely a megye gazdaságának egy-egy szű- kebb területét érinti.

A gazdasági építőmunka hatékonyságának növelésére, a kedvezőtlen tendenciák felszámolására az elmúlt évben a Központi Bizottság és a kormány több határozatot hozott. E határozatok szellemében a megyei pártbizottság is több kérdésben állást foglalt és meghatározta a tennivalókat. Ilyenek:

— A tárcaipari gyáregységek helyzete, önállóságuk és érdekeltségük alakulása a vállalati irányítás rendszerében.

nizmus korszerűsítésében már van előrelépés. A vállalatok nagy része törekszik a gyáregységi önálló- i ságra, az önelszámolási 1 rendszer szélesítésére. A gyáregységek többsége szervezetileg is megerősödött, s mindinkább kialakult a nagyobb feladatok ellátására is alkalmas szakmai apparátus. Egyes gyáregységek műszaki, közgazdasági tevékenysége jelentősen fejlődött, szélesedtek piaci kapcsolataik.

Mindez azonban még nem általános jelenség, s a határozat végrehajtásának csak kezdeténél tartunk. A gazdálkodás színvonalának növelése érdekében további erőfeszítések szükségesek, ezért a területi pártbizottságok irányító, segítő munkája mellett fokozottabb igényt kell támasztani a nagyvállalati pártbizottságok koordinációs munkája iránt.

Megalapozottabbak a beruházások

A Központi Bizottság a gazdaságfejlesztés egyik legkritikusabb elemeként a beruházási szférát jelölte meg. Az 1972. évi népgazdasági terv súlyponti kérdése tehát az egyensúly javítása, különösen a beruházási piac stabilitásának megteremtése. 1971. szeptember 2-án a pártbizottsági ülés meghatározta a beruházási hatékonyság növelésével kapcsolatos megyei feladatokat. Ezek végrehajtása természetesen hosszabb időt igényel, de bizonyos kedvezőbb tendenciák érvényesülése már ma is tapasztalható. Az intézkedések hatására a beruházási döntéseket jobban megalapozták a műszaki, gazdasági számításokkal. Néhány helyen a termelés- növelést a meglevő berendezések jobb kihasználása

Kép az ülésteremből.

lyen a költségnövekedés miatt csökkentették a férőhelyek számát. Ezzel egyensúlyba került a kivitelezési költség és a fedezet. Koncentrálódnak a beruházási pénzeszközök. A bajai húskombinát társulásos megvalósítása például a központi határozatok nyomán vett nagyobb lendületet.

Az építőipar 1971-ben 23 I százalékkal növelte terme- I lését. Ugyanakkor koncent- ! rálódási folyamatról is be- I szélhetünk. Jelentősen csökkent a kivitelezés alatt álló munkahelyek száma, s a befejezetlen beruházások állománya.

E kedvező tendenciák azonban csak a párt- és kormányhatározatok következetes végrehajtásával, a közgondolkodás formálásával erősíthetők. A megyei pártbizottság 1971. november 12-i ülésén a munkaszervezés, a munka- fegyelem javításával kapcsolatos politikai feladatokról hozott határozatot. A pártszervezetek napirendre tűzték a határozat megtárgyalását. Ennek hatása azonban csak 1972- ben és az azt követő években jelentkezik majd.

Az elmúlt években a vállalatok és gazdálkodó szervezetek a KB határozatának szellemében műszaki és szervezési intézkedéseket tettek a munka hatékonyságának növelésére, a termelékenység emelésére. Ilyenek: a vállalatok egy részénél munkanap-felvételeket végeznek, vizsgálják a veszteségidőket. Ahol ez nem formális, ott évről-évre kedvezőbb a munkaidő kihasználása, mint például a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységében. Nagy figyelmet fordítanak a folyamatos normakarbantartásra Is, többek között a vegyipari gépgyár-:

képzést. Ennek ellenére a vezetési módszer, a szemlélet még mindig meglehetősen egysíkú, műszaki jellegű, és nem eléggé átfogó közgazdasági szemléletű. A munkafegyelem megszilárdításában, az új szervezési módszerek terjesztésében még sok feladat hárul a területi és üzemi pártszervekre.

Az alapszervezetekben megtartották az év végi beszámoló taggyűléseket. Ezekről elmondhatjuk, hogy sok tanulsággal szolgálnak, mind az alapszervezetek vezetőségeinek, mind pedig az irányító pártszerveknek. A beszámoló feletti vitában felszínre kerültek a helyi gondok, s problémák, amelyek a pártszervezet gazdasági tevékenységet ellenőrző munkájában tapasztalhatók. .........................

A beszámolókban és az azokat követő vitában sokat foglalkoztak a párt- szervezet helyével, szerepével, a gazdasági munka pártellenőrzésével. Különösen kiemelték a párt és a gazdasági vezetés kapcsolatát. Az alapszerveze- ték többségénél ez kielégítő, több helyen azonban kiderült, hogy a gazdasági vezetők és a pártvezetőség kapcsolata formális és sok kívánnivalót hagy maga után. Helyenként kifogásolták az üzemi demokrácia kellő érvényesülésének hiányát, egyes vezetők önkényeskedő magatartását és számos bírálat hangzott el a középszintű vezetők munkáját, magatartását illetően is.

Mindez alátámasztja azt a korábbi értékelésünket, hogy további előrehaladásunk fontos láncszeme a középszintű vezetők munkájának javítása, szemléletük megváltoztatása, j Több üzemünk felismerte már ezt és tanfolyamokat

szervez részükre. A megyei MTESZ-szervezet is foglalkozik ezzel, és remélhetően még ez évben elkezdődnek az első ilyen tanfolyamok.

Régóta rendszeresen foglalkozik testületünk az üzemi demokrácia kérdéseivel. Itt is jelentős előrehaladásról számolhatunk be. A kollektív szerződések megkötése, a középtávú tervek üzemi kollektívákkal való megvitatása egyértelműen ennek a jele. Megelégedettek azonban nem lehetünk. A taggyűlési viták bizonyítják, hogy hosszabb idő szükséges a helyes elvek gyakorlati érvényesítéséhez. Még előfordul, hogy nem tartanak termelési tanácskozást, ho- j lőtt erre állami intézkedés van. Ez azt mutatja, hogy mozgalmi szerveink nem mindig szereznek érvényt a felsőbb szervek határozatainak. Erre azért is fontos nagyobb figyelmet fordítani, mert az elmúlt évi gazdaságpolitikai határozatok, csak az alapszervezetek és pártszervek, valamint a tömegszervezetek hathatós együttműködésével, esetenkénti igen következetes magatartásával valósíthatók csak meg.

Az alapszervezetekben lezajlott vita tanulmányozása megmutatja, hogy nártszervezeteink mennyire képesek a társadalmi érdekek helyes képviseletére. A kiskereskedelem területén működő alapszervezetekben például úgy vélik, hogy a nyitvatartási idő nem kedvez a kereskedelem dolgozóinak, és elleneznek minden további módosítást. Ugyanakkor más alapszervezetek kommunistái a nyitvatartás módosításáért emelnek szót. A megyeszékhelyen felvetődött az üzemek fokozatos munkakezdésének az igénye, a helyi közlekedés feltételeinek javítására. Ennek megvalósítása nem képzelhető el többek között az egyes gyermekintézményekben dolgozók munkaideiének megváltoztatásai nélkül sem.

Az ár és a minőség mindennapos téma. A dolgozókat joggal bosszantja, ha romlik valamelyik ter- ,’mék minősége. Ám, ahol az árut megtermelték, ott is vannak kommunisták, van pártszervezet. Ma még kevés az olyan vita, hogy például üzemünk erkölcstelenül járt el, becsaptuk dolgozó társainkat, jogtalan előnyre tettünk szert, mert rontottuk a minőséget és manipuláltunk az árakkal.

Sz asitáclís munka fö kérdései

Az előttünk álló feladatok jó elvégzése a gazdasági propaganda javítását igényli. A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozataira alapozva a tömegpolitikai munkának az eddiginél pozitívabb hatást kell gyakorolnia a gazdasági életre, hogy növekedjék a tervszerűség, szilárduljon az állami fegyelem, fokozottabban érvényesüljön a felelősség. Gazdaságpolitikai kérdések megítélésében tehát jobb szemlélet és hatékony cselekvési egység kialakítását kell szorgalmazniuk a megye pártszerveinek és

párt-alapszervezeteinek. Az agitációban és propagandában az alábbi fő kérdéseket szükséges hangsúlyozni:

— A népgazdaság egyensúlyi helyzetének megítélésénél a problémákkal is számolni kell. Fontos, hogy ezeket idejében felismerjük, és a közvéleménnyel is megértessük.

— A tömegeik életszínvonalának erőltetetten gyors növelése nem járható út, mert lemaradnánk a nemzetközi, műszaki, gazdasági versenyben. A negyedik ötéves tervben célul tűzött nemzeti jövedelem- és életszínvonal-növekedési ütem, tehát helyes és megfelel dolgozó népünk érdekeinek.

— Anyagi forrásaink fedezete a termelékenység növekedése, a vállalatok, közéletek és a lakosság takarékossága.

— A vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél a propaganda és az agitáció középpontjába a munkaszervezést, a munkafegyelem megszilárdítását a helytállást kell állítani. A vállalatok termelő és szolgáltató tevékenységüket jobban szervezzék meg. El kell vetni azt a szemléletet, hogy minden változás és termelésnövelés csak beruházással érhető el.

— A szocialista munkaverseny középpontjában a termelés álljon; a mozgalom formális és bürokratikus elemeit csökkenteni kell.

— A politikai munka erősítse a vezetők és a dolgozó tömegek szemléleti és cselekvési egységét. Törekedni kell arra, hogy a dolgozók ismerjék meg az általános széles társadalmi érdekeket és ne csak a szűkén vett csoportérdekeket lássák.

Pártszervezeteink úgy tudatosítsák a feladatokat, hogy azok nemcsak az igazgatók feladatai, de nélkülük nem valósíthatók meg. A célkitűzések a munkások nélkül semmiképpen sem teljesülhetnek, de megvalósításuk nemcsak ő rajtuk múlik. Ezért kell vezetőnek, beosztottnak szemléletben és cselekvésben egyaránt egységesebbé válni — mondotta befejezésül Erdélyi elvtárs.

Erdélyi Ignác bevezető előadását, az írásos előterjesztést és határozati javaslatot a résztvevők együttesen vitatták meg. Felszólalt Párdi Imre, aa Országos Tervhivatal elnöke is, aki a gazdasági munka elemzésének, a műszaki, technikai haladással együttjáró munkaszervezés követelményeinek fontosságát hangoztatta. Dr. Romány Pál, a megye gazdaságpolitikai „zárszámadását” méltatva, a pártbizottság elismerését, köszönetét tolmácsolta a jó munkát végzőknek, mindazoknak, akik tettekkel válaszoltak a X. kongresszus határozataira. Az első napirend megtárgyalása Erdélyi Ignác zárszavával ért véget.

,.A nők gazdasági, szociális helyzetéről” szóló 1970. évi határozatok végrehajtásának jelenlegi helyzetét dr. Greiner József megyei titkár előterjesztése alapján vitatta meg a pártbizottság.