Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

1972. február 16, szerda 3. oldal Gazdaságpolitikánk általános bizalmat élvez (Folytatás az 1. oldalról) nagy lemorzsolódás és az egyes szakmák iránti ér­dektelenség. Ezért színvo­nalasabbá kell tenni az is­kolában a pályaválasztási tanácsadást, és javítani a publikációs és propaganda- tevékenységet. A vállalati bérgazdálko­dás 1971-ben alapjában véve összhangban volt a termelés tényezőivel és eredményeivel. A béreme­léseknél általában biztosí­tották a termelékenységnö­vekedés fedezetét. A módosított bérszabá­lyozói rendszer által meg- j kívánt tervszerű intézke­dések azonban sok helyen elmaradtak. Emiatt több vállalat bérfejlesztési befi­zetési kötelezettsége meg- : haladja a tervezettet, sőt ; néhány helyen részesedési S alaphiányt idéz elő. A bérezésnél még min- ! dig nincs meg a kellő összhang a végzett munka mennyisége, minősége és az anyagi elismerés között. A differenciálatlanság, vagy az indokolatlan bér- feszültségek egyaránt a termelés eredményességét csökkenthetik. Eredményesen dolgoztak a pártszervezetek — A beruházások haté­konyságának növelését szolgáló tennivalók. — Az ipari fejlődés eredményei, politikai fela­datok a munkaszervezés és a munkafegyelem megja­vítására. A határozatokat az alap­szervezetek is megtárgyal­ták, a határozatok telje­sebb érvényesüléséhez azonban hosszabb idő szükséges. A tapasztalatok szerint a vállalati belső mecha­útján érik el, ez azonban még nem általános. Törek­vések tapasztalhatók a ta­karékos beruházásokra. Az elmúlt év második felétől javult a beruházások anya­gi-műszaki összetétele, kü­lönösen a mezőgazdaság­ban. Itt az 1970. évi 21,4 százalékos gépberuházási részarány 1971-ben 37 szá­zalékra nőtt. A naturális célok és a pénzügyi fedezet egyensú­lya javul. A Bajai Állami Gazdaság sertéstelepének építésénél és más he­ban, a Ganz Villamossági Művekben, a Kismotor- és Gépgyárban. Tovább kell emelni a vezetés színvonalát Mind több helyen .törté­nik kezdeményezés a lét­szám belső átcsoportosítá­sára. Pozitív törekvések vannak a vállalati ügy­rend korszerűsítésére, az ügyvitel jobb szervezésére. Több vállalat kezdeménye­zett középszintű vezető­A pártszervek és szerve- ; zetek munkájának eredmé- ! nyessége szorosan össze­függ a párt vezető szerepé­nek erősítését, valamint a gazdasági építőmunka ha­tékonyságának növelését szolgáló kongresszusi és megyei pártértekezleti ha­tározatok végrehajtásával. A megyei pártszervek és szervezetek az elmúlt idő­szakban eredményesen dolgoztak és hozzájárultak ahhoz, hogy megyénk szo­cialista gazdasága, társa­dalmi életünk minden te­rülete dinamikusan fejlőd­jön. A pártértekezet határo­zatának megfelelően napi­rendre tűztük a szövetke­zeti és szolgáltató ipar fejlesztését, a tárcaipari gyáregységek helyzetét, a megye lakásépítési felada­tait, a tanyai lakosság helyzetének vizsgálatát, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának bővítését, a választék és az export növelését, a zöldségter­mesztés, a mezőgazdaság rossz anyag- és alkatrész- ellátásának vizsgálatát, a szakszövetkezetek fejlődé­sének iránvelveit. A kü­lönböző szövetkezeti típu­sok közötti jobb együtt­működés és a termelési koonsráció fejlesztése ér­dekében létrejött a me­gyei szövetkezeti bizott­ság. Ezenkívül számos olyan téma került napi­rendre, mely a megye gaz­daságának egy-egy szű- kebb területét érinti. A gazdasági építőmunka hatékonyságának növelésé­re, a kedvezőtlen tenden­ciák felszámolására az el­múlt évben a Központi Bizottság és a kormány több határozatot hozott. E határozatok szellemében a megyei pártbizottság is több kérdésben állást fog­lalt és meghatározta a tennivalókat. Ilyenek: — A tárcaipari gyáregy­ségek helyzete, önállósá­guk és érdekeltségük ala­kulása a vállalati irányí­tás rendszerében. nizmus korszerűsítésében már van előrelépés. A vál­lalatok nagy része törek­szik a gyáregységi önálló- i ságra, az önelszámolási 1 rendszer szélesítésére. A gyáregységek többsége szervezetileg is megerősö­dött, s mindinkább kiala­kult a nagyobb feladatok ellátására is alkalmas szak­mai apparátus. Egyes gyár­egységek műszaki, közgaz­dasági tevékenysége jelen­tősen fejlődött, szélesed­tek piaci kapcsolataik. Mindez azonban még nem általános jelenség, s a határozat végrehajtásá­nak csak kezdeténél tar­tunk. A gazdálkodás szín­vonalának növelése érde­kében további erőfeszítések szükségesek, ezért a terü­leti pártbizottságok irányí­tó, segítő munkája mellett fokozottabb igényt kell támasztani a nagyvállala­ti pártbizottságok koordi­nációs munkája iránt. Megalapozottabbak a beruházások A Központi Bizottság a gazdaságfejlesztés egyik legkritikusabb elemeként a beruházási szférát jelölte meg. Az 1972. évi népgaz­dasági terv súlyponti kér­dése tehát az egyensúly javítása, különösen a be­ruházási piac stabilitásá­nak megteremtése. 1971. szeptember 2-án a pártbi­zottsági ülés meghatározta a beruházási hatékonyság növelésével kapcsolatos megyei feladatokat. Ezek végrehajtása természetesen hosszabb időt igényel, de bizonyos kedvezőbb ten­denciák érvényesülése már ma is tapasztalható. Az in­tézkedések hatására a be­ruházási döntéseket jobban megalapozták a műszaki, gazdasági számításokkal. Néhány helyen a termelés- növelést a meglevő beren­dezések jobb kihasználása Kép az ülésteremből. lyen a költségnövekedés miatt csökkentették a fé­rőhelyek számát. Ezzel egyensúlyba került a kivi­telezési költség és a fede­zet. Koncentrálódnak a be­ruházási pénzeszközök. A bajai húskombinát tár­sulásos megvalósítása pél­dául a központi határoza­tok nyomán vett nagyobb lendületet. Az építőipar 1971-ben 23 I százalékkal növelte terme- I lését. Ugyanakkor koncent- ! rálódási folyamatról is be- I szélhetünk. Jelentősen csökkent a kivitelezés alatt álló munkahelyek száma, s a befejezetlen beruházá­sok állománya. E kedvező tendenciák azonban csak a párt- és kormányhatározatok követ­kezetes végrehajtásával, a közgondolkodás formálá­sával erősíthetők. A me­gyei pártbizottság 1971. november 12-i ülésén a munkaszervezés, a munka- fegyelem javításával kap­csolatos politikai felada­tokról hozott határozatot. A pártszervezetek napi­rendre tűzték a határozat megtárgyalását. Ennek ha­tása azonban csak 1972- ben és az azt követő évek­ben jelentkezik majd. Az elmúlt években a vállalatok és gazdálkodó szervezetek a KB határo­zatának szellemében mű­szaki és szervezési intéz­kedéseket tettek a munka hatékonyságának növelésé­re, a termelékenység eme­lésére. Ilyenek: a vállala­tok egy részénél munka­nap-felvételeket végeznek, vizsgálják a veszteségidő­ket. Ahol ez nem formá­lis, ott évről-évre kedve­zőbb a munkaidő kihasz­nálása, mint például a Zománcipari Művek kecs­keméti gyáregységében. Nagy figyelmet fordítanak a folyamatos normakar­bantartásra Is, többek kö­zött a vegyipari gépgyár-: képzést. Ennek ellenére a vezetési módszer, a szem­lélet még mindig meglehe­tősen egysíkú, műszaki jel­legű, és nem eléggé átfogó közgazdasági szemléletű. A munkafegyelem megszilár­dításában, az új szervezési módszerek terjesztésében még sok feladat hárul a területi és üzemi pártszer­vekre. Az alapszervezetekben megtartották az év végi beszámoló taggyűléseket. Ezekről elmondhatjuk, hogy sok tanulsággal szol­gálnak, mind az alapszer­vezetek vezetőségeinek, mind pedig az irányító pártszerveknek. A beszá­moló feletti vitában fel­színre kerültek a helyi gondok, s problémák, ame­lyek a pártszervezet gaz­dasági tevékenységet elle­nőrző munkájában tapasz­talhatók. ......................... A beszámolókban és az azokat követő vitában so­kat foglalkoztak a párt- szervezet helyével, szere­pével, a gazdasági munka pártellenőrzésével. Külö­nösen kiemelték a párt és a gazdasági vezetés kap­csolatát. Az alapszerveze- ték többségénél ez kielé­gítő, több helyen azonban kiderült, hogy a gazdasági vezetők és a pártvezetőség kapcsolata formális és sok kívánnivalót hagy maga után. Helyenként kifogá­solták az üzemi demokrá­cia kellő érvényesülésének hiányát, egyes vezetők ön­kényeskedő magatartását és számos bírálat hangzott el a középszintű vezetők munkáját, magatartását il­letően is. Mindez alátámasztja azt a korábbi értékelésünket, hogy további előrehaladá­sunk fontos láncszeme a középszintű vezetők mun­kájának javítása, szemlé­letük megváltoztatása, j Több üzemünk felismerte már ezt és tanfolyamokat szervez részükre. A me­gyei MTESZ-szervezet is foglalkozik ezzel, és re­mélhetően még ez évben elkezdődnek az első ilyen tanfolyamok. Régóta rendszeresen fog­lalkozik testületünk az üzemi demokrácia kérdé­seivel. Itt is jelentős elő­rehaladásról számolhatunk be. A kollektív szerződé­sek megkötése, a középtá­vú tervek üzemi kollektí­vákkal való megvitatása egyértelműen ennek a je­le. Megelégedettek azonban nem lehetünk. A taggyű­lési viták bizonyítják, hogy hosszabb idő szükséges a helyes elvek gyakorlati ér­vényesítéséhez. Még elő­fordul, hogy nem tartanak termelési tanácskozást, ho- j lőtt erre állami intézke­dés van. Ez azt mutatja, hogy mozgalmi szerveink nem mindig szereznek ér­vényt a felsőbb szervek határozatainak. Erre azért is fontos nagyobb figyel­met fordítani, mert az el­múlt évi gazdaságpolitikai határozatok, csak az alap­szervezetek és pártszervek, valamint a tömegszerveze­tek hathatós együttműkö­désével, esetenkénti igen következetes magatartásá­val valósíthatók csak meg. Az alapszervezetekben lezajlott vita tanulmányo­zása megmutatja, hogy nártszervezeteink mennyire képesek a társadalmi ér­dekek helyes képviseleté­re. A kiskereskedelem te­rületén működő alapszer­vezetekben például úgy vélik, hogy a nyitvatartási idő nem kedvez a keres­kedelem dolgozóinak, és elleneznek minden további módosítást. Ugyanakkor más alapszervezetek kom­munistái a nyitvatartás mó­dosításáért emelnek szót. A megyeszékhelyen felve­tődött az üzemek fokoza­tos munkakezdésének az igénye, a helyi közlekedés feltételeinek javítására. Ennek megvalósítása nem képzelhető el többek kö­zött az egyes gyermekin­tézményekben dolgozók munkaideiének megváltoz­tatásai nélkül sem. Az ár és a minőség mindennapos téma. A dol­gozókat joggal bosszantja, ha romlik valamelyik ter- ,’mék minősége. Ám, ahol az árut megtermelték, ott is vannak kommunisták, van pártszervezet. Ma még kevés az olyan vita, hogy például üzemünk erkölcs­telenül járt el, becsaptuk dolgozó társainkat, jogta­lan előnyre tettünk szert, mert rontottuk a minősé­get és manipuláltunk az árakkal. Sz asitáclís munka fö kérdései Az előttünk álló felada­tok jó elvégzése a gazda­sági propaganda javítását igényli. A Központi Bi­zottság 1971. december 1-i határozataira alapozva a tömegpolitikai munkának az eddiginél pozitívabb hatást kell gyakorolnia a gazdasági életre, hogy nö­vekedjék a tervszerűség, szilárduljon az állami fe­gyelem, fokozottabban ér­vényesüljön a felelősség. Gazdaságpolitikai kérdések megítélésében tehát jobb szemlélet és hatékony cse­lekvési egység kialakítását kell szorgalmazniuk a me­gye pártszerveinek és párt-alapszervezeteinek. Az agitációban és propagandá­ban az alábbi fő kérdéseket szükséges hangsúlyozni: — A népgazdaság egyen­súlyi helyzetének megítélé­sénél a problémákkal is számolni kell. Fontos, hogy ezeket idejében felismer­jük, és a közvéleménnyel is megértessük. — A tömegeik életszín­vonalának erőltetetten gyors növelése nem járha­tó út, mert lemaradnánk a nemzetközi, műszaki, gazdasági versenyben. A negyedik ötéves tervben célul tűzött nemzeti jöve­delem- és életszínvonal-nö­vekedési ütem, tehát he­lyes és megfelel dolgozó népünk érdekeinek. — Anyagi forrásaink fe­dezete a termelékenység növekedése, a vállalatok, közéletek és a lakosság ta­karékossága. — A vállalatoknál, szö­vetkezeteknél, intézmé­nyeknél a propaganda és az agitáció középpontjába a munkaszervezést, a mun­kafegyelem megszilárdí­tását a helytállást kell állítani. A vállalatok ter­melő és szolgáltató te­vékenységüket jobban szervezzék meg. El kell vetni azt a szemléletet, hogy minden változás és termelésnövelés csak be­ruházással érhető el. — A szocialista munka­verseny középpontjában a termelés álljon; a mozga­lom formális és bürokra­tikus elemeit csökkenteni kell. — A politikai munka erősítse a vezetők és a dolgozó tömegek szemléle­ti és cselekvési egységét. Törekedni kell arra, hogy a dolgozók ismerjék meg az általános széles társa­dalmi érdekeket és ne csak a szűkén vett cso­portérdekeket lássák. Pártszervezeteink úgy tudatosítsák a feladatokat, hogy azok nemcsak az igazgatók feladatai, de nél­külük nem valósíthatók meg. A célkitűzések a munkások nélkül semmi­képpen sem teljesülhetnek, de megvalósításuk nem­csak ő rajtuk múlik. Ezért kell vezetőnek, beosztott­nak szemléletben és cse­lekvésben egyaránt egysé­gesebbé válni — mondotta befejezésül Erdélyi elvtárs. Erdélyi Ignác bevezető előadását, az írásos előter­jesztést és határozati ja­vaslatot a résztvevők együttesen vitatták meg. Felszólalt Párdi Imre, aa Országos Tervhivatal elnö­ke is, aki a gazdasági munka elemzésének, a mű­szaki, technikai haladás­sal együttjáró munkaszer­vezés követelményeinek fontosságát hangoztatta. Dr. Romány Pál, a megye gazdaságpolitikai „zár­számadását” méltatva, a pártbizottság elismerését, köszönetét tolmácsolta a jó munkát végzőknek, mindazoknak, akik tettek­kel válaszoltak a X. kong­resszus határozataira. Az első napirend megtárgya­lása Erdélyi Ignác zársza­vával ért véget. ,.A nők gazdasági, szo­ciális helyzetéről” szóló 1970. évi határozatok vég­rehajtásának jelenlegi helyzetét dr. Greiner Jó­zsef megyei titkár előter­jesztése alapján vitatta meg a pártbizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents