Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

t oldal 1972. február 2. Külföldi berendezéseket szerelnek Sikeres szövetkezetközi vállalkozás A statisztika történetében harmadszor Általános mezőgazdasági összeírás A lajosmizsei Népfront, a soroksári Vörös Október Termelőszövetkezet, vala­mint a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet 1969 őszén nánk és megtalálnánk mi is számításunkat. Ebben az esetben naponta 60 mázsa táptakarmányt tudnánk előállítani a tagszövetkeze­Az AGROTÄP javító-karbantartó kocsijai közös vállalkozást alapított AGROTÁP néven. A há­rom közös gazdaság egyen­ként 50 ezer forintot adott induló vagyonként. A kez­deményezés jól sikerült, amit a gyors fejlődés bizo­nyít: 1970-ben 6 helyett 20 millió forint termelési értéket értek el. 1971-re már 30 és fél millió forin­tot terveztek és 32 milliót teljesítettek. A nyereség 1970-ben 1 millió 200 ezer, tavaly pedig már 2 millió 400 ezer forint volt. Baj ka István igazgató így tájékoztat a vállalko­zásról a lajosmizsei köz­pontban : — A 285 dolgozónak fele a három alapító termelő- szövetkezet tagjaiból adó­dik. Legjelentősebb tevé­kenységünk a szolgáltatás. Az élelmiszer-gazdasághoz tartozó üzemek gépeit, be­rendezéseit szereljük. Fő­ként az importból szárma­zó technológia tartozik hozzánk. A csehszlovák DZ—100-as fejőberendezé­seket, az NDK-beli Petkus cég, a spanyolországi Prá- dó cég takarmánytárolóit a mi dolgozóink szerelik össze a gazdaságokban. Az egyik legnagyobb vál­lalkozásunk a megyében a bácsborsódi Rákóczi Ter­melőszövetkezet 5400 férő­helyes sertéstelepének bel­ső felszerelése. Olasz, dán és spanyol cégek gépei, beren­dezései kerülnek ide. — Segítettünk a nemso­kára átadásra kerülő vá­rosföldi sertéstelep építésé­ben is. Az állami gazdaság létesítményéhez mi szerel­tük az olajtartályokat. A külföldi berendezések felszerelése különleges szakismereteket kíván, ezért alkalmazottaink az illető országban tanulják a szakma fogásait. Tíz szere­lőnk volt az NDK-ban. Ja­nuárban öten utaztak Bul­gáriába, hatan Csehszlová­kiába, négyen készülnek Spanyolországba. — A hiányzó kisebb be­rendezéseket, alkatrészeket központi telepünkön gyárt­juk. Néha egy-egy csavar hiánya akadályozza a mun­kát, ilyenkor gyorsan elké­szítjük, ezzel sokszor száz­ezer forintokat takarítunk meg a megrendelőnek. A cég neve utal a táp- takarmánygyártásra. — Ebben a témában ed­dig nem jutottunk előre. Az árviszonyok miatt ráfi­zetéses ez az üzemágunk. Ennek ellenére tavaly öt vagonnal gyártottunk. Az Idén új helyzet áll elő. mert sikeres tárgyalásaink folynak a megyei gabona­felvásárló vállalat vezetői­vel arról, hogy a kölcsönös előnyök alapján összefog­tek és a háztáji gazdasá­gok számára. A tsz-közi vállalkozás szakemberei ezekben a na­pokban szerelik a kiskőrö­si jéggyár berendezéseit. A helyszínen érdeklődtünk Payer Attilánétól, az AG­ROTÁP mezőgazdasági be­rendezéseket szerelő rész­legének vezetőjétől. A termekben már az utolsó simításokat végezték a munkások. A jéggyár be­rendezéseit nagy részt Ro­mániából szállították. — Hárommillió forint értékű szere1 ést végeztünk itt — tájékoztatott a rész­legvezető. — Naponta húsz tonna jeget gyárt majd ez az üzem. A szőlő- és gyü­mölcstermesztő körzet régi gondja oldódik meg a ME- ZOTERMÉK termelőszövet­kezetközi vállalkozás kez­deményezésére. Az alapító közös gazda­ságok egyikének, a lajosmi­zsei Kossuth Szakszövetke­zetnek az elnöke, Sikár Jó­zsef elismerőleg nyilatko­zott a közös vállalkozás ed­digi eredményeiről. — örülünk a dinamikus fejlődésnek. A szolgáltatás fontos részének tartjuk a táptakarmánygyártást Re­méljük az idén ez is meg­oldódik — hangoztatta. K. S. A Minisztertanács Hatá­rozata alapján Magyaror­szág is csatlakozott az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO által ajánlott mező- gazdasági világösszeíráshoz. Hazánkban ezt a munkát a Központi Statisztikai Hi­vatal szervezi. Speciálisan mezőgazdasá­gi jellegű, átfogó adatfelvé­telt először 1895-ben Keleti Károly a Központi Statisz­tikai Hivatal első elnöke kezdeményezett. Ezt követ­te 1935-ben egy újabb ösz- szeírás. A statisztika történeté­ben tehát harmadszor ke­rül sor — az idén — átfo­gó mezőgazdasági adat­gyűjtésre, amely megkí­vánja a felsőbb szervek és a megyei intézmények, va­lamint KSH között az együttműködést Százhetvenezer kisgazdaság Az aitalános mezőgazda- sági összeírás első szaka­Géppel szedett hagyma, paradicsom Most a 70-es évek ele­jén immár elodázhatatlan, a munkaerőhiány-diktálta szükségszerűség, hogy az eddigi fehér foltokra, így a zöldségtermesztés, a cukor­répatermesztés terepére is bevonuljon a gép. Ennek egyik előfelté­tele: a kutatások dinami­kus összefogása. A köz­pont a jó száz eszten­dővel ezelőtt Mosonmagya- róvárott alapított, s ma Gödöllőn található Mező- gazdasági Gépkísérleti In­tézet. A gyakorlati kísérle­tek persze odakint, a szán­tóföldeken és az istállók­ban történnek, öt bázis­gazdasága van az intézet­nek: a Komáromi, a Hi­dasháti, a Szekszárdi, a Ba­latonból! ári Állami Gazda­ság, valamint a székesfe­hérvári Szabad Élet Ter­melőszövetkezet. Annak érzékeltetésére, hogy mennyire szerteága­zó ez a munka, álljon itt egyetlen adalék: az intézet tavaly 633 témát zárt le. Igaz, ezek többsége egyedi gépvizsgálat volt, negyven­re szorítkozott a legfonto­sabb, s mindössze hétre az elsőbbséget élvező témák száma. — A tavalyi eredmények egyik legfontosabbika: be­bizonyosodott, hogy géppel takarítható be a hagyma! Sikeres volt az év a cu­korrépa-termesztés gépesí­tését tekintve is. A francia gépeket úgy sikerült be­hozni, hogy mindjét a gaz­daságokba kerülhettek. Az intézet bemutatókat rende­zett, így kiképzett embe­rek fogadhatták ezeket a masinákat, amelyek három menetben végzik a munkát. A Szekszárdi Mezőgép Vál­lalat ugyancsak gyárt ilyen hárommenetes cukorrépa­betakarító gépeket. A paradicsomtermesztés és szedés gépesítését az Agromas elnevezésű ma­gyar—bolgár közös vállalat inspirálására kezdte az in­tézet. Beb’zonvosodott az elmúlt évi eredn-énvek alapján, hogy az úgyne­vezett helyrevetéses ter­mesztési mód a paradi­csomterület nagyobb részén alkalmazható. Az előfelté­tel azonban: talajegyenge- tés, vegyszeres kezelés, ön­tözés — egyszóval megfele­lő agrotechnika. Az ameri­kai FMC-gépekre alapozott technológia magyarországi elterjesztésekor csakis olyan gazdaságokat szabad figye­lembe venni, amelyek ezek­nek a követelményeknek eleget tesznek. Az ered­mény lényege: kisebb te­rületen nagyobb termés ér­hető el. Mindent egybevet­ve, ebben a témakörben úgy ítéli meg a helyzetet az intézet, hogy az FMC- géprendszer hazai, illetve szocialista országokból be­szerezhető gépekkel ki­egészítve, megoldja a para­dicsomtermesztés techni­kai gondjait. Az idén is folytatódik az esőztető öntözőberendezé­sek kiválasztása — kiemelt kutatási téma az öntözés. A vizsgálatokhoz öntözöte- lep-modelleket tervezték. Valószínűleg hamarosan általánosan ismertté válik hazai mezőgazdaságunkban egy új elnevezés: a KER- TITOX, amely növényvédő gépcsaládot foglal egybe. Az intézet vizsgálatai sze­rint a csalód tagjaiból ösz- szeállíthatók azok a gép­variánsok, amelyekkel a hatásos növényvédelem a legmegfelelőbben végezhe­tő. Az állattenyésztés szerteágazó birodalmából megemlítendő az újonnan kialakított sertéstelepek összehasonlító vizsgálata. Eszerint a könnyűszerkeze­tes és előre gyártott eleme­ket használó építési mód kevesebb időt vesz igény­be, mint a hagyományos, ám a beruházási költségek másfélszeresére rúgnak a hagyományosnak. Végül: miként megy át a gyakorlatba a kutatások eredménye? Az intézet szaktanácsadó szervezete, valamint mér­nöki irodái útján haszno­sítja eredményeit. A mér­nöki irodák például az ál­lami és szövetkezeti gaz­daságok megbízása alapján tanulmányterveket készíte­nek, közreműködnek a ter­vezésben, a beruházások végrehajtásában. A műsza­ki továbbképző iroda egy év alatt 33 tanfolyamot szervezett, amelyeken 1453 szakember ismerkedett az intézetben vizsgált új gé­pekkel, a kutatók által ki­dolgozott technológiákkal. A rendszeres kiad­ványok tavaly tovább gya­rapodtak. A füzetek egy- egy növénytermesztési vagy állattartási folyamat gép­sora műszaki vizsgálatai­nak eredményeiről adnak tájékoztatást a gazdasá­goknak. K. N. A ■■ a ■■ ■■ ■■ a r Az ördög örökségé 3 erome Chauvin egy sziklazátonyon fe­küdt, ahová a hullámve­rés vitte és távcsővel fi­gyelte Mortorio-szigetét. Pontosan felismerte a ho­mokos öblöt Magát a he­lyet innen nem láthatta, egy kiugró szikla eltakarta előle. Annak idején, mikor el­hagyta a szigetet, meg eskü­dött, hogy visszatér. Nos — megtartotta szavát — ti­zenhat év után, a félelem, a bújkálás tizenhat éve után — a gazdag ember öntudatával léphet a sziget földjére. Minden nyomot eltörölt maga mögött és ez nem volt könnyű. De egy éve már teljes csend van. Egy héttel ezelőtt útnak indult. A faluban üdülővendég­nek adta ki magát. Az em­berek nem gyanakodtak, mikor kibérelte a motor­csónakot. I Chauvin felkelt, óvato­sza: 1972 április I—12. Az összeírás a március 31-i huszonnégy órai állapotnak megfelelően rögzíti az ada­tokat. A megyében csak­nem 1300 számlálóbiztos dolgozik majd és közel 170 ezer háztáji, valamint egyéb kisüzemi gazdaság adatait gyűjtik össze. A számlálóbiztosok munkáját felülvizsgálok ellenőrzik. A városokban, nagyköz­ségekben és községekben egyaránt az összeírás vég­rehajtását felelősök irá­nyítják. <3k — egy-két ki­vétellel — a tanácsi appa­rátus helyi vezetői, akik­nek nagy szakmai ismere­te, tapasztalata elengedhe­tetlen feltétele az ilyen nagy méretű összeírás sike­res végrehajtásának. A számlálóbiztosok, fe­lülvizsgálok, községi fele­lősök oktatását, az össze­írás szakmai irányítását a KSH megyei igazgatósága és járási felügyelőségei végzik. Munkanap« fényképezés Az áprilisi általános ősz- szeírást követi a június 30- i, szeptember 30-i, no­vember 30-i és december 31- i időpontoknak megfe­lelő felmérés. Ez azonban csak tíz százalékát érinti az áprilisban összeírt gazdasá­goknak. Ezzel csaknem egyidő- ben, körülbelül ez év má­jusától kerül sor a megye 20 településén a gazdálko­dók egy százaléka életkö­rülményeinek bővebb meg­figyelésére. Ennek kereté­ben azonos gazdaságban kéthavonta, mindig más napon egy éven át mun­kanapfényképet készíte­nek a gazdálkodóról és családtagjairól. Nem két­séges, hogy az így feldol­gozott adatok az eddiginél pontosabb összehasonlítást nyújtanak a munkás- és a parasztcsaládok életkö­rülményeinek megállapítá­sához. A nagyüzemek felvétele Az általános mezőgazda- sági összeírás az állami gazdaságokat és a terme­lőszövetkezeteket is érinti. Az üzemtípus jellegéből adódóan más szemponto­kat vesz figyelembe ez a munka, mint az előbbiek során. A felvétel két rész­letben történik. Ez év jú­liusában a gazdaságok bel­ső üzemi viszonyaira, spe­ciális helyzetükre, termé­szeti adottságaikra vonat­kozó kérdések szerepelnek az összeírás során. A jövő év első negyedében a fog­lalkoztatottság színvonalát, a gazdasági épületeket, a szakosított állattenyésztő telepeket mérik fel. Az általános mezőgazda- sági összeírásban beillesz­kedik a gyümölcstermelés helyzetének teljes és sok­oldalú adatszerű összesíté­se, amelyet megyénkben ta­valy már végrehajtottak. A tervek szerint az ösz- szeírás első eredményeit már 1972-ben, illetve 1973- ban kiadja a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Az illetékes szervek egész sora támogatja az össze­írást anyagilag, szakmailag, erkölcsileg, mivel e nagy feladat másként aligha lenne időben és megfelelő­en végrehajtható. Az általános mezőgazda­sági összeírás kezdete előtt a Központi Statisztikai Hi­vatal megyei Igazgatósága tájékoztatni fogja a lakos­ságot a tudnivalókróL Húsliszt Húslisztet, a Solti Állati- fehérje Takarmányokat Előállító Vállalat, jelentős mennyiségben termel az or­szág mezőgazdasága részé­re. A rendkívül nagy táp­értékű takarmányból janu­ár 18-tól Pécsváradra, Sik­lósra és Sásdra szállított a vállalat egyenként 160 má­zsás tételeket. A tömény állati fehérjét az ottani ta­karmánykeverő üzemekben dolgozzák feL san letette a látcsövet. Ciga rettával a szája sarkában elindult vissza a faluba. A falu a déli napsütésben ragyogott, az utcák üre­sen álltak. Csak a vendég­lőben volt némi mozgoló­dás. Belépett és leült. A me­rev lábú, öreg vendéglős egy üveg vörösbort helye­zett elé, majd újból eltűnt. Körülnézett. A szomszéd asztalnál mezítlábas halá­szok kártyáztak. Csak az éjszaka szállnak vízre. Né­hány idegen lézengett még itt, amerikaiak és németek. Felismerte a kékszemü­veges urat. Néhány napja váltottak egy-kót szót, je­lentéktelen megjegyzéseket az időjárásról és a parti táj szépségéről. Bescond- nak hívták és valami szem­bajban szenvedett, ahogy ezt futólag megemlítette. Odaintett, de a szemüve­ges nem vette észre. D e még valakit észre vett Chauvin. Egy ápolatlan szakállú, magas embert Nyugodtan ült, mintha gúnyosan mosoly­gott volna Chauvin meg­fordult Bizonytalan kép ködlött fel benne, de nem vált élessé Kiitta poharát, az asztal­ra tett néhány fillért és ki­ment. A verandán megállt Néhány pillanat múlva ki­jött a szakállas is. Melléje állt és rágyújtott. Aztán félhalkan beszélni kezdett, de szája alig mozgott: — Volt efrvszer egv hajó, a németektől kapott fel­adatot hajtotta végre. A kabinok egyikében 100 ezer hamisított dollár lapult amelyet különleges német parancsra állítottak elő. A hajó ellenséges aknára fu­tott, vagy a fedélzetén idő­zített bomba robbant. — Chauvin lába elé dobta a cigarettáját. — Azt hitted egyedül te vagy, aki túl­élted, Chauvin? tlsápadt. Szeme kitá- ^gult. És már tudta, ki­csoda ez az alak — csak ak­kor még nem viselt szakállt. „Serge Golard”,

Next

/
Thumbnails
Contents