Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

1972. február 2, szerda 3. oldal Halason kórház, Félegyházán rendelőintézet épül Körkép az egészségügy beruházásairól Az elmúlt években a be­ruházások elhúzódása je­lentette az egyik legsúlyo­sabb problémát az egész­ségügy számára. Sikerül-e az idén enyhíteni a léte­sítménygondokat? A mi­nisztérium tájékoztatása szerint erre megvan a remény: a költségvetés az idén egészségügyi célokra 9 milliárd 377 millió forin­tot irányoz elő, ami 777 millióval haladja meg az 1971-es kiadásokat. A költségvetés emelkedé­sének eredményeként 1400- zal növelhető a kórházi ágyak száma. Ezzel a fek­vőbetegeket fogadó gyógy­intézetek — és szülőottho­nok — ágyainak száma el­éri a 87 ezret, összességé­ben 4,5 milliárd forintot költenek a fekvőbeteg-ellá­tás javítására, a kórházak, klinikák hálózatának fej­lesztésére. A járóbeteg-ellátás cél­jaira 1 milliárd 755 millió forint jut — 142 millióval több, mint tavaly. Az elő­irányzat lehetővé teszi; hogy a szakorvosi óraszám napi 1750-nel emelkedjék, s 114 új körzeti o/vos áll­jon munkába. A bölcsődei helyek szá­mát 1300-zal növelik. Az anya-, csecsemő- és gyer­mekvédelem kiadásaira több mint egymilliárd fo­rint áll rendelkezésre. Itt a növekedés — az előző évihez képest — megha­ladja a 75 millió forintot. Az újszülöttek és a cse­csemők ellátásának javítá­sa érdekében mintegy öt­Meg jelent a Forrás új száma A Forrás ez évi első száma a napokban hagyta el a nyomdát. Megyénk fo­lyóirata ezúttal Kiss Anna, Buda Ferenc, Kalász Lász­ló, Séf főző Simon, Rat kő József, Takács Imre, Kál- di János verseit és Weö­res Sándor Magyarországi cigánynóták című — a ci­gány népköltészetből ké­szült fordításait közli. A szépprózát Köves József és Ambrus Lajos novellája, Ördőgh Szilveszter Kínló­dások, valamint Pap Ká- rolyné A magányosság nap­lójából című írása képvi­seli. A szépirodalmi rész­ben jelent még meg Veres Péter néhány kiadatlan jegyzete és Gál István visz- szaemlékezése Szabó Dezső­nél tett látogatásairól. A folyóirat Hazai tükör című rovata folytatja és befejezi Zám Tibor: Szőlő és gyümölcs a homokon cí­mű elemző írását. A Hori­zont bemutatja Nagy Imre erdélyi festőt és megemlé­kezik a kolozsvári Korunk­ról, közli Schalk Gyula Csillagok között az élet nyomában című cikkét. A Jegyzetek rovat szerzői színházról, filmről és ré­gi folyóiratokról mondják el észrevételeiket. Tömör mondatok és jól sikerült fényképek mutatják be Borsos Miklóst, de vázlatai, raizai és a szobrairól ké­szült felvételek is munkás­ságára hívják fel a figyel­met. A Szemle rovat ki­lenc könyvet mutat be az olvasónak. millióval többet költenek majd, mint 1971-ben. A szociális otthonokban újabb 700 idős, magányos ember elhelyezésére nyílik lehetőség, így ezeknek az intézményeknek az év vé­gére 28 000 lakója lesz. A szociális feladatok ellátá­sára fordítható összeg csak­nem 300 millió forint, 9,3 százalékkal több az előző esztendeinél. A növekedés fedezetet nyújt arra, hogy újabb 68 helyen nyissanak napközi otthont az öregek­nek. Az egészségügyi tárca 1972. évi beruházási kere­te 1 milliárd 370 millió. Ebből az összegből 470 mil­lió a központi állami inté­zetek. a további 900 millió pedig a tanácsok beruhá­zási programjának megva­lósítására szolgál. A ter­vek szerint befejezik a Pé­csi Orvostudományi Egye­tem elméleti tömbjének építését. Bővítik az Orszá­gos Onkológiai Intézet és az Állami Fodor József tbc-szanatóriumot. átépítik a debreceni és az egri men­tőállomást. A többi között folytatják a kiskunhalasi, a nagyatádi, a nagykani­zsai és a kisvárdai kórhá­zak építési munkáit, a mo­hácsi,a zalaegerszegi, a bu­dapesti Weil Emil és a Ró­bert Károly körúti kórház pavilonépítését, a gyulai, a szikszai kórház rekonstruk­cióját, a kiskunfélegyhá­zi, a szarvasi, a sátoralja­újhelyi, a mezőkövesdi, a csongrádi, a szentesi, a sze­gedi rendelőintézet építé­sét. A program tehát jelentős fejlődést ígér. Hogy azon­ban az ígéretekből ml tel­jesül, s mi marad csupán papíron élő terv — az nagymértékben a kivitelező vállalatok fegyelmezett munkájától függ. A helyes pedagógiai elvekért Lapunk 1972. január 21-i számában, Pénzbüntetés az iskolában című írásunkban helytelenítettük, hogy az egyik kalocsai iskolában a szülőket anyagilag felelős­sé teszik gyermekeik vét­ségeiért. Tarifát is kidol­goztak; mennyit kell fizet­ni, ha a tanuló becsapja az ajtót, vagy összefirkálja padját. Feleslegesen fára­doztak — szerencsére — erről győzte meg szerkesz­tőségünket Molnár Dezső művelődésügyi osztályveze­tő levele — és gyors in­tézkedése. „A körlevelet a Kalocsai III. sz. Általános Iskola igazgatója adta ki f. hó 10- én. Szülői panasz alapján már január 11-én tudomást szereztünk róla. Még azon a napon beszéltem az igaz­gató kartársnővel és szó­beli figyelmeztetésben ré­szesítettem. Utasítottam, 'hogy január 13-án tartson szülői értekezletet. A meg­hívót írásban küldje meg a szülőknek és ezen tüntes­se fel, hogy az előzőleg ki­adott igazgatói körlevél módosításáról lesz szó. Az értekezleten kilencven szü­lő jelent meg. Január 18- án az általános iskolai igazgatók részére értekez­letet tartottam, ismertet­tem az idézett körlevelet, valamint az ezzel kapcso­latos állásfoglalásomat.” A Kalocsai Városi Ta­nács művelődésügyi osztá­lyának a vezetője — cik­künk megjelenése után — nevelőtestületi értekezletet is tartott a III. sz. általá­nos iskolában és elemezte a körlevelet „eredménye­ző” hibás vezetői szemléle­tet. Kifogásolta, hogy az igazgató a nevelőtestület tudta nélkül fogalmazta meg „e torz, pedagógiailag hibás és jogszerűtlen” kör­levelet Sajnálatosnak mi­nősítette, hogy nyolc neve­lő minden kritikai meg­jegyzés nélkül adta a gye­rekek kezébe a kifogásolt, sokszorosított felhívást • A kalocsai szülők, a Pe­tőfi Népe olvasói nevében köszönjük a gyors tájékoz­tatást Egyetértünk a ha­tározott intézkedéssel és a művelődésügyi osztálynak azzal a törekvésével, hogy a pedagógiai elveinkkel el­lentétes eljárásnak a „gyö­kereit” is igyekeznek meg­keresni, s a tanulságokat hasonló esetek elkerülése érdekében hasznosítani. Szeretnénk a félreértések elkerülése végett újólag le­szögezni, hogy nem men­tegetni akarjuk a fegyel­mezetlen növendékeket, s a szülők közvetlen felelős­ségét sem kisebbítjük. Az adminisztratív és mechani­kus — általánosító —, a szocialista pedagógiától idegen fegyelmezési eszkö­zök ellen azonban határo­zottan fel kell lépni min­den szinten. Dán gépekkel töltik a pb-gázpalackokat Algyő határában meg­kezdték a Szegeden műkö­dő Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pro­pán-bután palacktöltő üze­mének építését. Az épüle­tekre, szociális létesítmé­nyekre, s a modern gépi be­rendezésre több mint 130 millió forintot ruháztak be. Az automatikusan működő, körpályás töltőgépsort Dá­niából szállítják. A beren­dezés óránként 1200 háztar­tási palackot tölt, mér, el­lenőrig és szállít a tároló­helyre, emberi kéz érinté­se nélkül. Csak háztartási palack­ból két és fél milliót töl­tenek majd meg évente, s ezzel 400 000 háztartást, lé­nyegileg az egész Dél-Al­földet ellátják pb-gázzal. A szegedi medencében ter­melt propán-butánnak a helyi szükségleten felüli, nagyobb részét — évente mintegy 80 000 tonnát — tartálykocsikban elszállít­ják az ország más részeibe. Gondolatok kongresszus efőtt Farkas József megyei népfronttikár nyilatkozata Az V. kongresszusára készül a hazánk legfontosabb társadalmi és tömegszervezeteit tömörítő, s egyben a párt szövetségi politikáját kifejező Hazafias Népfront. E nagy készülődés jegyében február 1-én megkezdőd­tek a megyében a falugyűlések, városi nagygyűlések, amelyek a legtettrekészebb aktivistákból újjáválaszt­ják a népfront helyi bizottságait, delegálnak küldötte­ket a járást bizottságokba és a megyei küldöttértekez­letre. Ezzel összefüggésben kértük fel Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei titkárát, nyilatkozzék la­punknak: főbb vonatkozásaiban mi jellemezte a he­lyi népfrontbizottságok tevékenységét a legutóbbi kongresszus óta, és milyen útravalóval történik a fel­készülés a soron következő seregszemlére? — Elöljáróban joggal le­szögezhetjük: a Hazafias Népfront jelentős tényező lett, eleven, hatékony szer­vezője a községek, városok közéletének. A helyi bizottságok a négy év alatt a települést érintő minden fontos kérdésben hallatták sza­vukat, vitattak meg olyan kérdé­seket, amelyek az adott község, vagy város életé­ben a legfontosabbak — mondotta bevezetőül Far­kas József. — Nagy figyelmet fordí­tottak bizottságaink az el­telt időben a közjogi tevé­kenységre. Ez a népfront és a tanácsok olyan együttmű­ködésében nyilvánult meg, mint a legutóbbi választá­sok, vagy a tanácstagok­kal, országgyűlési képvise­lőkkel való törődés: vá­lasztókerületi munkájuk segítése a megbízóikkal va­ló kapcsolat ápolása céljá­ból. Ugyanitt említem bi­zottságainknak a község- és várospolitikában való élénk, alkotó részvételét el­sősorban a lakosságot leg­jobban foglalkoztató prob­lémák felszámolásáért. Utalhatok például a népfrontmozgalomnak a la­kásgond enyhítésében való részvételére. Az elmúlt években bi­zottságaink szervezésé­ben épült fel Baján, Kis­kunhalason, Kecskeméten és Kiskőrösön több mint nyolcszáz lakás. E gond felszámolásában va­ló közreműködésünk to­vábbra is nagyon fontos, s elsősorban a lakásépítő szö­vetkezetek szervezésében kell, hogy megnyilvánul­jon. Igen sikeresnek mondha­tó bizottságainknak a te­lepülések kommunális fel­adatából való részvállalá­sa. Ez elsősorban a társa­dalmi munka szervezésé­ben nyilvánult meg. A har­madik ötéves tervidőszak­ban a társadalmi munka értéke elérte a félmilliárd forintot. A negyedik ötéves terv célkitűzéseinek telje­sítéséhez is számítunk a megye lakosságára az olyan égető gondjaink meg­oldásában, enyhítésében, mint például az óvodák, napközi otthonok, kollégiu­mok létrehozása, s termé­szetesen a községfejlesztő, szépítő tevékenység. Már az ifjúságpolitikai törvény előkészítése során is hálás feladatnak bizo­nyult bizottságaink számá­ra a -törvény szükségessé­gének, majd jelentőségé­nek magyarázata. Ezt szol­gálták a szülő- és iskola-, gyermek- és ifjúságvédelem témakörében rendezett vi­ták. E kérdésekben éppúgy, miiH a támasz nélkül ma­radt öregekkel való törő­désben főként a nőbizott­ságaink tettek és tesznek sokat. S amit ezzel kap­csolatban hangsúlyozottan említhetek: tanyabizottsá­gaink útján folyamatosan vizsgáltuk, s a lehetőségek szerint javítottuk a tanyai lakosság életkörülményeit. Az egyik legbeszédesebb eredményként a kollégiu­mi akciót könyvelhetjük el, amelynek kiteljesedé­séhez — ismerve társa­dalmunk messzemenően egyetértő és segítőkész­ségét — joggal fűzhetünk biztató reményeket. Az ötvenhét tanyai bi­zottság közül mintegy öt­ven életképes. Ez azért is jelentős, mert a tanyai la­kosságnak szinte égyedüii és nagyszerű fórumai ezek a bizottságok. Vitaesteket rendeznek és kulturális összejöveteleket szerveznek a tanyán élők érdekében. A teljességre törekvés nélkül — hiszen ilyen ösz- szegzésre a megyei küldött- értekezleten kerül sor — említésre kívánkozik nép­frontbizottságainknak a művelődéspolitikai, honis­mereti és hazaszeretetei plántáló tevékenysége. A kulturális munka különö­sen a jubileumi megemlé­kezések kapcsán volt ki­emelkedő. Elegendő csupán a felszabadulás negyedszá­zados évfordulója alkalmá­ból a megyében megrende­zett 132, nagy többségében értékes színvonalú kiállí­tásra utalni. Feltétlenül említésre mél­tóak a népfront ismeret- terjesztő, közgondolkozást fejlesztő, tájékoztató elő­adássorozatai, amelyek tár­sadalmi életünk szinte min­den részterületét, gondját érintették, s amelyeket csu­pán az 1970/1971-es évad­ban harmincezren hallgat­tak meg. Nem kerülte el figyel­münket a megye nemzeti­ségi kultúrájának ápolása, megőrzése, aminek számos tanúj elét hozhatnám fel a délszláv, a német és a szlo­vák nemzetiség lakta terü­letekről. Kiskőrösön vagy például Dunaegyházán kü­lönösen az elmúlt évben történt ilyen vonatkozás­ban felpezsdülés. Rendkívül fontosnak tartjuk a jövőben is a szülőföld szcrctetének tettekben való kifejezé­sét, történetének, nép­rajzának, népi kultúrájá­nak ismertetésével, ha­gyományainak ápolásá­val. — Az elmúlt négy évben megnövekedett a lakosság­nak a nemzetközi helyzet iránti érdeklődése. Ez pe­dig a legszorosabban ösz- szefügg a Hazafias Nép­front egyik legfontosabb munkaterületével; a béke­agitációval, a nemzetközi agitációval, s a népek kö­zötti barátság ápolásával. Bizottságaink ilyen irányú tevékenysége rendkívül széles körűen nyilvánulj: meg a nagygyűlések, meg­emlékezések, látogatások, kiállítások, stb. szervezésé­ben. A népek közötti ba­rátság ápolásában ugyan­csak sikeresnek mondha­tó bizottságaink munká­ja. A testvérországok népei­nek életét bemutató elő­adásokon, kiállításokon kí­vül különösen a szovjet— magyar barátság elmélyíté­sében volt hatásos szerve­zésünkben a megyéből ösz- szesen háromezer résztve­vővel a Szovjetunióban járt barátsági vonat. Ilyen lá­togatást az idén két alka­lommal szervezünk. A valóban csak nagyon vázlatos áttekintés alátá- i masztja az eredményt, amit | elértünk. Ez pedig kötelez. I Méghozzá a tizedik párt- | kongresszuson megfogalma- i zott követelményeknek j megfelelően a magasabb szintű, még színvonalasabb munkára. Megkülönböztetett figye­lemmel megyénk sajátossá­gaira, mint például a ta­nyakérdés, kívánjuk to­vábbfejleszteni mozgalmi tevékenységünket. Jó mód­szerekkel, különböző akció­bizottságok létrehozásával szeretnénk gazdagítani ténykedésünket. Sokrétű teendők közül néhányat már az előbbiek­ben érintettem, de hosszan folytathatnám még. Példá­ul: tizenhét népfrontklub működik a megyében. Ám az összejöveteli lehetőség iránt ennél sokkalta na­gyobb az igény. Keresnünk kell tehát a megoldást el­sősorban oly módon, hogy a meglevő lehetőségek ne maradjanak kihasználatla­nul, másrészt újabb lehető­ségek feltárásával. Továbbra is alapvető a tanácsokkal való együttműködés. A népfront megyei bizott­sága erre a közelmúltban megállapodást kötött a me­gyei tanáccsal, amit egy­idejűleg a helyi tanácsok­nak és népfrontbizottságok­nak is ajánlottunk. A me­gye lakosságának megnye­résével hatékonyan kívá­nunk közreműködni a ne­gyedik ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósításában. S nem utolsó sorban azok­nak a gondoknak a csök­kentésében, amelyek, mint a lakosság legégetőbb szo­ciális, kommunális igényei jelentkeznek. A Hazafias Népfront te­vékenységét egyre gyümöl­csözőbbé természetesen a közreműködő aktivisták mind népesebb tábora te­heti. E tekintetben sokat gazdagodtunk az elmúlt időben is. Szeretettel hív­juk és várjuk tehát a cse­lekvésre kész újabb bará­tokat a községi bizottsá­gokba. Minél több fiatalt, nőt, kétkezi munkást; a szocialista brigádok megbí­zottait a népfrontbizottsá­gokba — fejezte be nyilat­kozatát Farkas József me­gyei népfrontelnök P. L *

Next

/
Thumbnails
Contents