Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
4. oldal 1972. február 13. vasárnap A megye 1971. évi társadalmi és gazdasági fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) építési-szerelési munkáinak — folyó áron számított — értéke megközelítőleg másfél milliárd forint volt. s az országos 9—10 százalékkal szemben 23 százalékkal növelte termelését. Az építőipar azonban még így sem elégítette ki az igényeket. 287 millió forint értékű építési szerződést utasított el ugyanis. Az építőipar térmelésemelkedésé- nek nagy része a termelékenység emelkedéséből származott. Mezőga/dasá« c? ~ A megye mezőgazdasága 1971-ben az eddigi legma- j gasabb eredményét érte el, j 9 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Egyes ágazatokban ; azonban a terméseredmé- ] nyék kedvezőtlenebbek vol- tak. mint 1970-ben. A 9 szá- j zalékos termelésemeikedés egyébként a megyei elő- j irányzatnál is magasabb 2 i százalékkal. A fő ágazatok közül a növénytermelés hozamai 8, az állattenyésztésé 10 százalékkal emelkedtek. Jelentősen javultak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményei. Halmozott termelési [ értékük várhatóan 19, bruttó jövedelmük pedig 13 százalékkal nőtt az egy j évvel korábbihoz viszonyítva. A kenyérgabona termés- mennyisége meghaladta a 301 ezer tonnát, ami csak- j nem 100 ezer tonnával több ] az 1970. évinél. A búza termésátlaga a megye ösz- szes gazdaságában hektáronként 34,4 mázsa, ami 3,7 mázsával magasabb az országos átlagnál. Kukorica- I ból — a nyári szárazság el - í lenére a vártnál jobb termést takarítottak be. Mintegy 130 ezer hektáron 445 ezer tonna kukorica I termett —.63 ezer tonnával ! több, mint az előző évben. A hektáronkénti termésátlag 34.1 mázsa, az . előző évi 32,5 mázsával szemben. (A harmadik ötéves terv időszaka alatt a kukorica j átlagtermése 31 mázsa volt! hektáronként.) Az ipari növények közül j a cukorrépa vetésterülete kis mértékben, termésátlaga pedig jelentősen — mintegy 12—13 százalékkal — csökkent. A szálastakar- mónv termelése sem alakult kedvezően. A zöldségfélék közül az étkezési paradicsom és a vöröshagyma termésátlaga növekedett. A szőlőtermelés viszont a vártnál (amely 2 millió má- I zsa volt) a száraz időjárás miatt 100 ezer mázsával lett kevesebb. Az összes g v m öl cc t er m el és a becsié- j sek szerint 100 ezer tonna volt, csaknem 35 ezer tonnával kevesebb az előző évinél. Az őszi mezőgazdasági munkákat idejében megkezdték, s a megyei tanács adatai szerint december lóig az előirányzott őszi vetőszántást a gazdaságok tóiteüo<;ítették, őszi búzát 82 000 hektáron vetettek (2 százalékkal nasvohb területen, mint egv <éwel korábban). Az állatállomány fehérjetakarmány ellátása szemnont iából viszont kedvezőtlen. hogy az őszi lucernavetés egyötödével kevesebb az előirányzottnál. A sertés- és baromfiállomány növekedett, míg a szarvasmarha- és juhtenyésztésben visszaesés tapasztalható. A megyében 4,5 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak fel, 15 százalékkal többe)., mint 1970-ben. Életszínvonal A szocialista iparban és építőiparban foglalkoztatottak — kevés kivételtől eltekintve — heti 44 órás munkaidőben dolgoznak. A lakosság készpénzbevétele 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási kifizetések a lakosság kész- pénzbevételeinek mintegy 4 százalékát képezték. 1971- ben 5 százalékkal csökkent a kifizetett táppénz összege, a táppénzes napok száma pedig 9 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A gyermekgondozási segélyben részesülők száma 14 százalékkal emelkedett. A megyében a lakosság takarékbetétje az év végén 2,4 milliárd forintot tett ki, míg az OTP hitelállománya csaknem 1,4 milliárd forint volt. Az ifjúsági betét rohamosan növekedett, s az 1970 decemberi 900 ezer forintról egy év alatt több mint 8 millió forintra emelkedett. 1971-ben a megye területén 3956 lakás épült, s ezzel a negyedik ötéves terv megyei előirányzatának közel egyötöde valósult meg. Az új lakások 87 százaléka két- vagy többszobás, csaknem valamennyibe bevezették a villanyt, több mint háromnegyed részét pedig hálózati, vagy házi vízvezetékkel. egyötödét gázvezetékkel is ellátták. Jelentős összegeket fordított a lakosság ingatlan vásárlására. Az ,év folyamán 1643 házhely és üdülőtelek cserélt gazdát, mintegy 16 millió forint értékben. Kereskecle’em, közlekedés, egészségügy A kiskereskedelmi forgalom 12 százalékkal emelkedett. Az árukínálat valamennyi árufőcsoportban általában kielégítő volt, zöldség- és gyümölcsféléből, valamint egyes építőanyagokból azonban hiány mutatkozott. A jobb áruellátás érdekében a kiskereskedelem csaknem 460 millió forint értékű árut vásárolt a nagykereskedelem megkerülésével, ami az összes beszerzés 7 százalékát képezte. A járműállomány népességhez viszonyított aránya jóval felülmúlja az országos átlagöt. Különösen sok a motorkerékpár. 1971-ben a lakosság 2328 új személygépkocsit, több mint 26 ezer kerékpárt, 5600 mopedet, robogót és 2900 motorkerékpárt vásárolt, mintegy 270 millió forint értékben. A Volán Vállalat autóbuszai 34 millió utast szállítottak 1971-ben. A helyi buszjáratokat 18 millió utas vette igénybe, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A taxik 40 százalékkal több utast szállítottak. A vállalat tehergépkocsijai 4 millió tonna árut továbbítottak rendeltetési helyükre, 8 százalékkal többet mint az előző évben. Tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása. Harmincnyolccal több orvos vett részt a gyógyító munkában. A rendelőintézetekben 4 százalékkal növekedett a rendelési órák száma. A természetes szaporodás a megyében 1,5 ezrelék volt, ugyanis 6891 halálesettel szemben 7721 volt az élveszületések száma; az utóbbi egyébként az előző évihez mérten 1 százalékos csökkenést mutat. Az újszülöttek nagy része orvosi felügyelet alatt áll. A csecsemőtanácsadásokon 89 ezer felülvizsgálatot végeztek el. A megyében 211 védőnő működött, 3 százalékkal több, mint 1970- ben. Korántsem ilyen jó a bölcsődei ellátottság. Ezeknek az intézményeknek befogadóképessége csökkent, míg a bölcsődébe felvett gyerekek száma 4 százalékkal emelkedett. A gyermekgondozási segélyt korábban igénybe vevő nők közül sokan újra munkába álltak, emiatt gondokat okozott az óvodai ellátás. 1971 végén 12164 óvodai hely volt a megyében, ami azonban az óvódás korú gyermekek felének elhelyezését teszi csak lehetővé. Az oktatási intézményekben tanulók száma (81 ezer) 4 százalékkal csökkent az előző tanévhez viszonyítva. Sikeresen zárult az október 15. és december 24. között megrendezett rádióterjesztési akció. Az év utolsó negyedében megközelítőleg 13 ezer rádiókészüléket vásárolt a lakosság, 75 százalékkal többet mint az előző év azonos időszakában. A zsebrádiók voltak a legkelendőbbek, ily módon a megvásárolt készülékek jelentős része olyan családokhoz került, ahol már volt rádió, az akció mégis 1459 új előfizetőt eredményezett. Érdekképviselet magasabb szinten Eredmények és célkitűzések a Homokhátságon Négy és fél esztendővel ezelőtt alakult a megye legnagyobb szövetkezeti területi szövetsége, amely a Homokhátság mezőgazdasági nagyüzemeinek érdek- képviseletét látja el. Kilencvenöt mezőgazdasági szövetkezet tartozik a körzetéhez, ebből 43 szakszövetkezet. Magony Imrétől, a szövetség titkárától arról érdeklődtünk, hogy a körzet sajátos közgazdasági viszonyait figyelembe véve miképp sikerült elérni a kitűzött célokat, s milyen további elképzelések vannak a következő esztendőkre. Eltérések — A Homokhátság sok tekintetben eltér a megye többi gazdasági körzetétől. A terület mintegy 70 százaléka homok és a 100 ezer holdat meghaladja a 4 aranykoronán aluli kataszteri tiszta jövedelmű terület. Körzetünkhöz csaknem 470 ezer hold tartozik, a lakosság száma mintegy 230 ezer. Mint ismeretes, a megyében a külterületen élő népesség aránya magasabb az országosnál, de a Homokhátságon még megyei átlagnál is többen élnek tanyákon. A kecskeméti járásban 59, a kiskunfélegyházi járásban pedig 53 százalék a külterületi népesség aránya. Ha a termelés szerkezetét vizsgáljuk, tizenhat községben a szőlőtermelés, i? településen a sertéstenyésztés adja a legtöbb jövedelmet. A mostoha közgazdasági körülmények figyelembevételével a körzetben évente mintegy 25 millió forint árkiegészítést kapnak értékesített termékeik után a mezőgazdasági nagyüzemek. A homokon gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetek sok gonddal küszködnek és jóval nehezebb körülmények között tudják csak megoldani a jövedelmező gazdálkodást, mint a megye más körzeteinek üzemei. Minden esztendőben számottevő mérleghiány jelentkezik egyes szövetkezeteknél. A vezetés és a gazdálkodás színvonalának emelkedését bizonyítja, hogy évről évre sikerül lefaragni valameny- nyit a veszteségekből. Csökkenés A körzetben jelentős szerepe van a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, de számottevő az állattenyésztés is. Miképp jelentkezik ez az áruértékesítésben? — A főbb zöldségféléket, valamint a gyümölcsöt, szőlőt, bort figyelembe véve a szövetség területén levő mezőgazdasági szövetkezetek a megye összes árutermelésének általában a felét, vagy ennél magasabb hányadát adják. A vágóállat és állati termék értékesítését tekintve kisebb a részesedése a körzetnek. A gazdaságos termelésre, a szakosításra való törekvés érdekében egyes ágazatokat felszámolnak a szövetkezetek. A mi körzetünkben is tapasztalható a zöldségfélék termelésének csökkentése. Számottevően visszaesett a szamócaértékesítés, mivel a szövetkezetek és az egyéni gazdák egymás után felszámolták ültetvényeiket. Pusztulnak a hagyományos szőlő- telepítések is. Kezdeményezések Mindez egyúttal jelzi is, hogy milyen területeken kell a szövetség körzetében előrelépni.- Tudomásunk szerint történtek kezdeményezések. — Legfőbb céljaink egyike a gazdálkodás belső tartalékainak feltárása. Ehhez tartozik a legkorszerűbb termelési eljárások, módszerek gyors elterjesztése. Körzetünkben a kedvezőtlen közgazdasági körülmények miatt tagszövetkezeteinknek kevés anyagi eszköz áll rendelkezésére saját beruházások megvalósítására. Ezért a nagyobb feladatok, célok érdekében összefogásra van szükség. A körzetben már több. jól működő szövetkezetközi vállalkozásról adhatunk számot. Most ismét több szempont figyelembevételével tárgyalnak az üzemek egy-egy ágazat termelésének javítására. A Tüsza- kécske határában gazdálkodó szövetkezetek a termálvíz hasznosítására fognak össze. Lehetőség van a fólia alatti zöldségtermesztés fellendítésére. Lakitelek körzetében szőlőtermesztésre és bor palackozásra akarnak társulni* Megkezdődtek az előkészületek szövetkezetközi erdő- és cellulóznyár-ültetvények létrehozására. A Kölcsönös Támogatási Alap, a KTA létrehozása is az üzemek összefogását segíti. Egyes gazdaságokban házi takarékpénztárat létesítettek. A lászlófalvi Üj Tavasz, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és Kiskunság Termelőszövetkezetben a tagok megtakarított pénzüket a közösbe adták fontos célok megvalósítását elősegíteni. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy magukénak érzik a közöst, de azt is, hogy bíznak a nagyüzemi gazdálkodásban. Érdekképviselet magasabb szinten — ezt a célt tűztük magunk elé a következő évekre. Összhangban A szövetség szívesen foglalkozik nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai témákkal is? — Igen. Létrehozzuk a szövetkezetpolitikai bizottságot. amely számos fontos kérdésben állást foglal majd. Törekvésünk, hogy élénküljön a szövetségben működő bizottságok munkája. Egyúttal igyekszünk minél szélesebb körben bevonni a bizottsági munkába a tagszövetkezeti vezetőket. Most, a kongresszusi előkészületek során alaposan mérlegeljük munkánkat és arra törekszünk, hogy a mozgalom segítése és a gazdasági érdekképviselet jó összhangban jelentkezzék. Körzetünk sajátos helyzetét figyelembe véve segítjük a negyedik ötéves terv időszakára kijelölt célok megvalósítását. K. S. Vagonrakók I szonyú anyagtömeget * dolgoz fel egy akkora vállalat, mint a Bács megyei állami építőiparé. Az építőanyagok zöme — betonáru. cement, mész, kavics, tégla, mozaik —, hogy csak a kurrenseket említsük — Kecskeméten az árpádvárosi telepre fut be. Leszállók a 6-os buszról, s mikor tovább megy, a túloldalon valóságos anyagvárost fog át tekintetem. Utcákkal, ablaktalan tömbökkel. szürke, barna, fehér, fekete hasábokkal, gúlákkal. Az anyagtelep központjához ismerem a járást. A sárga földszintes iroda- és raktárépület előtt talán az utolsó lovas kocsi áll ma. Hajtója mélázva várja, míg a tagbaszakadt átvevő ellenőrzi a rakományt. A közeli kavicskúp ne- szezve csörren, egy pufaj- kás munkásnő útját rövidítve egyensúlyoz az oldalában. Itt minden súlyos, mozdulatlan. De míg idekerült, s így rendberakták! Addig is emelni, nyomni, lapátolni, lendíteni kellett valameny- nyit, míg a vagonokról lekerültek. Aztán, mikor elszállítják őket az építkezésekhez. ismét izomerő mozgatja tehetetlen tömegüket ... Mielőtt létesítményekké formálják a laza, vagy szilárd állapotú anyagot, alaposan megnyövi a rakodómunkások izmait, megropogtatja csontjaikat. — Tavaly összesen 5459 vagon árut raktak ki — közli egy gyors összeadás eredményét Gárdonyi Péter telepvezető. Az év elejét kivéve, nagyjából négyötszáz vagonra oszlik szét ez a mennyiség havonta. Persze. kiugrásokkal is, mert például augusztusban 908 vagonnal húzott be a zöld-sárga csíkos Diesel.-g a papírokat tanul- * ■ mányozzuk, a kis Irodában terem a gyors mozgású szállítmányozó, Pásztor József. — És nincs pirosbetűs ünnep sem ... — hajol rögtön az egyik nyilvántartásra, hogy valami jellemző adatot keressen. Annak bizonyítására is, hogy a nap bármely szakában fut be szerelvény, a vagonkira- kóknak „csipkedniök kell magukat”. 1971. augusztus 19-én éjjel egy órakor 60 vagon anyag kirakásához kellett hozzálátni; délután 5 órakor úiabb 28 kocsi hozott árut, hogy aztán még annak a napnak 24. órájában „rohamozzanak meg” 25 vagon új szállítmányt. 113 vagon egyetlen napon! — Hánvan csinálják ezt, mennyi egy-egy rakodó- munkás teljesítménye? — Általában huszonötén vannak állandó vagonkira- kók. A vasúti kocsik 260 mázsa teherrel jönnek, de vannak 500 mázsásak is jócskán. A kisebbekből egy ember két vagonnal birkózik meg egy műszakban. Van 2 daru. s 2 rakodógép is a telepen, ami sokat könnyít. De azon a bizonyos 113 vagonos napon mindent kézzel kelle+t mozgatni. Pont akkor robbant le a masina. Akkora szállítmányokhoz alkalmi rakodókat vesznek igénybe, akik más vállalatoknál dolgoznak. s régtől jó nexusban vannak a vállalattal. Ma rakodnak, holnap már megkapják a pénzüket. Az állami építők vagon- rakói hírnevesek a szakmában. 1970-ben és 1971- ben fekbérmentesen dolgoztak. s a MÁV Szegedi Igazgatóságának értékelése szerint megyei elsők ebben a versenyben. — Amibe a balesetmentesség is beletartozik — erősíti meg Gárdonyi Péter. — Az sem volt a két esztendő alatt. KJ ézem a nyugodt be- szédű. élénk fekete embert, aki egyben 8 munkahely párttagságának alapszervezeti titkára is és elém villan az a jelenet, amikor — 2 esztendeje — először találkoztunk. Tóth Mihályné műhelvbizottsági titkárral egy raktárépület árnyékában éppen a sok balesetveszélyről beszélgettünk. ami a roppant anyagtömegek mozgatásakor adódhat. Ha valami mozdul, esik és az ember nem
