Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
1972. február 11, péntek S. oldal Szervezettség - felsőbb fokén KiiMoítgyalésffc készül a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ tagsága Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i ülése a gazdasági helyzetet és feladatokat elemezve határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Amikor üzemeink műszaki-gazdasagi szintjét a fejlett nyugati cégekével összehasonlítják, az elmaradottságot szinte kizárólag a termelőberendezések és a gyártott cikkek korszerűtlenségével magyarázzák. Pedig e műszaki különbségnél, az úgynevezett technikai résnél rendszerint nagyobb elmaradás mutatkozik az üzem- és munkaszervezésben. Előrelátás és szervezés A vezetés és a szervezés összecsengő szavak, rokonfogalmak. A vezetés lényege az előrelátás. A szervezés hivatott megteremteni a feladatok végrehajtásának ésszerű, hatékony feltételeit, a szüntelenül változó körülmények közepette. A szervezés rangjának megteremtése méltán politikai feladat. Szovjet közgazdászok szerint csupán szervezeti intézkedésekkel 18—20 százalékkal növelhető a termelés. A hazai becslések még merészebbek: a meglevő, létszám és állóeszköz-állomány 25—30 százalékos tartalékaival számolnak. A párthatározatban rögzített feladatsor közvelen célja a gazdasági hatékonyság fokozása,, ám az intézkedések végeredményben az életszínvonal emelését szolgálják. S a szervezettebb munka közvetlenül-javítja az üzemi légkört és morált, a dolgozók munka- -kedvét, növeli a fegyelmet, a kereseti lehetőségeket, a vezetés tekintélyét. Vagyis a szervezettség csakúgy, mint a szervezetlenség, közhangulatot alakító tényező. „Kényszerpálya" vagy kezdeményezés A szemlélet és a közhangulat átformálása az idevágó teendők sikerének fontos feltétele. Mert kár volna tagadni: az alacsony szintű szervezettségek _ a rossz hatásfokú munkát jelenleg még nehéz felszáKöztársaságot és Olaszországot tömörített a gazdasági csoportosulásba. A tőkésországokkal folytatott külkereskedelmünk több mint felét, a telje? külkereskedelmi forgalom kb. 14 százalékát e hat országgal bonyolítjuk le. Ám az új tagokkal ez a forgalmi arány már mintegy 18 százalékra módosul. A folyamatban levő tárgyalások alapján az is előre látható, hogy az európai fejlett tőkésországok zöme valamilyen formában — társult tagként, vagy preferenciá- lis szerződéssel — kötődni fog a Közös Piachoz. Ily módon pedig a Közös Piac megkülönböztető kereskedelempolitikája hatványozott mértékben gátolhatja külkereskedelmünket a fejlett tőkésországokkal. A Közös Piac a tagországok közötti vámhatárok lebontásával előnyben részesíti a vámhatáron bemolni, mert erősíti azt a megszokás, a maradiság, az újtól való idegenkedés. Ha viszont széles körű támogatással, tevékeny kezdeményezésekkel találkoznak mindazok az intézkedések, amelyek „kényszer- pályára” terelik a munkát, s eleve korlátozzák a fegyelmezetlenséget, lehetővé válik, hogy a meglevő feladatokat kevesebb létszámmal és szerényebb anyagi ráfordítással oldják meg. A közvélemény támogatását azonban csak a vezetés hozzáértése, rangos szervező munkája képes igazán megnyerni. Jelenleg — ahogy ezt egy országos felmérés kimutatta — a vállalatoknak csupán 38 százaléka készít éves szervezési tervet. Távlati szervezési terve pedig már csak 1000 vállalat közül 16-nak van. S ezek a szervezési elképzelések sem átfogó részei a komplex vállalati tervnek, hanem jobbára „rendcsináló” jellegűek. így a fejlesztés — a beruházás, a rekonstrukció, a technológiai korszerűsítés — a legritkább esetben párosul élenjáró, tudományosan megalapozott üzem- és munkaszervezéssel. Mindent átfogó tervszerűség A párthatározat nyomán kibontakozó akció feladata, hogy a reformnak az irányítás és a munka ésszerűsítésére kiterjedő jellegét továbbvigye, érvényesítse az üzem, a vállalat falain belül. Ez a lehető legolcsóbb beruházás, amely a meglevő eszközök és a munkaerő hatékonyságát hivatott fokozni. A szervezés viszonylag kevés pénzt és nagy hozzáértést igényel. A személyi feltételek jelenleg hiányosak. Kevés a felkészült szervező, képzésük, továbbképzésük megoldatlan. A meglevő 18 iparági szervező intézet is kevés segítséget nyújt a vállalatoknak. E helyzet megváltoztatása kormányszintű és minisztériumi intézkedéseket egyaránt igényel. Országos szervezésfejlesztési program készül, s az ágazati minisztériumok is kialakítják saját elképzeléseiket, meghatározzák teendőiket. Mint minden időszakos feladatnál, úgy a mostani szervezési kampánynál is iüli tagországokat, a kívülállók számára pedig hátrányosabb verseny- és értékesítési helyzetet teremt. Még súlyosabban érinti a külső kereskedelmi partnereket — így hazánkat is — a Közös Piac agrármechanizmusa, amely kezdetben csak árveszteséget okozott, újabban azonban számos agrárterméknél — pL tojás, baromfi — kizárja, vagy mennyiségileg korlátozza a beviteli lehetőségeket. Mindennek — az árveszteségtől függetlenül — az a következménye, hogy az agrártermékek vonatkozásában nehezíti a hosszútávú exporttervezést Magyarország és a közös piaci országok kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak jövőbeni alakulásában két alapvető tendenciával lehet számolni. Az újabb belépések és társulások következtében várhatóan erőkísért a látszateredmények, a szalmaláng veszélye. Valójában most, 2—3 év alatt a korszerű és folyamatos szervezőmunka alapjait kell lerakni. A részintézkedések és részeredmények helyett az átfogó fejlesztési koncepciók kialakítása, s a korszerű üzem- és munkaszervezés feltételeinek megteremtése a feladat. Vagyis nem szabad a tennivalókat a munkahelyi szervezésre, vagy a számítógép alkalmazására leegyszerűsíteni. A vállalati tevékenység minden területének, a gyártás-előkészítésnek, a technológia fejlesztésének, az anyagmozgatásnak és -beszerzésnek, a készletgazdálkodásnak, a programozásnak, az ügyvitelnek stb. szervezett, ösz- szehangolt, tervszerű munkája szükséges ehhez. södni fog a „belkereskedelem” — a tag- és társult országok egymás közötti forgalma, s ez számunkra a versenyhelyzetet élezi. S bár a Közös Piac a tőkés világ vitathatatlanul legnagyobb felvevő piaca, amely a tagországokat előnyben részesíti, előbb-utóbb számukra is telítődik ez a piac, s növekedni fog a kívülállókkal, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésének jelentősége. Nem véletlen, hogy az újabb országok csatlakozásakor is minden közös piaci ország képviselője utalt a Kelet-Nyugati gazdasági kapcsolatok fontos szerepére. Ezzel függ össze az is, hogy az utóbbi években — legalábbis az iparcikkeknél — valamennyi tagország liberálisabb beviteli női bikát alkalmaz a szocialista országokkal szemben. Köztudott Február 19-én, szombaton tartja az 1971-es gazdasági évet záró küldött- gyűlését a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ. összegezik majd eredményeiket, s egyúttal megszabják idei feladataikat, amelyek egyike az elmúlt évinél mintegy 13 százalékkal magasabb — 350 millió forintos ! — forgalom elérése. A szö- | vetkezeti tagság megvitatja l az őt érintő, a SZÖVOSZ- kongresszus határozataiból eredő tennivalókat is, továbbá azt, milyen mértékben veszi ki részét a szövetkezet a kollégiumi alaphoz való hozzájárulásból. Fő célkitűzéseik közé tartozik a szolgáltatások körének bővítése. Tavaly Csengődön és Páhin gázcseretelepet létesítettek, megszervezték a bútorok és a tartós fogyasztási cikkek házhoz azonban, hogy Nyugat felé irányuló exportunk összetételében még mindig az agrártermékek dominálnak. így a mezőgazdasági cikkeket sújtó hátrányos megkülönböztetés hatása erőteljesebb, mint egyes iparcikkek bevitelének liberalizálásáé. Külgazdasági politikánk feladata, hogy a Közös Piac vonatkozásában is küzdjön a legjobb feltételekért, ám egyidejűleg a közös piaci t országokba irányuló magyar kivitel struktúráját is — saját erőfeszítéseink révén — módosítanunk kell az ipar javára. Számolnunk kell ugyanis azzal, hogy e nyugati tőkés integráció a mezőgazdasági cikkekből előbb-utóbb önellátóvá válik — számos agrártermékben máris exportőrök. Ezt a realitást pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül. G. I. szállítását a kiskőrösi áruházban pedig a ruhák méretre alakítását. Közeli terveik közt az említettek mellé csatlakozik a háztartási gépek és kismotorok javítása, házilagos brigádjuk pedig erejéhez mérten a lakásépítési akciót segíti. Üzletpolitikai terveiket áru- és divatbemutatók, kóstolóval egybekötött élelmiszeripari, szakács- és cukrászvetélkedők is színesítik. A nagykereskedelmi vállalatokkal együttműködve igyekeznek a kávé- és konzervkészítményeket, valamint az új kozmetikai cikkeket népszerűsíteni. A dolgozó nők szabad idejéAlig lehet vitás, hogy a Trubadúr több mint egy évszázada töretlenül őrzi helyét a népszerűségi lista első vonalában. Sőt, valószínűleg így is marad ez, amíg egyáltalán operákat fognak játszani, tehát igen sokáig. A túlzott népszerűség mindig gyanús egy kicsit, s való igaz: sok mindent szemére lehet vetni ennek a műnek is. Mindenekelőtt a hátborzongatóan vadromantikus történetet, mely ráadásul meglehetősen zűrzavaros is (mondják, hogy egy neves tenorista, aki évtizedeken át nagy sikerrel énekelte Man- rico szerepét, egyszerűen nem tudta elmondani az opera cselekményét!). Másodszor a zene is — bár a szövegnél jóval magasabb színvonalon — elsősorban a hatásosságot szolgálja, két testvérénél, a Rigolet- tónál és a Traviatánál kül- sőségesebben, olykor a vulgaritás határán járó dallamossággal. Több részlete szinte „slágerré” vált, átiratok, filmfeldolgozások, jobb-rosszabb keresztmetszetek „népszerűsítették” az idők folyamán. Hogy mindezek után sem veszített semmit vonzerejéből, annak egy a titka: Verdi zenei és drámai zsenialitása ebben a műben is erőteljesebbnek bizonyult az ellene felhozható egyébként nem teljesen alaptalan kifogásoknál. A Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttese egészében szép, bár nem egyenletes színvonalú előadást produkált kedden este a kecskeméti színházban. Feltétlen előnye volt az előadásnak, hogy a sok rövid jelenetből álló művet két felvonásban vonta ösz- sze és így jó drámai sodrást teremtett. A gyakori színváltozások gördülékeny megoldását Sándor ^ Lajos egy-két elemből álló, jelzésszerű díszletei is elősegítették. Ez a színpadkép * Tegnap hírül adtuk, hogy Kiskunfélegyháza, Tanya 311. számú házban keddre virradó éjjel ismeretlen okból meghalt a 13 éves Jókai Aranka és a 7 éves Katalin. A mentőért a városba igyekvő édesanyjuk, Jókai Imréné a dűlőúton ■ eszméletét vesztette, s a ! reggel rátaláló környékbenek növelésére megrendezik a háztartási munkát könnyítő, egyszerűsítő gépek kiállítását is. Az esemény jelentőségéhez illő gonddal készülnek a Petőfi-év méltó megünneplésére, a megsokszorozódó idegenforgalmi igények ellátására. Egy-egy éttermükben folyamatosan „étlapon tartják” majd a helyi ételkülönlegességek némelyikét. Az eddiginél jóval több tájjellegű ajándéktárgyat — vázákat, hamutartókat, népi faragásokat, díszdobozokat — is kínál majd a szövetkezeti kereskedelem. J. T. a praktikus célon túl egy modernebb rendezői koncepció keretét is megteremtette. Versényi Ida jó rutinnal törekedett ennek kihasználására, a rendezői elképzelések maradéktalan megvalósulásának azonban ez esetben is akadálya volt az a közismert tény, hogy az operaénekesek nem szükségszerűen jó színészek is egyszersmind. Az előadást zeneileg jól tartotta kézben Szalatsy István karmester. Az énekesek között a közönség régi ismerőssel találkozott: a Manrico szerepét megelevenítő Karizs Béla a kecskeméti színház tagjaként kezdte pályafutását (jelenleg az Állami Operaház tagja, a megbetegedett Vargha Róbert helyett „ugrott be” és mentette meg az előadást). Nagy vivősre- jű hangja zenei biztonsággal és szép, érthető szöveg- mondással párosult. A „törzstagok” közül Lengyel Ildikó kitűnő Azucena-ala- kítása emelkedett ki: hangban és zeneileg minden a helyén volt, s nem hiányzott belőle a drámai erő sem. Gvimesl Kálmán igen muzikálisan énekelte Luna gróf szeredét, s jól érzékeltette a figura belső szenvedélyét, vívódásait is. Sajnos. Harmath Éva Leo- nóra-alakítása volt az előadás leggyengébb pontja. A Szalay Miklós vezette kórus főleg hangszínben fejlődött igen sokat. A híres „cigánykórus”-ban szívesen hallottunk volna nagyobb létszámú együttest, igen szépen adták elő viszont az opera zenei csúcs- nontját jelentő „Miserere”- jelenetet. A szegediek opera-vendégjátékai zenei életünk nagy érdeklődéssel vári eseményei, reméljük, a jövőben is halljuk őket — lehetőleg gyakrabban — Kecskeméten. Körber Tivadar liek a kórházba szállították; A családi tragédia okának vizsgálatát az igazságügyi orvosszakértők bevonásával vizsgálta a rendőrség. Ennek során megállapították, hogy a két kislány halálát és édesanyjuk súlyos, élet- veszélyes sérülését szén- monoxid-mérgezés okozta. K. J. Kórházbővítés Kiskunhalason A megyében a negyedik ötéves terv legnagyobb egészségügyi beruházása Kiskunhalason folyik. A város kórházának bővítésével 480-al gyarapodik a gyógyintézeti ágyak száma. Képünkön a kiskunhalasi kórház új főszárnyának építése látható. (Pásztor Zoltán felvétele) A Trubadúr Kecskeméten A szegedi operatársulat vendégjátéka 1 Italát oka szénnoBextd-mérsezés volt
