Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

' «. oldal WTO. Január 9., vasárnap Elgőzölgő termálkincs Nem halogatható a Tisza-menti „primőrövezet” kialakítása A látvány — januárban is méregzöld salátasorok a íóliaalagutakban, az üveg­tetők alatt — mindig meg­kapó. Nem lehet annyira megszokni, hogy ne süssön ót rajta az emberi akarat: kifogni a zsugori természe­ten. Ám annyira rácsodálkoz­ni sem lehet, legalábbis Kerekdombon nem, a tisza- kécskei Üj Élet Tsz kerté­szeti telepén, hogy elmel­lőzhetnénk a kérdést: mi­lyen feltételekkel teremtik meg a vegetáció mestersé­ges körülményeit. Két okból is izgalmas a kérdés. Egyrészt az Üj Élet Tsz a haj tatásban, primőrter­mesztésben már nem egé­szen „kezdő”. A mostani telep tíz évvel ezelőtt kez­dett kiépülni, közvetlenül a nagyüzemi átszervezés után. Másrészt, az utóbbi évek szenzációs feltárásának eredményeként elmondhat­juk, hogy közvetlenül a telep alatti ezer méteres mélységekben hullámzik a mérhetelen energiakincs: a termálvíz. Locsog, csacsog a meleg víz a csőrendszerben, még a telep irodájában is, már- már a hegyi patakok illú­zióját keltve. Két év óta feleslegesen díszeleg a telep fölött az alumíniumcsillogású ké­mény; amikor helyére ál­lították, a termálkincs lé­tezéséről még senkinek sem volt tudomása. Á legmelegebb nyári hó­napoktól eltekintve, egész éven át hasznosítani a te­lepet — ma már egészen jól megközelítik ezt a célt. Jelenleg is 30—32 személy dolgozik itt naponta; zöm­mel a tsz-tagok feleségei, lányai. Van közöttük hat szakmunkás. Az irányító apparátusban dolgozik egy kertészmérnök, egy felsőfo­kú és egy középfokú képe­sítésű technikus. A Kistelekről elszárma­zott Náfrádi Márta Kecske­méten végezte el a felsőfo­kú technikumot. Az idősze­rű munkákról ő sorol el néhány adatot: — A salátát folyamato­san szállítjuk. Több mint 220 ezer fejet neveltünk a tíz nagy fóliasátor alatt, nem egészen egy hektárnyi területen. A termésre szer­ződtünk, egy-egy fejért há­rom forintot kapunk. A hollandi ágyakban sóska, petrezselyem és sárgarépa található. És már vetjük a hollandi fürtös paradicso­mot, amelynek termése május elején lesz szüretel­hető. Most, a saláta után, újból ezt a növényt ültet­jük ki, s azt február máso­dik felében értékesíthet­jük. IBID Tíz évvel ezelőtt ezt a telepet is nagyüzeminek hittük és gondoltuk. Kide­rült, hogy nem az. Kicsik a méretek és kor­szerűtlen a technológia — önmagában is elegendő a gazdaságtalansághoz. Ha hozzászámítjuk a méltány­talanul magas árrést, ame­lyet a felvásárló a legutób­bi időkig alkalmaz a tsz­szel szemben — nem egy­szer előfordul, hogy a ki­lós árunként felvásárolt ter­mést is darabos áruként értékesíti —, akkor önkén­telenül adódik a rezignált kérdés: érdemes-e primő­rökkel foglalkozni. Ám a termálkincs ittléte e kérdés felvetésének jo­gosságát teszi kérdésessé, li,helvett az energia, amely a földtörténeti évmilliós korok pazar ajándéka, leg­célszerűbb hasznosításáról kellene elgondolkodni. Vincze Lajos tsz-elnök ke­serű paradoxonként álla­pítja meg: — Amit itt lát, a telepen, pénz nélkül csi­náltuk, ezért került sokba. Egészen durván megfo­galmazva: amit a beruhá­záskor „megspóroltak”, azt évente deficit formájában fizetik vissza. Busás kamat­tal, természetesen. Meghatározott időnként az üvegház földjét ki kell cserélni. Erre semmiféle műszaki megoldás nincs, a vödröket adogatják kézről kézre. Roppant haladatlan, fárasztó és költséges mun­ka ez. De a fólia alatti terü­letet is csak középütt lehet géppel szántani — alkal­mas kisgép hiányában. A szélein a sok ezer éves szer­számot az ásót kell forgat­ni. A talajfűtés nagyobb ará­nyú térhódítását mindeddig az gátolta, -hogy az erre alkalmas bordáscsövet az országban sehol nem gyárt­ják. Egyszerűen nem lehet beszerezni. Most a szövet­kezet jobb híján, saját ma­ga készül fel a gyártására. pésre. A négy kécskei tsz társulásban kívánja megte­remteni az igazán nagyüze­mi, 6—700 holdra kiterjedő intenzív zöldségtermesztés technikai feltételeit. De legkevesebb 200 milliós összberuházásról volna szó! A termálkincs megléte és eddigi kihasználatlansága döntő érv amellett, hogy a vállalkozás méltányos ál­lami támogatásban része­süljön. A mintegy 30 hek­táros talajfűtés a föld alat­ti energia optimális hasz­nosítását tenné lehetővé. S nemcsak a hőenergia van jelen, hanem a talaj mi­nősége is eszményi és az öntözővíz is korlátlan mennyiségben áll rendelke­zésre. De a serény munkás­kezek sem hiányoznak. Ke­rekdomb, ez a rendezett Külterületi település nem sorvad, de évről évre tere­bélyesedik. Legújabban már aktív szövetkezeti támoga­tással, négylakásos társas­házakat építenek az itt megtelepedő fiatal csalá­dok. Az első 16 lakást áp­rilisban veszik birtokba tu­lajdonosaik. E lakások fűtését is egyébként a föld alatti me­leg víz teszi lehetővé. Itt az ideje, hogy a földrétegek kincsének ne csak a kom­fort, hanem a termelés i=. mielőbb hasznát vegye. Hatvani Dániel Elértünk a „kérdéskör lé­nyegéhez. • Alig merem megkérdezni, hogy a ter­málvíz energiája, egyálta­lán milyen mértékben hasznosul. Vagyis: milyen hatásfokkal válik salátává, paradicsommá, másféle „vitaminhordozóvá”. A kút, amely a telepet táplálja, ezerméteres mély­ségből adja a 63 fokos me­leg vizet, percenként két­ezer literes bőséggel. A technikuslány szerint, ami­kor a víz elhagyja a tele­pet, még mindig 35—40 fo­kos. Az energia zöme haszna- vehetetlenül fecsérlődik el! Elgőzölög a semmibe. Ugyanakkor a boltokban a téli hónapok során primőrt csak elvétve, nagyritkán árusítanak, akkor is megfi­zethetetlenül drágán. Friss zöldségfogyasztásunk épp­úgy időszakos, mint húsz, harminc vagy száz évvel ezelőtt. Az év nagyobb ré­szében pótlékra vagyunk utalva: konzervekre, mire­litre, befőttre. Az ember és a természet kapcsolatát segíti kecskeméti vadaskertről vőben ez a létesítmény szolgálhatja a természettu­dományi oktatást ás szak­tanácsadás központját is. A vadaskert akkor tölti be igazi feladatát, ha a ter­mészettudományi érdeklő­dést felkelti, kielégíti, az átlaglátogatónak szóra­kozást, pihenést nyújt, á természet; és az ember kap­csolatának kulturált for­máját teremti meg. Szükséges a szakpropa­gandáról is gondoskodni. Érdemes összeállítani - egy meghatározott programter­vet, amelyben biológiai és természetvédelmi tárgyú előadások és különböző rendezvények szerepelnek. A megye és a város intéz­ményei, vállalatai segítsék a vadaskert üzemben tar­tását és fejlesztését. Áz iskolák pedig vállaljanak védnökséget a vadaskert egy-egy részlege fölött. Az urbanizálódó ember egyre jobban keresi a kap­csolatot a természettel. A kecskeméti vadaskert elő­segítheti e kapcsolat ápo­lását. Meggyőződésem, hogy nagy közönségsikere lesz, és rövid idő alatt sok ter­mészetbarát támogatója lesz, akik társadalmi össze­fogással azon munkálkod­nak, hogy az intézmény to­vább fejlődjön a megye és Kecskemét város javára. Dr. Nagy Emil egyetemi. docens a Gödöllői Agráftuddmányi .Egyetem. tanszékvezető helyettese, Az év statisztikai könyvei 1972-ben a rendszeresén megjelenő - •------kiadványok, z sebkönyVék, évkönyvek mellett új összeállításokat is tervez. Különösen a me­zőgazdasági szakemberek körében számíthat nagy ér­deklődésre a Földterület című kötet, amelyben a hektárszámítástól a megyei, községi földterületekkel és művelési ágakkal kapcso­latos sokféle tudnivaló szerepel. A kiadvány 1870- től 1970-ig ismerteti a ha­zai földterület formáinak és számításának történetét. Az év egyik legérdeke­sebb kiadványának ígérke­zik a jogászok, kriminalis- ták és statisztikusok köz­reműködésével összeállított Kriminálstatisztikai adat­tár. A tablókon részletesen ismertetik az 1965 és 1970 között elkövetett bűntette­ket. A kiváló szakember, dr. Nagy Emil észrevételeit, javaslatait szívesen fogad­ták a vadaskert építői. A Kecskeméti Városi Tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályán elmon­dották, hogy számos hason­ló gondolattal már eddig is foglalkoztak. Tavaszra megvalósítják az állatóvó- .dát. Törik a fejüket a tró­feák és a vadászati emlé­kek állandó kiállításápak megteremtésén is. A vadaskert egyébként jelenleg is épül, bővül. A napokban fácánokkal egé­szült ki a jelenlegi állo­mány. „szereplőjével” ismét talál­kozhattam. Még nagyobb elismerést váltott ki ben­nem az, hogy a világkiál­lítás alapgondolata a -be­zárást kévetőén 1 sem ' hal­ványwtt ‘ H* : -r-. új tartalommal . megtöltve — tovább ápolják. A vadá­szati világkiállítás monda­nivalójának központjába a modern kor embere került, aki a részt vevő nemzetek bemutatói segítségével megismerhette a természet, a kulturértékek védelmét, a vadászati szokások ápo­lását, a korszerű vadgaz­dálkodást. Mindezt a kor igényeinek megfelelően. A kecskeméti vadaskert is hasonló alapgondolattal és célkitűzéssel indult. Épí­tése több lépcsőben törté­nik. Az első tulajdonkép­pen már csaknem el is készült. A hazai vadfajok: gímszarvas, dám, őz, muf­lon, vaddisznó, fácán és fogoly méltó környezetben, szükségesnek tartanám egy mesterséges vízi élőhely ki­alakítását. is, ahová a vad- don élá"legg^akrabban,..elő- :fordufó vMmadaráink ke­rülhetnének: szárcsa, tő­kásréeerf rcigányrécét; bő jti­réce, nyílfarkú'réce;' csof- gőréce, vetésilúd, nagy­lilik, nyárfiúd, és így to­vább. A vadaskertnek minden­kori kedves színfoltja a pá­va, a különböző díszfácán- fajok és a mókus is. Egy olyan épület létesí­tését is javaslom, ahol ak­várium és terrárium he­lyezhető el. Ezenkívül ide kerülhetnének a megye jel­legzetes élőhelyeinek diorá­mái is. Ebben épületben gyűjtenék össze a megye legszebb trófeáit és va­dászati emlékeit. Az általános- és közép­iskolák biológiai szakkö­rei részére megfelelő labo­ratóriumi és preparátori le­hetőséget kellene nyújtani ebben az épületben. A jö­r Árván a pusztában A levélben, amely szer­kesztőségünk címére író­dott, lapunk régi olvasója kéri segítségünket: járjuk ki szociális segély folyósí­tását 67 éves, beteges édes­anyja részére. A levélíró egyúttal azt is közli, hogy hárman vannak testvérek, de körülményeik miatt anyjukat anyagilag támo­gatni nem tudják. „Az egyik család teljesen kikap­csolta magát... öcsém ötödmagával él, csak ő dol­gozik, nehéz az élete ...” E sorok nyomán indul­tunk el először. Kiskunha­lasra, felderíteni egy idős asszony sorsát, s keresni a lehetőséget élete jobbá, szebbé tételére. Utunk há­rom állomásának mozaik­jaiból állt össze apránként a kép, amely ha sötét is, nem egészen azoktól a ..színárnyalatoktól”, ame­lyeket levélírónk vélt fel­fedezni. 1 1 Az elmúlt napokban megtekintettem az épülő kecskeméti vadaskertet. Szeretném ezúton is el­ismerésemet kifejezni a kezdeményezőknek, a ter­vezőknek és a kivitelezők­nek. Nagy örömömre szol­gált, hogy látogatásom so­rán a Budapesti Vadászati Világkiállításon nagy si­kert aratott kiállítási tár­gyakkal és az élőállat-be­mutató néhány ismert elhelyezésben várják a ta­vasz kezdetét. A második szakaszra vo­natkozóan lenne javasla­tom : a vadaskert centru­mában ki lehetne alakítani egy „állatóvodát”, ahová a megye területéről össze le­hetne gyűjteni néhány kis őzet, szarvast, vadmalacot stb. Ebbe a munkába be­kapcsolódhatnak különbö­ző iskolák biológiái szak­körei. A későbbiek során Napnál világosabb ma már, a primőrtermesztés beruházásait illetően is, hogy csak a legkorszerűbbet szabad és érdemes csinál­ni. Mert ha ehhez az elv­hez következetesen ragasz­kodnak a gyakorlatban is, másodlagossá válnak az olyan, egyébként lényeges költségtényezők, miszerint a melegházi termesztésre al­kalmas növényfajták im­portból származó vetőmag­jai az aranynál is drágáb­bak, s a kilónként 38 fo­rintért árusított fólia egy év alatt tönkremegy. Meg­felelő felkészültség esetén ugyanis be lehet rendez­kedni a saját máktermesz­tésre, s a vegyipart is ősz- ! tönözni lehetne, hogy olcsó és tartós „üvegpőtló” anya­gokat állítson elő. A Tisza mentén a hely­zet minden tekintetben I megérett a komoly előrelé-1 Takaros, kertes ház a já­rási székvárosban. Csenge­tésünkre fiatalasszony nyit kaput, s betessékel, ö a le­vélíró, a középső gyermek a három közül. A férje gépkezelő, épp munkában, az asszony pedig — nevez­zük Annának — betegállo­mányban. — Vártam mór magukat, hogy szót ejtsünk édes­anyám sorsáról — kezdi a beszélgetést szépen, ízlése­sen berendezett otthoná­ban. ahová besüt a tavaszt hazudó tél délelőtti verő­fénye. — Szóljon talán először magukról, a „körülmények­ről”, amelyek gátolják, hogy három felnőtt kereső egyetlen kis igényű édes­anya eltartásáról gondos­kodjék. — Kezdjük ott, hogy „el­átkozott” család a miénk, a sors szeszélyes játékokat űz velünk. Erre vall maga az a tény, hogy csak egy van köztünk, aki az első házas­társa oldalán él... — Már anyánknak fel­bomlott az első házassága, amelyet a szülők kénysze­rítettek rájuk. Második fér­je tragikus körülmények közt hunyt el, a későn jött harmadik házassága sem sikerült. — Az első férjével egye­dül a nővérem él. a fővá­rosban, ö az, aki kijelen­tette: ró ne számítson a mama. Pedig kenyérkereső ő is. A házastársát nemré­giben baleset érte, de már ismét dolgozik. Igaz, van egy nagy fiuk. S hát, ugye, Pesten az emberek más­képp élnek, nagyobbak az igények, jobban kell öl­tözni ... — Ami engem illet: gye­rekfejjel ki kellett marad­nom az iskolából, azután szolgáltam, később szövő­gyári munkás, majd bolti eladó lettem. Nemrég min­den ok nélkül felmondtak. Időközben műtéten estem át, most is beteges vagyok. Embertelen lakásviszonyok­ból kikerülve jutottunk eh­hez a házhoz, s a vételár hátralékát májusig le kell törlesztenünk., — Az első férjemnek már a második felesége voltam. A másodikkal jól megva­gyunk. A gyerek 12 éves, de akkora, mint egy fel­nőtt. Ruhából a gyermek­méret szóba se jöhet. A 45-ös cipő kicsi neki. S azt sem lehet mondani, hogy étvágytalan lenne ... — Van hát gondunk elég. Ha dolgoznék, talán jobban tudnék gondoskodni a ma­máról. Erfimhöz mérten így is segítem. Nézze, most egy meleg ruhát, kötényt var­rók neki. És szüntelen ar­ra gondolok, azt tervezem: ha a házat rendbe tettük, kap itt egy kis szobát, be­hozzuk onnan a magányból. Az élet hozzám sem volt jobb. mint a testvéreimhez, da én legalább valamit

Next

/
Thumbnails
Contents