Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

1972. Jannár 7., péntek l oldal Megjegyzések - gáztéméra ' / Még nem is volt igazi *íél, a kecskeméti gázzal fű­tök közül mégis sok em­bernek volt oka a panasz­ra. S most nem is azokat említjük, akik hozzáértés, s a kellő használati utasí­tás híján rosszul szabály­zat hőérzékélő miatt fáz­nak. Bár ez is megérdemel iegy megjegyzést: az igazán jó minőségű konvektort előállító salgótarjáni üzem csak a tekintélyét növelné, ha a készülék, s külön is annak hőérzékelője hasz­nálatához, szabályozásához precíz, világos útbaigazí­tást mellékelne. Az iméntinél is nagyobb azonban azoknak a bosz- szúsága, akik a gázfűtőtest kapcsolóberendezésének romlása miatt kényszerül­tek fagyoskodni. Az ő pa­naszukon ugyanis csak egy tönkrement, bimetál nevű alkatrész pótlása segíthe­tett volna. Ilyen azonban nem volt. S hogy most már van, nem a beszerzé­sére hivatott gázszolgálta­tó vállalatnak, hanem a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatnak köszönhető. Az IKV több mint egy­éves levelezgetése eredmé­nyeként az új év előtti na­pokban érkezett meg, az Al­katrészkereskedelmi Kész­letező Vállalat értesítése: Budapesten van a bimetál- szállítmány, amelyet azon­ban csak a DÉGÁZ megbí­zottja vehet át. _ Reméljük, át is vette azfóta, s . hamarosan a kecs- keVnéti panaszosok konvek­toraiba kerül a hiányzó, s az IKV által „kikapart” al­katrész. Mi lenne azonban, ha az ugyancsak szolgál- j tatásra, a lakosság szolgál- | tatására hivatott DÉGÁZ is ráébredne kötelezettsé­geire? És kezdhetné ezt az­zal, hogy a megyeszékhe­lyen létrehozott kirendelt­ségét felruházná valami­lyen jogkörrel. Mert enél- kül vajon mi célt szolgál a kirendeltség? —y —n Negyei művészeti díjasok 1971 nyarán fogadta el a művészeti díjak alapítá­sát javasló előterjesztést a megyei tanács. Ez évtől kezdve minden esztendőben, november 11-én, Katona József születési évfordulóján adják át a díjat azok részére, akik a színház- és zeneművészet művelésé­ben, fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el, vagy a Katona-kultusz ápolásában, irodalmi szervező- munkában, szépirodalmi, irodalomtörténeti alkotó munkásságukkal tűntek ki. Első alkalommal öten kaptak művészeti díjat. Ez az elismerés egy szép állomása életüknek, még több­re, jobbra ösztönző biztatás. Amikor most — az el­következendő napokban — bemutatjuk őket olvasó­inknak ezért elsősorban további terveikről, jelenlegi munkájukról tájékoztatjuk olvasóinkat. Min dolgoz­nak, mit várhatunk tőlük az új esztendőben — ezt tu­dakoltuk mindenekelőtt. — Természetesen: igen. Ügy érzem, Katona József szülővárosában ez a díj a nagy drámaíró kultuszának erősítését is jelenti. To­vábbra is azon leszek, hogy a város neves fiának műve minél többekhez igazán el­jusson. — Tanári vagy irodalom­történészi munkáját tartja fontosabbnak? — Egymást kiegészítő, szorosan összetartozó két dologról van szó; örömmel végzem mindkettőt. A felesége is tanárnő. A fia főiskolás, a rajzait új­ságban, folyóiratban lát­hattuk már. S verset ír, szaval. (Ügy látszik, hatott rá az irodalmár apa „mű­helye”.) Dr. Orosz László két év­tizede itt él közöttünk. Életével, alkotásaival bizo­nyítja: nem igaz, hogy vi­déken „elkallódik” a tehet­ség. Varga Mihály Radó Vilmos Az iskolai könyvtáraik szakfelügyelője, tagja a TIT megyei elnökségének, a Forrás szerkesztő bizott­ságának. Tanár és iroda­lomtörténész. Tanulmányt írt Kazinczyról, Katonáról, Buday Dezsőről. — Jelenleg mit csinál? — A tanítás és könyv­tárosi munka nagyon le­köt — Mégis: úgy tudom több fontos megbízatása van. — Igen. Katona József művei kritikai kiadásának előkészítésében veszek részt. További munkát ad az Ady-bibliográfia is; ezen évek óta dolgozunk egyik kollégámmal. S megem­líteném még egy most elké­szült verstani tanulmányo­mat is. Elég hosszú címe van; így hangzik: „A vers­tani eszmélkedés kérdései a felvilágosodás korában”. — Több mint két évtize­de vesz részt Kecskemét kulturális életében. Jelen­leg a Katona József Társa­ság álelnöke, mit mondana erről a munkájáról? — Szép munka, szere­tem. A társaság 80 éves története figyelmet érde­mel. Nemrégen jelentettük meg — 35 év múltán is­mét — évkönyvünket Az sok mindent elárul az ott folyó életről. — Mint egy régi, neves gimnázium könyvtárosa, miben látja a legfőbb fel­adatát? — Szeretném a könyvtá­rat a diákok szellemi mű­helyévé tenni. Dr. Orosz László a Ka­tona József Gimnázium la­tin szakos tanára, s az is­kola könyvtárosa. Tanít­ványai, kollégái szeretik. Szeretik és becsülik mű­veltségéért és szerénységé­ért. Méltán üdvözölhettük őt a legújabb megyei mű­vészeti díjasok között — örült neki? Hosszan kapacitáltam Radó Vilmost, a Katona Jó­zsef Színház igazgatóját hogy ismertesse több évti­zedes színházi tevékenysé­gének fontosabb állomásait tapasztalatait Hiába, mert a megyei művészeti díjjal kitüntetett igazgató azt ja­vasolta, hogy inkább a mostani évadról beszélges­sünk. — Hogyan értékeli az 1971/72-es évad első har­madát? — A kezdet sikeres volt Bízom abban, hogy a kö­zönség is egyet ért megál­lapításommal. Az eredmé­nyek — véleményem sze­rint — a társulat átszer­vezésének és annak a na­gyobb művészi igényesség­nek köszönhetők, amellyel bemutatóinkat előkészítjük. A látogatottság is nagyobb a tavalyinál. Gondot első­sorban a körzeti színház megoldatlansága okoz. — Sok a fiatal a társu­latban. Mit terveznek mű­vészi képességeik fejlesz­tése, továbbképzésük, neve­lésük érdekében? — Valóban jónéhány fia­tal művész szerződött hoz­zánk. Arra törekszünk, hogy minél hasznosabban használják fel art az időt amit Kecskeméten tölte­nek. Rendezőink külön fi­gyelmet fordítanak minden egyes, általuk játszott sze­rep kialakítására. Lehető­vé tesszük, segítjük, hogy énekeseink akár Budapes­ten megszokott mesterük­kel, akár a kecskeméti színház kitűnő tanárával tovább folytathassák tanulmányaikat. Ehhez tá­mogatást nyújt a Művelő­désügyi Minisztérium is. Jelenleg négy művész kap ösztöndíjat Természetesen mindez kevés volna, ha fia­taljaink nem jutnának olyan szerepekhez, ame­lyekben művészi erejüket, kifejezőkészségüket tovább fejleszthetik. — Várható-e változás a meghirdetett műsorprog­ramban? 26. Vizet hozott a kerekes kútról, megmosdott, meg­borotválkozott, majd elkészítette a reggelijét. Feke­tekávé, keksz, konzervek. Evett, ivott, töprengett. Hogyan is lásson hozzá a déli műsor megszervezésé­hez? Egyáltalán mi legyen abban a műsorban? Már az ötödik májkonzervet kebelezte be, de sem­mi sem jutott az eszébe. Pedig három perc igazán semmi kis idő. Dehát az ökölvívásban is pontosan ugyanennyi ideig tart egy menet, s ezalatt akár kiütéses vereséget is szenvedhet az a versenyző, aki­nek nem megfelelő az erőnléte, vagy képzetlen, vagy hibás küzdőmodort alkalmaz a szorítóban. Milyenek az ő esélyei? Az erőnléte ragyogó, pompásan aludt, tökéletesen kipihente magát, s most már a hasa is tele van. Korántsem ilyen kedvező a helyzet, ha a tudást és a taktikát vizsgáljuk. Pár órával a mérkőzés kez­dete előtt még fogalma sincs, miként húzza ki, vé­szelje át azt az egyetlen menetet, anélkül, hogy pad­lóra kerülne, hogy rászámolna a bíró. Vagy lelép­tetné. A, hülye hasonlat! Neki nem egy bírája lesz a szorítóban és néhány pontozóbírája a szorító körül, hanem néhányszáz millió. Legalább is itt, a Földön. A tévénézők, a rádióhallgatók. És rajtuk kívül még mennyi Hax-szerű értelmes lény a Marson, a messzi égitesteken! Abbahagyta az evést, hirtelen elment az étvágya alattomos görcs készülődött a gyomrában, verejték­gyöngyök jelentek meg az arcán. Űristen, három perc, száznyolcvan másodperc, rettenetesen hosszú idő! És „élő” adás lesz! Tucatnyi helyrehozhatatlan hiba csúszhat be atealatt a műsorba, nevetségessé teheti ma­gát a világ előtt. Szűkebb és tágabb értelemben egya- táast. De ez még hagyján. A legjobb szándéktól vezé- C.r-imtva is kárt okozhat, fel nem mérhető jelentődé? gű kárt az egész emberiségnek! És saját magának! Behunyta a szemét, látta magát, amint űzött vad­ként oson a mellékutcákon, a járókelők ujjal mutat­nak rá. „Ez az a szerencsétlen, aki miatt semmi tekin­télyünk a világűrben, lejáratott bennünket azzal az otromba műsorával”. Nem, köszöni, ebből nem kér! Először is, gondja lesz rá, hogy ő személy szerint ne kerüljön be az adásba. Másodszor, azonnal segítőtársak után néz! Ügyes, okos fickókra van szüksége, akik életrevaló tanácsokkal látják el a program összeállításánál. Megvan! Komoróczi és Gaál! Más nem is jöhet számításba mellettük. Kóci, aki mindent tud és a kis Gaál, aki mindenkit ismer, mindenkivel szót ért. Pár perc múltán Kopra már ott ült a körzet karha­talmi parancsnokának sátrában, előadta kérését az űrhajó körüli terepszakasz rendbehozatalával kapcso­latban és közölte, hogy ő most leszalad a faluba, a postahivatalba, néhány sürgős magántelefonálást kell lebonyolítania, erre a különvonal nem alkalmas. Ha bármi történne, őt a postahivatalban megtalálják. Ja, és özvegy Pauknét és a lányát tessék odaengedni dél­ben a kőkupacra, ha kezdődik a látványosság. Nem, köszöni, nincs szüksége a dzsippre, gyalog megy le, kell egy kis testmozgás. — Néhány dologra azonban én is fel szeretném hívni Kopra elvtárs figyelmét — mondta a körzet­parancsnok. — A telkét katonásan kicsinosítjuk, emiatt ne fájjon a feje. Annáik a két hölgynek a helye is meglesz. Másról van szó, az ön személyi bizton­ságáról. A hozzám beérkezett jelentések szerint már tegnap este sok idegen jött M.-be, elsősorban Buda­pestről, a beözönlés éjszaka sem szünetelt, a hajnali órákban újabb lendületet vett. Főleg olyan szemé­lyek érkeztek és érkeznek, magyarok és külföldiek, akik önnel akarnak tárgyalni a déli kozmikus adással kapcsolatban. Ezt mondják. Nem tudhatom, hogy való­ban ez a szándékuk, lehet, hogy egyikük-másikuk rosszban sántikál. — Rosszban?! Kire, mire tetszik gyanakodni? — Senkire és semmire. De jobb félni, mint meg­ijedni. Sűrűn előfordul mostanában, igaz a világ más tájain, hogy embereket elrabolnak, túszként fog­va tartanak, váltságdíjat követelnek értük. A jelen esetben például azzal is előállhatnának, hogy ők szabhassák meg a műsort. Ezért hát adnék maga mel­lé két kísérőt. (Folytatása következik) — Bérlőink joggal kifo­gásolták az elmúlt évad­ban, hogy különböző okok­ból (betegség stb.) gyak­ran voltunk kénytelenek terveinket megváltoztatni. Ebben a pillanatban úgy látszik idei programunkat maradéktalanul végre tud­juk hajtani. Természetesen előfordulhat, hogy valami előre nem látott esemény következtében változtatás­ra lesz szükség, de ez — az arányokat tekintve — elenyésző lehet. — Tudomásunk szerint január 9-én nyit a Gyer­mekszínház. Mit jelent ez a kifejezés és mit játszanak? — Országosan és Bács- Kiskun megyében számosán igényelték, hogy az álta­lános iskolai korosztályokat segítsük hozzá színházi él­mények szerzéséhez. Szi­lárd hitünk, hogy az új közönséget idejekorán, kel­lően fel kell készíteni az igényes drámai alkotások befogadására. Természete­sen az életkori sajátosságo­kat figyelembe vesszük. Tulajdonképpen az értékes mesejátékokon keresztül jutnak el ifjú nézőink a klasszikusokig, a modern drámairodalom kiemelkedő alkotásaiig. Január 9-én, vasárnap délelőtt fél li­kőr Romhányi—Fényes: Hamuninőke című zenés mesejátékát mutatjuk be, jó szereposztásban. Ez a mű korábban a Bartók Gyermekszínpad egvik leg­nagyobb sikere volt. EL N. I Ev végi események Csipák Marika, a kiskun­halas-felsővárosi iskola Ady Endre úttörőcsapatá­nak titkára arról ír levelé­ben, hogy önkormányzati gyűlést tartottak. Meghív­ták a város KlSZ-szerve- zeteinek tagjait, köztük Solymosi Évát, aki részt vett a KISZ VIII. kong­resszusán. A gyűlésen Éva beszámolt a kongresszusi élményeiről is. A Vörös Selyemzászlóval kitüntetett úttörőcsapat tagjai elhatározták, hogy továbbra is megtartják jó kapcsolataikat a Papíripa­ri Vállalattal, a Paprika Antal Termelőszövetkezet és a Ganz-MÁVAG KISZ- szervezetének tagjaival. A nyolcadikosok részére ti­zennégy gimnazista ifive­zető segítségével pályavá­lasztási ankétot, gyár- és üzemlátogatást szerveznek. • Irodalmi vetélkedőn vet­tek részt a bátyai Bem Jó­zsef úttörőcsapat ötödikes tagjai. Mint arról Fehér Ildikó rajtitkár beszámolt, a versenyre Móra Ferenc: Rab ember fiai című ifjú­sági regényét dolgozták fel. A villámkérdéseken és illusztrációkon túl az őr­sök dramatizált részeket mutattak be, amihez a jel­mezeket is maguk készí­tették. Az első helyezést az ötödikes pajtások őrse érte eL Bölcsődéseknek, óvodá­soknak rendeztek fenyőün­nepet a soltvadkerti PetőQ Sándor úttörőcsapat tagjai, írja levelében Kemény Ju­dit csapattudósító. Az ün­nepélyen a kisdobosok és óvodások „Ki mit tud”-ot játszottak, énekeltek, mesét mondtak. • Bemutató őrsi foglalko­zást tartott a helvécia-fe- keteerdői általános iskola csapatának Szemfüles őrse. A bemutató jól sikerült Utána a meghívottak el­mondták véleményüket a pajtások felkészültségérőL A résztvevők sokat tanul­tak a hallottakból. — Minderről Kecskés Mária csapatkrónikás számolt be levelében. • A fóti gyermekváros hármas számú pavilonjá­ban laknak a Bács-Kiskun megyei gyermekek. A vaká­ció idején a kiskunhalasi iskolák úttörői közösen ké­szítettek ajándékokat ré­szükre. Az ajándékok át­adásakor Pozsonyi Ildikó és Kótai Valéria képvisel­te a halasi úttörőket. Fo­ton örömmel fogadták őket, megmutatták ottho­nukat, szakköreiket, illetve óvodáikat, iskoláikat, gim­náziumaikat és iparitanu- ló-intézetüket. A halasi út­törők elhatározták, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak a hármas pavi? Ion lakóivaL * Bácsszőlősről Sárköz! Károly csapatvezetőtől kap­tunk híradást. Azt írja, Petőfi Sándor mellszobrál helyezték el a közelmúlt­ban az iskola folyosóján Csapatuk névadójának szobra előtt, nap mint nap elhaladnak a pajtások, szö­vik a terveket, hogy a köl­tő-forradalmár születésé­nek 150. évfordulóját minél méltóbban szebben jinny pelhessék om# Orosz László

Next

/
Thumbnails
Contents