Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
C. oldal 1972. január 7„ péntek Reflektorfényben: karnevál hercege Ismét régi ismerés, kar- j nevál hercege kopogtat, ! hogy zöld utat adjon • a farsangi vidámságoknak, jelmezbáloknak. mulatságoknak. Éveken át megszoktuk és megkedveltük „személyét”, sőt — valljuk be ezt őszintén — alig várjuk, hogy viszontláthassuk. De vajon tisztában vagyunk-e az érkező múlt- j jával, pályafutásával? A farsang eredete Kezdjük mindjárt az elnevezéssel, A farsang német eredetű szó: Fasching — ami megközelítő értelmezéssel bohóckodást, paj- kósságot, tréfacsinálást jelent. A lagúnák városában, Velencében már karácsony másodnapján kezdődik. Hazánkban vízkereszttől — tehát január hatodikétól — hamvazószerdáig tart. A mai értelemben vett karneválok szülőhazája Olaszország. Az ókori népek — így a rómaiak is — vidám ünnepségekkel köszöntötték az új esztendőt, a közelgő tavaszt. A farsangolás túlélte a római birodalom bukását, majd az itáliai félszigetről, s a birodalom romjain alakult új keresztény államokból elindult hódító útjára Minden nép kissé saját képére formálta a vidám ünnepséget, de lényegén, a jelmezbálos, mókás, felvo- nulásos hejehűján egyik sem változtatott Egyébként a szigorú egyház sem tiltotta a farsang nemzetközi ünneplését. A magyar uralkodók közül különösen Zsigmond király szeretett farsangolni. Ö honosította meg a többi között az úgynevezett farsangi lovagi tornákat is. A bohókás játékokon például egy vízzel telített nagy tartály fölött, széles gerendákon párviadaloztak a nehéz páncélba „bugyo- lált” ifjak. Persze nem hegyes karddal, vagy buzogánnyal, hanem csak tompa dárdával, s aki a nagyobb ütéstől egyensúlyát veszítette, páncélostul a vízbe zuhant. A harlekinekről, a csör- gősipkás olasz bohócokról sem szabad megfeledkeznünk, akik szintén a karneválokon jelentek. meg először. Bizonyára sokan hallottak már a párizsi farsang két kedves alakjáról: Pierrot-ról és Pierret- te-ről is. Igaz, utóbbiak már nem bohócok, ellenállhatatlan nevettetők, inkább tréfás, szellemes, vagy mélységesen érzelgős énekesek voltak. Koldus az udvari bálon Az első karnevál hercege a XV. században kapta „kinevezését”. A különös eset egy — a párizsi udvarban tartott — nagyszabású jelmezbálon történt, ahol is az előkelőségek úgyszólván minden elképzelhető figurát megszemélyesítettek. S hogy, hogy nem, a meghívottak színes forgatagába befurakodott egy szegény koldus is, aki toprongyosságával, piszkos arcával, kezével és csapzott hajával egyáltalán nem illett a díszes társaságba. Az álarc nélküli, élethű „jelmezes” fölöttébb nagy csodálkozást, felfokozott érdeklődést váltott ki a jelenlevők körében. Mindannyian meg voltak győződve, hogy maskara, bravúros jelmezbe öltözött, feltűnni vágyó nagyság, rangos ember. Végül is kiderült az igazság, amikor a rendezvényen ottlevő rendőrminiszter megsúgta a királvnak, hogy valódi koldusról van sző, aki puszta véletlenül tért be a mulatságra. A felség jót kacagott a félreértésen és azon nyomban kinevezte a koldust karnevál hercegének. A koldus korlátlan ura lett annak az éjszakának, hiszen a királyon kívül mindenki engedelmességgel tartozott néki. Uralkodás az első kakasszóig Karnevál hercegének szerepe ettől kezdve egyre népszerűbbé vált. A későbbiekben pedig már pályázni is lehetett e „nemes állásra” a farsang utolsó napján sorra került álarcos bálakon. A sok-sok jelentkező közül mindig az volt a nyertes, akinek a legötletesebb, legfelismer- hetetlenebb, legszellemesebb és legmeghökkentőbb jelmeze volt És még valamit: a sportszerű küzdelem közepette trónra került herceg hatalma, uralkodása csupán hajnalig, az első kakasszóig tartott Mostanság a legpompásabb, legszínesebb és legzajosabb karneválok a franciáknál, olaszoknál és a bajoroknál vannak. A végeláthatatlan, zenés-táncos felvonulásokon részt vesz nemcsak az egész város, de nagyszámú vidéki, sőt külföldi is. A hurrázó, kacagó, daloló menet nyomán néhol fél méternyi vastagságban borítja az utcákat a szivárvány minden színében csillogó dekoráció, valamint a megannyi alakza- tú díszes kellék, amelynek összesöpréséhez, eltakarításához „gépesített oszta- gck”-ra van szükség. Velkei Árpád A minőség mérlegén Á vásárló bemegy a boltba és — első látásra vagy hosszas válogatás után — talál egy pár cipőt, amely éppen jó neki, tetszik is, modern vonalai ellen sincs kifogása, megveszi tehát és hazaviszi. Kétszer-három- szor felveszi, s akkor derül ki, hogy a talpa hamar leválik, a felsőrészről lepattogzik a festék, vagy valami más, a boltban nem látott hibája van. Becsomagolja az új holmit, s visszaviszi a boltba. A boltvezető pedig — első szóra vagy hosszadalmas vita után — kicseréli a cipőt egy másik párra, esetleg visszaadja a vételárat. Néha úgy tűnik: a jó vagy rossz vásárlás csupán a szerencsén múlik. Arról, hogy mégse legyen így, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet gondoskodik. Csupán egyetlen adat: 1971 második negyedévében több, mint 500 esetben tiltotta meg vagy kötötte a vásárlók érdekeinek védelmét biztosító feltételekhez a KERMI az általa kifogásolt árucikkek forgalomba hozatalát. Intézkedésére ki kellett vonni a forgalomból — például — egyes zománc- és olajfestékeket, cipőkrémet, kerékpár gumiabroncstömlőket és más cikkeket. (S ha már bevezetőben a cipők hibáiról esett szó, I érdemes még egy számot idézni: a második és harmadik negyedévben összesen 3734 reklamáció érkezett az intézethez a lakosságtól a lábbelik minősége miatt, s ezeknek a kifogásoknak 68 százaléka alaposnak bizonyult.) A Tőserdő „árnya Befejeződtek a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai Pénteken kezdődnek az ágazati értekezletek Országszerte befejeződtek a vállalati szocialista brigádvezetői tanácskozások, amelyeken több mint százezer brigád vezető egy és negyedmillió brigádtag képviseletében tárgyalt a brigádok életéről, munkájáról, az eredményekről és a feladatokról. Ezeken az értekezleteken választották meg azokat a küldötteket, akik a január 7-én kezdődő ágazati tanácskozásokon képviselik majd a szocialista brigádokat. Az első ágazati tanácskozást a vízgazdálkodási vállalatok szocialista brigád- vpzetői pénteken tartják. Februárban a MEDOSZ- hoz tartozó további ágazatok. vagyis az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok szocialista brigádvezetői is megtartják értekezletüket. A ruhaipari szakszervezet január 27-re, a vasutas szakszervezet február 4-re. a textileseké február 8-ra tervezi az ágazati tanácskozást. A legnagyobb szakszervezetek, mint például a vasasok, az építők, a bányászok két- két napot szánnak a brigádvezetői értekezletre, mindhárom tanácskozásra február közepe táján kerül sor. Március végéig várhatóan valamennyi ágazatban megtartják az értekezleteket. A legtöbb helyen az ágazati minisztérium vezetőit kérik fel a beszámolóra. Az ágazati tanácskozásokon felmérik a szocialista brigádvezetők 1969. évi áprilisi harmadik országos tanácskozása óta elért eredményeket és a problémákat. Az ágazati értekezleteken választják meg azt a mintegy ezer küldöttet, aki május második felében az Országos tanácskozáson képviseli a SZOCÍ^ixta Jj[j- gádokak Sok szépet és jót hallottunk már a megye egyik legújabb fürdőhelyéről, a Tőserdőről. A Petőfi Népében is számos cikk és fénykép ismertette a kellemesnek ígérkező kirándulóhelyet. A mostanában feltárt hőforrás már az elmúlt évben is sok érdeklődőt vonzott ide. az ország szinte minden részéből. Csaknem hatszáz horgásztársam véleményét tolmácsolom. amikor néhány olyan hiányosságot, szépséghibát sorolok fel, amely, sajnos, gátja annak, hogy a Tőserdő olyanná váljék, amilyennek mindnyájan szeretnénk. Az évnek ebben a szaldában ugyan furcsának tűnik talán nyári visszásságokat sérelmezni, fonákságokat felemlegetni, de véleményünk szerint sosincs elég korán felhívni .azokra az illetékesek figyelmét. Kecskemétről és a környező községekből igen sok fiatal kerékpárral keresi fel a kirándulóhelyet. Sajnos, nincs olyan felelős személy, akinek gondjaira bízhatnák járművüket, így azt legjobb esetben felváltva kénytelenek őrizni. A motorkerékpárosok is évek óta panaszkodnak. mert hiába alakítottak ki gyönyörű parkolóhelyeket, ha ott — őr hiányában — szerszámkészletük. pumpájuk sorozatosan „elpárolog”. Mintegy másfél száz csónak vplt az elmúlt idényben a Holt-Tisza-ág partján kikötve. Tulajdonosaik szép, ízléses színűre festették. gondosan karbantartot- tották és lelakatolták őket. Ha azonban egv-egv hét végén a Tőserdőtől valamilyen okból távol kellett maradniok. a kint jártaidkor felforgatott, besározott, összeogrílt csó- nakn'mt felfoezített lakatokat találtak. Pedig szívesen áldoznának valamennyien azért, hogv csónakjaik biztonságos őrizetben legyenek. A kirándulók közül 1&. többen szeretnének csónakázni. Sajnos, csak igen kevés kölcsöncsónak áll rendelkezésre. A kölcsönzés díja óránként 10 forint lenne, némely csónaktulajdonos azonban visszaél a „hiánycikkel”, és személyenként 10 forintért kínálja a csónakot. Bennük sokszor úszni nem tudó fiatalok is ülnek. Még szerencse, hogy mindeddig nem történt baleset. A csónakok egyébként gyakran zavarják a békében horgászni szándékozók vizeit. Sok fiatal, magáról megfeledkezve, a halászok varsáit is felszedi. Nem gondol arra, hogy kenyérkereső emberek fáradságos munkáját teszi ezzel tönkre. A Tőserdő és a Holt-Ti- sza-ág — védett terület. Vajon a bokrok, ágak, tavirózsák megtépése. letördelé- se is a természetvédelemhez tartozik? Az is megengedhetetlen, hogy a kirándulók sátraikat tetszésük szerint bárhol felállítsák. Ezért feltétlenül szükséges lenne egy kempingterület kiielölése. Beszélnünk kell a szabadstrand vizének a szeny- nyeződéséről is. A kirándulók egy része ugyanis te- ledobálja a vizet papírral, hulladékkal. A nyári melegben az állóvíz bomló anyagoktól fertőződik, s ezt még fokozza a halászok varsájából kidobált halak hullája. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatban üdülőterületté nyilvánította a Tőserdőt. Az ilyen területekre vonatkozó rendelkezések betartása, illetve betartatása az idei évben véye már elengedhetetlen lenne. Javasolnám ennek érdekében a tőseröei h'd és Lakitelek közti Holt- Tisza-szaka.sz hongdszm'zzé nyilvánítását és felügyeletét a laki teleki tanács és a kecskeméti Hírős Horgász- Egyesület közösen láfoá el. Bartos Gyula, 1 g H^nös Soorth n-gász' j&yatölet tagja Az új termékek minőségéről sok szó esik manapság. Kétségtelen, hogy ma már' majdnem mindent lehet kapni a boltokban, s ez eredmény, még a néhány év előtti helyzettel összehasonlítva is. Az egyes cikkfajtákon belül is mind nagyobb a választék, s még sokkal nagyobb lehetne, ha a gyártó és importáló cégek nagyobb súlyt helyeznének a minőségre. Ismét egy jellemző szám: a KERMI 1971 harmadik negyedévében különféle cikkcsoportok 688 termékét vizsgálta meg, s ezek közül csak 51 százalékot talált olyan minőségűnek, hogy minden változtatás, javítás nélkül forgalomba kerülhessen. Mi tagadás: ez az arány igen alacsony. S, hogy a minőségileg kifogásolható cikkek piacra hozatala nem csupán egyes hazai, a más módon is nagyobb haszonra törekvő vállalatoknál tapasztalható, arra ismét a KERMI szolgáltatott bizonyítékokat. Forgalomba hozatalra alkalmatlannak minősített — például — angol kártolt szövetet, belga női esernyőt, csehszlovák bútorokat, holland gyapjúszövetet, iráni olajkályhát, japán zsebrádiót, olasz laminált műszőrméket, svéd narancslét stb. feltétlenül ragaszkodott anu nak megvásárlásához, ami- éj:t bement a boltba. Ma njiár sok minden van a polcokon, de az sem mindegy, hogy milyen minőségben. örvendetes, hogy egyre több kereskedelmi vállalat is észreveszi a helyzet ilyen változását, a forgalomba került, vagy kerülő cikkekre ellenőrző vizsgálatot kér a KERMI- től. A vásárló — természetesén — a lehető legjobb árut kívánja megkapni a pénzéért, a magasabb árat is hajlandó megfizetni, ha biztos abban, hogy az árral együtt a minőségi mérce is emelkedett. Ha egy boltba sokszor hoznak visz- sza ott vásárolt árut, az megárthat a bolt jó hírének, s ha egy gyár termé- kjei ellen gyakoriak a reklamációk, az előbb-utóbb feltétlenül a gyár hitelének a rovására megy. Nemcsak a vásárló érdeke tehát, hogy jobb legyen az áruk minősége! A KERMI vizsgálatai sok hiba megszüntetésében segítettek és segítenek, de a legtöbbet mégis a munkapadoknál és a tervezőasztaloknál — no meg a kalkulációs irodákban — lehet és kell tenni a1 jobb minőség érdekében, V. E. A vizsgálatok és a szigorú ellenőrzések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több olyan cikk kapható a boltokban, amelyek a legkényesebb ízlést is kielégítik. A lista hosszú, hiszen a KERMI vizsgálatai mindenféle árucikkre kitérj ednels, a mosószerektől a gépkocsikig, a péksüteménytől a televíziós készülékig. Így például 1971 első negyedében az Uni-Bio és a Bio-Ültra mosószereket, a Rodur nevű, víz nélküli kéztisztítót, a Trinát zománcfestéket és a Dura- cell nevű munkaruhaanyagot találta — a többi között — kitűnő minőségűnek és a forgalomba hozatalra ajánlatosnak a — KERMI. A második negyedévben a „700 éves Győr” nevű teasüteményt, a „Körösi sertésrizotto” nevű ételkonzervet, a fekete- ribizli ivóiét és a Bankett pipadohányt. Ugyanekkor sorolta fel a jó minőségű termékek között a színestelevízió-vevőkészüléket, amely a Videcolor néven kerül forgalomba és a javított kiadású 150 K típusú hűtőszekrényt. A harmadik negyedév legjobbnak ítélt termékei között szerepel a selypi cukorliszt, a polipack csomagolású félzsíros fogyasztási tej, néhány új bőráooló- szer — és az S 140 típusú abszorpciós hűtőgép, az értékelés szavaival: „az első olyan hazai gyártmánvú készülék, amely a három- csillagos mélyhűtőkkel szembeni követelményeket kielégíti”. A boltokban k^oható sok ez°r cikk. a bővülő áru- választék láttán lassanként talán rossz emlék marad csunán az „eszi, nem eszi” időszak, amikor a vásárló sokszor örült, ha „valami hasonlót” kapott, s nem Levél T,m'nikiili“iigvbes) Markos Béla, kecskeméti olvasónk a megyeszékhely Csongrádi úti pékáruüzletében vásárolt sóskifli súlyhiányával kapcsolatosan írt hozzánk levelet Panaszára á Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat igazgatója Somogyi József levélben vláaszolt. Amint írta, üzemükben gépek végzik a péksütemény tésztájának felosztását. Bármenyire is pontosan kimért a tésztadarabka, sainos megtörténhet, hogy abból csak minimális mennyiségét csíp le a kiflisodró-be- rendezés. Az ilyen kiflit azonban nem szabad a sütőkemencébe továbbítani. Egyébként a sütemény-be- olvasőknak és az árukihor- dónak többi között az is feladatuk, hogy a minőségileg, vagy mennyiségileg kifogásolható terméket ne adják át a kereskedelemnek. Ha véletlenül mégis kap az üzlet súlyhiányos, illetve nem kellően megsütött árut, azt tilos értékesíteni. A sütőipar igazgatója végezetül közölte, intézkedett annak érdekében. hogy hasonló esetre a jövőben ne kerüljön sor. Szerkesztői üzenetek Vlasek Jenő nyugdíjas hajóskapitány, Kecskemét: Panaszával személyesen keressen fel bennünket. F. G.-né, Fülöpszállás: Bejelentését egészségügyi hatóság vizsgálja. A megáll a m'tást és intézkedést tartalmazó válaszunkat azonban csak akkor küüdhetjük meg levélben, ha közli nevét és pontos címét. Jammazski Antal, Felső- szentiván; id. Almási János, Ftilöpháza; Tusori Józsefné, Kecel; Fagai Zoltán. Soltvad- kert; Tari István, Kecskemét; Rónai József, Mélykút; Széles Laios, Kecskemét; Nagy Imre, Kecskemét és Papp Géza, Kecskemét: Panaszukat kivizsgálás céljából az íli<M:é1res szervekhez továbbítottuk, akiktől közvetlenül kapnak majd választ. A ..sznnki utazóközönség”, a „kecskeméti sártaposó”, valamint a „köszönet és boldog úi évet” aláírású levelekkel csak akkor foglalkozhatunk érdemben, ha íróik közlők vüket és pontos cüaüteet.
