Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
tsn. Január 7„ péntek I. oldal Amikor elkobozták Petőfi verseit Újabb okmányok a költő családjáról Petőfi Sándor születésének közelgő évfordulója alkalmából a Békés megyei állami levéltárban kutatómunkát folytattak. Ennek során több, eddig kevéssé ismert Petőfivel kapcsolatos okmány került elő. Egyebek között megtalálták a nagyváradi főispán 1851- ben kelt levelét, amelyben közli: Nagyváradon Petőfitől származó Ausztriát gúnyoló verseket terjesztenek. A körlevél elrendeli a versek elkobzását és a terjesztők letartóztatását. Előkerült a kondorosi községi jelentés 1880-ból, amely hírül adja Petőfi István halálát Petőfi István aki a szabadságharc leverése után négy évet raboskodott, börtönből való szabadulásától haláláig a Kondoros melletti Geiszt-uradalomban volt gazdatiszt. Ugyancsak Békés megyében a szarvasi gimnáziumban tanult 1865 —66-ban a költő hányatott életű fia, Petőfi Zoltán. Előkerült gimnáziumi törzslapja és a jelentés arról, hogy az iskolát önként hagyta el. Töbl levél Petőfi Zoltán anyagi gondjairól tanúskodik. TIT-klub alakult K unszentmiklőson Az utolsó magyar polihisztorról, Herman Ottóról nevezték el az új év első napjaiban megalakult kun- szentmiklósi tudományos ismeretterjesztő klubot. A vezetőség egyik tagjával dr. Jakab . László községi fogszakorvossal beszélgettünk a klub létrehozásának szükségességéről, jövendő célkitűzéseiről. Elmondta, hogy a klub megalakulása már nagyon esedékessé vált, hiszen a nagyközség közművelődési programjában évek óta „fehér foltot” képezett az ismeretterjesztő munka szervezése, rendszeressé tétele. Mintegy 10—12 tagú, főÚi zenei központok vidéken Kodály-intézetet hoznak létre Kecskeméten Iskolai zeneoktatásunkat — a szocialista állam nagyarányú anyagi támogatásával mind szélesebb körűen megvalósuló „Kodály- módszer” eredményeit — már hosszú ideje világméretű érdeklődés kíséri. A néhány évtizeddel ezelőtt európai viszonylatban még nagyon elmaradottnak számító zenei kulturáltságunk felszámolását szolgáló „Kodály-vetés” az elmúlt évben országosan szép termést hozott. A fővárost követően most már vidéken is rendkívül szembetűnő a zenei élet általános fellendülése. A tanácsok, az illetékes közművelődési szervek sokhelyütt idejekorán felismerték a zenei igény gyors . ütemű növekedését. Kecskemét Város Tanácsa például már 1968-ban külön határozatot hozott arra, hogy öt-hat. év alatt a hazai zenei élet egyik központjává kell fejleszteni Kecskemétet, Kodály Zoltán szülővárosát A terv megvalósításának fundamentumát a város felbecsülhetetlen értékű népzenei hagyományain kívül Kodály pedagógiai alkotásai, köztük a nevét viselő 12 évfolyamos világhírű ének-zenei általános iskola és gimnázium szolgáltatta. A híres iskolából kisugárzó zenei vonás hatására a régi kórusok és zenekarok mellett az utóbbi években rangos együttessé fejlődött a városi szimfonikus zenekar, amely bekapcsolódott az Országos Filharmónia programjába is. A zenekedvelő kecskeméti közönség ma már évadonként 14 —16 nagyzenekari és kamarazenei hangverseny, továbbá 5—6 nagyszabású ifjúsági koncert széksorait tölti meg. A hazaiak mellett évről évre sok jeles külföldi művész is fellép í a kecskeméti hangversenypódiumon. A mostani évad második félében például amerikai, csehszlovák és ; lengyel művészek lépnek közönség elé. A decemberi hangversenyt minden évben Kodály emlékének szenteli szülővárosa. A zenei élet fejlesztésének további elmélyítése érdekében ifjúsági zenei bizottság alakult. Megkezdődött a központi városi kórus szervezése, a város és a megye együttműködésével jön létre a Kodály-in- i tézet és emlékmúzeum. ! Kecskemét zenei életével í bizonyos rokonságban, de ; még szélesebb keretek kö- | zött fejlődött az utóbbi i években a modern magyar j zene egyik fellegvárává j Pécs. A helyi zenekarok és kórusok hivatásuknak vall- j jak a XX. századi zeneszerzők, köztük is elsősorban a magyar mesterek alkotásainak bemutatását és népszerűsítését. Debrecen város és Hajdú-Bihar megye eredményesen ápolja és fejleszti határainkon túl is elismert kórusművészetét. Szeged zenei rendezvényeinek 1971-ben több mint 20 000 látogatója volt. A zenei élet általános fejlődésének egyik jellegzetessége, hogy a megyék, városok bizonyos sajátosságokra törekszenek, s ezzel összhangban nemcsak a hagyományokat elevenítik fel, fejlesztik tovább, de mind jobban kihasználják a sajátos adottságokat is. leg fiatal értelmiségiekből álló előadói gárda képezi a megalakult helyi TIT- szervezetet, ők alkotják a gimnázium ízlésesen és nagyon korszerűen berendezett pinceklubjában szerdánként összejövő TIT-klub | magját is. A klub féléves program- ja elkészült. A színes, minden igényt kielégítő összeállításban képzőművészeti bemutató és tájékoztató sorozat, a tudomány és tech nika vívmányait ismertető előadások szerepelnek. A helyi és megyei előadókon kívül közismert országos hírű előadókat is megszólaltatnák, a többi között nagy érdeklődéssel várják dr. Kulin György, H. Tóth Elvira, Zákonyi Ferenc, Varga Domokos, Baranyi Ferenc előadásait. Dr. Jakab László, az ismeretterjesztő klub titkára arról is tájékoztatott bennünket, hogy a klubtagság foglalkozásai, egyben a helybeli TIT-es előadók „szellemi továbbképzését” is szolgálják. Megtudtuk, hogy eddig valamennyi termelőszövetkezetben, s a helyi üzemekben megkötötték a szocialista szerződést a helyi igények szerint összeállított előadássorozatokra. Elkészült a szemléltető filmek és diafilmek katalógusa is. A filmeket a TIT Bács-Kiskun megyei Filmtára révén kívánják beszerezni. A község vezetői maguk is részt kértek a szervezésből és biztosították a klub támogatását A község dolgozói nagy érdeklődéssel várják az első előadásokat és foglalkozásokat amelyekre már január első napjaiban sor kerüL Kovács Sándor Megjelent az országos árvizes belvízvédekezési szabályzat Érzelmi nevelés.. • Bottal segítve beteg lábai szolgálatát, elnyűtt, kis öregember halad az úttesten át. Néhány centiméternyit csosszan előre az egyik lába, s időbe telik, mire a másikkal utoléri. Így érkezik el a számára bizony, akadályt jelentő járdaszegélyig. Megáll. Szemmellát- hatóan erőt gyűjt az akadály leküzdéséhez. Az úttest és a járda közötti szintkülönbség áthidalásához — támasztékul — görbebotját éppen maga elé, a járdára helyezi, amikor az öt utolérő, egymással vidáman évődő fiatalemberek hajszál híján fel nem döntik. A bácsit egy hirtelen mellette termő középkorú asszony menti meg az eleséstől... Az elnyűtt kis öreg léptei most már a járdán csosz- szannak tovább. Az iménti mentőangyal pedig a fiatalemberek csoportja után nyújtja lépteit, majd egy anya jószándékával okítja őket: — Ejnye, ejnye, fiúk! Hogy’ lehettek ilyen figyelmetlenek azzal az idős emberrel? Hiszen maguknak is biztosan van nagyapjuk. Kiben számíthatnak biztosabb támaszra a gyengébbek és az elesettek, ha nem magukban? Az utcai epizód véletlen szem- és fültanúja szópárbajra számit. Jólesően csalódik azonban. A négy fiatalember megszeppente n, szinte egyszerre pillant hátra, a maguk mögött hagyott öregre. S a termetre legkisebb közülük belepirulva így szól az asszonyhoz: — Ne tessék haragudni... elhülyéskedtünk egymással és nem vettük észre a papát... — y — a Az Országos Vízügyi Hi- j vatal elnökének rendelkezésére kiadták az országos árvíz- és belvízvédekezési szabályzatot. Az új szabályzat legfontosabb vonása, hogy a szervezettség fokozásával növeli a védekezés erőinek azt az időelőnyét amelyet a veszély bekövetkezéséig a bajok elhárítására, megelőzésére fordíthatnak. A szabályzat öt fejezetben tárgyalja és határozza meg az eddiginél sokkal részletesebben, szélesebb körben a védekezés irányításának, a felkészülésnek, a védelem ellátásának, a védekezés megszűnését követő időszaknak, és a saját szervezettel védekező városoknak a feladatait Fontos vonatkozása a szabályzatnak, hogy növelte a védekezési készültség fokozatainak számát. A figyelőszolgálatot jelentő elsőfokú készültség, majd a védekezés megkezdését elrendelő másodfokú és a fokozott védekezési feladatokra utaló harmadfokú készültség utáni új kategória a rendkívüli készültség. A veszélyeztetett területeken akkor kerülhet sor a rendkívüli árvédekezési készültségre, amikor az áradás a harmadfokú készültségre mértékadó vízszintet is meghaladja, és még további áradás várható, vagy ha az előrejelzések szerint olyan rendkívüli árvízveszély bekövetkeztével lehet számolni, amelynek elhárítása a vízügyi szervezet anyagi és műszaki erőit, felkészültségét meghaladja, tehát országos összefogásra, segítségre van szükség. A hazai vízügyi szervezet fontos célja, hogy nemcsak a folyók felső szakaszain észlelt vízszintemel- kedések, hanem már lehetőleg a vízgyűjtő terület- | re hullott csapadék alapján vonhassanak le következtetéseket, megállapításokat a várható veszélyes helyzetek helyére, mértékére, időpontjára. Az országos szabályzattal egyidőben kiadták az árvíz- és belvízvédelmi kormánybiztosi törzs szervezeti és működési szabályzatát is. A védekezés egységének érdekében a vízügyi igazgatóságok is a kormánybiztosi törzsnek megfelelően alakítják ki saját védekezési törzsüket. Vetések A hartai Lenin Termelőszövetkezetben 1870 holdon vetettek őszi gabonát: őszi búzából 1350, libelulla takarmánybúzából 250, őszi árpából 170, triticaléból 100 holdat vetettek. Tavaszi vetések alá 2404 holdat szántottak fel, 2045 holdat műtrágyáztak, 430 holdon pedig szervestrágyával végezték el a talajerő-utánpótlást Mit mond a tudós az álmatlanságról? A Nauka is Zsizny folyóirat tudósítójának beszélgetése Alekszandr Vejn és Lev Tatas idegfiziológu- sokal legalábbis minden negyedik ember érdeklődésére számot tarthat, hiszen a világ minden negyedik embere álmatlanságban szenved. — Mi az oka az álmatlanság megjelenésének? — Először is szeretném tisztázni az „álmatlanság” fogalmát. A normális munkaképesség és a jó közérzet fenntartásához különböző embereknek különböző mennyiségű alvásra van szükségük: ez a mennyiség napi 4—5 órától 8—10 óráig változik. Ismeretes például, hogy I. Péter és I. Napoleon 5 óránál is kevesebbet aludtak naponta, Edison pedig mindössze 2 órát. Ennek ellenére kitűnő munkaképességnek örvendtek. Most pedig nézzük meg az álmatlanság okait. Az alvás mennyiségi és minőségi zavarai mindig valamilyen megbetegedés, elsősorban idegrendszeri megbetegedés következmények Az esetek többségében az idegbántalmakban szenvedők panaszkodnak álmatlanságra. A modern társadalomban számos, a neurózisok kifejlődését elősegítő tényező létezik és ezeknek szomorú következményei az alvási zavarok. — összefügg-e az álmatlanság az életkorral? — Főként az idősebbek szenvednek álmatlanságban. Nehezen alszanak el, éjszaka és hajnalban gyakran felébrednek. Viszont a kialvatlanság különösen a fiatal és a középkorú embereket érinti súlyosan. A szó szoros értelmében kizökkenti őket a kerékvá- gásbóL — Milyen nézeteket vall a korszerű tudomány az alvás agyi mechnizmu- sairól? — Ahhoz, hogy tudományosan eligazodhassunk az alvási zavarokban és indokolt javaslatokat tehessünk az álmatlanság megelőzésére és gyógyítására, tudni kell, hogy az alvás idején mi zajlik le az agyban és mi a rendeltetése annak az állapotnak, amelyben az ember életének hozzávetőleg egyhar- madát eltölti. Az alvás fiziológiai tanulmányozásának eredményei a következőkben foglalhatók össze. Az alvás lényegét és fiziológiai mechanizmusát tekintve nem egységes állapot. Legalábbis kétféle állapot bújik meg mögötte: az álom nélküli „lassú”, vagy „ortodox” alvás, amelyet az elektroenkefalográfon megjelenő lassú hullámok jellemeznek. és az álommal járó „gyors”, vagy „paradox” alvás, amelynek elektroenkefalogramja az ébrenléti állapotéhoz hasonló. A gyors és a lassú alvás az éjszaka folyamán meghatározott sorrendben váltakoznak, egy éjszaka négy- szer-ötször ismétlődő ciklust alkotva az egyes ciklusok. — Mi történik az éjszakai alvással azoknál az embereknél, akik álmatlanságra Danaszkodnak? — Az álmatlanság jellegét az éjszakai alvás struktúrájában bekövetkező különféle változások alakítják ki. Néha az alvás ciklusaiban nem fordulnak elő kellő mennyiségben a lassú alvás legmélyebb fázisai. néha túlságosan nagymértékben jelentkeznek az álmokkal és gyakori felriadásokkal járó gyors alvási periódusok. Végül lehetséges az alvás teljes időtartamának, vagy csak a gyors alvási fázisoknak a csökkenése. Az éjszakai alvás ismételt tanulmányozásával arra a következtetésre jutottunk, hogy még azok is, akik nagyon rövid ideig tartó éjszakai alvásra — két-három órás alvásra — panaszkodnak — valójában öt-hat órát alszanak. — Van-e jelentősége az alvás időbeosztásának, annak, hogy hány órakor fekszünk le és hánykor kelünk fel? — Az alvás eloszlása alá van rendelve az ember belső ritmusának, ez a ritmus pedig a szervezet számos egyéni tulajdonságával függ össze. Ezeknek a tulajdonságoknak a gondos tanulmányozása vezetett ahhoz, hogy az embereket „pacsirtákra” és „baglyokra” kezdték felosztani. Az előbbiek korán ébrednek, reggel és nappal a legnagyobb a munkabírásuk. Az utóbbiak kér; sőn alszanak el. későn ébrednek és legnagyobb odaadással az esti órákban; dolgoznak. Ezért nem lehet általános receptet előírni arra, hogy mikor kell lefeküdni, vagy felkelni. — Milyen módszerek ismeretesek az orvosi gyakorlatban az álmatlanság gyógyítására? — Nem az álmatlanságot kell gyógyítani, hanem azt a megbetegedést, amelynek az álmatlanság a szimptómája. Mivel pedig az álmatlanság rendszerint a neurózis következménye, tehát a neurózist kell gyógyítani. — Mi a véleménye a gyógyszerekről ? — Általában kedvező, de az a véleményünk, hogy a megfelelő altató kiválasztásához a szokásos orvosi vizsgálat nem elegendő. Az éjszakai alvás alapos elektrofiziológiai vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy az alvás struktúrájában felmerült hiányosságokat feltárhassuk. Ezért ellenezzük a leghatározottabban az öngyógyítást: az altató kiválasztásához és helyes alkalmazásának megtanulásához elengedhetetlen az orvos szakvéleményének kikérése. — Sok orvos ajánlja az álmatlanságban szenvedőknek az „autoszuggesz- ciós módszert”. Elösegí- ti-e ez a módszer az alvási zavarok kiküszöbölését? — Fe,tétlenül. Sok embernél kialakulnak az ún. alvási szertartások: az olvasás, a meghatárezott testhelyzetben történő el- alvás. Ha ezek a szertartások tartósan kialakulnak, kedvező tényezővé válnak.
