Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

Egy arany- és két ezüstérem a VII. téli úttörőolimpián Karcagon a VII. téli út- törőolimpia versenyei az elmúlt 1971-es év utolsó napjain fejeződtek be. A három sportágban rende­zett bajnokságok után me­gyénk sportolóinak sem kell szégyenkezniök. Igaz, ugyan, hogy asztalitenisz­ben az idén már nem tud­tuk megismételni a jó ered­ményeket, mert a tavalyi gárda „kiöregedett”, s az utánpótlás még nem érett az ilyen nagy versenyre, de a másik két sportágban kárpótolhattuk magunkat. Bács-Kiskun megye spor­tolói birkózásban egy arany-, sakkban pedig két ezüstérmet szereztek. A birkózóversenyeken ott volt Matura Mihály a birkózószövetség elnöke, aki elismerőleg nyilatko­zott a fiatal birkózók fel- készültségéről és a ver­seny színvonaláról. Mint mondta, ez a verseny és általában az úttörőolimpia birkózó száma nagy jelen­tőségű a magyar szabadfo­gású birkózás fejlődése szempontjából. Birkózásban Pulai László (a KTE birkózója) a 49 kg- ban aranyérmet nyert. Va­lamennyi ellenfelét legyőz­te és legtöbbször kétvállal győzött. Edzője: Garaczi Sándor. A sakk egyéni verseny­ben a kisdobos lányok cso­portjában a lakiteleki Csd- nyi Andrea sokáig az élen volt, végül azonban meg kellett elégednie az ezüst­éremmel. Ugyancsak má­sodik helyen végzett az út­törőleányok sakkcsapata is. Mi újsóy az olimpiai sportágakban? ÖKÖLVÍVÁS Fel évvel Madrid után, s i nyolc hónappal München ; előtt érdemes emlékezni az olasz válogatott „mágu­sának” a híres Natale Reá- i nak elmélkedésére. Az öl­tözőkből a szorítóhoz ve- i zető alagútban tépelődött ‘ Papp László néhány perc­■ cél azelőtti nyilatkozatán. — Tulajdonképpen mit lakar ez a telhetetlen Papp ' Münchenben — kérdezte. !— Bukarest, Miskolc, Mad- ,rid nem volt elég? Mi vár más nemzetek fiaira, ha Papp még 3 újabb Euró­■ pa-bajnoki cím után is azt hirdeti, hogy még csak fél­úton van, s a hosszútávú munka később érik be ... Gondban volt Reá mes- (ter, meg a többi nagyhírű szakember, mert Papp va- 1 lóban ilyesmiket mondott a „magyar ökölvívó-cso­dáról”: — Egyszerűen, becsüle­tesen dolgozunk — hajto­gatta. — Előrevisz vala­mennyiünket a sportág sze- retete. így is kell, hiszen olimpiára készülünk. Az olimpia és Papp j László — együttesen sport­történelem. Az olimpia szó I Papp előtt szent és sért­hetetlen. Most, hogy Papp ismét olimpiára kerülhet (1956-ban Melbourne-ban vett részt utoljára olim­pián) még lelkesebb — és még keményebb, mint bár­mikor. A keretbe 12 versenyző került. Ilyen rangos gárda kevés akad az olimpiára készülődő országok között: heten közülük felnőtt vagy junior Európa-bajnokok. Gedónak és Kajdinak már két EB-aranya van ... A keret tagjai: Papírsúly: Gedó György (Vasas) 21 éves, kétszeres Európa-bajnok. Légsúly: Orbán Sándor (Bp. Honvéd) 24 éves. Harmatsúly: Badari Ti­bor (Bp. Honvéd) 23 éves, Európa-bajnok. Pehelysúly: Botos And­rás (Bp. Honvéd) 19 éves, felnőtt és junior EB máso­dik helyezett. Könnyűsúly: Orbán Lász­ló (Bp. Honvéd) 21 éves, Európa-bajnok. Juhász László (Petőfibá- nya) 20 éves, junior Euró­pa-bajnok. Kisváltósúly: Nemec Ká­roly (Bp. Honvéd) 21 éves, junior Európa-bajnok. Váltósúly: Kajdi János (Bp. Honvéd) 32 éves, két­szeres Európa-bajnok. Csjef Sándor (0. Dózsa) 21 éves, junior EB máso­dik, Félnehézsúly: Tóth Imre (Vasas) 23 éves. Nehézsúly: Réder József (Tatabánya) 20 éves, ju­nior Európa-bajnok. Juhász Lajos (Zalka SE) 25 éves. Az olimpiai győzelem a legszebb, amit sportoló el­érhet — mondotta Papp László. — Több száz ököl­vívó, szerte a világból az olimpiai bajnoki címről ábrándozik. Nagy lesz a versengés. A legjobbak kö­zött legjobbnak lenni, eset­leg öt mérkőzést is meg­vívni győztesen csupa baj­nok között — extra fel­adat.. A mi fiaink.. előtt ilyen célok lebegnek. Bí­zom abban, hogy éz vala­kinek sikerülni fog, s ák-. kor 1964 és 1988 kihagyá­sa után folytatódik az 1928 óta tartó diadalsorozat. Versenyek, amelyeken olimpiai kerettagból olim- pionokká lehet változni: Február: Nemzetközi tor­na Minszkben. Februárban (esetleg): Magyarország—NSZK. Március: Sztrandzsata Kupa, Szófiában. Április: Baranya Kupa (2—4-ig). Szlovák nagydíjas torna. Országos felnőtt egyéni bajnokság Budapesten. „Aranyöv”-verseny Ro­mániában (19—23-ig). Nemzetközi torna Len­gyelországban (24—26-ig). Május: Honvéd nemzet­közi tornája Budapesten (12—14-ig). Hallei torna (23—28-ig). Kaposvár bajnoksága (26 —29-ig). J^ius :. »Felnőtt .nemzet-» közi Balaton-bajnokság (23 —25-ig)i , ' ‘ ,. v . . . Nemzetközt torna: Kubá­ban (25—július 1-ig). Mindezeken felül — ha szükséges — további nem­zetközi egyéni viadalokat biztosítanak az olimpiai keret tagjainak. Meghívás­ban ugyanis nincs hiány— Térték dr. így látja Terták dr. aki kisebb megszakításokkal 1951-től képviseli Magyarországot az ISU-ban, 14-edszer vesz részt Európa-bajnokságon (1952-, 1957-, 1958-, 1959-, majd 1963-tól folyamato­san). Érdekesség, hogy ugyanennyiszer „szerepelt” világbajnokságon is, és 1952, 1964, és 1968 után a sapporói lesz a negyedik téli olimpia, amelyen ott lesz. Arra a kérdésre, hogy Tögeborgban mi várható a magyaroktól, Terták dr. így válaszolt: — Kétségtelenül Almás- sy Zsuzsa az első számú reménységünk, az FTC többszörös bajnoka, EB- és VB-helyezettje azonban csak akkor kerülhet- dobo­góra, ha kikerül az utóbbi hetek hullámvölgyéből. Nem lesz könnyű dolga, hiszen az európai élme­zőny az elmúlt hónapok alatt sokat fejlődött. Vajda Lászlótól és a táncosoktól azt várjuk, hogy 10. hely körül végeznek — bár az ő számaikban . is nagy a konkurrencia. Celtic-Rangers 2:1 A Celtic-stadionban zsú­folt nézőtér, 70 000 néző előtt játszották a skót baj­nokság legnagyobb^ érdek­lődéssel várt mérkőzését a Celtic és a Rangers rang­adóját, amely 2:l-es Celtic- győzelmet hozott. Ezt a találkozót a hagyo­mányok szerint mindig az újév első fordulójában tartják. Tavaly a nagy tu­multusban 66 ember veszí­tette életét. Ezért az idén különleges óvintézkedése­ket tettek, 24 szurkolót a pályán kívül a rendőrség őrizetbe vett. A stadion zászlóját a tavalyi 66 áldo­zat emlékére félárbócra en­gedték. A Celtic a jelen Idény­ben már negyedszer győz­te le nagy riválisát. Ezzel a bajnoki tabellán 9 pont különbség lett a két csa­pat között a Celtic javára, vagyis a Rangers elveszí­tette reményeit, hogy be­leszólhasson az első hely sorsába. Új év — olimpiai év Nem akármilyen évet köszöntöttünk január 1-én A VILÁG sportja a négy- évenként ismétlődő olimpia évébe lépett és most már naponta számolja, hogy hányszor kel fel a nap ad­dig, amíg Sapporóban, majd augusztusban Münchenben fellobbart az olimpiai láng. A télt :T olimpia szín­helye. felé halad már az a váltó, amelynek fák- lyatjjzét a görögországi Olympiában gyújtottak meg. így lesz ez majd augusz­tusban is, amikor a legna­gyobb sportesemény meg­kezdődik Münchenben. Az 1972-es év tehát olim­piai év. A MAGYAR sportközvé­lemény, de nyugodtan ál­líthatjuk, hogy nemcsak a sportemberek, hanem a la­kosság igen széles tömegei fordulnak fokozott figye­lemmel az olimpiai sport- események felé, várják az érkező híreket. így van ez már évtizedek óta. Különö­sen megnőtt az érdeklődés a sport iránt a felszabadu­lást követő években. Már az első háború utáni olim­pián, Londonban, a háború sújtotta Magyarország spor­tolói tíz aranyérmet nyer­tek. s emellett számos ezüst- és bronzérmet is szereztek. A figye­lem világszerte csak foko­zódott a magyar sport iránt, akkor, amikor Helsinkiben .aZ"í!152-es olimpián min­dent elsöprő diadalt arat­tak sportolóink és a ma­gyar:- hl tarai íí»tizenh atazor hangzott' fel. Ekkor „ma­gyar csodáról” beszéltek Összefoglaló Sportrovatunk az idén is összeállította a megyei lab­darúgó-bajnoksággal kap­csolatos statisztikát. Ebből értesülhetnek iaz olvasók arról, hogyan vélekedik az első félidőről Fálfi Sándor, a szövetség megyei elnöke. Továbbá közzé tesszük az idény legjobbjainak, gól- lövőinek listáját is. Szó lesz róla, hogy hányán te­kintették meg a mérkőzé­seket, hol nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés a találkozók iránt, melyik csapat volt a legnépsze­rűbb stb. Sorozatunkat a holnapi (csütörtöki) számunkban kezdjük közölni. Készülnek az evezésük A magyar evezősök is készülnek az olimpiára. A válogatottkeret tagjai je­lenleg naponta kétszer ed­zenek itthon, majd január 19-től Zakopánéban ma­gaslati edzőtáborozáson vesznek részt. Ide a 15 fős olimpiai gárdával 7 A-ke- rettag is elutazik. TóHi-HírsányiÉk Miskolcon játsszák a 8£K-vi3Szav‘Bót A női kézilabda bajnok- csapatok 1971—1972. évi Európa Kupájában a nyolc­ba kerülésért a Bakony Vegyész január 15-én vív­ja első mérkőzését, Szófiá­ban a Dimitrov Szófia el­A visszavágót a veszpré­mi együttes, a válogatott Tóth-Harsányi testvérek­kel, január 22-én 16 órai kezdettel a miskolci sport- csarnokban játssza. világszerte, holott ilyenről szó sem volt. Mindössze annyi történt, hogy az ak­kori sportvezetők, a párt sportpolitikáját követve, szinte a semmiből világ- színvonalra emelték sport­mozgalmunkat. Edzőink, él­ve a nagyszerű lehetősé­gekkel, a tehetségek egész sorát hozták felszínre, akik azután a tömegből kiválva képesek voltak világszínvo­nalú eredmények elérésére. A KÉSŐBBI olimpiák is magyar sikerektől voltak hangosak. Az 1956-os mel- bourne-i olimpia, a távoli Ausztráliában éppen akkor zajlott le, amikor itthon az ellenforradalom leverése folyt. Sportolóink nehéz kö­rülmények között is szép eredményeket értek el. Ter­mészetesen az ellenforrada­lom súlyos károkat okozott a magyar sportnak is. Szá­mos olyan sportoló fiatal — éppen az ellenforradal­mároktól befolyásolva — el­hagyta hazáját, akikre az a szerep várt, hogy elődeik nyomdokába lépve a római olimpián 1960-ban képvi­seljék hazánk színeit. Még­is helyt tudott állni a ma­gyar sport Rómában. Igaz. számszerűen kevesebb lett az olimpiai bajnokaink szá­ma, de a megújhodott ma­gyar sport mégis hallatta szavát. Hat ízben zendült fel az örök -városban a ma­gyar "himnusz.. Itt. kezdő­dött el öttusázóink ragyogó olimpiai sorozata, ismét, volt ökölvívó- és kájak-ke- nu bajnokunk, s a magyar vívók sem maradtak arany­érem nélkül. AZ 1984-ES tokiói olim­pia is emlékezetes állomása lett sportmozgalmunknak. Folytatódott a magyar ví­vók. öttusázók sikersoroza­ta. Birkózóink közül — Pó­lyák és Kozma — ketten is olimpiai bajnokok lettek és újra a magyar vízipoló- zók bizonyultak a legjobb­nak. A magyar sportközvéle­mény nagy örömmel nyug­tázta a labdarúgó»váloga- tott győzelmét. A hanyatló magyar labdarúgás itt érte el az utóbbi évek legna­gyobb sikerét: Helsinki után újra olimpiai bajnok lett. Hammeri László sze­mélyében céllövő olimpiai bajnokot is avattak. 1968 kora őszén a távoli Mexikóban rendezték meg a XIX. nyári olimpiai já­tékokat. Népes csapattal in­dult el küldöttségünk, s egyik legszebb. ­sebb olimpiai szereplésünk színhelye lett a közep-airi- kai főváros. Sportközvéle­ményünk nagy elismeréssel könyvelte el azt a 10 arany-, 10 ezüst, és 16 bronzérem megszerzését, amelyet minden eddiginél nagyobb rivalizálás köze­pette vívtak ki legjobb­jaink. Külön nagy örömet jelentett, hogy az eddigi sikeres sportágaink (vívás, labdarúgás, kajak-kenu, birkózás, öttusa stb.) mel­lett a „sport királynője” az atlétika is belépett a sike­res sportágaink közé: Zsi- vótzky három olimoiai ezüstérem után végre olim­piai bajnok lett, s Németh Angéla a gerelyhajításban bizonyult a világ legjobb­jának. ENNYIT a múltról, de most már előre kell tekin­teni. A februári sapporói téli olimpián, bár lesz a magyar sportnak képviselő­je, de komolyabb szerepet bizonyosan nem játszik. Annál nagyobb erőfeszítés­sel indult meg a legtöbb nyári olimpiai számban a felkészülés a müncheni nyári olimpiára. A magyar sportmozgalom újra, mint már annyiszor vizsgára ké­szül. Egyáltalán nem mind­egy, hogyan végződik ez a nagyszabású, az egész vi­lág figyelmét lekötő sport- vetélkedő. Nem közömbös, hogyan állják meg helyüket leg­jobbjaink az olimpián, s hogy az eddigi sikerek folytatódnak-e a német vá­rosban? Annyi bizonyos, hogy minden eddiginél nagyobb lesz a rivalizálás München­ben szinte valamennyi sportágban. Tehát a spor­tolóinknak is még az eddi­ginél nagyobb elszántsággal kell készülni, hogy a vár­hatóan kiélezett küzdel­mekben helyt tudjanak áll­ni. Mindezzel sportveze­tőink. edzőink és nem utol­sósorban sportolóink tisztá­ban vannak. Azok, akik el­jutnak Münchenbe, bizo­nyára jól felkészülten lép­nek a küzdőtérre és rajtuk semmi sem múlik. Az 1971-ben lezajlott nagy vi­lágversenyek, amelyeken legjobbjaink részt vettek, azt igazolták, hogy a felké­szülés a legtöbb sportágban jó ' ütemben halad, mind a világ-, mind az Európa-baj- nokságokon versenyzőink helytálltak. Elég, ha két számot írunk le. Az elmúlt évben 17 világbajnokságot és 8 Európa-bajnokságot nyertek legjobbjaink. Ter­mészetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ilyen nagy számban nyer­nek majd versenyzőink olimpiai bajnokságot, de azt igen, hogy az 1971. évi sportsikerek jó alapnak bi­zonyulhatnak az olimpiai küzdelmekre. MÜNCHENBEN huszon­két sportágban mérik össze tudásukat a világ legjobb­jai. A magyar színeket csak a gyeplabdázók és a férfi röplabdázók nem képvise­lik majd. Reméljük ugyan­is, hogy a kosarasok beve­rekszik majd magukat a ti­zenhatos olimpiai me­zőnybe. Külön örömünk, hogy megyénk sportmoz­galma is ad néhány olim­piai kerettagot a váloga­tottnak. A halasi lovasok, a félegyházi birkózók és a kecskeméti cselgáncsozók, valamint a férfi kosarasok közül lehetnek ott néhá- nyan a müncheni olimpián. Reméljük, eljutnak Mün­chenbe és ott méltó módon képviselik a magyar színe­ket. Az első újkori olimpia óta hetvenöt év telt el. A magyar sport az olimpiai mozgalom bölcsőjétől nap­jainkig ott volt azon nem­zetek sorában, amelyek a legtöbbet tették az olim­piai eszme diadalra jutá­sáért. Mindig ott volt azok között a nemzetek között, amelyek a legtöbb babért arattak a játékok során. Ezt bizonyítja, hagy az ed­digi olimpiákon Magyáror- szág kilencyenöt olimpiai bajnokságot nyert. , A müncheni olimpián — reméljük — tovább folyta­tódnak a győzelmek, a sportsikerek. Mezei István

Next

/
Thumbnails
Contents