Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

4. oldal 1972. Január 29., szombat Tizenöt éves a munkásőrség 1957. január 29-én az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott a Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus államrend fokozottabb védelme érdeké­ben a munkásőrség megszervezéséről. A munkásőrség első szemlébe liuJapesteu Ünnepélyes eskütétel Zászlóavató ünnepség Jobb kapcsolat — sokoldalú tájékoztatás Részlet az egyik kecs- .eméti termelőszövetkezet pártalapszervezetének tag­gyűlésén elhangzott beszá­molóból : A tanyavilágba nehezen jutnak el a termelőszövet­kezet életének hírei. Eső­ben, sárban, rossz időben 5—8 kilométer távolságról nem szívesen járnak be a központba a gazdák. Sőt olyan veszély is jelentke­zik, hogy szövetkezet éle­tének részletkérdései rosz- szul, vagy hiányosan jut­nak el a tagokhoz. Ezért sürgető feladat az üzemi híradó megjelentetése. Vé­leményünk szerint enélkül nem tudunk jelentős for­dulatot elérni a tájékozta­tásban. Hasonló gondok más ter­melőszövetkezetben is je­lentkeznek. Több közös gazdaságban már évekkel előbb felismerték ezt a szükségszerűséget és rend­szeresen jelentetnek meg belső tájékoztatókat. Má­sutt ez évben indítottak üzemi lapot. A szeremlei Dunagyöngye Termelőszö­vetkezet nemrég adta ki belső híradóját. Angyal Ist­ván, a pártalapszervezet titkára így foglalja össze köszöntőiében a megjele­nés szükségszerűségét: Ügy érezzük, hogy a sze­mélyes kapcsolaton túl eb­ben a formában is szüksé­ges a gazdák és a vezető­ség, a párttagok és a pár- tonkívüliek gyors, egységes tájékoztatása. Az a kéré­sünk, hogy tagjaink ne csak tájékozódjanak az üzemi lapból, hanem köz­érdekű gondjaikat is ves­sék papírra hasábjain. Több éves tapasztalatok állnak rendelkezésükre a szövetkezeteknek a belső tájékoztatás módszereit il­letően. Több közös gazda­ság ugyanis már esztendők óta informálja tagjait üze­mi híradók útján. A hartai Lenin, a szabadszállási Le­nin, a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet egyre színvonalasabb tartalom­mal jelenteti meg lapját. Rovatokat indítanak, ame­lyek egyre népszerűbbek. A városföldi Dózsa Terme­lőszövetkezet tájékoztatója rendszeresen közöl portrét egy-egy kiváló dolgozóról. A hartai Lenin Termelő- szövetkezet kiadványának Ifjúsági fórum című ro­vatában a fiatalok eredmé­nyeiről, gondjairól szól. A szabadszállási termelőszö­vetkezet lapja rendszere­sen bírálja a gazdálkodás­ban jelentkező hibákat, nem kímélve a vezetőség tagjait sem. Néhány szövetkezetben szerény stencilgépeken ké­szült információkat adnak a tagságnak, másutt nyom­dai kivitelezésben jelente­tik meg. i A belső tájékoztatókat általában a pártalapszerve- zetek vezetősége tartja kézben. A kommunisták kezdeményezik az informá­ció javítását, rendszerint közülük kerülnek ki a szerkesztő bizottság tagjai, a cikkek szerzői. Helyes az a törekvés, hogy igyekez­nek a cikkírók körét bő­víteni. A gazdáknak alkal­muk van arra. hogy saját véleményüket ily módon is ismertessék. Ez is a szö­vetkezeti demokrácia ki­bontakozását segíti. A ta­goknak nem közömbös, hogy az általuk közgyűlé sen meghatározott célok, törekvések hogyan valósul­nak meg. A közösség ered­ményeit magukénak érzik, de ugyanúgy a gondjait is. Az üzemi híradó lehetősé­get adhat a vitára, a gaz­dálkodás fejlesztését elő­segítő javaslatok, kezdemé­nyezések ismertetésére. Az általános igény mindenütt sürgeti, hogy a közös gazdaságokban meg­szervezzék a jobb tájékoz­tatást, amely a tagokkal való kapcsolatot is javítja. Kisebb üzemek, esetleg ösz- szefogva jelentethetnek meg híradókat. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a nemzetiségi területeken több nyelvű kiadványokat állítanának össze. K. S. mm 3ZO Milyen pályára menjek? Segítség a fiataloknak, szülőknek — és a népgazdaságnak Harcászati gyakorlaton a munkai örök ízléses kiállítású, 110 ol­dalas tájékoztatót adott ki 3000 példányban a Bács- Kiskun megyei Pályavá­lasztási Tanács. Feltétlenül „igennel” kell válaszolnom annak az ismerősömnek, aki kicsit tamáskodva kér­dezte: szükség van ennyi példányra? Azokkal értek egyet, akik keveslik: vala­mennyi most végző nyol­cadikos általános iskolás és érettségi előtt álló diák táskájában ott kellene len­ni e hasznos füzetnek. A szülők, a pedagógusok is haszonnál forgatják a jól szerkesztett könyvecskét. Még az is nehezen teszi le kezéből, akinek nincsenek pályaválasztási gondjai, mert a kiadvány érdekes összképet ad megyénk ipa­ráról. iskolahálózatáról. Előzetes tájékozódás A pályaválasztási szán­dékok és továbbtanulási le­hetőségek közötti összefüg­gést a pályaválasztási és munkapszichológiai tanács- 1 adó munkatársai vizsgálták. A nyáron végző 8573 álta­lános iskolás diák egyhar- mada kívánja középfokú tanintézetben folytatni ta­nulmányait. A gimnáziu­mok és a szakközépiskolák iránt ugyanakkora az ér­deklődés. Háromezer-kl- lencszáz fiú és lány vála­szolta azt a felmérés so- ••án, hogy szakmunkáskép­ző iskolába kéri felvételét. Ezren még nem döntöttek, agy azonnal — szakkéD- ettség nélkül — munkát eresnek.) A szakközépis­kolákban 67 százalékos a túljelentkezés. Előrelátha­tóan 650 tanuló csalódik reményeiben. Különösen a kereskedelmi és gépipari szakközépiskolába adták be sokan jelentkezési lapju­kat. Igények, lehetőségek, remények Bonyolultabb a szakmun­kásképző iskolákban ta­nulni kívánók érdeklődé­séről kialakult összkép. Hét ágazatban várható a beis­kolázási keretszámnál ma­gasabb jelentkezés: a ke­reskedelemben, az építő­iparban, a vendéglátóipar­ban, a faiparban, s különö­sen sokan szeretnék gyara­pítani ismereteiket a ruhá­zati. valamint a vegyes- és szolgáltatói iparban elhe­lyezkedésre jogosító szak­mákban. A legkisebb a gépszerelő, szerkezetlaka­tos, kertész, gépi forgácso­ló és állattenyésztő szak­mák vonzása. Az aránytalanságok miatt előfordulhat, hogy a pil­lanatnyi „pályairányultsá­got” figyelembe véve, so­kan — ezerkilencszázan — nem valósíthatják meg el­képzelésüket, s ugyanak­kor kétezernél több hely üresen marad. Másfél száz szakma Bács-Kiskun megyében levő 24 szakmunkásképző intézetben majd másfél-száz szakmára tanítják a fia­talokat, többnyire korszerű körülmények között. Hasznos, gyakorlatias a szakmunkástanuló felvéte­li lehetőségekről vállala­tonként és szakmánként tá­jékoztató fejezet A bács­bokodi Aranykalász Tsz — például — 64, a csátaljai Űj Tavasz 22, a Hosszúhe­gy! Állami Gazdaság 82, a Helvéciái Állami Gazdaság központi kerülete 77, a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat 327, az Építőipari Vállalat 153, a nyomda 50 ipari tanulót szeretne al­kalmazni. Külön táblázat összesíti a leányok számára alkal­mas szakmákat, közlik a tervezett felvételi arányo­kat. A műanyagfeldolgozó, a fonó, a könyvkötő, a ké­ziszedő, a fényképész és még néhány szakmában egyetlen fiú jelentkezését sem várják. Egyre több foglalkozási ág elnőiesedé­se tapasztalható. Több szak­mát csak érettségi után sa­játíthatnak el a jelentke­zettek. (Kozmetikus, fog- technikus. könyvesbolti el­adó, irodagépműszerész stb.) A középfokú oktatásról A középiskolai tanulmá­nyok elvégzésére 17 gim­náziumban nyílik lehetőség. Ezekben összesen 22 szako­sított tagozat működik. A szakközépiskolák száma: 12. A „Vállalati tájékozta­tók, egyéb tudnivalók” cí­mű fejezetben részletes ké­pet kapnak a kiadvány ol­vasói megyénk nagyobb ipari üzemeiről, ezek fej­lesztéséről, és az NDK-ban szervezett oktatáson való részvétel feltételezői, a je­lentkezés módjáról. Most már csak az szük­séges, hogy a kiadványok minél gyorsabban kézbe kerüljenek. H. N. — A Borotai Gépállo­másról jelentik, hogy egy hét alatt öt erőgép, hat eke, hat tárcsa, egy arató­gép és egy cséplőgép javí­tását tervezték. Az ered­mény: nyolc erőgép, hat eke, négy tárcsa és egy aratógép. Legjobban a Pe- tőfi-brigád dolgozott. Sze­mély szerint a gépjavítás­ban élen jár Juhász Sándor traktoros, a Vörös Csillag brigád tagja Jó eredményt mondhat magáénak Magyar István is, aki a tervét 154 százalékra teljesítette. — Cuttyan Gyula, Gon­dos Endre és Gutty an Fe­renc, a ladánybenei belte­rületi iskola hetedik osztá­lyos tanulói, a következő­ket határozták el: „A mai naptól kezdve három hé­ten át mi ügyelünk az osz­tály rendjére és tisztasá­gára. Vállaljuk, hogy az osztály minden egyes tanu­lójától rendszeresen szá- monkérjük az otthoni mun­ka pontos, lelkiismeretes elkészítését... Gondos End­re külön vállalja, hogy öt tanulótársát beszervezi az úttörőmozgalomba.” 1ZZ3 — A Petőfi Népe jelen­tése szerint minden remény megvan arra, hogy Kiskő­rös országosan ismert gyógyfürdővárossá legyen. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet megállapítot­ta, hogy a kiskőrösiek va­lóságos kincsre bukkantak, hiszen míg az ország hí­res gyógyfürdői 2—3 milli­gramm, a kiskőrösi mély- furatú kút meleg vize 5 milligramm jódot tartal­maz. — Megalakult a megyei közművelődési tanács. A tanács munkáját három szakcsoport végzi: általá­nos iskolai, középiskolai és népművelési. A tanács el­nökévé Nánási Miklóst, a tanítókéző igazgatóhelyet­tesét, titkárává Tóth Fe­rencet választották. A szakcsoportok vezetői Laczkó Dénes, Szvétek Sándor és Nagy Sándor. — A Kecskemét Városi- Járási Rendőrkapitányság pénteken nagy razziát tar­tott Kecskeméten, melynek során a sertésmalom mel­letti fapiacról, a zsibpiac- ról, a vasútállomásokról, a belső piacról, az Állami Áruházból és több vendég­lőből az igazoltatások so­rán több mint száz sze­mélyt kísértek be a kapi­tányságra. A razzia során kézrekerült egy szökött rab is és egy ugyancsak szö­késben levő honvéd, sze­mély, aki ráadásul még lo­pott fát is árusított a pia­con. Előkészítő szakmunkásoknak Féléves előkészítő tan­folyamot szervezett a kecskeméti Dolgozók önál­ló Gimnáziuma és Általá­nos Iskolája hagyományos és emeltszintű szakmun­kás-bizonyítvánnyal rendel­kező dolgozók részére. A tanfolyam befejezése után a hallgatók különbözeti vizsgát tesznek, és a gim­názium második illetve harmadik osztályában foly­tatják szeptemberben ta­nulmányaikat,

Next

/
Thumbnails
Contents