Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

8. oldal 1972. január 29., szombat Hindusztáni esélyek IXAjCXK? Ezen a héten folytató­dott a sor. Hétfőn a Szov­jetunió, szerdán a Magyar Népköztársaság jelentet­te be, hogy független, ön­álló államként elismeri a Bangla Desh Népi Köz­társaságot. Ugyanakkor természetesen mind Moszkvának, mind Buda­pestnek az a véleménye, hogy tovább is ápolni kívánja kapcsolatait Pa­kisztánnal. Amikor a Bangla Desh elismerésének a sorozata megkezdődött, Pakisztán ingerült sértődöttséggel reagált. Afféle dél-ázsiai Hallstein-doktrínát állí­tott sebtében össze és megszakította diplomá­ciai kapcsolatait mind­azon államokkal, amelyek felvették diplomáciai kapcsolataikat a Bangla Desh-sel. Ez a folyamat azonban megtorpant — annyiban is hasonlatos az az ere­deti Hallstein-doktriná­hoz, — amikor a Szovjet­unió jelentette be Desh elismerését. Jósolni per­sze nem tudunk, de van rá remény, hogy a folya­mat végleg abbamaradt, sőt, eljön talán az idő, amikor Pakisztán azok­kal az államokkal szem­ben is módosítja állás­pontját, amelyekkel — hogy úgy mondjuk: első mérgében és elkeseredett­ségében — megszakította kapcsolatait. Nem jóso­lunk, csak arra mutatunk rá, Pakisztánnak vannak esélyei új politika kezde­ményezésére, és ezt nem utolsósorban a Szovjet­uniónak köszönheti, amely a nagyhatalmak közül elsőként ismerte el a Bangla Desh-t, ugyan­akkor jóviszonyban kíván lenni Pakisztánnal, amelynek vezetőjét, Ali Bhuttot, meg is hívta Moszkvába. Ha Pakisztán megra­gadja a Szovjetunió poli- tikai kezdeményezését, csak nyerhet rajta. Egy­szer már — 1965-ben — a Szovjetunió békéltette össze a háborúban levő Indiát és Pakisztánt. Sok elvakult nacionalista azt mondja, — amióta csak az önálló India és Pakisz­tán megalakult —, hogy ősi ellentét van a két or­szág között. A történelem azonban sok példáját mu­tatja az ilyen „ősi ellen­tétek” felszámolásának. Gondoljunk mondjuk Szent Johannára és emlé­kezzünk: milyen sok év­százados hadiállapot állt fenn Anglia és Francia- ország között — és hová tűnt? Vagy közelebbi pél­dák térben és időben: az „ősi” német—francia el­lentét is, úgy tűnik, 1945- ben örökre eltemetődött, a „magyar—szláv” ellen­tétek helyén, (Ady szel­lemében Dunának, Olt- nak egy a hangja) test­véri barátságot teremtett a szocialista rendszer a magyarok és a szomszé­dos népek között —, és így tovább. Pakisztán katasztrófáját az Indiával szembeni konfrontáció okozta, átté­telesen az ország végleges kettészakadásának, azaz az önálló Bangla Desh megalakulásának is ide nyúlnak vissza a gyöke­rei. Egy ultra-reakciós katonai rezsim szította ezt a politikát, mérgezte a hindusztáni félsziget légkörét. Az új pakisztáni kor­mánynak van esélye a tisztalap-politikára, Ali Bhuttóék megvalósíthat­ják az oly szükséges bel­ső, társadalmi, gazdasá­gi reformokat Pakisztán­ban csakúgy, mint ahogy az új külpolitikát is kez­deményezhetnék, az In­diával való szembenállás helyett, az Indiával — és a Szovjetunióval —, vala­mennyi szomszédos és környező országgal, még az új Bangla Deéh-sel is békésen egymás mellett élve. Ehhez csak józan, rea­lista gondolkodásmód kell és a tárgyalások politi­kájának, a vitás kérdé­sek tanácskozások útján való megoldásának elfo­gadása. Ez Pakisztán és az egész hindusztáni szub­kontinens legfőbb és leg­jobb esélye arra, hogy mielőbb kiláboljon az el­múlt hetek súlyos tragé­diájából. «■ Oiven ország képviselői a BVT-n Nixon februárban utazik A UPI jelenti Washing­tonból: Nixon elnök a ter­vek szerint február 16-án indul Pekingbe, ahová feb­ruár 21-én érkezik. Útja során két napot tölt a Ha­waii-szigeteken és egy na­pot Guam szigetén. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára elmondta: a főként távközlési szak­értőkből álló előreküldött csoportok közül a 65 tagú első, szombaton indul Washingtonból és február elsején érkezik Pekingbe. A 20 tagú másik csoport — a Reuter hírügynökség közlése szerint, — február 14-én érkezik a kínai fő­városba a Nixon-látogatás „végső előkészítése” céljá­ból. (Ú|*í,-Äeuier) . HELSINKI A finn fővárosban pénte­ken megkezdődött a Béke­világtanács elnökségének ez évi rendes ülése. Az ülé­sen ötven ország neves tu­dósai, írói, közéleti sze­mélyiségei vesznek részt. A BVT elnökségének ez évi ülésén többek között megvitatják a béke és biz­tonság, a függétlenség, az imperialistaellenes béke- harc kérdéseit;, elemzik a nemzetközi helyzet alakulá­sát a BVT tavalyi buda­pesti ülése óta eltelt idő­szakban; megvizsgálják a Béke-világtanács és az ENSZ, valamint az UNES­CO és más ENSZ-szervek közötti együttműködés kér­déseit is. Hasonlóképpen foglalkoznak a BVT és az Afrikai Egységszervezet, to­vábbá más nemzeti béke- tanácsok közötti együttmű­ködéssel. Az ülés napirendjén sze­repel; az európai bizton­sággal, az indokínai népek imperialistaellenes harcá­val, a közel-keleti helyzet tel kapcsolatos problémák megvitatása. Az ülésen Romes Csand- ra, a Béke-világtanács fő­titkára tárt beszámolót. (TASjZSZ) Mepyílt a Bizlansáji lasts aíriiai ülésszaka Hailé Szelasszié etióp császár megnyitó szavaival megkezdte munkáját a Biztonsági Tanács Addisz Abeba-i ülésszaka. Szelasszié beszédében felszólította a világ Or­szágait, hogy a kolonializ- mús és a faji politika puszta elítélésén és eluta­sításán túlmenően fogana­tosítsanak konkrét intéz­kedéseket e politika kép­viselői ellen. Döntött a felleböviteli bíráság fl kínai nemzetiségek sorsa Rahimov és Taldoínszkij írja a Novoje Vremja cí­mű hetilap legújabb szá­mában : A maoisták nyíltan meg­hirdették a nem kínai né­pek erőszakos beolvasztá­sának politikáját. A Kíná­ban élő nem kínai népek lélekszáma megközelítőleg 45 millió. Ujgurok, tibeti­ek, mongolok stb. tartoz­nak közéjük. A Kínai Nép- köztársaság egész területé­nek több mint felén élnek ezek a népek. A pekingi vezetők már régen elvetették azt a ter­vet, hogy megszüntetik a Kínában élő nem kínai né­pek jogfosztottságát. A nemzetiségi körzetekben gyakorlatilag nem fejlesz­tik az ipart, viszont stra­tégiai utakat, repülőtere­ket építenek. Az őslakossá­got általában kizárólag se­gédmunkára alkalmazzák. Általánossá vált a kény­szermunka. Gyakorlatilag a nemzetiségi körzetek egész lakossága kénytelen fizetés nélkül dolgozni az utak és a katonai objektumok épí­tésén. A „kulturális forra­dalom” idején megtorló in­tézkedéseket foganatosítot­tak a nemzetiségek köz- igazgatási és pártkáderei­nek többsége ellen. Felosz­latták az alkotmányos ál­lamhatalmi szerveket, ame­lyeknek az volt a feladata, hogy érvényesítsék a nem kínai népek önrendelkezési jogait. Átfogó méreteket öltött a kínai gyarmatosí­tás a nemzetiségi körzetek­ben. A jelenlegi pekingi veze­tőség nagyhatalmi politiká­ja meglepő élességgel mu­tatkozott meg a nem kínai népek nyelve és kultúrája iránt“ tanúsított magatar­tásban.“ A maoisták politi­kája a nemzetiségi nyel­vek felszámolására1 irányul. A nem kínai népek már régen tisztában vannak á maoisták igazi szándékai­val és makacs ellenállást tanúsítanak a pekingi asz- szimilációs törekvésekkel szemben. Egyre emelkedik a szabotázscselekmények száma. A nem kínai népek ellenállása mind élesebb formákat ölt egészen a fegyveres megmozduláso­kig. A maoisták a legkegyet­lenebb megtorlási akciók­kal próbálják megtörni ezt az ellenállást. így az utób­bi években egész Tibetben általánossá váltak a nyil­vános ítélkezések és kivég­zések. A pekingi vezetők sza­vakban azt hangoztatják, hogy ők az elnyomott né­pek felszabadulásának, minden ország — kis és a nagy országok — egyenjo­gúságának legkövetkezete­sebb harcosai. A valóság­ban saját országukban nagyhatalmi soviniszta po­litikát folytatnak, amely a nem kínai népek erőszakos beolvasztására irányul — írják a cikk szerzői. (MTI) LOS ANGELES A kaliforniai fellebbvi- teli bíróság alkotmányelle­nes intézkedésnek minősí­tette, hogy Angela Davist kommunista párttagsága miatt kizárták a kaliforniai- egyetem oktatói karából. A most perét váró kom-.. muúMk filozófusnőt 1969- ben fosztotta meg tanári állásától az egyetem igaz­gató tártáéin. Az ügy még abban az évben a kaliforniai legfel­sőbb bíróság elé került, ahol bírói végzés mondotta ki, hogy. a kommunista párttagság nem lehet aka­dálya az egyetemi alkal­maztatásnak. bírósága szerdá^j^Shagy- ta ezt ä végzést, s dönté­séről csütörtökön .tájékoz­tatta a nVitváfiösságot. Szovjet-japán kapcsolatok Jarring tájékozódó körúton Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti közvetí­tő diplomatája, Kurt Wald- heimneki a világszervezet főtitkárának javaslatára pénteken éjjel New York­ból Nyugat-Afrikába uta­zott. Az afrikai vezetők a múlt év őszén jószolgálati kül­detést bonyolítottak le an­nak érdekében, hogy a kö­zel egy év óta szünetelő Jarring-missziót kimozdít­sák a holtpontról. A DPA- hírügynökség szerint Seng- hor és Oufd Daddah az arab—izraeli közvetett tár­gyalások újrafelvételéhez elégséges alapnak látja azt, ha Izrael ünnepélyesen ki­nyilvánítja az erőszakos területszerzés megengedhe­tetlen voltát. Jarring, mint ismeretes, ahhoz a feltételhez kötötte eddig a közvetítést, hogy Izrael — a Biztonsági Ta­nács határozatának megfe­lelően — tegyen kötelezett­ségvállalást az összes meg­szállt arab terület kiüríté­sére. Izrael ezt a feltételt elutasította, viszont nem helyezkedett kereken szem­be az afrikai vezetők kez­deményezésével. Gunnar Jarring most az ENSZ-főtitkár intenciói­nak megfelelően, további tájékoztatásokat kíván be­szerezni az afrikai vezetők­től, s feltehető, hogy ezek birtokában tanácskozik WaldheimmeL Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter befejezte hatnapos látogatását Ja­pánban és pénteken Tokió­ból visszautazott Moszkvá­ba. Elutazása előtt rövid sajtóértekezletet tartott. Kifejtette, hogy a Szov­jetunió . gyümölcsöző ^kap­csolatokat akar kiépíteni, Japánnal, ugyanúgy, mint " —■ .............• a nemzetközi feszültség csökkentése és a béke mel­lett állást foglaló vala­mennyi más országgal. A szovjet • külügyminiszter hangoztatta, hogy Szato miniszterelnökkel és Fu- kuda külügyminiszterrel folytatott .tanácskozásai mindkét fél szempontjából hasznosak voltak (AP) 124 igen a belga koroágyaak A belga képviselőház hu­szonnégy órás vita után pénteken 124 „igen” sza­vazattal 73 „nem” és öt tartózkodás mellett bizal­mat szavazott Gaston Eys- kens koalíciós kormányá­nak. A belga kormánykoalí­cióban, mint ismeretes, a fiamand és vallon keresz­tényszocialisták, valamint a szocialisták Vesznek részt. Eyskens miniszterelnök tízhetés kormányválság' után a múlt héten alakí­totta meg kabinetjét. (AP) Lezajiott a cionista világkongresszus Péntekre virradó éjszaka Jeruzsálemben véget ért a 28. cionista világkongresz- szus. Az éjszakába nyúló zá­róvitában ismét felszínre kerültek a cionista mozga­lomban maglévő nézetelté­rések számos kulcsfontos­ságú kérdésben, beleértve az Izraelbe való áttelepü­lési és a cionista ideológiát. A tíznapos kongresszuson felszólalt több magas ran­gú izraeli hivatalos sze­mélyiség is. A cionista vi­lágkongresszuson 32 ország­ból 800 küldött vett részt. Losonczi Fáit ünneplő guineaiak a falvak utcáin. / Pillantás Afrikára 4. Barátok és ellenségek nak, a Guineái Demokrata Pártnak egyik területi ve­zető j éjvei, akinek az íróasz­talát Lenin mellszobra dí­szíti. A hatvanéves férfi (35 éyen át tanító volt, s néhány esztendeje válasz­tották meg függetlenített pártfunkcionáriusnak) úgy Az értelmiségiek azonban meglepően jól ismerik ha­zánkat. Az egyik közigaz­A Közép-Guineában meg­tett félezer kilométeres autóutunk során is tapasz­talhatjuk, hogy mennyire tisztelnek, becsülnek min két, magyarokat a hazán kénál, több mint két és fél szer nagyobb területű, mintegy 4 millió lakosú or­szágban. A francia gyar­maturalom alatt oly sokat szenvedett nép, amelynek 95 százaléka másfél évtize­de még analfabéta volt, ha sokat nem is, annyit mégis tud rólunk, hogy olyan fe- hérbőrűek vagyunk, akik másfajta nézeteket vallunk, mint a francia és más nem­zetiségű tőkések, vagy az engesztelhetetlenül gyűlölt portugál fasiszták. Tudják a guineaiak, hogy az általuk gyakran éltetett forradalom népe vagyunk, azé a forradalomé, amely megnyitotta előttük is a fejlődés útját, s ebben a többi szocialista országgal együtt mi is segítettünk és segítjük őket. gatási terület székhelyén, Mamou-ban, találkozunk az ország uralkodó pártjá­sorolja a szocializmus épí­tésében elért eredményein­ket, mintha könyvből ol-

Next

/
Thumbnails
Contents