Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVII. évf. 24. szám 1972. január 29, SZOMBAT Árai 90 fillér fi I Ülést tartóit az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módo­sította a honvédelmi hoz­zájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű ren­deletet. Az Elnöki Tanács meg­tárgyalta és tudomásul vet­te a belügyminiszter jelen­tését az 1971. évi honosítási, visszahonosítási, és a ma­gyar állampolgársági köte­lékből való elbocsátási ügyek döntésre való előké­szítéséről. Továbbá megtár­gyalta és elfogadta az igaz­ságügy-miniszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésé­nek múlt évi tapasztalatai­ról Végül az Elnöki Tanács egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt A honvédelmi hozzájáru­lásról szóló jogszabály mentesítette a honvédelmi hozzájárulás alól a munka- viszonyon kívül végzett te­vékenységből származó és nyugdíj-hozzájárulással adóztatott mellékjövedel­meket. Az ilyen forrásból szár­mazó jövedelmek egyes ese­tekben meghaladják a munkabért és egyéb nyug­díjjárulék alá eső jövedel­meket A kiemelkedő jöve­delmek szabályozásával összhangban szükségessé vált a honvédelmi hozzájá­rulásról szóló törvényerejű rendelet módosítása. Az Elnöki Tanács által elfogadott módosítás előír­ja, hogy a jövőben az ilyen jövedelmek csak akkor mentesülnek a honvédelmi hozzájárulás alól, ha azok nem haladják meg a nyug­díjjárulék alá eső évi kere­setet. (MTI) Négy eredményes esztendő A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése Megyei titkárságának tanácskozó termében ülé­sezett tegnap a Hazafias Népfront Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága. Dr. Bo- dóczky László elnöki meg­nyitója után Farkas József megyei titkár terjesztette elő a megye népfrontmoz­galmának elmúlt négy évi munkáját összegező, s egy­ben a további feladatokat felvázoló beszámolót. Bevezetőül az áprilisban sorra kerülő V. kongresz- szus előkészítésével össze­függésben megemlítette: a megyei elnökség megvitat­ta és jóváhagyta a válasz­tások lebonyolítására ké­szített munkatervet; a községi, városi és járási népfrontelnökök a közel­múltban kaptak útmuta­tást a helyi bizottságok űj- jáválasztásának előkészíté­sére. Ennek nyomán feb­ruárban kerül sor a ta­nyai, községi, valamint a városi néofrontbizottságok megválasztására. március 1—10-e között pedig a já­rási népfrontbizottságok tartják meg alakuló ülé­süket. A beszámoló további ré­szében a Hazafias Népfront IV. kongresszusa állásfog­lalásának tükrében vizs­gálva taglalta Farkas Jó­zsef a megye népfrontmoz­galmának elmúlt négy évi. sokrétű tevékenységét. Elöljáróban hangsúlyozta: — Elismerőleg kell szól­nunk bizottságaink, vala­mint azok elnökei, titkárai többségéről, a párttag és pártonkívüli bizottsági ta­gok. aktivisták ezreiről. Amikor a négy évi tevé­kenységet összegezzük, tu­lajdonképpen az ő lelkes, önzet1°n, fáradságot nem ismerő munkájukról van szó. A népfrontbizottságok testületi munkájának átte­kint" során a többi kö­zött kiemelte: a járási bi- zott'ágok szervezeti élete és tartalmi tevékenység" egvarán sokat fejlődött, é járási elnökségeknek a községekben tartott ülései s az elnökség taejaina'- patronáló munkája hatéko­nyan segített a községi bi­zottságoknak. A városi népfrontbizottságok pedig különösen a várospolitikai, fejlesztési feladatokból vál­laltak tisztes részt. A továbbiakban a me­gyei népfrontmozgalom­nak a nemzeti egység fej­lesztését, a szocialista de­mokratizmus szélesítését, a szocialista hazafiságra, ha­zaszeretetre nevelést célzó; az alkotmányos feladatok ellátásában, a község- és várospolitika alakításában megnyilvánult valamint a gazdaságpolitikai, művelő­déspolitikai és a nemzet­közi agitációs, barátsági tevékenységét összegezve elemzőn a beszámoló. Vé­gül a további feladatokat vázolta fel a megyei tit­kár. A beszámolót vita kö­vette, melynek során a bi­zottság tagjai közül tizen­egyen fejtették ki vélemé­nyüket. Valamennyien egyetértettek a beszámoló­val, amely tartalmasán foglalta össze az elmúlt időszak fejlődését, a nép­frontbizottságok tevékeny­ségét. A felszólalások is arról adtak képet, hogy egyre bővül a Hazafias Népfront szerepe, s növek­szik tekintélye, a helyi feladatok megoldásában való részvétele. Szót kért a vitában Bor­sodi György, a megyei párt vb-tagja, a Szak- szervezetek Megyei Taná­csának vezető titkára is. Elsősorban a népfrontnak a különböző társadalmi ré­tegek között, kifejtett te­vékenységével foglalkozott, mely a népi-nemzeti egy­ség. a szövetségi politika’ további erősítését és szi­lárdítását segíti. A népfront tekintélyét növelik az el­múlt időszakban és a kö­zelmúltban elindított kez­deményezések — mint a tanyai kollégiumok létre­hozása, a tanyai iskolák villamosítása stb. —, me­lyek benne lesznek me­gyénk történetében. Borsó- di György tolmácsolta a megyei párt-végrehajtóbi­zottság elismerését és kö­szönetét a bizottságnak, a népfrontaktivistáknak, az eredményes, sokoldalú te­vékenységéért és további sikereket kívánt a most következő időszak felelős­ségteljes munkájához. A vitát Farkas József foglalta össze, majd dr. Bodóczky László zárszava következett, aki bejelen­tette, hogy a népfront me­gyei elnöksége 1972. már­cius 23-ra tűzte ki a me­gyei küldöttértekezletének időpontját. Vezérigazgatók találkozója a pártbizottságon Összehangolt város- és iparfejlesztés Kiskunhalason Még nincs másfél éve an- I nak, hogy Kiskunhalas leg­főbb politikai testületé, a | városi pártértekezlet rész­letesen meghatározta a IV. ötéves tervre szóló gazda­sági, szociális és kulturá­lis célkitűzéseket Az ak­kor hozott határozatok azóta is sokszor előkerül­nek a szekrényekből, az íróasztalok fiókjaiból, hogy ellenőrizzék végrehajtásu­kat és megtegyék a szük­séges intézkedéseket a megvalósulást gátló akadá­lyok elhárítására. A mintegy 60 oldalas do­kumentum sok érdekes adatot tartalmaz. Ilyen töb­bek közt, hogy a város ipará­nak termelését öt év alatt 35—40 százalékkal kell nö­velni, hogy a termelési ér­ték 1975 végére elérje az 1,5 milliárd forintot. A létszám legfeljebb 25 százalékkal növekedhet, — ez is elsősorban a papír­és a textilipar nagyarányú bővítése révén — a terme­lésnövelés további részét szerűbb gépek beszerzésé­re, növeljék a szakmunkás- képzés arányát, a női mun­Dr. Mészöly Gyula Tessedik Sámuel-díjat kapott Tegnap Budapesten ülést tartott a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Orszá­gos Választmánya, megem­lékezvén alakulásának 20. évfordulójáról. Az ülés ke­retében dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagja megkapta a Tessedik Sámuel-díjat. A választmányi ülésen részt vett dr. Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság első titkára, az egyesület alelnöke. A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyáregységében is egyre gyarapszik a korszerű gépek száma. Képünk egy új, osztrák gyártmányú fcmrúddaraboló beren­dezést ábrázol, amely 220 milliméteres munkadarabok leszabására is alkalmas. Teljesítménye háromszorosa a korábban használt gépekének. műszaki fejlesztéssel, a termelékenység emelésével kell elémL A párthatározat a végre­hajtás hogyanjára is rész­letes választ ad. Ezek közé tartozik, hogy a beruházá­sok (350 millió forint) 50 százalékát fordítsák kor­kaerők foglalkoztatásának lehetővé tételére bővítsék az óvodákat, s az iparfej­lesztéssel legyen összhang­ban a város lakosságának kommunális igényeit kielé­gítő létesítmények fejlesz­tése. (Folytatás a 3. oldalon) 169 ezer hektoliter tej Nagy mennyiségű áru az állami gazdaságokból A beszámolót Farkas József terjeszti elő összegezése. A már rendel­kezésre álló adatok szerint a mezőgazdasági nagyüze­mek tavaly is nagy meny- nyiségű árut adtak a nép- | gazdaságnak. A gyümölcsösök közül legjobban az almások fi­zették. A téli fajtákból 301 ] ezer 600 mázsát értékesítet­tek, 7 és fél ezerrel többet, mint 1970-ben. A kajszi­sokból 8100, az őszibarac­kosokból 25 ezer 650, a szilvásokból 32 ezer mázsa gyümölcsöt szüreteltek, A borok a legtöbb gazdaság­tól már palackozva kerül- | tek ki, hordós tételekben csak keveset adtak el. 1971- ben az állami gazdaságok 445 ezer hektoliter bort szállítottak a hazai és kül- 'öldi megrendelőknek. Csakúgy mint a termelő- övetkezetekben, az állami ezőgazdasági üzemekben s kiváló volt a kenyérga­bona átlaghozama. A fel­vásárló vállalatoknak 276 ezer mázsát adtak át. Az olajos növények közül nap­raforgóból 9000, repcéből 34 ezer 200, olajlenből 11 ezer 200 mázsa termett Javult az állattartás helyzete. A tehénlétszám növekedett — az állomány 70 százaléka tbc-mentes — a vágó- és hízómarha-ér­tékesítés viszont valamivel kevesebb a tavalyinál, 2915 tonna. A tejtermelés­ben az átlagot meghaladó eredményeket értek el Kunfehértón, Baján és Vá­rosföldön. A tíz tehéntartó gazdaság csaknem 169 ezer hektoliter tejet adott el. A nagyüzemi sertéstelepek­ről is több áru került ki az elmúlt évinél, 7100 tonnát szállítottak a felvásárlók­hoz. A Bácsalmási és a Vá­rosföldi Állami Gazdaság tojóhibridieinek ,.termelé­se” 16 millió 181 ezer to­jás volt d. e. Bács-Kiskun megye 13 állami gazdaságában folyik az elmúlt évi eredmények

Next

/
Thumbnails
Contents