Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
IWÍR FA ŰET alakítója Olgierd Lukaszewicz is, nem kevésbé a nói főszereplő. Külön ki kell emelnünk az operatőrt, az árnyalt szépségű képek íényképezőjét, Zigmund Samosiukot is. P. M. A bácskai nagyközségben, isacsaimáson is meg- aiaKuit a 'ienneazetveUoK es DtszmaaartenyesztoK »clubja. A csoportba eddi*, nuszoiuulenceu lep ten be, s a művelődési hazuan nem reg ue is muuuas a km cseueeU A kiaiiiiaaon ol v. lagresz tájegységeit kepvi sei tek a madarak. A csoport vezetője Harten» József, akit a „gyűjteménye" révén nem csak az orszugban, hanem kunol- uon is sok heiyutt ismernek a madaroarutok. Leguiooo, tavary augusztusban a diszpmtyei einozták a Szegeden megrendezett nemzetközi kiamtas etso ujjat. Lakásán, a Petőfi Sándor utca í>3. számú ház egyik szobájaoan a tv-készuiék közelében, szekrények között elhelyezett kalitkák szinte meghitten illeszkednek az ottnonos hangulatú bútordarabok köz^. iuintha egy drága tapéta különleges mintái kelnének életre, a színes foltok megelevenednek, elöreugranak, visz- szahúzódnak, terben is érzékelhetőek. A furcsa játék nem csoda, tizenöt különféle fajta BŐ példánya idézi elő a megszelídített nyugtalanság örökmozgó jeleivel. A veréb nagyságú pápapinty Közép-Amerikából érkezett. Indigókék feje csillogó zöld szárnyak hátteréből mozdul föl-le. A nálunk ismeretes ökörszemnél is apróbb az élénk kínai és gangesi pápaszemespinty, amely üveg nélküli okulárét visel — fehér tollgyürűs kerettel. A kolibrik rokonságához tartozó „nektár-madár” Kö zép- és Dél-Amerikából származik, hosszú csőrével a virágkelyhek nagy ízlelő je, de a banánt, hagymatojást és — oh, mily alantas eledel — a főtt krumplit is elfogadja. Egyszerű magvakkal táplálkoznak viszont a termetesebb, rigó nagyságú szürke kardinálisok. Ezek a piros csákót viselő madarak egyébként Brazília, Bolívia és Argentína lakói. A szilvafejú papagáj eredeti ceyloni füttyel szórakoztatja magát. Itt sikerült az országban először tartós maradásra bírni, tenyészteni a szép ausztráliai go- uldamandinát. Ez a pintyfajta hazánkban összesen három-négy helyen található meg, amit az értéke is A PETŐFI NÉPE KELLEKLEI E Szerkesztette: Csató Károly Foto: MTI—KS—Pásztor Z. beszédesen érzékeltet: párja 1C00—2000 forintba kerül. Rabság? Az mindenesetre nyomban megállapítható, hogy a telelőszobákban, kalitkákban élő ritkaságokra nyugodtabb sors vár, mint azokra a hasznos madarakra, amelyeket tucatCSAK HCBBY? Ahogy beköszönt a jobb idő, egy röptetővel ellátott helyiségbe költöznek ki a madarak, amelyet közös erővel építenek a bácsalmási és környékbeli klubtagok. A nemes hobby egy csoportba tömörítette a főleg papagájokat tenyésztő Horváth Józsefet, Szabó MeÉriszÉ Bácsalmáson számra pusztítanak el, lőnek le, fognak meg hurokkal, csapdákkal vitézségükre büszke nebulók. Fészket építenek, fiókákat költenek és nevelnek fel, ami arra utal, hogy a távoli, egzotikus tájakról elszármazott példányok nem is élnek olyan rosszul. Bélát, Csák Antalt, a bács- bokodi Kovács Antalt, Szálai Pált és a kunbajai Halász Istvánt. A klub így az eddiginél is többet tehet a természetvédelemért, a különleges madarak megismertetéséért. Halász Ferenc Harton József és a madárkülönlegesscgek. A fenti képen Danuta Wodinska Az alsó képünkön az erdész (Daniel Olbrychski) és a kislánya. film látomásszerú, de fzeramind nagyon is va- íos képei kuzult talán írfaerdő ezerféle látvá- a legszebb. Hóval ta- fák, a nyári éjszaká- remegő levelek, regéles árnyékok és fé- c a törzseken, a szélben hajló lombok haragos je, hideg patakok, sző- ásztások és a vakítóan ég ... Ebben a láto- szerú de valóságos táj- — valahol Lengyelor- ban — játszódik ez a n logikával, szigorú ér- nmei talán nem is min- átt megközelíthető film ekménye. Mert a törtéönmagában nem sokat el a szimbólumokban, ny tálán sejtésekben, jakban kiteljesedő „va- gról”, amely a szerep- leikében élnek, sorsu- formálják, Jarosla w ••zkiewicz elbeszélésben ís még inkább a belőle vtett színes filmben, áhány ember lakik a ■faerdő szélén álló fakóban. Boleslaw, az er- z, aki láthatatlan de áttéteden falat emelt majoré magányából felesé- aalálát követően, öccse, nlislaw svájci tüdősza- iriumokban eltöltött k után érkezett ide a ta levegőjű dombok kö- hogy utolsó napjait, t a végzetes kór még nára meghagyott, békétől tse el. Egy tenyeres- >as fiatal szolgálólány, íina — a hatalmas ter- tű mesemondó Michal, a ágó és Olinka, az er- z szomorú, félárva kis- ya az a néhány szerepakik között eljátszódik irzei Wajda varázslatos szépségű költői filmje, a milánói nemzetközi televíziós filmfesztiválon díjat nyert Nyírfaliget. Költői a film, nemcsak a képek, a táj szuggesztív szépségű tablói, hanem az emberi kapcsolatok kibogozhatatlan bonyolultsága miatt is. Félszavas utalások, átvillanó emlékképek, eltitkolt, de élő szándékok, szenvedélyek magyarázzák meg a kusza cselekedeteket. A két testvér között gyűlölettel, féltékenységgel és szenvedélyes vonzalommal terhes a kapcsolat. Különbözik múltjuk — az egyik a visszavonhatatlanul elmúlt, boldog családi élet, a másik az egykori egészséges fiatalság emlékével viaskodik, de hasonló jövőjük: Stanislawra az elkerülhetetlen halál, a kiteljesedő tüdőbaj, Boles- lawra az értelmetlenné vált , élet magánya vár. Két különböző „fajsúlyú" ember; egyikőjük magaőr- ] lő, .a másik elfogadja vég- j zetét, — de a soha ki nem törő összeütközést nemcsak | eltérő természetük, hanem a Stanislaw és Maiina között kibontakozó szerelem is okozza. Ez lesz kiváltója az erdész bonyolult és kettős féltékenységének — egyszerre irányul múlt és jelen felé — kislánya, Olinka szomorú végzetének és a látszólagos csendes idill megszűnésének. Dániel Olbrychskit, ezt s sokarcú, kitűnő színészt már jól ismerjük, bár az erdész figurájában újszerű egyéniség köntösében mutatkozik be. Fiatal és tehetséges művész Stanislaw Székelyfonó A magyar zenei életben az idei év Kodály Zoltánra emlékezve telik el. Szü letésének 90. és halálának 5. évfordulója tiszteletére a hangversenytermekben ! felcsendülnek halhatatlan művei, kulturális intézményeink pedig munkássága tudományos feldolgozására pályázatokat hirdettek. A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalatnál már tavaly elkészültek a Kodály- év felvételei és a népszerű művek március végétől bet, Melis György, Simándy József, Bgrlay Zsuzsa, Andor Éva és Palcsó Sándor énekli. Ferencsik János, a legnagyobb magyar karmester vezényletével közreműködik a Magyar Rádió és Televízió énekkara és a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. Az ősbemutatót 1932. április 24-én, Haydn születésének 200. évfordulóján tartották Budapesten. A főbb szerepeket akkor az új magyar zene legnagyobb hívei: Palló Imre, Basilides Mária, Rosier Endre, Báthy Anna és Ma- leczky Oszkár énekelték. A kortárs, Bartók Béla amerikai emigrációja idején így írt a Székelyfonóról és a Háry Jánosról: „...a magyar parasztzene valóságos apotézisai minden időkre szólóan éppúgy, ahogy Sztravinszkij -Sacre«-ja és •>Noces«-ja az orosz népzene felmagasztalása.” A Székelyfonó műfaja :nkább a drámai életképhez közelít, mint az operához, amelyben színpadi elemek — az ének, tánc, pantomim — szétválaszthasson egységben vannak elen egy népi szokás keretiben. A tavasszal megje- enö lemez zenei rendezője Mátyás János, aki kecskemétinek vallja magát. decemberig folyamatosan kerülnek reprezentatív kiadásban a hanglemezboltokba. Az első lemez március végén, halálának 5. évfordulóján hagyja el a hanglemezgyárat. A kiadásra kerülő mű — a Székelyfonó. A népi szövegekre írt egyfelvonásos daljáték főbb szerepeit Komlóssy ErzséTánckép a Székely ionó 1909-es felújításából.
