Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

IWÍR FA ŰET alakítója Olgierd Lukasze­wicz is, nem kevésbé a nói főszereplő. Külön ki kell emelnünk az operatőrt, az árnyalt szépségű képek íényképezőjét, Zigmund Samosiukot is. P. M. A bácskai nagyközség­ben, isacsaimáson is meg- aiaKuit a 'ienneazetveUoK es DtszmaaartenyesztoK »clubja. A csoportba eddi*, nuszoiuulenceu lep ten be, s a művelődési hazuan nem reg ue is muuuas a km cseueeU A kiaiiiiaaon ol v. lagresz tájegységeit kepvi sei tek a madarak. A csoport vezetője Har­ten» József, akit a „gyűjte­ménye" révén nem csak az orszugban, hanem kunol- uon is sok heiyutt ismernek a madaroarutok. Leguiooo, tavary augusztusban a diszpmtyei einozták a Sze­geden megrendezett nem­zetközi kiamtas etso ujjat. Lakásán, a Petőfi Sándor utca í>3. számú ház egyik szobájaoan a tv-készuiék közelében, szekrények kö­zött elhelyezett kalitkák szinte meghitten illeszked­nek az ottnonos hangulatú bútordarabok köz^. iuintha egy drága tapéta különle­ges mintái kelnének életre, a színes foltok megeleve­nednek, elöreugranak, visz- szahúzódnak, terben is ér­zékelhetőek. A furcsa játék nem csoda, tizenöt külön­féle fajta BŐ példánya idé­zi elő a megszelídített nyugtalanság örökmozgó jeleivel. A veréb nagyságú pápa­pinty Közép-Amerikából érkezett. Indigókék feje csillogó zöld szárnyak hát­teréből mozdul föl-le. A nálunk ismeretes ökör­szemnél is apróbb az élénk kínai és gangesi pápasze­mespinty, amely üveg nél­küli okulárét visel — fe­hér tollgyürűs kerettel. A kolibrik rokonságához tar­tozó „nektár-madár” Kö zép- és Dél-Amerikából származik, hosszú csőrével a virágkelyhek nagy ízlelő je, de a banánt, hagymato­jást és — oh, mily alantas eledel — a főtt krumplit is elfogadja. Egyszerű mag­vakkal táplálkoznak vi­szont a termetesebb, rigó nagyságú szürke kardiná­lisok. Ezek a piros csákót viselő madarak egyébként Brazília, Bolívia és Argen­tína lakói. A szilvafejú papagáj ere­deti ceyloni füttyel szóra­koztatja magát. Itt sikerült az országban először tartós maradásra bírni, tenyészte­ni a szép ausztráliai go- uldamandinát. Ez a pinty­fajta hazánkban összesen három-négy helyen találha­tó meg, amit az értéke is A PETŐFI NÉPE KELLEKLEI E Szerkesztette: Csató Károly Foto: MTI—KS—Pásztor Z. beszédesen érzékeltet: pár­ja 1C00—2000 forintba ke­rül. Rabság? Az mindeneset­re nyomban megállapítha­tó, hogy a telelőszobákban, kalitkákban élő ritkasá­gokra nyugodtabb sors vár, mint azokra a hasznos ma­darakra, amelyeket tucat­CSAK HCBBY? Ahogy beköszönt a jobb idő, egy röptetővel ellátott helyiségbe költöznek ki a madarak, amelyet közös erővel építenek a bácsal­mási és környékbeli klub­tagok. A nemes hobby egy csoportba tömörítette a fő­leg papagájokat tenyésztő Horváth Józsefet, Szabó MeÉriszÉ Bácsalmáson számra pusztítanak el, lő­nek le, fognak meg hurok­kal, csapdákkal vitézségük­re büszke nebulók. Fészket építenek, fiókákat költenek és nevelnek fel, ami arra utal, hogy a távoli, egzoti­kus tájakról elszármazott példányok nem is élnek olyan rosszul. Bélát, Csák Antalt, a bács- bokodi Kovács Antalt, Szá­lai Pált és a kunbajai Ha­lász Istvánt. A klub így az eddiginél is többet tehet a természetvédelemért, a kü­lönleges madarak megis­mertetéséért. Halász Ferenc Harton József és a madárkülönlegesscgek. A fenti képen Danuta Wodinska Az alsó képünkön az erdész (Daniel Olbrychski) és a kislánya. film látomásszerú, de fzeramind nagyon is va- íos képei kuzult talán írfaerdő ezerféle látvá- a legszebb. Hóval ta- fák, a nyári éjszaká- remegő levelek, reg­éles árnyékok és fé- c a törzseken, a szélben hajló lombok haragos je, hideg patakok, sző- ásztások és a vakítóan ég ... Ebben a láto- szerú de valóságos táj- — valahol Lengyelor- ban — játszódik ez a n logikával, szigorú ér- nmei talán nem is min- átt megközelíthető film ekménye. Mert a törté­önmagában nem sokat el a szimbólumokban, ny tálán sejtésekben, jakban kiteljesedő „va- gról”, amely a szerep- leikében élnek, sorsu- formálják, Jarosla w ••zkiewicz elbeszélésben ís még inkább a belőle vtett színes filmben, áhány ember lakik a ■faerdő szélén álló fa­kóban. Boleslaw, az er- z, aki láthatatlan de át­téteden falat emelt ma­joré magányából felesé- aalálát követően, öccse, nlislaw svájci tüdősza- iriumokban eltöltött k után érkezett ide a ta levegőjű dombok kö- hogy utolsó napjait, t a végzetes kór még nára meghagyott, béké­től tse el. Egy tenyeres- >as fiatal szolgálólány, íina — a hatalmas ter- tű mesemondó Michal, a ágó és Olinka, az er- z szomorú, félárva kis- ya az a néhány szerep­akik között eljátszódik irzei Wajda varázslatos szépségű költői filmje, a milánói nemzetközi televí­ziós filmfesztiválon díjat nyert Nyírfaliget. Költői a film, nemcsak a képek, a táj szuggesztív szépségű tablói, hanem az emberi kapcsolatok kibo­gozhatatlan bonyolultsága miatt is. Félszavas utalá­sok, átvillanó emlékképek, eltitkolt, de élő szándékok, szenvedélyek magyarázzák meg a kusza cselekedete­ket. A két testvér között gyűlölettel, féltékenységgel és szenvedélyes vonzalom­mal terhes a kapcsolat. Különbözik múltjuk — az egyik a visszavonhatatlanul elmúlt, boldog családi élet, a másik az egykori egész­séges fiatalság emlékével viaskodik, de hasonló jö­vőjük: Stanislawra az el­kerülhetetlen halál, a ki­teljesedő tüdőbaj, Boles- lawra az értelmetlenné vált , élet magánya vár. Két különböző „fajsúlyú" ember; egyikőjük magaőr- ] lő, .a másik elfogadja vég- j zetét, — de a soha ki nem törő összeütközést nemcsak | eltérő természetük, hanem a Stanislaw és Maiina kö­zött kibontakozó szerelem is okozza. Ez lesz kiváltó­ja az erdész bonyolult és kettős féltékenységének — egyszerre irányul múlt és jelen felé — kislánya, Olin­ka szomorú végzetének és a látszólagos csendes idill megszűnésének. Dániel Olbrychskit, ezt s sokarcú, kitűnő színészt már jól ismerjük, bár az erdész figurájában újszerű egyéniség köntösében mu­tatkozik be. Fiatal és te­hetséges művész Stanislaw Székelyfonó A magyar zenei életben az idei év Kodály Zoltán­ra emlékezve telik el. Szü letésének 90. és halálának 5. évfordulója tiszteletére a hangversenytermekben ! felcsendülnek halhatatlan művei, kulturális intézmé­nyeink pedig munkássága tudományos feldolgozására pályázatokat hirdettek. A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalatnál már ta­valy elkészültek a Kodály- év felvételei és a népszerű művek március végétől bet, Melis György, Simándy József, Bgrlay Zsuzsa, An­dor Éva és Palcsó Sándor énekli. Ferencsik János, a legnagyobb magyar kar­mester vezényletével köz­reműködik a Magyar Rá­dió és Televízió énekkara és a Budapesti Filharmó­niai Társaság zenekara. Az ősbemutatót 1932. áp­rilis 24-én, Haydn születé­sének 200. évfordulóján tartották Budapesten. A főbb szerepeket akkor az új magyar zene legna­gyobb hívei: Palló Imre, Basilides Mária, Rosier Endre, Báthy Anna és Ma- leczky Oszkár énekelték. A kortárs, Bartók Béla amerikai emigrációja ide­jén így írt a Székelyfonóról és a Háry Jánosról: „...a magyar parasztzene valósá­gos apotézisai minden idők­re szólóan éppúgy, ahogy Sztravinszkij -Sacre«-ja és •>Noces«-ja az orosz népze­ne felmagasztalása.” A Székelyfonó műfaja :nkább a drámai életkép­hez közelít, mint az ope­rához, amelyben színpadi elemek — az ének, tánc, pantomim — szétválasztha­sson egységben vannak elen egy népi szokás kere­tiben. A tavasszal megje- enö lemez zenei rendezője Mátyás János, aki kecske­métinek vallja magát. decemberig folyamatosan kerülnek reprezentatív ki­adásban a hanglemezbol­tokba. Az első lemez március végén, halálának 5. évfor­dulóján hagyja el a hang­lemezgyárat. A kiadásra kerülő mű — a Székelyfo­nó. A népi szövegekre írt egyfelvonásos daljáték főbb szerepeit Komlóssy Erzsé­Tánckép a Székely ionó 1909-es felújításából.

Next

/
Thumbnails
Contents