Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
VEREB Folytatásra várva... — Járt-e már külföld — Igen. Kiállításel árubemutatókon dolgozt Először Brüsszelben tam. a belga király, Boudoin is figyelte a m kamat. Következő alkal mai Milánó özn volt Bárom hét alatt egy ken. eét pingáltam körül. A vetkező évben Moszkvd töltöttem egy hónapot, kiállítást megnézték a s: 'et űrhajósok is. Szíriái Damaszkuszban velta-n . utóbb. Nagyon kedve figyelmesek voltak vei Ott történt az, hogy a sérőm megtanult néh szót mám járul és a m Icámat nézők azt mondt Marika munkája szép. — Tanítványa van-e? — Itt a szövetkezet Rideg Margitkával fog kozom. A lányom sajt nem folytatta a mestet get, szülésznő itt a k házban. — Van-e kívánsága, a nagyin szeretne, ha tel sülne? — Szeretném elnyern „Népművészet mestere” met, és még sokáig dolgozni a szövetkezetb Búesúzóul egy téri mutat. Szikrázó színek varrta közepére a virág1 szőrűt. Ezzel a munka val pályázik a „Mest cím elnyeréséért. S. K mét és még ki tudná elsorolni mennyi mindent. Hülye, öregcsertő, Szakmát Homokmégy lányai, asz- szonyai akkor még népviA kalocsai Háziipari- és Népművészeti Szövetkezetben tervező Egri Károlyné, Szőnyi Mária népi iparművész. ö „Írja” utolérhetetlen egyszerűséggel a jellegzetes kalocsai mintákat a fehér vászonra és festi a szinpompás virágokat a falra. Ottjártamkor hosszabb ideig gyönyörködtem, amint 6 kifogy hatatlan fantáziával rózsákat, szegfűket rajzolt egy hosszú abroszra. — Mikor kezdett írni? Nem néz fel, dolgozik tovább, így válaszol. — Homokmégyi vagyok. A házunk éppen olyan pin- gált parasztház volt, amilyen a többi. Alig voltam 15 éves, amikor az eresz alját egyedül kipingáltam. Ott járt a faluban Gábor Lajos tanító úr Kalocsáról. Látta a munkámat, azt kérdezte, ki festette itt az eresz alját. Még abban az évben— 1937-ben — Beák Pőre nénivel engem vitt Pestre a mezőgazda- sági kiállításra. Ott pingáltam először nézők előtt. — Azután hogyan alakult az élete? — Továbbra is Pőre nénivel maradtam. Együtt plngáltuk az öregcsertői állomás évttletét. Kalocsán a fiúnevelő intézetben és a kórházban egy szobát, a kalocsai állomás várótérseletet hordtak. írtuk a sok kötényt, pruszlikot. Persze elláttuk a családot is, mert az írásra éjszaka is lehetett időt szakítani. Amikor megalakult a szövetkezet, előbb bedolgozó voltam, most tervező vagyok. Bájos látvány „Bájos látvány” az 1971—72. téli szezonjára tervezett hajviselet új neve. A divatot hajviseletükkel is követő asszonyok és lányok nem hajuk hosszúságával, vagy rövidségével, hanem arcukat keretező lágy, omló fürtökkel alakítják ki a modern frizurát A divatdiklár figarók a völlig érő hajat a negyven éven aluli hölgyeknek ajánlják. A félrövid és rövid fürtöket viszont minden korosztály hordhatja, enyhén hullámosán, alig tupírozva. A rövidre nyírt apród-frizura változatlanul divatos marad, de ez a változat főleg erős szálú hajból valósítható meg — abból lesz igazán „bájos látvány”. (Tóth Sándor felvétele) KONCZ ZSUZSA A párizsi Le Figaro szerkesztősége ás az Air France légitársaság minden évben megrendezi a tengerparti homokszobrász-ver- senyt. Most azt akarják bebizonyítani, hogy jégből és hóból is lehet olyan művészeti alkotást készíteni, amely felveszi a versenyt a carrarai márványból készült szobrokkal. A japánok Sapporóban, a kanadaiak pedig Quebecben évek óta megrendezik a hatalmas méretű jég- és hószobrok fesztiválját. Franciaország, amelyet ugyancsak bőkezűen megáldottak a tél istenei. most követni fogja ezeket a példákat. A tekintélyes lap és légitársaság által közösen meghirdetett jégszobrászverseny győztesei igen értékes jutalomban részesülnek. A legtehetségesebb jégszobrászo' részt vehetnek a sapporó és a québeci hóf-sztiválon, illetve karúé valón. Holnap, Január 28-án pénteken délután, Kecskeméten az Alföld Áruházban Konez Zsuzsa — a j táncdalt kedvelők egyik legnépszerűbb énekesnője [ — dedikálja eddig megje- | lent lemezeit. Mint tudjuk, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat minden évben kiadja az elmúlt év legkedveltebb énekesének, il letve együttesének a Pepitr Oroszlán dijat A vállalat minden eladott nagylemezt három pontnak, egy kislemezt pedig egy pontnak tekintett. A szerzett pontok összessége alapján Konez Zsuzsa 340 ezer, az Illés együttes 209 ezer és Szécsi 1 Pál 221 ezer pontot kapott. Tehát az 1971-es esztendő Pepita Oroszlán díját Koncé Zsuzsa nyerte. Képünk az énekeené gyártás alatt álló, tavasz- szal a nagyközönség elé kerülő Idsl-*^-'zének l*ori- iáíáítil készült. Mindmáig emlékezetesek maradtak számomra a kü- .önböző fővárosi pódiumokról, általában az Irodalmi, illetve az Egyetemi Színpadról 5—6 évvel ezelőtt országos körútra indult, igényes válogatással, gondos munkával készült irodalmi összeállítások, amelyek egy-egy tehetséges, vállalkozó szellemű színész előadói estjének repertoárjában szerepeltek. Az ötlet természetesen még 5, sőt 10 éves viszonylatban sem újkeletű, s a csupán öncélú, divatos bemutatkozás, illetve szereplés nyilvánvalóan nem mindig találkozik a sikerrel. Annak idején például a zsúfolásig megtelt szegedi Auditórium Maximumban rendezett önálló irodalmi esteken több tehetséges színész is igazolta: az előadói estek csakis akkor nyerik el a közönség tetszését, ha az alkotások tolmácsolása az összeállítás teljességében mély tartalommal, mondanivalóval párosul. Elsősorban talán Mensáros László, Janesó Adrienne és Nagy Attila estjein tapasztalhattuk azt, hogy bár á választott művek keletkezését illetően sokszor évszázados különbségekről beszélhetünk, a költemények és prózai részletek az összeállítás eredményeként XX. századbeli hitvallást, a jelenlegi világunkról alkotott véleményt, mély tartalmú mondanivalót tükröznek. Ha nem is ilyen és nem is ennyire egyértelmű célzatossággal, de kétségtelenül jószándékkal, társadalmi, politikai tartalommal töltve rendezték meg önálló előadói estjüket a vidéki színházakhoz szerződött fiatalok közül Margittay Ági, Üjlaky Károly és Körtvélyessy Zsolt is. A Film- és Színművészeti Főiskoláról kikerült, s a kecskeméti színházhoz szerződött fiatalok ezidáig — legalábbis az elmúlt esztendőkben — sajnos nem éltek e „bizonyítás” lehetőségével. Vitathatatlan, hogy a színházi elfoglaltság mellett egy önálló előadói est megrendezése nagyon nehéz feladat. Elsősorban tehát a vállalkozás dicsérendő Gyürki Istirán esetében, aki nemrég a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola pinceklubjában Linealitás címmel rendezte meg első előadói estjét. A kecskeméti színház ifjú tagja sikerrel oldotta meg feladatát Beszédtechnikája, szép kiejtése, szuggesztív előadásmódja tehetségét bizonyítja. Kár azonbap, hogy a színészi képességét, rátermettségét kevésbé értékes, színvonalas műsor összeállításával mutatta meg. A 23 író és költő művének — néhány jól sikerült szatírától eltekintve többnyire középszerű alkotás — szinte „ad hoc” jellegű válogatása ugyanis nagyon kevés mondanivalót sejtet. Erre a műsor összeállítójának, Pálfy Katalinnak sokkal több gondot kellett volna fordítania. A „telt ház” előtti előadás is bizonyította: a közönség szereti, igényli az előadói esteket. Szeretnénk, ha Gyürki István jól sikerült műsora, s a fenti példák után több fiatal kecskeméti színész kedvet — s ambíciót! — kapna, a közönség pedig értékes, tartalmas esti órákat tölthetne a pinceklubban. Tárnái László | ágszobrászat „Kezel foglam a szóiéi firla'ésiM..
