Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
1972. január 22., szombat \ 3 oldal Kecskeméten ülésezett az országgyűlés kulturális bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) vés a tanterem, gyenge a felszereltség — hiányos ismeretekkel, alapműveltséggel kerülnek ki gyerekek az általános iskolákból, annak káros következményei úgyszólván generációkon át érezhetők. A szakrendszerű oktatás, s a tárgyi ellátottság gondjai fokozottan sürgetik a kalmas időt várnak a társadalmi munkások. Az áramellátást — hálózatról vagy helyi forrásról — 13 —18 iskola kivételével még ebben az évben megoldják, a fennmaradókban pedig jövő szeptember. 1-ig. A tanyai kollégium építéssel kapcsolatos megyei tanácsi határozat 1—1 példányát (a felhívást a Pe! problémáit: c) a tanyai területek fejlesztési gondjai' külön vizsgálja felül a kormány; d) javasolja a parlament oktatási bizottsága, hogy az úgynevezett tanyás megyék tanácsai vegyék fontolóra és a helyi körülményekhez szabva alkalmazzák a Bács megyeiek kezdeményezéseit. A határozathozatalt köJól halad a földtörvény végrehajtása Beszélgetés a MÉM földhasználati főosztályvezetőjével A fülöpházi iskolában. (Tóth Sándor felvételei) megoldást a hátrányosabb helyzetű, tanyás megyékben. Ám, hogy mit jelent a társadalom segítőkészsége, azt a megyénkben kezdeményezett akciók eddigi eredményei fényesen példázták. Madarász László j olyan akcióinkkal kapcsolatban, mint a tanyai iskolák villamosítása és a tanyai kollégiumi alap megterem- j tése, méltán emelte ki: „Az emberek jobban megbecsü- t lik azt, amihez maguk is hozzájárultak effektiv 1 munkával , vagy önkéntes adományaikkal, mint azt, amit . készen kaptak. Társadalmi akcióink elsődleges célja — tudatformáló. Cél. hogy a lakosság széles rétesei, az egyének és kollektívák éppen a személyes hozzájáruláson keresztül azonosuljanak, a problémával, érezzék magukénak, szeressék, akarták, támogassák, becsüljék — a villamosított iskolát, s a tanyái kollégiumot”. Az elv helyessését az ak- 'ciők sikerei igazolják. Most mind a 80 tanyai iskola belső víUanvszerelésé- re van vállalkozó. 53 iskolánál már végeztek is ezzel a munkával, a többinél altőfi Népe január 20-i számában közöltük) a tegnapi ülés résztvevői is megkapták. Értesültek az ország- gyűlés kulturális bizottságának tagjai a kollégiumi alap legfrissebb híreiről. Hogy például még ebben az évben megkezdődik egy 162 személyes kollégium építése Kiskunmajsán. A 10 milliót , kitevő költség felét a helyi tanács adja, másik felét pedig már az említett kollégiumi alapból biztosítjuk. Szó volt a Budapesti Műszaki Egyetemen január 18-án lezajlott megbeszélésről, melynek során pontos programot dolgozták ki az egyetem KISZ- bizottsága patronálásában készülő tervdokumentációk, s az általuk szervezendő építőtáborok munkálatairól. Az első napirend vitáját a problémákkal való nyílt szembenézés jellemezte. A javaslatok összegezéseként foglalta határozatba a bizottság, hogy á) tegye kö- zépnonti kérdéssé az elkövetkező 15 évben az általános iskolák ügyét: b) az Egészségügy! és Művelődésügyi Minisztérium együttesen vizsgálja me? az elmaradott gyermekek Küaayelib lesz a munka Csaknem egymillió ipari és mezőgazdasági munkás foglalkozik anyagmozgatással hazánkban. Munkájuk megkönnyítésére igyekeznek gépesíteni az anyagszállítást és rakodást. A Gépipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat az id°n 260 millió forint értékű anyagmozgató gépet hoz forgalomba. Csupán targoncából mintegy 40 félét, amelyek 630—10 000 kilogramm súly szállítására és emelésére alkalmasak, s 5—6 ember munkáját he- ly^+te^ítik. KGST-szakosítás alapján Bul»áriából 1000 targoncát vásárolnak ez évben. A Szovjetunióból mintegy száz nagy teliejsítménvO homlok- és oldalemelő'- targoncát. Lengyelországból 80 különlegesen . magasra emelő gépet, Csehszlovákiából zárt térben is használható, füstszűrővel ellátott targoncákat imnortál a Gépipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat. Portré a névadóról Űj megrendelésen dolgozik Pólyák Ferenc matkói fafaragó. Az orgovánvi Rákóczi Tsz névadójának nortréját készít’ el diófából. A Városföldi Állami Gazdaság KISZ-aiaoszervezeté részére a napokban készült el az Almaszüretelők című dombormű. vetően Bodor Jenő, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője adott tömör tájékoztatást a köz- művelődés Bács megyei helyzetéről, s a feladatokról. Délután — a házigazdák meghívására — a fülöpház IV. sz. általános iskolába látogattak a bizottság tagjai, ahol Tohai László, a megyei tanács osztályvezetője ismertette a legújabb típusú, helyi áramfejlesztővel folyó kísérleteket. T. I. Ha nem is olyan súlyos konfliktusok eredője, mint hajdanában, azért a fold, a mezőgazdaságnak ez a — mint mondani szokás — legfőbb termelőeszköze, ma is fontos témája a legkülönfélébb intézkedéseknek, jogszabályoknak. így az utóbbi években kétségkívül a legnagyobb figyelem előzte meg, s kíséri azóta is az 1967. évi IV. i számú törvényt, az 1968. januárjában életbe lépett j földtörvényt. 1972-vel az ötödik eszten- | dót kezdtük meg a törvény életbelépése óta, vajon | miként érvényesül, egyál- j talán: hol tartunk ■ végre-1 ' hajtásában? Szabó Lajos- \ hoz, a Mezőgazdasági és | Élelmezésügyi Minisztéri- I um földhasználati főosztá- ! lyának vezetőjéhez fordul- | tunk ezzel a kérdéssel. | — Olyan folyamatról van j szó, amelyre csak részben j szabtak meg határidőt — ! mondja a főosztályvezető. I — Ami például a kívülál- i lók földjének megváltását | illeti, 1969. január 1-től öt esztendő alatt kell a pénzt számukra kifizetni. Ami az összeget illeti: magánosoknak 80, az államnak 10 forint jár aranykoronánként. A termelőszövetkezetek mintegy 45 százaléka nem kérte még a használatukban levő állami földek megváltását, amire nincs is határidő. Nyilvánvalóan nem akarnak, vagi' egyelőre még nem tudnak, kültérii erre a célra. — Mennyiben érdeke a termelőszövetkezetnek, hogy ^megváltással tulajdonosává váljék a földnek? — Csakis ily módon rendelkezhet vele. A tulajdonosi jogosítvány kettős probléma. Korábban a kíTájékoztatás a középiskolai jelen tkezésekről A Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták, hogy a következő időszakban a szülőket és a diákokat minden iskolában tájékoztatják a továbbtanulás lehetőségeiről. A tovább tanulni szándékozó fiatalok a jelentkezési lapon két iskolát tüntethetnek fél, függetlenül azok típusától. Akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket, a választott szaktárgyak megjelölésén kívül azt is írják be, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általános tantervű osztályba. Fontos, hogy a szakmai képzést nyújtó iskolákba jelentkezők a tanintézet címén kívül a választott szakmát, illetve szakot is tüntessék fel. A gimnáziumok elsősorban a körzetükhöz tartozó fiatalokat veszik fel, szakosított tantervű osztályokba azonban körzethatárra való tekintet nélkül lehet jelentkezni. Azokban a gimnáziumokban, ahol kétszeres vagy annál nagyobb a túljelentkezés, vahmeny- nyi tanulóval tájékozódó jellegű beszélgetéseket folytatnak. Ez azonban nem azonos a felvételi vizsgával. Az általános iskolákból a jelentkezési lapokat február 20-ig továbbítják a középiskolákba, a szakmunkásképző iskolákba, valamint a gép- és gyorsíró, iskolákba. A felvételi beszélgetéseket április 15- ig bonyolítják le. A szak- középiskolákba pályázó fiatalok felvételének elbírálását egészségi, szakmai alkalmassági vizsga előzi meg. A gimnáziumok szakosított tantervű osztályaiba, illetőleg szakközépiskolába első helyen jelentkezett, de oda fel nem vett diákok lapját április 25-ig küldik el a második helyen megjelölt iskolához. A gimnáziumokba, valamint a gyors- és gépíró iskolákba fel nem vett tanulók jelentkezési lapját május 8-ig (a fővárosban má’us 15-ig) juttatják el a második helyen megjelölt tanintézetbe. Ha a kérelmezőt a második helyen is elutasítják, a jelentkezési lapot május 15-ig továbbítják az illetékes megyei, megyei városi tanács művelődés- ügyi, Budapesten május 31-ig a kerületi tanács oktatási osztályához. Az említettek június 15-ig válaszolnak a felvételi ; kérelemre. (MTI) vülállók földkiadási követelése zavarólag hatott a termelőszövetkezet gazdálkodására, s az sem volt megnyugtató, hogy adandó alkalommal az állam ingyenesen vehette el a tsz- ek kezelésében levő állami földet, ha valamiért szüksége volt rá. A tsz tervszerű gazdálkodását tehát mások akarata béfolyhsolta. Előfordult, hogy elvették a szövetkezet minden legelőjét, az állattenyésztés alól kivonták a takarmánytermő területeket. A jövőben, pontosabban, ha már tulajdonossá vált a szövetkezet, hasonló alkalommal kártalanítást kap, amit a megszűnt termelőkapacitás pótlására használ fel. A földtörvény fontos fejezete a zártkertek rendezése. Mi a zártkert? — Olyan terület, amely a terep adottsága, elaprózottsága, változatos művelése alapján a földrendezések során ezen a néven, jogszabály szerint kijelöltetett. Akad e földek között olyan is, amely alkalmas lett volna üzemi gazdálkodásra, ám akkor, ha kiirtják rajta a szőlőt, a gyümölcsöst. Mindent összevetve, az országban 320 ezer hold zártkert van, ami ugyan nem sok, de kétezer községet érint. Átlagosan egy-egy tulajdonos birtokában 5—800 négyszögöl zártkert található. — A földrendezéskor kialakított zártkerfek felülvizsgálatát 1972 végéig kell végrehajtani, kivéve azt a hat megyét, ^Jiol sok az ilyen földterület. Ezekben 1973 vége a határidő. Eddig a területnek hozzávetőleg valamivel több, mint a felén fejeződött be a munka. Föld, földtulajdon — e fogalmak elvezetnek az öröklés témaköréhez is. Ha kívülálló örökli a termelőszövetkezeti tag földtulajdonát, azt is megválthatja a tsz? — Nem mezőgazdasági foglalkozású örökös esetében az öröklési illeték megduplázódik, de a földet még így sem kapja meg. Tehát nemcsak, hogy megválthatja a tsz, hanem ez az ésszerű. A nagyüzemi gazdálkodásban levő föld védelmét szolgálja az intézkedés. Az ország élelmicikkekkel való ellátása, a gépesítés, az anyagi eszközök, a termelés indokolja egyszersmind a szigort. — S ha tsz-tag az örökös? — Akkor az illető megkapja a földjáradékot. — Korábban sok vitáról hallottam: a tsz nem tudta, vagy nem akarta kifizetni ezt az összeget... — Tudomásom szerint kevés az a szövetkezet, ahol nem fizetnek föld járadékot. Egyébként a járadék összegéről a közgyűlés dönt, s öt—tíz kiló búza aranykoronánként ez az összeg. Legfeljebb 25 holdig lehet figyelembe venni, 25 hol'd a • megváltási ár legfelső határa is. — Az utóbbi hónapokban sokfelé tapasztaltam: idősebb szakszövetkezeti tagok szívesen szabadulnának földjüktől, szőlejüktől. Csakhogy ez a kisüzemi művelésű szőlő nem kell a szövetkezetnek, sőt nem kell senkinek. Mi az útja- módja napjainkban a földfelajánlásnak? — Aranykoronánként 80 forintot kap az illető, ha a szövetkezet átveszi. De való igaz, ezekkel a viszonylag kis területekkel csak gondja van a szövetkezetnek, márpedig a felajánlás feltétele, hogy az átvétel megtörténjék. Mindenesetre elgondolkoztató e körforgás abban az értelemben is, hogy amíg a tulajdonosnak haszna van belőle, addig minden rendjén való; mihelyt nincs, vállalja más? Ha a gyerekek — miként ezt tapasztaljuk — messzire, városra távoztak, úgy az állam vegye magára a föld megművelésének gondját? Mindenesetre, ha állami tulajdonba veszik á földet, akkor a tanácsnak k°ll gondoskodnia róla. De ha a tanács nem talál bérlőt rá, úgy parlagon marad, — Miként ítélhető meg: jól halad a törvény végrehajtása? — Igen. Az igazgatási apparátus az állampolgárok segítségével a tervezettnek megfelelő ütemben dolgozik. A zártkert-rende- zési határozatok ellen például csak minimális a fellebbezések száma. K. N. Ankét és árubemutató a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál Az éttermek és az üzemi konyhák vágottbaromfi-el- látásáról, a kereslet-kínálat várható alakulásáról, valamint a gyár legújabb termékeiről tájékoztatták a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat rendezésében tegnap megtartott ankét és árubemutató résztvevőit. Mint azt Bíró Mihály, a vállalat kereskedelmi oszt tályának vezetője elmondta. januárban előreláthatólag több mint 21 vagon áru megrendelésének tesznek eleget. A vállalat 84 fél"' termékéből az éttermeknek és üzemi konyháknak ajánlott 16 árucikk csaknem fele — olcsó, könnyen és gyorsan feldolgozható stb. — ebben az évben kerül először nagyobb mennyiségben a hazai piacra. Ezek szerint a kecskeméti vállalat nam-obb testű pulvkát. tasakolt csirkemellet és tasakolt csirkecombot Is szállít az éttermeknek, üzemi konyháknak. Az árubemutató után az ankét résztvevői közül többen az áruszállítást, illetve azt kifogásolták, hogy bár kellő időben leadják rendeléseiket, az áruf gyakran csak késve kapják meg, A baromfifeldolgozó váll ■’lat egvik legnagyobb problémája ugyanis az, hogv a nagy forgalomhoz viszonyítva kevés a renüoike'- zésre álló hűtőkocsi. A kereskedelem viszont a hűtőberendezések kis kapacitása miatt egyszerre nemmbb mennyiséget nem rendelhet meg. A jeleni?»! áruválasztékkal kapcsolatban a résztvevők azt tanácsolták a harom*if»ldol»nzónak, h?gv az eddigi e»vkilő« t?saVr>lt, „(.írt-'N-nrélZ^ mellet ötl'iló— sat is hozzanak forg-’-'mba. T. L.
