Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

8. oldal 1972. Január 21., péntefc Moszkvában befejezte látogatását Kendzo Ko­nc, a japán törvényhozás felsőházának elnöke és közeleg Gromlko kül­ügyminiszter tokiói láto­gatása. Nem meglepő, hogy a világsajtó terje­delmes kommentárokban elemzi a számos komoly jel szerint új szakaszba lépő szovjet—japán kap­csolatokat. Ezek a kapcsolatok olyan időpontban kerül­tek a nemzetközi érdek­lődés homlokterébe, ami­kor a nemzetközi élet megfigyelői egyhangúlag a japán—amerikai vi­szony válságáról beszél­nek. Az okok közismer­A világgazdaság hírei Xerven felül 20 milliárd értékű áru A lengyel gazdasági élet figyelmének központjában a LEMP KB titkársága és a kormányelnökség levele áll, amely felhívással for­dult az ország ipari dol­gozóihoz, hogy a tartalé­kok feltárásával, jobb munkaszervezéssel az idei tervelőirányzatokon túl biztosítsanak 20 milliárd zloty értékű árut a belső piacra és exportra. A KB- titkárság és a kormány­elnökség levele nagy vissz­hangot keltett a bányák­ban, gyárakban, üzemek­ben. A varsói sajtó veze­tő helyen ismerteti a dol­gozók szocialista munka­felajánlásait. Az USA költségvetése A Nixon-kormány 247 milliárd dollár kiadást és 248 milliárd dollár bevé­telt előirányzó állami költségvetést szándékozik kongresszus elé terjeszte­ni. A 248 milliárd dolláros bevételben a munkanélkü­liség jelenlegi 6 százalékos arányának 4 százalékra kellene csökkennie. Szá­mos szakértő szerint ez nehezen valósítható meg. Csökkent a Közös Piac széntermelése A Közös Piac tagálla­mainak bányaipara 1971- ben 164,8 millió tonna sze­net termelt, 3,3 százalék­kal kevesebbet, mint 1970- ben. A franciaországi szén- termelés 12, a hollandiai 17, a belgiumi 4 és az olaszországi 18 százalékkal csökkent. Üj wolframlelőhelyek A Magadan-területen le­vő Bahapcsi folyó közelé­ben, ahol a harmincas években aranyat találtak, a szovjet geológusok most wolframlelőhelyet fedeztek fel. Szófiai jelentés A Szovjetuniót Bulgá­riával összekötő elektro­mos távvezeték szerelési munkálatai gyors ütemben folynak. Ezen a távvezeté­ken keresztül B ügária évi 3 milliárd kilowattóra elektromos energiát kap majd a Szovjetuniótól. Két utazás között tek: Washington hosszú ideig jelentős vám- és egyéb gazdasági kedvez­ményeket biztosított a felkelő nap országának. Megengedte, hogy a ja­pán áruk tetemes része — az export kerek har­minc százaléka — az USA-ba zúdulhasson. Washington politikai alapon tartotta fenn ezt az álláspontot több mint két évtizeden át: Japánt nyíltan „a kommunizmus és különösen Kína” el­leni harc jegyében erő­sítették az amerikaiak. Csakhogy az utóbbi idő­ben Nixon egyidőben két nagy csapást mért a di­namikus gyorsasággal fej­lődő ázsiai szigetország­ra. A híres „dupla Nixon” két, egymással összefüggő része: 1. Was­hington nyitása Peking felé és 2. a Japánnak eddig nyújtott gazdasági kedvezmények „fájdal­mas felülvizsgálása”. A helyzet odáig rom­lott, hogy legutóbb San Clemen te-ben Szato mi­niszterelnök kénytelen volt kijelenteni: nem áll módjában meghívni Ja­pánba Nixont, mert az ország közhangulata ezt nem teszi lehetővé.. Ilyen körülmények kö­zött várható volt, hogy Japánnak felül kell bí­rálnia eddigi egyoldalú politikai kapcsolatait. Az első lépéseket már ko­rábban megtették, de a folyamat most kétségte­lenül meggyorsult. A Szovjetunión korábban sem múlott a kapcsola­tok javítása: nem Moszk­va, hanem Tokió politi­kája változott. Szovjet részről mindig is azt vallották, hogy kívánatos lenne a két nagy ország kapcsolatainak javítása az élet minden terüle­tén. A szomszédságból nem utolsósorban az kö­vetkezik, hogy hatalmas lehetőségek kínálkoznak a gazdasági együttműkö­dés területén, de meg­vannak a politikai kér­désekben is — leszerelés és más fontos problémák vonatkozásában — az együttműködés esélyei. A két utazás, Kendzo Kono moszkvai és And­rej Gromlko tokiói útja között kerül sor a szov­jet—japán gazdasági ve­gyesbizottság tanácskozá­saira. Itt kerül majd komolyabban szóba egy hat és fél ezer kilométe­res olajvezeték, amelyen át a Szovjetunió évi 50 millió tonna olajat szál­líthat Japánnak. És ez csak az egyik téma a sok közül... India Bangla Desh elismerését szorgalmazza ÜJ-DELHI (MTI) Venkata Giri indiai ál­lamfő csütörtökön a világ összes országait felszólítot­ta, hogy ismerjék el a Bangla Desh Népi Köztár­saságot Az államfő — Norvégia új-delhi nagykövete meg­bízólevelének átvétele al­kalmából — kijelentette: „minél előbb sor kerül er­re, annál előnyösebb lesz ez a szubkontinens béké­je és stabilitása szem­pontjából”. A washingtoni Fehér Ház és az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője szerdán kérdésekre vála­szolva azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „ez idő szerint” nem mérlege­li a Bangla Desh Népi Köztársaság elismerését. Takeo Fukuda japán külügyminiszter viszont szerdán úgy nyilatkozott — arra az ausztráliai kezdeményezésre utalva, hogy ázsiai és európai or­szágok tegyenek összehan­golt lépéseket a független kelet-bengáliai állam elis­merésére. MOSZKVA Csütörtökön útnak indí­tották a szovjet szakszer­vezetek gyógyszerekből, kórházi berendezésekből, sátrakból, ruhaneműből, cipőből és más nélkülözhe­tetlen közszükségleti cik kékből álló ajándékát a ke­let-bengáliai dolgozóknak. Az adományt csütörtökön reggel egy AN—12-es re­pülőgép vitte Daccába. A szovjet szakszervezetek központi tanácsa közölte, hogy még a nap folyamán újabb repülőgépet indíta­nak hasonló szállítmány­nyal Kelet-Bengáliába. Furceva hazautazott Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere, aki a szovjet népművészeti kiállítás megnyitásával kapcsolat­ban tartózkodott az Egye­sült Államokban, csütörtö­kön hazautazott. A szovjet miniszterasz- szony járt Los Angeles­ben, San Franciscóban és New Yorkban is, ahol művészekkel, közéleti sze­mélyiségekkel és politiku­sokkal találkozott Líbiai per TRIPOLI (MTI) Líbiában szerdától nem jelennek meg napilapok. A forradalmi tanács által életre hívott népbíróság ezzel egyidőben megkezdte 28 vezető laptulajdonos, szerkesztő és újságíró pe­rét A kormányzat nem adott magyarázatot arra, miért zárták be a szerkesztősé­geket, s nem adott ki hi­vatalos közlést a per elő­készületeiről sem. A sajtó prominens kép­viselői ellen az a vád, hogy a trónfosztott Idrisz király uralma idején „fél­revezették a közvéle­ményt”. A vádlottakat há­zi őrizetben tartják, lap­jaik megjelenését beszün­tették, amíg a per tart. Az AP szerint a líbiai sajtó berkeiben elrendelt tisztogatás általános meg­lepetést keltett. Á felelősség Washingtonra hárul Párizsban csütörtökön megkezdődött a vietnami kérdéssel foglalkozó négyes értekezlet 141. ülésszaka. A tárgyaláson nem jelent meg az amerikai delegáció ve­zetője, William Porter, aki vasárnap titokban az Egye­sült Államokba utazott. Va­lószínű, hogy Porter Wa­shingtonban folytat megbe­széléseket és csak a jövő héten tér vissza Párizsba. A konferenciára menet Nguyén Van Tien, a DIFK képviselője újságíróknak nyilatkozott. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok a felelős azért, hogy a tár­gyalások holtpontra jutot­tak. Mint mondotta, az amerikai delegáció vezető­je a tárgyalásokon egyre kihívóbban lép fel. Ismét tanácskoztak Berlinben Dr. Michael Kohl, a NDK miniszterelnökségi állam­titkára és Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalá­nak államtitkára másfél hónapos szünet után csü­törtökön Ismét találkozott egymással az NDK főváro­sában, hogy a tavaly szep­tember 3-án parafáit négy­oldalú nyugat-berlini meg­állapodáshoz csatlakozó tranzitegyezmény aláírása után most az NDK és az NSZK általános közlekedé­si szerződéséről tárgyaljon. Az SFB nyugat-berlini rá­dió egy csütörtöki kom­mentárja szerint az általá­nos közlekedési szerződés megkötése késő nyárra vagy őszre várható. Szőnyegbombázás a határvidéken Az amerikai légierő B— 52-es légierődjei csütörtö­kön már ötödik napja folytatták szőnyegbombá­zásaikat a három indokí­nai ország határának ta­lálkozása közelében. Csü­törtökön éjszaka az óriás­gépek thaiföldi támasz­pontjaikról felszállva négy hullámban több száz ton­na bombát szórtak le Kontum tartomány külön­böző területeire. Ngo Dzu tábornok, a körzet dél-vietnami kato­nai parancsnoka szerdán azzal indokolta a rendkí­vül felfokozott légitevé­kenységet, hogy a népi erők nagy arányú csapat­Jövőre lesz a világiffűsági találkozó Szerdán Szófiában meg­nyílt a 10. világifjúsági találkozót előkészítő nem­zetközi bizottság ülése. Az ülésen a Szabad Né­met Ifjúsági Szövetség ja­vaslatát vitatják meg, amelyben a 10. VIT szín­helyéül Berlint, az NDK fővárosát ajánlja. A DÍVSZ végrehajtó bizottsága el­fogadta és támogatta a ta­lálkozó 1973. július-augusz­tusban Berlinben történő megrendezéséről szóló ja­vaslatot. (TASZSZ) mozgásait észlelték a bom­bázott körzetekben, a köz­ponti fennsíkon. B tűrik minisztereinek Párizsban A Párizsban tartózkodó Nihat Erim török minisz­terelnök megkezdte tár­gyalásait Chaban-Delmas francia miniszterelnökkel a két ország közötti poli­tikai, gázdasági és katonai együttműködés fokozásá­ról. A tárgyalások után Erim Pompidou francia elnökkel ebédelt az Elysée- palotábán. A török mi­niszterelnök délelőtt ko­szorút helyezett el az is­meretlen katona sírjánál, miközben baloldali tünte­tők tiltakoztak kormányá­nak politikája, a török po­litikai ellenzéki személyi­ségek letartóztatása ellen. A Francia Kommunista Párt kifejezésre juttatta, hogy szolidáris az Erim- rezsim megtorló intézke­déseinek áldozataival. Jarring ismét próbálkozik „A közel-keleti válság megoldatlanságáért az Egyesült Államok által tá­mogatott Izraelt terheli a felelősség, mert makacsul szembehelyezkedik a Biz­tonsági Tanács és az ENSZ rendezési határoza­taival” — mondotta Kai­róban Juszef Esz-Szibai, az afroázsiai szolidaritási szervezet főtitkára. A szo­lidaritási tanácskozás meg­nyitásával egy időben ke­rült sor New Yorkban Jarring ENSZ-megbízott újabb megbeszélés-soro­zatának megkezdésére: a svéd diplomata, akit még U Thant főtitkár bízott meg azzal, hogy segítse elő a Biztonsági Tanács közel- keleti határozatának vég­rehajtását, az új főtitkár­ral. az osztrák Kurt Wald- heimmel beszéli meg a misszió felújításának mó­dozatait. Jarring a múlt év feb­ruárjában dűlőre akarta vinni a dolgot, és lényegé­ben azonos kérdéseket tett fel Kairóban és Tel Aviv- ban a kormányfőknek. Memorandumában kérte őket, adjanak egyértelmű választ kérdéseire. Egyip­tomtól azt kérdezte: kész-e elismerni Izraelt és béke- szerződést kötni vele, ha Izrael kivonul a megszállt területekről? Izraeltől azt kérdezte: kész-e kiüríteni a megszállt arab területe­ket, ha Egyiptom elismeri állami létét az 1967-es ha­tárok között és ezt béke- szerződésben is rögzíti? Ebben a kettős kérdés­ben benne volt a konflik­tus békés rendezésének minden fontos alkotó ele­me. Elfogadásuk esetén Izrael megkaphatta volna az oly régóta áhított bé­kát, biztonságot, elismer­tetést, Egviptom pedig visszakaphatta volna az 1967-es „hatnapos háború­ban” megszállt területeit. Ez azután megkönnyítette volna a további kérdések rendezését, így például a szabad hajózást a Szuezi- csatomán és a Tirani- tengerszorosban. Mindeb­ből nem lett semmi, mert Jarring csak Egyiptomtól kapott pozitív választ, Iz­rael viszont mindmáig nem válaszolt Jarringnak. Amikor felelet nélkül hagyta az ENSZ-közvetítő kérdéseit, ezzel már ön­magában is jelezte, hogy elutasítja a Biztonsági Tanács rendezési tervét. Jarring abbahagyta misz- szióját és csak most, az ENSZ-közgyűlés december 13-1 újabb határozata alap­ján próbálkozik Ismét. A múlt év végén az ENSZ elsöprő többséggel fogad­ta el azt a főleg afrikai országok által előterjesz­tett javaslatot, hogy erő­sítse meg a Biztonsági Tanács emlékezetes hatá­rozatát, s egyben szólítsa fel Jarringot missziójának folytatására. A svéd nagy­követ ennek a közgyűlési határozatnak az alapján tárgyal Waldheimmel misz- sziójának kilátásairól. Jarring küldetésére sötét árnyékot borít Izrael ma­gatartása. Tel Aviv nem titkolja, hogy ellenzi Jar­ring tevékenységét: ellene szavazott az ENSZ-ben, nem válaszolt emlékiratá­ra, s egész sor hivatalos nyilatkozattal Is jelezte, hogy elveti a Biztonsági Tanács határozatának lé­nyegét, nem hajlandó visz- szavonulni a 67 *:s hatá­rokra E területhódító tervek felelősségében osztozik az Egyesült Államok, amely nemcsak pénzügyi és dip­lomáciai támogatásban ré­szesíti az izraeli kormányt, hanem hadseregének fel­fegyverzésével, támadó harci repülőgépek szállítá­sával is lehetővé teszi számára, hogy folytassa az agressziót, az arab terüle­tek megszállását. Semmj jel nem mutat arra, hogy Izrael változtat­na elutásító magatartásán. Azt mondja, hogy a visz- szavonulás kötelezettsége számára „előzetes feltétel” lenne, tfehát elutasítja. Az­zal is álcázza területhódí­tó terveit, hogy „bizton­ságos lomtárokat” követel magának. Ezek a határok pedig újak lennének, vagy­is kikanyarítanának bizo­nyos területeket az arab országok! testéből. S ami­kor az ENSZ és a nem­zetközi közvélemény töb.b- sége a Jarring-misszió fel­újításától várja a kibon­takozást, az Egyesült Ál­lamok az izraeli Phantom- szállítmájnyok felújításá­val válaszol. Ez önmagá­ban is megmutatja, milyen roppant nehézségekkel kell szembenéznie Jarringnak. A politikjai megoldás ilyen körülmények között rend­kívül nehéz, de nem lehe­tetlen. Mlás út pedig nem kínál megnyugvást a Kö­zel-Keletem

Next

/
Thumbnails
Contents