Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
1978. Január Zl., péntek S. oldal D, Dlmény I,nre KaiocSn a Duna melléki tsz-ek küldötteit Csütörtökön délelőtt Kalocsán tartották meg — a megyében elsőként — a Termelőszövetkezetek II. Országos Kongresszusát előkészítő területi küldöttválasztó értekezletet. A Duna menti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége 49 tagszövetkezetének 95 küldötte vett részt a munkában. Az előkészítő bizottság beszámolóját Perczel János, a szövetség titkára tartotta meg, összefoglalva a tsz-ek közgyűlésein elhangzottakat. Elmondta, hogy az elmúlt négy évben a szövetkezeti gazdák egy napra jutó jövedelme 10 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági üzemek mindegyike — anyagi erejéhez mérten — javította a dolgozók munkakörülményeit, szociális ellátottságát. A közgyűléseken mindenhol felvetődött az igény, hogy az ipari munkásokhoz hasonlóan részesüljenek a mezőgazdaságban dolgozók is a társadalmi juttatásokból. A Duna melléki tsz-ekben összességében az első kongresszus óta eltelt időszakban negyedmillió forinttal nőtt a halmozott termelési érték. A gazdasági szabályzók nagyrészt a közepes adottságú szövetkezeteknél okoztak gondot. Dinamikusan fejlődött a növénytermesztés, 28 százalékkal nőtt az állatállomány. A szövetkezetek felismerve a társulásokban rejlő lehetőségeket, közös vállalkozásokat hoztak létre, a jövőben pedig szándékukban áll kölcsönös Rendelet a szakmunkásképzési alap létesítéséről A szakmunkásképzési hozzájárulásról intézkedik a munkaügyi és a pénzügyminiszter most megjelent közös rendelete. Az úgynevezett szakmunkás- képzési alap kötelező létesítését írja elő, s hatálya kiterjed valamennyi állami vállalatra, a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek vállalataira, ipari' szövetkezetekre, fogyasztási, . értékesítő és beszerző szövetkezetekre, mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, valamint a társulásokra is. Köztudott, hogy műszaki-gazdasági továbbfejlődésünk, a negyedik ötéves Február: mezőgazdasági könyvit o nap 1972-t az UNESCO nemzetközi könyvevve nyilvánította. Ennek egyik hazai rendezvénye az immár hagyományos — tizenötödik — mezőgazdasági könyvhónap, amelynek alkalmából 23 művet jelentetnek meg a könyvkiadók. A mezőgazdaság eredményeinek 30—35 százaléka közvetve és közvetlenül a tudomány eredményeinek, s az ezeket a gyakorlati szakemberekhez eljuttató szakKonvveitnek köszönhető. Hiszen csak a legújabb kutatási eredmények ismeretében . lehet fokozni a mezőgazdaság termelését. A tudomány és technika újabb és újab eredményeinek folyamatos elsajátítását a mezőgazdaságban az is megkönnyíti, hogy a szakkönyveket nem a kulturális célokra fordítandó ; pénzeszközből kell megvásárolni, hanem a könyvek árá termelési költségként elszámolható. Az idei könyvhónapot Szarvason (Tessedik Sámuel egykori munkásságának színhelyén) nyitják meg február elsején. A könvvhónapon az érdeklődők 400 különféle könyvből válogathatnak, amelyekből a boltokban másfél millió példány kapható. terv sikerének egyik alapvető feltétele a szakmunkás-utánpótlás biztosítása. Ennek érdekében a képzéssel kapcsolatos költség- viselés régebbi rendjét a Minisztertanács már 1971 áprilisában módosította, és egyidejűleg „szakmunkás- képzési alap” létrehozását rendelte eL Ily módon kívánt véget vetni annak a méltánytalan helyzetnek, hogy egyes vállalatok, amelyek nem vették ki részüket a képzés terheiből, az utánpótlás nevelésére milliókat költő gyárak rovására, ingyen elégíthessék ki szakemberigényeiket. A most megjelent rendelet szerint a szakmunkásképzési alaphoz a hozzájárulást a vállalatoknak a mérleg szerinti bérköltség, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek pedig a bruttó jövedelem alapján kell befizetniök, 1973-tól kezdve minden év február 20-ig a PM bevételi főigazgatóság területi adóelszámolási irodáinál. Ezek az irodák a hozzájárulást március 31-ig utalják át a szakmunkásképzési alapot kezelő Munkar ügyi Minisztérium részére. Áz alapból segítik a képzésben közvetlenül részt vevő vállalatokat, szövetkezeteket az I. és II. éves tanulók gyakorlati oktatásában, a szükséges feltételek megteremtésében. támogatási alap létesítése is. A gazdasági helyzetet összegezve elmondható, hogy a Duna melléki tsz- ek felzárkóztak a megyei színvonalhoz. Az érdekképviseleti szervek munkáját a tagság zöme eredményesnek, jónak tartja. A beszámoló után megválasztották a kilenc kongresszusi és a körzetet a TOT-ban képviselő két küldöttet. Az értekezlet munkájában részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki hozzászólásában átfogóan értékelte az ország gazdaságpolitikáját, foglalkozott a körzet sajátos gondjaival. Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára a tsz- szövetségek tevékenységéről, a társadalom egészébe való beilleszkedésükről beszélt. A küldöttértekezleten részt vett dr. K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a kalocsai járás párt- és tanácsi szerveinek vezetői. D. É. NAGY BERUHÁZÁSOK 1972-ben Bővül a Buna menti eramüőrlás A tíz évvel ezelőtt alapított Duna menti Hőerőmű Vállalatnak, a százhalombattai hőerőműnek — az első tervek szerint 615 megawatt villamosenergiát kellett volna termelnie az országos hálózatba. Időközben azonban megváltoztatták az építkezés programját, s az új előírások szerint az erőműnek 1976-ban már csaknem 2000 megawatt villamosenergiát kell majd szolgáltatnia. A módosított beruházási program idén lezáruló első szakaszában az egyik már működő gépsort cserélik ki nagyobb teljesítményűre. Az 50 millió forintos költséggel felszerelt új, óránként 150 tonna gőzt termelő egységet még csak kisebb részben használják majd az áramfejlesztéshez. Elsődleges feladata a Dunai Kőolajipari Vállalat gőzigényének folyamatos és zavartalan kielégítése lesz. Emellett üzemi konyha, étterem és művelődési ház felépítése, továbbá a hűtésre szolgáló hidegvízcsatorna jelentős bővítése szerepel az idei programban. Elkészül az első tízezer köbméteres fűtőolajtartály is. A nagyszabású beruházás első szakaszának lezájúniusában kell megkezdenie a termelést. Turbinájának alapja már készen van, s megkezdték a hoz1200 megawatt teljesítményű új erőmű Százhalombattán A tervek szerint az erőmű további bővítése során hat, egyenként 215 megawatt villamosenergiát termelő gépsort kell felszerelni. Az első óriásnak 1973 Új iskola, vízmű, mintabolt Csengődön A háromezres lélekszá- mot meghaladó Csengődön mindmáig az egyik legégetőbb tennivaló volt a művelődési létesítményeik hiányosságainak felszámolása. A tanácstagok lelkes szervező munkája, a tömegszervezeti aktivisták meggyőző érvelése, s a lakosság áldozatkészsége napjainkban nemcsak ezt, hanem a községfejlesztés egyéb feladatait is segít megoldani. Emelkednek már a négytantermes általános iskola falai, amelynek átadására az új tanév kezdetéig sor kerüL Ezzel lehetővé válik majd az „egyműsza- kos” oktatás. A szépszámú tanyai diákság külön tanulószobát is kap. Társadalmi összefogás segíti a napközi otthon étkezdéjének az építését. Az alapozást a szülők végezték, de részt vállalt belőle a tanyai lakosság is. Sok cslhgődi szülő dolgozik Kiskőrösön, az Iroda- géptechnikai Vállalatnál. Elsőnek ők ajánlották fel forintjaikat — összesen 25 ezret — az étkezdéhez, de emellett a fizikai munkából is kivették részüket. Az úthálózat rendbetételét magától értetődően meg kell, hogy előzze a központi víz- és csatorna- hálózat lerakása E több mint 6 millió forint értékű beruházás megvalósításához eddig az érdekeltek mintegy kétharmad része járult hozzá: négyszáznál többen vesznek részt az alakuló vízműtársulásban. Fejenként 4 ezer forintot vállaltak magukra, amelyből 1500 forint értékűt társadalmi munkában dolgoznak le, a többit pedig méltányos részletekben törlesztik. Ebben az esztendőben elkészül a víztorony, továbbá a Dózsa György utca vízhálózata. A tervidőszak végéig pedig maradéktalanul kiépítik a községben a vízvezeték-hálózatot. Végül még egy jó hír: Csengőd központjában a Kalocsai Sütőipari Vállalat — a tanács által vásárolt épületben — még az idén mintaboltot alakít ki, amelyben a jóhírű vállalat sokféle áruján kívül tej, tejtermékek is kaphatók lesznek. J. T. zátartozó 220 kilovoltos kapcsolóállomás szerelését is. A blokk üzembe helyezése után kéthóna- ponként adnak át egy-egy újabbat. Az építkezés jelenlegi állása szerint ennek előfeltételei biztosítottak. Az építőipari vállalat munkásai ugyanis máris megkezdték a második, a harmadik és a negyedik 215 megawattos egység alapjainak betonozását. Folyamatosan és jó ütemr ben épül a meglevő 200 méter magas kémény ikertestvére is. Csúszózsaluzással alakítják ki. A hatalmas építmény falvas- tagsága mindössze 22 centiméter lesz. Műhelykocsik Pénzbüntetés az iskolában Szokatlan hangú és tar- J [j-ta a szülőkhöz. Érdemes talmú körlevél akadt ke- j SZ(jr^, szóra idézni az egé- zünkbe a minap. Az egyik i kalocsai iskola igazgatója I szetKedves szülő t Tájékoztatásul közlöm, hogy a köztulajdon védelme érdekében az alábbi rendszabályokat vezettem be a mai napon iskolánkban: 1. Ajtócsapkodásért 1 Ft-os büntetést köteles fizetni a tanuló!!! , 2. Ha a tv-hez vagy olajkályhához hozzányúl, 5 (azaz öt) Ft-os büntetést fizet. 3. Amennyiben rongálja az isko’a felszerelését, bútorzatát, falát, akkor teljes értékű kárt köteles fizetni!!! A büntetések kifizetését bárom napon belül Kell végrehajtani, különben a szülő munkahelyét leszek kénytelen értesíteni. Az elmúlt hónapban a napközi otthonunkban súlyos bútorrongálás történt. Ezért minden napközis tanuló 4 Ft-ofe köteles behozni csütörtök du. 5 óráig. Amennyiben ezt elmulasztja, pénteken már hazaküldöm a napköziből. Kérem a szülőket, hogy a családi nevelés is hasson oda, hogy a jövő nemzedéke a közösség vagyonát magáénak érezze, arra vigyázzon. Kalocsa, 1972. január Ift, Sz. J.-nó Igazgató Speciális jármüvek gyártására rendezkedtek be a Budapesti Járműipari Szövetkezet kalocsai telepén. A legtöbbet — közel fél ezer darabot — a 4—8 személyes lakókocsikból készítenek. Lengyel- ország nagy bútorszálHtó kocsikat rendel, s gyártanak még műhelykocsikat is. Képünkön az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat részére készült műhelykocsik. (Tóth Sándor felvétele.) Mit lehet hozzáfűzni ehhez a levélhez, melyből a régi időkben kivetett tizedek és sarcok rossz emléke árad? Aki írta, nyilván nem rossz szándékból, de kétségbeesésében tette, miután az iskola vezető és tanári testületé csődbe jutott a normális nevelési módszerekkel. Olyan adminisztratív eszközökhöz folyamodott, melyekhez nincs joga, sem felhatalmazása. A szülő, természetesen, felelős gyermekéért, s az iskolának okozott kárt — ablakbetörés stb. —, ha az bebizonyosodott, köteles megtéríteni. De pénzt szedni ajtócsapkodásért, vagy azért, mert a televízióhoz és olaj kályhához .. hozzá" vő'1" valaki, nyilván a pedagógiai elvek telies feladását jelenti. Ugyanígy a büntetés általános kiszabása is az igazi vétkesek megbüntetése, illetve felelősségre vonása helyett. Arról már nem is beszélve, amikor a szülő munkahelyének értesítésével, s a napköziből való hazaküldésével fenyege- tődzik az igazgató. A családi nevelésnek valóban segítenie kell abban az is'vűőt, hogy a gyermek, a „jövő nemzedéke”, magáénak érezze a közösség vagyonát, arra vigyázzon. De nem mindegy, hogy ezt milyen eszközökkel akarjuk elérni. Iskolai „sarcok” kivetésével — vagy a szülőkkel való p-vfíttrnűködéssel és közös fellépéssel, a i értelemben vett pedagógia számtalan hatásos eszközével. T. P. rásával párhuzamosan megtörtént és előrehaladt a következő évek előkészítése.
