Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
r Növekvő termelékenység 44 órás munkahét az üzemek többségében Óvári Miklós látogatása Bács-Kiskun megyében Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra Bács-Kis- kunba érkezett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Pálos Tamás, a Központi Bizottság osztályveközelebb jutottunk fő céljainkhoz. Mint azonban ismeretes, jelentkeztek problémák is, egyensúlyhiány következett be a nemzeti jövedelem mérlegében, magyarán szólva töbkára, majd végül a kommunisták és pártszervezetek előtt álló közvetlen feladatokról szólt. Az esti órákban került sor a Petőfi Népe szerkesztőségében tett látogatásra, A kétnapos program megbeszélése a megyei pártbizottságon Képünkön (balról jobbra): Óvári Miklós, Szabó Lajos és dr. Romany PáL bet költöttünk, mint amennyit megtermeltünk. Elsősorban a beruházásoknál keletkezett túlköltekezés, de közrejátszott a tőkés világpiac kedvezőtlen alakulása is. Pártunk és kormányunk álláspontja, zető-helyettese. A vendégeket a megyei pártbizottságon dr. Romány Pál elsőtitkár és a pártbizottság titkárai fogadták, majd Romány elvtárs tájékoztatást adott a megye életének időszerű kérdéseiről. Ezt követően Óvári elvtárs — Katanics Sándor, a megyei pártbizottság és Szabó Lajos, a kecskeméti városi pártbizottság titkára kíséretében — a LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységét kereste fel, ahol Bereute László párttitkár és Zárai Géza igazgató üdvözölte a vendégeket. A korszerű és jórészt automatizált üzem megtekintése után kötetlen beszélgetésre került sor, melyen részt vettek a gyári pártvezetőségi tagok és szocialista brigádvezetők is a műhelyek képviseletében. A mindvégig nagyon őszinte és közvetlen hangvételű eszmecserén a jelenlevők — elismerve mindazokat az előnyöket, melyeket a gépesítés és az új technológia jelent számukra — nyíltan felvetették az üzemi élet, a munkás hétköznapok számos gondját és megoldásra váró problémáját is. Óvári elvtárs válaszában a felmerült kérdések társadalmi összefüggéseit világította meg, s azokról a távlatokról is beszélt, melyek a nagyüzemi, ipari munkások előtt állnak. Az anyagi és erkölcsi megbecsülés elválaszthatatlan voltát és együttes hatását hangsúlyozta. Óvári Miklós délután a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársaival, valamint az oktatási igazgatóság vezetőivel találkozott, majd a városi pártbizottságon időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatást. Röviden szólt a nemzetközi helyzetről, s ennek vetületé- ben arról, hogy a szocialista világrendszer minden szembenálló tényező és nehézség ellenére is tovább erősödik. A jövőben is arra törekszünk, hogy a belső építő munka nemzetközi feltételeit biztosítsuk, és erre ez évben is biztatóak a kilátások. A továbbiakban belpolitikai kérdésekről szólt, hangoztatva, hogy sikeres esztendő után vagyunk, előbbre léptünk és melyre a vendégeket elkísérte dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és Gera Sándor osz- tálvvezető is. Dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főA vendégek megtekintették a Zománcipari Művek automata gépsorát. hogy a gazdálkodásban nincs szükség visszafejlesztésre, s az életszínvonal is 1972-ben a termelés növekedésével arányosan növekszik. Ami a konkrét feladatokat illeti, a következőkre hívta fel a figyelmet. Törekednünk kell a gazdaságtalan termelés visszaszorítására, s javítanunk kell az üzem- és munkaszervezést. óvári elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy adjunk újabb lendületet a szocialista munkaversenynek, A továbbiakban o fegyelem megjavításának elsőrendű fontosságát hangsúlyozta, amely alatt nemcsak a munkafegyelem megjavítását értjük, de fegyelmet a határozatok betartásában és a takarékos szemlélet kialakításában is. Részletesen szólt a lakosságot közvetlenül érintő ár- és bérszínvonal alakulásáról, a közhangulato' befolyásoló tényezőkrő' melyek reális értékelése é: nem lebecsülése a feladat Az árak alakulása a jövőben is alapvetően a terme lés szintjén dől el, termé szelesen fellépünk az in dokolatlan áremelések el len, s ezt politikailag is el kell ítélni — hango 1 - tta a Központi Bizottság titszerkesztője köszöntötte a szerkesztőség vendégeit, majd tájékoztatást adott a megyei pártsajtó fejlődéséről, a szerkesztőség káder- politikájáról, a sajtóagitá- ció eredményeiről és problémáiról. A tájékoztatót baráti beszélgetés követte. Óvári elvtárs ma Bajára látogat. T. P. Pontos számok az elmúlt év termelési mutatóiról még nem állnak rendelkezésre. a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága azonban az előzetes — elsősorban az első kilenc hónap — felmérései alapján érdekes adatokat szolgáltatott a megyei szerveknek. Különösen figyelemre méltóak a termelékenység, valamint a munkaidő-csökkentés alakulásáról készített statisztikák. A jelentés szerint 1971- ben január 1-től szeptember 30-ig — a korábbi évektől eltérően — csökkent a foglalkoztatottság növekedésének üteme és a termelési többlet nagyobb részt a termelékenység emelkedéséből származott. 1968-ban 8.9 százalékkal termelt többet a megye ipara az egy évvel korábbinál, 1971-ben 11,1 százalékkal. Négy évvel ezelőtt 6,8 százalékkal emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma, tavaly már csak 3,2 százalékkal. Míg 1968- ban 23, addig 1971-ben 71 százaléka adódott a többlettermelésnek a termelékenység növekedéséből. Változás történt — az iparban és építőiparban egyaránt atekintetben is, hogy kisebb mértékűvé vált a munkaerőmozgás. Az építőiparban az is kedvező jelenség, hogy csökkent az alkalmazottak és növekedett a fizikai munkások aránya. Mindez kedvezően hatott a termelékenység alakulására, de az sem volt közömbös, hogy a munkaerő-tartalékok kimerülőben vannak, ily módon kisebb a lehetősége annak, hogy a termelésbővítést az üzemek létszámemeléssel oldják meg. A termelékenységi mutatók között az egy munkaórára jutó termelés 26 százalékkal növekedett 1968-hoz viszonyítva. Ez azért is lényeges, mert az iparban és az építőiparban •a vállalatok fokozatosan áttértek a 44 órás munkahétre. Négy évvel ezelőtt az üzemek 8. ma már 85 százaléka dolgozik csökkentett. heti- 44 órás munkaidőben. Emellett nehezítette a helyzetet az a tény, hogy gyakorlott női munkaerők nagyobb tömege vált ki huzamosabb időre a termelésből. Az adatok szerint 1969 januárjában 3500 iparban dolgozó nő vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 1970-ben pedig már 6250. Az üzemek azonban á munkaszervezés és a munkafegyelem javításával, a szakmai színvonal emelésével és a műszaki fejlesztéssel sok nehézséget küzdöttek le. s emelték a munka termelékenységét. N. O. Tíz szakmunkásképző intézet várja Bács-Kiskun megyében a fiatalskat Bács-Kiskun megyében jelenleg nyolc önálló és két „kihelyezett” intézetben képeznek szakmunkásokat. A negyedik ötéves terv időszakában évenként 8—9 ezer fiatal fejezi be az általános iskolát. A szakmunkásképző intézetek 3800—4200 leányt és fiút Látogatás a Petőfi Népe szerkesztősé m^en. ^Pásztor Zoltán felvételei) várnak, a végzettek 46—49 százalékát. A jelenleg tanuló, csaknem 12 ezer szakmunkás- tanuló közül 2500-an emelt szintű képzésben részesülnek. A képesítés mellé adott bizonyítvány a szak- középiskola két osztályának elvégzését igazolja. További két esztendő alatt érettségit, illetve technikusi képesítést nyerhetnek. Bár a „B” tagozat mellett hagyományos szakmunkásképzés és az érettségivel rendelkezők számára „C” tagozatú képzés is folyik, a cél természetesen az emelt szintű oktatási forma általánossá tétele. A gépesítés automatizálás jól képzett, széles látókörű szakembergárdát kíván. Az általános iskolákban most választanak pályát, életre szóló hivatást a fiatalok. Kedvük, tehetségük, tanulmányi előmenetelük szerint döntenek. Az üzemek, gyárak, vállalatok már eljuttatták a szakmunkástanulókra vonatkozó számszerű igényeiket az intézetekhez. Az adatok birtokában a MŰM 607-es kecskeméti intézetébe megközelítőleg ezer fiatalt várnak, hogy a következő három esztendő folyamán kiváló szakmunkásokká képezzék őket. S. K. A BÁCS-KISKUN MííGYEI PÁRT.BijO.TTSÁG NAPILAPJA JOBB MUNKASZERVEZÉS Világ proletárjai, egyesüljetek! erőn xxvn. évf. 17. szám 1972. január 21, PENTEK w Ara: 90 fillér
