Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította tárnát I.ászló Fiatalos módszerek AZ ÉRTELMEZŐ szótár szerint a fenti fogalom, azaz a módszer jelentése: azoknak a gyakorlati módoknak, eljárásoknak összessége, amelyeket valaki valamely cél elérésére tudatosan felhasznál. E meghatározásból következik, hogy a különböző célkitűzésekkel összhangban a tudatosan felhasznált módszerek is állandóan változnak. De hogyan...? E kérdés felvetésére két figyelemre méltó szempont ösztönzött r mint ahogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusán is több alkalommal elhangzott, az alapszervezetek, csúcsvezetőségek és bizottságok nem fordítanak kellő gondot a „gyakorlati módok és eljárások” megválasztására. Az irányelvek, a különböző határozatok és akció- programok sablonos végrehajtása miatt a taggyűléseket, rendezvényeket sok esetben unalmasnak tartják a fiatalok. Hiányoznak az ötletek, kezdeményezések, javaslatok. A mozgalmi munkának, a fiatalos lendületnek a sablonossság a legnagyobb gátja. Érre mondják: ,.öregek a mai fiatalok...” UGYANAKKOR a krt, két és fél évtizeddel ezelőtti ifjúsági mozgalmakról, a fiatalok lelkesedéséről, tetteiről folytatott estébe nyúló beszélgetéseken a mostani 35— 40 évesektől nagyon sok érdekes történetet, élményt, módszert hallunk. Érdemes jól odafigyelni ezekre a hasznos, tanulságos beszélgetésekre, történetesen a MADTSZ, a MINSZ, az EPOSZ, a SZtT, majd pedig később a DTSZ megalakulásának körülményeire, illetve munkájára, eredményeirp A felszabadulásunkat követő években alakult ifjúsági szövetségek vezetőinek nem okozott különösebb problémát a gyűlések, vagy rendezvények megszervezése. A gyakori tanácskozásokra, összejövetelekre még a szomszéd falvakból, három-négy kilométerről is elmentek a fiatalok. Megbeszélték, hogyan segítsék az üzemek, gyáraik termelését, milyen politikai akciót szervezzenek. Más, sokkal nagyobb problémákkal küzdöttek az akkori fiatalok. De a gyűléseken egy-egy érdekes, aktuális témába belemelegedve szinte észre sem vették, hogy fűtet- len, hideg a he viség. A jól sikerült politikai akciók során megfeledkeztek arról is, hogy nincs pénzük, felszerelésük. A kocsma nagytermében szervezett farsangi mulatságokon csupán egy harmonika, vagy hegedű szórakoztatta őket. És jól érezték magukat. Szívvel, lélekkel dolgoztak, szervezték, szórakoztak, ahogy körülményeik engedték. Nem kértek, nem követelőztek, hisz tudták: nincs miből adni... A HELYZETEK, a körülmények jelentősen megváltoztak. Természetesen nem lehet összevetni az ifjúsági szövetség régi, több mint negyedszázados, egy-két évvel közelebbi, s a jelenlegi módszereit. Nyilvánvalóan hasonlatosságokba sem érdemes bocsátkozni, mint ahogy értelmetlen lenne felfrissíteni, vagy alkalmazni például a MADTSZ, a MINSZ, vagy a DTSZ munkamódszereit. De nem is ezen van a hangsúly. A régi ifiúsági szövetségek vezetői megtalálták azokat a gyakorlati módokat és eljárásokat, amelyekkel az adott helyzetükben irányítani, mozgósítani és ösztönözni tudták a fiatalokat. Mondhatni azt is, hogy hetek, hónapok alatt a fiatalok tízezreit érzelmileg azonos hullámhosszra hangolták, s ezt a közös érzelmet természetesnek is vették. Hiszen egy, közös cél érdekében dolgoztak. E gondolatokkal nem a mostani ifjúkommunisták munkáját, eredményét akartam lebecsülni. Kétségtelen, hogy a KISZ- esek az elmúlt évek során is jelentős eredményeket értek el, helytálltak a termelésben, végrehajtották kitűzött feladataikat. A gazdasági eredményeik mellett nagyon sok jól sikerült politikai akciót is szerveztek. A forradalmi ifjúsági napok, a gyarmati ifjúsági napok, az orgo- ványi emléktúra, vagy a kulturális szemlék jól tükrözik és bizonyítják a fiatalok lelkesedését, tettrekészségét. MÉGIS, az általános tapasztalatok szerint a K ISZ-alapszervezetekben hiányzik a jó közösségi szellem, az együttérzés. Bizony sok esetben unalmasak. sablont.1-'' a gyűlések, gyengén sikerülnek a klubdélutánok. Az alapszervezeti vezetők közül kevesen mondhatják el. hogy a gyűlésen vitatkoztak, kezdeményeztek, javaslatokat tettek a fiatalok. A gyakorlat szerint, legtöbb estben csupán lemásolják az előző évi akció- programot, s ezzel éppen a saiát érdemikre t“szp“k pontot. E sablonmunkájuk miatt unatkoznak az összejöveteleken. Kev4s a-» új ötlet, a vonzó javadat. Hogyan plőahrtő meg ez a tataikor! betegség”? Talán közhely már az a megállapítás, hogy minden kor mäS és más felfogású, ízlésű ifjúságot szül. Egyben az is nyilvánvaló, hogy életkoránál fogva az ifjúság mindig szoros egységet alkotott. A mozgalom, illetve a célkitűzések megvalósítása attól függ, hogy a fent említett e- - ségből választott ifjúsági vezetők milyen módszereket használnak, s hogyan tudják irányítani, lelkesíteni, ösztönözni a fiatalokat. A MÓDSZEREK kialakítását nem lehet általánosítani. Ez a közösségtől, az alapszervezetektől, Illetve a KISZ-esek foglalkozásától. érdeklődésétől függ. Ebből a szempontból tehát példáid a termelőszövetkezeti, üzemi, középiskolai. va"y főiskolai alaoszervezd- ben más és más móds" -r alkalmazására van szükség. Sőt, a hasonló munkakörben dolgozó, azonos életkorú fiatalodat sem egyféle módon lehet a jobb. színesebb, él’n- kebb mozgalmi munkára ösztönözni. Ezért helyes. ha egv vállalpion belül, a fiata'ok érdek'ő- d^sének meufojelőori t'-'bb alaoszerve7,et is alaki1’ A baiai KISZ-vezetőképző táborban mindazt •— gyakran — ígv fogalmazzák mejr; „Az ifjúság nvélvén kell az ifjúsághoz szú]ni ...” Pontosan úgv. azzal a módszerrel -'hogy azt elődeink tették. S ha az alanszerveze- tek vezetői a KTSZ-esek vá.loméneei alanyán új ötletekkel. k°zd=ménvezé- sekkel színeseik az. 197?- -es akciúuronrnnaot. bizonyára az eddiginél is oo'-i—'1 a'r*-'uabb lQnd’ilQ- tesebb és fiatalosabb lenne az ifjúsági mozgalom. T. L.
