Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

Életre, munkára nevelő szakkörök A közel háromhetes téli szünidő után a gimnáziu­mokban és szakközépisko­lákban az első tanítási na­pokon megkezdődtek a szakköri foglalkozások. Bár az egyes szakkörök prog­ramját még szeptemberben összeállították a tanárok és a diákok, a második félév kezdetekor általában fel­frissítik, vagy esetleg új té­mákkal bővítik az egész évre szóló tematikát. Az első félévben végzett szakköri munkára vissza­pillantva. megállapítható, hogy az eddigieknél is sokkal jobban dolgozhatnánk a 8—10 diákot tömörítő kis közösségekben. Ahhoz azon­ban, hogy a szakkör töb­bet adjon az iskolai tan­anyagnál, többet kell nyúj­tania. Sőt nem muszáj szo­rosan követni a tanköny­vek fejezeteit, hiszen a ma­tematikának. a földrajznak, vagy az irodalomnak any- nyi területe van, amely ér­dekli a fiatalokat Az ér­deklődési körünk kiterjed ezekre is, igényeljük az is­meretét. Ehhez a tömeg­kommunikációs eszközök — gondolok itt a rádióra, te­levízióra — nagy segítséget nyújtanak, csakhogy az órarendeket legtöbbször nem igazítják ezekhez az adásokhoz és néha a má­sik tantárgyat tanító tanár jóindulatán múlik, hogy megnézhetjük-e az adást. A panaszaink mellett ter­mészetesen ötleteink, ja­vaslataink is vannak. Az iskolákban — gimnáziu­mokban. szakközépiskolák­ban — be kellene vezetni a fakultatív jellegű szakkö­röket. Azokban az iskolák­ban, ahol több idegen nyel­vet tanítanak, idegenveze­tői oktatásra lenne szükség. Ez az oktatás például alap­vető ismereteket adna, és megoldódna az a gondunk, hogy mihez kezdjünk, ha nem vesznek fel az egye­temre. A megfelelő szakirá­nyítás mellett tehát gya­korlati jellegű szakköröket kellene indítani. Nagy segítséget jelente­nének az úgynevezett ve­gyes életkorú alapszerveze­tek is. Ebben a KISZ-re hárulna az a feladat, hogy á fiatalokat érdeklődési kö­rüknek megfelelően egy-egy alapszervezetbe tömörítse. Ezekbe a kis közösségekbe bárki beléphetne, termé­szetesen a megfelelő felté­teleknek eleget téve. Ez a KISZ politikai nevelésének egyik eszköze lenne, mert megvalósulna az önműve­lés. a kutatómunka. A vegyes életkorú alap­szervezetek összetételüknél fogva életszerűbbek lenné­nek, mindig megújulná­nak friss, új erőkkel gya­rapodnának. Miklós Magda, a kiskunfélegyházi Móra Gimnázium KISZ-titkára. Második otthona — a birkózószőnyeg Losonczi Márton, a kun- szentmiklósi MÁV Vasas SK versenyzője szerény, csendes fiatalember. 1969 nyarán kezdett el birkóz­ni, s ősszel már megyei, területi úttörő bajnokságot nyert. Dunaújvárosban pe­dig az országos döntőn harmadik helyezést ért el Tinikus szabadfogású bir­kózó, minden helyzetből egyformán támad és úgy vált egyik fogásról a má­sikra, mintha zongorázna. Erejénél csak vasakarata nagyobb. Nem ismer elve­szett mérkőzést. Tavaly Egerben az országos Vasas bajnokságon az első fél­időben 8 pontot „ráver­tek”, de a második félidő végén 14'14-es döntetlent hirdettek ki. Már három kétvállas győ­zelemmel, nulla hibapont­tal állt a magyar bajnok­ságon, amikor a negyedik fordulóban Gulyás ellen lé­pett a szőnyegre. A nagy képességű, kiváló Honvéd­versenyző kézfogás után villámgyorsan lecsípőzte, még csak hidalni sem volt ideje. Losonczi Mártonnak még három mérkőzése volt hátra a döntőig. Ellenfe­lei: Darnai (FTC), Swarcz (Hajdúszoboszló), mind hi­bapont nélkül álltak még. Ha Losonczi akármelyiktől vereséget szenved, kiesik a küzdelemből. A. 16 éves Márton kitett magáért és 10:7 arányban biztosan győzött, utána pedig a rop­fél perc alatt a hátán fe­küdt. A nyolcadik fordulóban Kerékgyártóval vette fel a harcot. De nemsokára a bíró magasba emelte Már­ton kezét, és ezzel a mér­kőzéssel megnyerte a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi serdülő bajnokságát a szabadfogású birkózás 67 kilogrammos súlycsoportjá­ban. Az acélizmú és vasaka- ratú fiatalember nemcsak a szőnyegen, hanem a munkahelyén is helytáll. A brigádjában mindenki sze­reti a szorgalmas, tisztelet­tudó másodéves kőműves­tanulót. Mestere, Rácz-Fo- dor Józsi bácsi bármilyen munkát rá mer bízni. Az iskolában sincs rá panasz, a legjobb tanulók közé tar­tozik. Tanárai igy véleked­nek róla: „amihez hozzá­fog. azt becsülettel megcsi­nálja”. • Mikor terveiről, elképze­léseiről kérdeztem, azon­nal válaszolt: „Sok, szén új, házat szeretnék éoíteni Kunszentrm'klóson. És jó birkózó akarok lenni... ” Losonczi Mártonnak még nagvon sok ideje van bizo­nyítani hiszen nemrég múlt 16 éves. Itt a farsang Minden idők legnagyoob szenzáció jánan számítóit, amikor — nem is o.yan re­gen és nem is ocyaidsokaig! — a párizsi luxusvillájá­ban Brigitte Baraot arasz­nyi mimszoicnyauan fogan­ta a farsangi össze jövete re meghívott baratait sS ismerőseit. De mint min­den szenzáció, ez sem ün­nepelhette meg az egyéves születésnapját, s a jrancia filmcsillag jorra naaragja- val kapruztatta el a ven­dégeit. Azt pontosan nem tudni, hogy a filmsztár tavalyi maxi ruhakölteménye mennyire hozta lázba a farsangi fogadásra meghí­vott férfiakat, de annyi bizonyos, hogy a „szakma­beliek” az iuen is valami­lyen meglepetésre számíta­nak. Igényük jogos — leg- aláobis a vélelem szerint — ugyanis ősidők óta a far­sang a divat születésének, illetve feltámadásának a dátuma. Az év eleji vidám szóra­kozásoknak azonban van egy másik erénye is. Far­sang idején reneszánszát éli az ősi szokás. A mohá­csiak például szinte elkép­zelhetetlennek tartják a farsangi mulatságokat bu­sójárás nélkül. A délszlá­vok utcai jelmezes karne­válokkal szórakoztatják magukat, s a járókelőket. Másutt farsang idején a diákok dékáni, rektori cif­ra ruhákat öltenek maguK- ra, s így vonulnak az egye­temek, főiskolák elé. A korabeli, már megsár­gult újságok báli tudósítá­saiból a többi között még azt is megtudhatjuk, hogy például a harminc, har­mincöt évvel ezelőtti far­sangi jogászbálon hányszor zendítettek rá a jogászvh- dulóra. Mert az az igazi jogászbál, amelyen éjfél után — legalább négyszer, ötször elismételve — el- éneklik, hogy „nem ütik a jogászt agyon...” De ha­sonló szokások alapján zaj­lanak le a bölcsészek, or­vosok, gyógyszerészek, vagy a pincérek szilvesz­terpótló farsangi mulatsá­gai is. A diákok általában rá sem hederítenek e farsangi „kötöttségekre” s ezt a vizsgaidőszakban nem kí­vánhatja tőlük senki. Mindezt — még február­ban is tart a farsang — jól sikerült kollégiumi bá­lákkal pótolják a fiatalok. Es itt a farmer és a puló­ver sem kötelező ...

Next

/
Thumbnails
Contents