Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
Életre, munkára nevelő szakkörök A közel háromhetes téli szünidő után a gimnáziumokban és szakközépiskolákban az első tanítási napokon megkezdődtek a szakköri foglalkozások. Bár az egyes szakkörök programját még szeptemberben összeállították a tanárok és a diákok, a második félév kezdetekor általában felfrissítik, vagy esetleg új témákkal bővítik az egész évre szóló tematikát. Az első félévben végzett szakköri munkára visszapillantva. megállapítható, hogy az eddigieknél is sokkal jobban dolgozhatnánk a 8—10 diákot tömörítő kis közösségekben. Ahhoz azonban, hogy a szakkör többet adjon az iskolai tananyagnál, többet kell nyújtania. Sőt nem muszáj szorosan követni a tankönyvek fejezeteit, hiszen a matematikának. a földrajznak, vagy az irodalomnak any- nyi területe van, amely érdekli a fiatalokat Az érdeklődési körünk kiterjed ezekre is, igényeljük az ismeretét. Ehhez a tömegkommunikációs eszközök — gondolok itt a rádióra, televízióra — nagy segítséget nyújtanak, csakhogy az órarendeket legtöbbször nem igazítják ezekhez az adásokhoz és néha a másik tantárgyat tanító tanár jóindulatán múlik, hogy megnézhetjük-e az adást. A panaszaink mellett természetesen ötleteink, javaslataink is vannak. Az iskolákban — gimnáziumokban. szakközépiskolákban — be kellene vezetni a fakultatív jellegű szakköröket. Azokban az iskolákban, ahol több idegen nyelvet tanítanak, idegenvezetői oktatásra lenne szükség. Ez az oktatás például alapvető ismereteket adna, és megoldódna az a gondunk, hogy mihez kezdjünk, ha nem vesznek fel az egyetemre. A megfelelő szakirányítás mellett tehát gyakorlati jellegű szakköröket kellene indítani. Nagy segítséget jelentenének az úgynevezett vegyes életkorú alapszervezetek is. Ebben a KISZ-re hárulna az a feladat, hogy á fiatalokat érdeklődési körüknek megfelelően egy-egy alapszervezetbe tömörítse. Ezekbe a kis közösségekbe bárki beléphetne, természetesen a megfelelő feltételeknek eleget téve. Ez a KISZ politikai nevelésének egyik eszköze lenne, mert megvalósulna az önművelés. a kutatómunka. A vegyes életkorú alapszervezetek összetételüknél fogva életszerűbbek lennének, mindig megújulnának friss, új erőkkel gyarapodnának. Miklós Magda, a kiskunfélegyházi Móra Gimnázium KISZ-titkára. Második otthona — a birkózószőnyeg Losonczi Márton, a kun- szentmiklósi MÁV Vasas SK versenyzője szerény, csendes fiatalember. 1969 nyarán kezdett el birkózni, s ősszel már megyei, területi úttörő bajnokságot nyert. Dunaújvárosban pedig az országos döntőn harmadik helyezést ért el Tinikus szabadfogású birkózó, minden helyzetből egyformán támad és úgy vált egyik fogásról a másikra, mintha zongorázna. Erejénél csak vasakarata nagyobb. Nem ismer elveszett mérkőzést. Tavaly Egerben az országos Vasas bajnokságon az első félidőben 8 pontot „rávertek”, de a második félidő végén 14'14-es döntetlent hirdettek ki. Már három kétvállas győzelemmel, nulla hibaponttal állt a magyar bajnokságon, amikor a negyedik fordulóban Gulyás ellen lépett a szőnyegre. A nagy képességű, kiváló Honvédversenyző kézfogás után villámgyorsan lecsípőzte, még csak hidalni sem volt ideje. Losonczi Mártonnak még három mérkőzése volt hátra a döntőig. Ellenfelei: Darnai (FTC), Swarcz (Hajdúszoboszló), mind hibapont nélkül álltak még. Ha Losonczi akármelyiktől vereséget szenved, kiesik a küzdelemből. A. 16 éves Márton kitett magáért és 10:7 arányban biztosan győzött, utána pedig a ropfél perc alatt a hátán feküdt. A nyolcadik fordulóban Kerékgyártóval vette fel a harcot. De nemsokára a bíró magasba emelte Márton kezét, és ezzel a mérkőzéssel megnyerte a Magyar Népköztársaság 1971. évi serdülő bajnokságát a szabadfogású birkózás 67 kilogrammos súlycsoportjában. Az acélizmú és vasaka- ratú fiatalember nemcsak a szőnyegen, hanem a munkahelyén is helytáll. A brigádjában mindenki szereti a szorgalmas, tisztelettudó másodéves kőművestanulót. Mestere, Rácz-Fo- dor Józsi bácsi bármilyen munkát rá mer bízni. Az iskolában sincs rá panasz, a legjobb tanulók közé tartozik. Tanárai igy vélekednek róla: „amihez hozzáfog. azt becsülettel megcsinálja”. • Mikor terveiről, elképzeléseiről kérdeztem, azonnal válaszolt: „Sok, szén új, házat szeretnék éoíteni Kunszentrm'klóson. És jó birkózó akarok lenni... ” Losonczi Mártonnak még nagvon sok ideje van bizonyítani hiszen nemrég múlt 16 éves. Itt a farsang Minden idők legnagyoob szenzáció jánan számítóit, amikor — nem is o.yan regen és nem is ocyaidsokaig! — a párizsi luxusvillájában Brigitte Baraot arasznyi mimszoicnyauan foganta a farsangi össze jövete re meghívott baratait sS ismerőseit. De mint minden szenzáció, ez sem ünnepelhette meg az egyéves születésnapját, s a jrancia filmcsillag jorra naaragja- val kapruztatta el a vendégeit. Azt pontosan nem tudni, hogy a filmsztár tavalyi maxi ruhakölteménye mennyire hozta lázba a farsangi fogadásra meghívott férfiakat, de annyi bizonyos, hogy a „szakmabeliek” az iuen is valamilyen meglepetésre számítanak. Igényük jogos — leg- aláobis a vélelem szerint — ugyanis ősidők óta a farsang a divat születésének, illetve feltámadásának a dátuma. Az év eleji vidám szórakozásoknak azonban van egy másik erénye is. Farsang idején reneszánszát éli az ősi szokás. A mohácsiak például szinte elképzelhetetlennek tartják a farsangi mulatságokat busójárás nélkül. A délszlávok utcai jelmezes karneválokkal szórakoztatják magukat, s a járókelőket. Másutt farsang idején a diákok dékáni, rektori cifra ruhákat öltenek maguK- ra, s így vonulnak az egyetemek, főiskolák elé. A korabeli, már megsárgult újságok báli tudósításaiból a többi között még azt is megtudhatjuk, hogy például a harminc, harmincöt évvel ezelőtti farsangi jogászbálon hányszor zendítettek rá a jogászvh- dulóra. Mert az az igazi jogászbál, amelyen éjfél után — legalább négyszer, ötször elismételve — el- éneklik, hogy „nem ütik a jogászt agyon...” De hasonló szokások alapján zajlanak le a bölcsészek, orvosok, gyógyszerészek, vagy a pincérek szilveszterpótló farsangi mulatságai is. A diákok általában rá sem hederítenek e farsangi „kötöttségekre” s ezt a vizsgaidőszakban nem kívánhatja tőlük senki. Mindezt — még februárban is tart a farsang — jól sikerült kollégiumi bálákkal pótolják a fiatalok. Es itt a farmer és a pulóver sem kötelező ...
