Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

am paavÁT 4.. kedd KL oldal a t A legsikeresebb, a legkeresettebb, a legnépszerűbb 1971-es kulturális eseményekről A kulturális intézmé­nyek dolgozói már össze­sítik, rendszerezik az el­múlt év eseményeit Az összkép még mindenütt hiányos, az elemzés, az értékelés még meg sem kezdődött, de máris „ki­ugrott" néhány különleges, elgondolkoztató adat a legsikeresebb kezdeménye­zésekről, a legkeresettebb könyvekről, a legnépsze­rűbb rendezvényekről. Ezekből kötöttünk egy csokrot a közönség érdek­lődésének, a művelődési intézmények sokirányú te­vékenységének érzékelteté­sére. A Kecskeméti Katona József Színházban Csapiár Vilmos szervezőtitkár má­sodpercek alatt „kész” ada­tokat mond. — Legsikeresebb elő­adás? — Lehár: Cigányszere­lem című operettjét eddig megközelítően • tízezren nézték meg. — Próza? — Katona: Bánk bán-ja Kecskeméten nyolc-, vidé­ken ötezernél több nézőt vonzott. Ilyen prózai si­kerre Raffai Sarolta bemu­tatkozó darabja óta nem emlékszünk. Legsikeresebb kísérleti előadásunk a Pinceszín­házban bemutatott kétsze­mélyes Ismerős ismeretlen volt... — Ellenpélda? — Németh László: Cse- resnyéskert-jét nézték meg 8 legkevesebben..-. ——-a—— dort; (a televízió hatása itt is mutatkozik) és az Egri csillagokat folyamatosan keresik az olvasók. Újab­ban Charriere „Pillangója” és a fiatalok körében I.iener: Autótípusok című könyve a listavezető. E gi ébként ebben az évben 10 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint ta­valy. — Változatlanul nagy az érdeklődés a filmmúzeum előadásai iránt — közlik kérdésünkre az éppen nyilvántartásokat, statisz­tikákat készítő összesítő Tudományos Ismeretté *- jesztő Társulat megyei ve­zetői. A régi filmek kedvelői bérlettel járnak moziba? — Igen. Kecskeméten 600, Baján 450, Lajosmi- zsén majd 300 bérlettulaj­donos nézi meg az elmúlt évtizedek legsikeresebb filmalkotásait. — Élénk, látogatott klu­bok? — A legjobb programot a kalocsaiak állították ösz- sze. Bozsó Ferenc, nyugal­mazott főmérnököt, a ka­locsai értelmiségi klub ve­hetőjét ezért Bugát Pál emlékéremmel tüntették ki a közelmúltban. A Kecskeméti Művelő­dési Központ igazgatója, Kovács Endre és művésze­ti előadója, Nagy Ádám szerint is érdekes adato­kat szolgáltatnak. — Legsikeresebb kiállí- | fásunkat, a hobby-kiállí-1 tást a tervezett egy hét helyett 14 napig tartottuk nyitva. A Ciróka bábcso­port harmadízben kapott kiváló együttes kitüntetést Ilyen elismeréssel hazánk­ban kevés művészeti együttes dicsekedhet — Ismeretterjesztés? — Érdekes, hogy a fin­nekkel kapcsolatos előadá­sok mindig sikert aratnak, így volt ez az idén is. Dr. Vasvári Artúr Északi ro­konaink című előadását hallgatták meg legtöbben. — Balsiker? — Ilyen is volt! ötré­szesre terveztük az öt vi­lágrész dalai, táncai soro­zatot Fellépett a zenekar, az énekkar, vendégként színészek, távoli tájak fiai. A hallgatóság érdektelen­sége miatt mégis csak két előadást tudtunk megtar­tani. Érdekes adatokat hallot­tunk a Kiskunhalasi Mű­velődési Központban is. II. Béres Erzsébet igazgatótól. — A drámatörténeti so­rozat kétszáztizenhat bér­lője és sok jegyigénylője mindig örömmel várja a következő előadást Bélyeg­kiállításunk másfél ezer embert vonzott Az emlék­lapokért, elsőnapi bélyeg­zésért messziről is eljöttek a filatélisták. ■ a--------­íme, néhány érdekes sta­tisztikai adat. A teljesség igénye nélkül, csupán em­lékeztetőnek. Selmeci Katalin — Melyik hónapban ol­vasnak legtöbbet az embe­rek? — teszem, fel a kér­dést a megyei könyvtár igazgatójának, Fenyvessiné Góhér Annának. — Évek óta márciusban van nálunk a legnagyobb forgalom. Az idei pedig minden eddigit túlszár­nyalt: majd 40 ezer kötet könyvet vittek haza olva­sóink az első tavaszi hó­napban. — Mi volt a legkapó­sabb? — Legtöbben — hétszá- zan — keresték, illetve je­gyeztették elő Galswothy: Forsyte Saga-ját. Utána Bulgakov: Mester és Mar­garéta, illetve: Móricz: Ró­zsa Sándor-a iránt mutat­kozott a legnagyobb érdek­lődés. (Lám, a tv hatása!' A Miért szép című, vers­elemzéseket tartalmazó kö­tetet ötszázan kívánták ha­zavinni. — Irodalmi estjeik? — Jancsó Adrienne: Földédesanyám című ösz- szeállítása volt a legsike­resebb irodalmi estünk. Mindig örömmel emléke­zem arra, hogy a Kecske­méti Művelődési Központ nagytermében a pótszékek sem bizonyultak elegendő­nek. Négyszázan, ültek a nézőtéren és hányán álltak a falak n ellett? Könyve' él tartunk, mit mond az elmúlt év legke­resettebb könyveiről Né­meth János, a kecskeméti Katona József Könyves­ből* vezetője? • - Könyvsiker? Kará­csony előtt Hemingway növelláskötetéből ötszázat adtunk eh A Rózsa San-, 23. Ipacs — közismerten intrikus természet A rossz nyelvek szerint az az etikai szempont hogy „halottak­ról vagy jót, vagy semmit”, nála úgy módosult, hogy „elevenekről vagy rosszat vagy semmit”. Például a szerkesztőségi munkaértekezleteken dicsérő szót soha, egyetlen beosztottja sem kapott tőle. A legnagyobb el­ismerésnek az számít ha gúnyos, veséző megjegyzés nélkül tér napirendre egy-egy kiemelkedő teljesítmény felett. Annál gyakrabban működik viszont az úgyne­vezett Ipacs-féle prés. Aki oda bekerül, a percet is el­átkozza, amikor újságíróskodásra adta a fejét Ezért aztán ugyancsak meglepődtek volna a Déli Újság dolgozói, ha most hallják főnökük szavait. Pe­dig az az igazság, hogy „házon kívül” úgy harcol a munkatársaiért, úgy védi őket. mint nőstényoroszlán a kölykeit. A megható mese arról, hogy az érdes külső mögött érző szív dobog? Inkább az a feltevés látszik valószínűnek, hogy Ipacs a lapot szereti, annak tekin­télyét óvja, amikor kiáll beosztottjai mellett. Olyan cyranói álláspont ez: mástól nem tűröm el. hogy csú- íolódjék az orromon. ’ — Kopra tehetséges, értelmes gyerek — jelentette ki ezúttal is. — Gyors felfogású, olykor eredeti ötletei is vannak, egészen jól ír. Már gyakornokként is nálunk kezdett. Történelem és német nyelvszakos tanári diplo­mája van. A kulturális rovatban dolgozik, de amolyan fregoli, másutt is tudjuk használni. Szülei nem élnek, nőtlen, szereti a zenét, a sportot, a nőket és a kutyá­kat. — Arról magam is meggyőződtem — bólintott Tus- nády —, hogy talpraesett fiú. Ügyesen adta vissza a kölcsönt annak a Josuah Gassnak. És a végén is diplomatikusan viselkedett, amikor a tudósítók ostrom alá fogták, hogy mik a tervei a holnapi adással kap­csolatban. Azt mondta, még nincs semmiféle terve azon kívül, hogy szeretné végre kialudni magát. Mind­ez, meg amiket ön mondott el most róla, megnyugtat. — A műsorra vonatkozólag? — Igen. Egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz ab- ban a holnap dfiü három percben. Nemcsak .abból a KOSSUTH, SZÉCHENYI — KECSKEMÉT „Nagy tetteknek alapját megvetette" Liebenberger Joannes 1775. július 14-én született Kecskeméten. Szülei az anyakönyv ta­núsága szerint hospesek, vagyis jövevények. Az apa, első feleségével hosszabb ideig Pesten élt és máso­dik házasságával egyidő- ben, 1770 táján költözött a hírős városba. Másfél évr tizedet töltöttek itt, majd Abonyba költöztek. A kis János elemi isko­lai tanulmányait teljes egé­szében, a középiskolait részben Kecskeméten vé­gezte. Már ifjú éveiben je­lesül rajzolt, hegedült, ki­tűnt a matematikában és a természeti tudományokban. 1797. augusztus 29-én Bu­dán „a bölcsészet doktorá­vá promoveálták”. Az ava­tás nagy figyelmet keltett. A Nagyszombatról a Duna mellé helyezett universitá- son ez volt az első doktori vizsga. Érdeklődéssel kísér­ték a rokonszenves, több fakultáson is tanuló Lie­benberg — a családi ne­vét, hol így, hol úgy ír­ták — pályafutását. Az öreg Pasquich János utód­jának szánták, aki a csil­lagászat neves tudósa volt. Széchenyi nevelője Tizenkét hónap múltán már Czenken találjuk. Széchényi Ferenc őt kérte fel fia nevelőjének- Megis­merkedésük idején István gróf hétesztendős volt Ti­zenegy évig szinte naponta találkoztak. Az ifjú gon­dolkodásmódjának, szemlé­letének, jellemének formá­lásában a kecskeméti szár­mazású Liebenbergnek ju­tott a legnagyobb szerep. Nélküle aligha válhatott volna Széchenyi oly jeles honfivá. Feláldozta egyéni ambícióit, a csillogónak ígérkező tudóskarriert, hogy kibontakoztathassa tanít­ványa kivételes adottsá­gait A főúri család is meg­becsülte. Amikor tanítvá­nya elérte a nagykorúsá­got és megkezdte katonai szolgálatát, a könyvtárala­pító Széchényi Ferenc tit­kára lett. Később egykori neveltje bízta meg birto­kainak igazgatásával. Elismerő vélemények 1810-ben így vélekedett az apa fia nevelőjéről: „Mi­nekutána vigasztalással ta­pasztaltam, hogy azon. üdőtől fogva, mellytüV Liebenberg János úr István fiamnak nevelését magára vállalta, említett Lieben­berg úr azon plánum mel­lett, mellyet nevezett fiam­nak nevelésére nekie ad­tam, nem tsak szorgalma- tossan, hanem fiamnak kü­lönös előmenetelével és kí­vánságomnak megelégteté- sével járt...” Ezt a bizo­nyítványt István édesany­ja is aláírta legteljesebb egyetértése jeléül. „A legnagyobb magyar” férfikora delén így errílé- kezik hű tanácsadójára: „Meglátjuk-e még egy­mást? Én remélem, sőt, hi­szem.'De ha nem? Lelke­sedéssel és haladattal szo­rítom önnek kezét ke­zembe.” Liebenberg — aki ké­sőbb Széchenyi személyes kívánságára magyarosított Lunkánvira — őszintén megkedvelte növendékét. „Én pedig melly sze- rentsésnek tartom maga­mat, hogy Kegyelmes Uram utolsó fiára fotdítatott gondját vélem felosztani méltóztattya és ennek ré­szét reám bízni... oly drá­ga Urfi mellett, kiben a kegyes természet minden adományát bő kézzel ön­tötte és ki a legnagyobb várakozásokra is bizodal- mas reménységet nyújt.” A levél kelte: 1893! Ezer levél A két ember később ba­rátsággá nemesedett vi­szonyának jelentőségét a fennmaradt levelezés do­kumentálja a legszembetű­nőbben. Eddig mintegy ezer (!) olyan levelet ta­láltak (főként az utolsó év­tizedben), melyet a gróf Liebenberg-Lunkányihoz intézett. Szinte minden fontosabb lépéséről tájé­koztatta, kérte tanácsát A tudományos szempont­ból oly jelentős levélhal­maz feldolgozásával Til- kovszky Lóránt foglalko­zik. Tőle tudjuk, hogy — például — a Stádium meg­jelentetésével Lunkányi a tilalom ellenére egyetértett, „Széchenyi királyi biz­tosi megbízatását azonban aggályosán fogadta és fi­gyelmeztette a veszélyek­re”. Az idő, sajnos, őt iga­zolta. A kecskeméti szűcs­mester fia az 1840-es évek elején többször javasolta, hogy keresse Kossuthtal az akcióegységet. Levelezésük a forradalom eseményei­nek, Széchenyi fellobogó reményeinek, lassan elha­rapódzó, az egyéniségét szinte szétmállasztó dep­ressziónak drámai króni­kája. Várjuk a forrásanyag át­fogó tudományos értékelé­sét. Addig is szívesen ol­vasnék megyénk irodalmi folyóiratában a legérdeke­sebb levelek közül néhá­nyat. Reméljük, hogy a ta­nítványról elnevezett Szé- chenyivárosban hamarosan utca és márványtábla hir­deti Lunkányi emlékét. Széchenyi Istvánt nevelte Munkásságát kortársai is csodálattal méltatták. Ha­lálakor, 1853 augusztusá­ban így búcsúztatták. „Ha más érdeme nem lett vol­na a jeles egyéniségnek, mint hogy Széchenyi Ist­vánt nevelte, tehát azon nagy tetteknek alapját megvetette, amelyek an­nak emlékéhez kötve van­nak, már az egymaga meg­érdemli, hogy hamvait áldjuk, s arcképét nemzeti képcsarnokunkban bírni óhajtsuk.” Lunkányi szerepével Né­meth László is sokat fog­lalkozott híres Széchenyi- tanulmányában. (Ö még, sokakkal együtt úgy tudta, hogy a nevelő horvátor­szági származék.) A nagy író véleménye szerint a ki­csiny korában idegen ha tások között élő gróf hon gvarapító buzgalmát, f-le lősséetudatát a nevelés«4 vezető pedagógus élesztő* te. őáltala ismerkedet meg a nép életével, a köz­állapotokkal. „Magyaror­szág őneki Liebenberg.” AtttUaJJSáiutoE _ szempontból, hogy tudomisén hány fényévnyire tőlünk milyen benyomást kelt majd ez a bemutatkozás. Per­sze, ez a legfontosabb. De gondolnunk kell arra is, hogy a mi világunkban hogyan fogadják, hiszen hol­nap még nagyobb hírközlő apparátus lesz a hegyen, mint ma volt A Tájékoztatási Hivatalba dél óta özön­lenek a jelentkezések a hírügynökségekről a földgolyó minden tájáról, az Intervízió adását is mindenütt át akarják venni, a Ferihegy alig győzi fogadni a külön- repülőgépen érkezőket — Hm — vakarta meg a tarkóját Ipacs —, talán célszerű volna, ha Tusnády elvtárs személyesen, vagy a különtelefonon elbeszélgetne erről a témáról Tibi­vel. Biztosan elfogadja a tanácsait — Nem, ezt nem teszem. És ne tegye ön se. Vég­eredményben nagyon szerencsésen alakult a dolog az­zal, hogy a műsort nem államilag állítjuk össze, ha­nem egy magánember magánügye lett. Máskülönben főhetne a fejünk, még nemzetközi bonyodalmak is származhatnának belőle. Milyen alapon sajátítja ki ma­gának a jogot egy ilyen kis ország, hogy a Föld sok milliárd lakosa nevében ő üzengessen a világűrbe? Hiszen némelyik nagyhatalom fővárosában többen él­nek, mint itt, az egész országban. Az a véletlen, hogy Hax éppen nálunk landolt valóban nem elég indok. Namármost egyszerűen időnk sem lenne rá, hogy valami népképviseleti kvóta alapján és a világhatalmi erőviszonyokat is figyelembe véve próbáljuk megolda­ni ezt a bonyolult és kényes feladatot így viszont, a marslakó kifejezett kívánságának megfelelően, amely kívánság épp egy tekintélyes nyugati sajtóorgá­num tudósítójának közvetítésével hangzott el, Kopra Tibor mint magánember szervezheti meg, állíthatja össze ezt a rövid programot Különösebb politikai fe­lelősség nélkül. Mintha egy rádióamatőr sugározna az űrbe. Meg is kérem, kedves Ipacs elvtárs. a holnapi napra adjon soron kívül szabadságot Koprának. Jel­képesen hangsúlyozzuk ezzel is, hogy mégcsak nem is mint újságíró, hanem mint civil nyaraló tevékenyke­dik ebben az ügyben. A Déli Újság főszerkesztője bólintott. — Rendben van. Megkapja a holnapi napot Majd gondom lesz arra is, hogy lecsúsztassa. • — Hát láttál már ekkora dinnyét, mint én vagyok? — kérdi Gitta a történet elmesélése után barátnőjétől. Marától. A Hóvirág presszó teraszán ülnek, fagylaltot esznek ezüst pohárból. A manöken gyönyörű, feltűnő jelenség, a barátnője — szürke kis veréb. Készen vett nyári ru­ha van rajta, a haja simára fésült, turcsi orrán fekete keretes, sokdioptriás szemüveg. Egyébként egy kozme­tikai gyár mérnie. tVnhitjitAsa.

Next

/
Thumbnails
Contents