Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
6. oldal me. január i; feáB Bácska, as enyves kezek áruháza Hová tűnt negyedmillió forintnyi áru? Szeptember elején a Tompa és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetői feljelentést tették Szilvást Albertné, a tompái Bácska Áruház vezetője ellen, mivel az 1970 április és 1971 június közötti időben a kereskedelmi forgalom összegéből mintegy 230 ezer forinttal nem tudott elszámolni. A hónapokig tartó nyomozás azonban kiderítette, hogy nemcsak a Bácska Áruház vezetője, de az ÁFÉSZ magas beosztásban le\iő dolgozói is tevékenyen részt vettek bűn- cselekmények elkövetésében. Az áruház alkalmazottainak is lehetőségük volt arra, hogy megkárosítsák a társadalmi tulajdont. A szakértők, s nyomozók kénytelenek voltak olyan megállapítást tenni, hogy a tompái Bácska az enyves kezek áruházává vált, ahol szinte korlátlanul sikkasztottak, loptak, semmibe vették a bizonylati és pénzügyi fegyelmet, drágítottak, leértékeltek, más szóval mindent csináltak, csak becsületes kereskedelmet nem. A nyomozás során feltárultak azok az összefüggések, körmönfont cselekmények is, amelyek hozzá nem értésből, felelőtlenségből vagy éppen tudatos károkozásból származtak. A főosztályvezető elvárásai Balázs Pál, a Tompa és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetője többéves tevékenysége során tisztában volt azzal, hogy az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke kiengedte a kezéből a vezetést, s azt ő ügyesen a maga kezébe összpontosította. Ennek tulajdonítható, hogy már 1970-ben maga intézkedett fegyelmi ügyekben, sőt a hozzá nem tartozó ágazatokat érintő kérdésekben is. Olyan hiedelmet sikerült elterjesztenie — éppen az első számú vezető gyengesége miatt —, hogy az ÁFÉSZ többi vezetői nem felelnek semmiért, így tehát jogos ha fontosabb dolgokban ő maga dönt. Tehette ezt azért, mert jól tudta, őt sem az ÁFÉSZ vezetősége, sem pedig más nem ellenőrzi. Az ilyen légkör kialakítása után ellenőrzési jogkörével visz- szaélve a kereskedelmi egységek vezetőivel, beosztottaival bűnös érdekkapcsolatot teremtett, amely később az ÁFÉSZ több dolgozójában is felkeltette a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges bátorságot. A főosztályvezető egyébként elvárta, hogy a Bácska Áruház vezetője, annak helyettese, árfelelőse, a textilosztály vezetője, a Tüzép-telep vezetője számára és barátainak ingyen, vagy ajándékba árut vagy pénzt adjon, jogtalan és a szocialista kereskedelemtől teljésen idegen manipulációkat hajtsanak végre. Ajándék a főnöknek Néhány konkrétum a bűnlajstromból. Balázs Pál és Cseke Tibor László az ÁFÉSZ árfelelőse, megszervezték a nem, vagy nehezen kapható áruk leértékelését azzal, hogy néhány jó ismerősük jutányos áron szerezhesse be ezeket. Ennek alapján 50 százalékos áron adtak el szőnyegeket, férfiöltönyöket, Balogh Tibor és Reisz János bajai 'lakosoknak. Szilvásiné kedvében akart járni főnökének Balázs ‘Pálnak, s miután az nem talált magára való öltönyt, Szilvásiné a kézi kasszából átadott 1500 forintot,Veszélyes gyaloglás Megyeszékhelyünk lenin- városi útkereszteződésén — ahol az 5-ös számú főútvonal is átvezet — nagy forgalom bonyolódik le. Naponta százával haladnak erre a gépkocsik és munkagépek, de. sok a kerékpáros, s még több a gyalogos. Utóbbiak korábban tetszés szerint uralták a „terepet”, ám a felszerelt jelzőlámpa, valamint az utak szélén megépített láncos korlát rendet teremtett. Ez a jól bevált közlekedési rend azonban ismét kezd felbomlani. Az ok: nemrégen ismeretlen tettesek széttépték a korlátok láncait. Vagyis szabaddá vált az út, s már ott tartunk, hogy a gyalogosok megint keresztül-kasul átjárnak a kereszteződésen. Nem kétséges, hogy szabálytalanul, hiszen zavarják a gépjármű-forgalmat, de veszélyeztetik saját testi épségüket is. Kérjük az illetékeseket, mielőbb javítsák meg a láncos korlátot és szüntessék meg az illegális zebrát, mert a jelenlegi helyzet balesettel végződhet. Kovalcsik Ferencné Hol az ablaküveg? Lépcsőházunk két ablakának üvege több mint félévvel ezelőtt kitörött. Az esetet azonnal j<'len tette _ a házmester a Kecskeméti Vegyes Kisipari Termelő-, EZT a kecskemétiek írják szövetkezet üvegező részlegénél, ahol feljegyezték a megrendelést, majd közölték, hogy rövid időn belül elvégzik a munkát Napok, hetek múltak el, de nem jöttek az üvegezők. Házmesterünk érdeklődésére a ktsz-ben elmondották, hogy üveghiány miatt képtelenek eleget tenni a megbízásnak, viszont ígérték, hogy amint megkapják az anyagot rögtön beüvegezik az ablakokat Ez a „rögtön”, a mai napig nem következett be. így rrii mást tehetünk, minthogy várunk és dideregve járunk a — hidég- ben erősen huzatos — lépcsőházban. Arató Sándor Árpád krt IV./15. Magnó tartozékok nélkül Kislányom abban a korban van, amikor már önállóan elmond rövidebb mesét sőt énekelget is. Hangját szerettem volna megörökíteni, így elhatároztam, veszek egy magnetofont Az MK 23-as típust választottam, amit a karácsony előtti napokban vásároltam meg a kecskeméti Alföld Áruházban, örültem a szép külsejű készüléknek, melynek előnyeiről már a megyei sajtóban is olvastam. így tudtam meg azt is, hogy e magnó a mikrofonja segítségével veszi fel a hangot Odahaza áttanulmányoztam a „Kezelési utasítás”-t majd szomorúan állapítottam meg, hogy mégis szükséges külön csatlakozó a hangfelvétel készítéséhez. Gyorsan visszamentem az áruházba, ahol azonban nem kaptam megfelelő vezetéket és mikrofont Ezután végigjártam Kecske- mét valamennyi szaküzletét de eredménytelenül. Illetve mégsem, hiszen megtudtam, hogy az általam keresett cikkeket egyáltalán nem árusítják a boltok. Most aztán elmondhatom: van magnetofonom, meg nincs is. Bosszantó és érthetetlen, hogy a gyár nem ad vezetéket illetve mikrofont az említett típusú készülékekhez. De ha már ez a szabály, akkor miért nem forgalmazza e tartozékokat a kereskedelem? Nagy Lajos Sétatér u. 9. III. em. 3. Mátyás király körúton és környékén laknak, egyhamar nem felejtik el a karácsony előtti napokat. Nos, nem a váratlan öröm emlékeztet a szeretet ünnepét megelőző időkre, hanem a megannyi bosszúság, amellyel a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat helyi üzemvezetősége „ajándékozott” meg bennünket. De mi is történt? Nem több és nem is kevesebb, minthogy december 18-tól naponta szakaszos áramszünet „sújtotta” az említett városrészt. Először csak egy órahosszáig volt kikapcsolva a villanyáram, később 3—4 órán át, sőt egy alkalommal reggel 8-tól délután fél 4-ig szünetelt az áramszolgáltatás. Mi, dolgozó háziasszonyok, éppen azért vettünk ki munkahelyeinken szabadságot a karácsony hetében, hogy az ez idő tájt feltornyosuló tennivalót — nagymosást, vasalást, nagy- takarítást stb. — nappal, s kényelmes körülmények közepette végezhessük el. E szándékunkat sajnos keresztül húzta a DÉMÁSZ. Megértem én a hálózatfelújítás szükségességét. Megítélésem szerint azonban e munkát az év olyan időszakában is végezhetnék, amikor a városi ház-, tartások nappal az átlagosnál jóval kisebb mértékben igénylik a villamos energiát. Sok háziasszony nevében T. L.-né Liszt Ferenc u. 5. A DEM ÁSZ „ajándéka" Azok a háziasszonyok, akik a Béke fasoron, a Czollner közben, a Kükül- lő utcában, valamint a amelyből Balázs ruhát vásárolt. Az már szinte természetes volt, hogy Balázs az áruházban ruhát, cipőt, műszaki cikkeket cseréljen, sőt rokonainak cseréltessen ki. Bevárta azonban az ajándékot is. Szilvásiné pulóverrel, inggel, cipővel, órával lepte meg, amelyeknek ellenértéke soha sem került a pénztárba. Balázs azonban nemcsak Szilvásinétól, hanem Varga Józseftől, a TÜZÉP-telep vezetőjétől is elfogadott 20 mázsa cementet, 2 köbméter kavicsot, amelynek árát nagy sietve, csak letartóztatása napján fizették be a pénztárba. Balázs tevékenyen közreműködött egyébként abban is, hogy az áruházba ismerősei, családtagjai és saját maga a használt árukat újra kicseréljék, részt vegyen a beszerzésekben, s az árkockázati alap felhasználásánál szabályellenesen hamis okmányok készítésével magának és másoknak illetéktelen anyagi hasznot szerezzen. Aki nem tud kereskedni... Szilvási Albertné a Bácska Áruház felelős vezetője nem túlságosan értett a kereskedelemhez. Helyettesét Szalai Ferencnét, Cseke Tibor László árfelelőst, Kiss Mihály textilrészlegvezetőt bízta, meg árubeszerzéssel, de maga is vállalkozott erre. A beszerzésekhez ő maga a pénztárból több esetben nagyobb ösz- szegű pénzt vett ki, s azzal utólagosan Szálaménak, vagy senkinek sem számolt eL Szilvásiné és Balázs Pál főosztályvezető közötti machinációs kapcsolat nem volt titok az áruház dolgozói előtt, sőt, az eladók, osztályvezetők azt is tudták, hogy Szilvásiné saját részére is vitt haza különböző árucikkeket Az áruház vezetője, hogy továbbra is a felszínen maradjon, engedélyezte, hogy az áruház dolgozói a raktárból karácsonykor és húsvétkor 100—200 forint értékű árut lophassanak el. Nem csoda hát, hogy a bolt dolgozói — tanulva a vezetőktől — használt ruhákat, cipőket vittek be az áruházba, ott értékesítették, vagy éppen kicserélték. Jó asszony volt Szilvásiné, azt is megtette nem egyszer, hogy a használt ruhák árát kifizette, majd a hasznavehetetlen portékát a raktárba dobatta. Szilvásiné egy alkalommal megállapodott' Sulyok Józsefnével, a tompái Vegyes- és Építőipari Ktsz varrodarészlegének vezetőjével, hogy a varroda anyagtöbbletéből a méterárukat az áruházban értékesíti. Pénzt nem tudott adni, ezért a megállapodás úgy szólt: a sikkasztásból eredő méteráru ellenértékét Sulyokné az áruházban levásárolja. Szilvásinéról egyébként az ÁFÉSZ vezetői jól tudták, hogy szakképzetlen. Ez ma sem vitás, csupán annyit tennénk hozzá, hogy Sziívásiné egy dologhoz nagyon is jól érteti, az ÁFÉSZ pénzének elherdálásához. Arfelelős és barátai i Ezek a rendkívüli körülmények, mulasztások vezettek ahhoz, hogy Cseke Tibor László, az ÁFÉSZ árfelelőse, beleszóljon, részt vegyen a Bácska Áruház fotó- és optikai cikkeinek beszerzésében. Szilvásinénak, aki teljesen megbízott Cseke szakértelmében, tudásában, a megvásárolt fotó- és optikai anyagoknak csak a számláival számolt el. Kihasználta Szilvásiné és Szalainé képzetlenségét, a számlázásban mutatkozó tudatlanságát, a beszerzett árukból mintegy 15 ezer forint értékű fotó- és optikai cikket tulajdonított el. Cseke bár tudatában volt mit cselekszik, előszeretettel szervezte meg Kiss Mihály, Szflvásiné, Balogh Tibor, Reisz János kvartett között a kockázati alapra történő szabálytalan áruleértékélé- seket, s azokat Balázs Pállal jóváhagyatta. Ugyanakkor elmulasztotta az ügyrendben részére előírt árak • ellenőrzését, tűrte, hogy az áruházban évek során 8— 900 pár cipő halmozódjon fel, s annak értékesítése, vagy kiselejtezése érdekében a kisüjját sem mozdította. Cseke felelőtlensége hozzájárult ahhoz is, hogy a Bácska Áruház megnyitásától számított I millió 900 ezer forintos árukészletnek több mint fele, mint eladatlan áru feküdt a raktárakban. A vezetők és barátaik kihasználva a kereskedelmi fegyelem lazaságait, az ellenőrzés hiányosságait, összesen 234117 forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont. Szilvásiné számolt a leltárhiánnyal, s ellenőrzéskor a méteráruk és a cipők nagy részét felárazta, de így sem tudta eltüntetni azt a rengeteg szabálytalanságot, hiányt, amely az áruházban hónapok alatt felgyülemlett Felelőtlenség • felső tokon önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogyan jutott idáig a tompái Bácska Áruház, illetve a Tompa és Vidéke ÁFÉSZ vezetősége? Summázva erre is választ adhatunk. Az ÁFÉSZ vezetősége még 1970-ben pontosan megszabta a vezetőség tagjainak, de a kereskedelmi egységek dolgozóinak jogait és kötelességét. Ezeket az előírásokat azonban nem ellenőrizték, így a dolgozók ma-1 gukra nézve nem tartották kötelezőnek. Az ÁFÉSZ vezetősége nem szervezte meg a - munkaelosztást, s figyelmen kívül hagyta a társadalmi, a kereskedelmi érdekeket. A főkönyvelő elmulasztotta a leltárak szabályszerűségének ellenőrzését, tűrte, hogy a leltáríveket hanyagul, olvashatatlanul készítsék el, s a hiányosságok j miatt még szót sem emelt. Lényegében a tompái ÁFÉSZ Bácska Áruházában a legelt mibb fegyelmet és ellenőrzést sem valósították meg. A rendőrség Szilvási Al- bertnét és Balázs Pált előzetes letartóztatásba helyezte, ám az ügy többi szereplőjének bűnös üzel- meiről is lerántotta a leplet. A nagyarányú sikkasztás ügyében még tart a nyomozás, s várható, hogy nemesek a manipulációkat, de az ellenőrzést elmulasztókat is felelősségre vonják, Gémes Gábor Egy pártmunkás portréja Kiskunság egyik legrégibb nagyközségének pártbizottsági titkára K. Tóth Ferenc. Nyúlánk termetű, barna bőrű, mosolygós arcú 42 éves fiatalember, akit a 800 esztendős. é‘S közel 8000 lakosú Kunszantmiklóson szinte mindenki ismer. Ugyancsak sok munkája akad a pártbizottsági titkárnak a községhez, tartozó 30 ezer holdon, amelynek jelentős része szikes és legelő. A szövetkezeteket sorra látogatni csak úgy lehet, ha legalább 100 kilométert motorozik. De szívesen teszi ezt, hiszen — nyolc testvérével együtt — maga is a cselédemberek között nőtt fiel. Ennek ellenére gyári munkásnak vallja magát, mert évekig dolgozott a főváros üzemeiben. Volt hivatásos katona, állami gazdasági dolgozó és tanácselnök-helyettes . is. Hat éve függetlenített pártmunkás és 21 éve párttag. Azóta szívével, eszével és szorgalmával hűségesen szolgálja a kunvidék dolgos népét. Kommunisták és pártonkívüliek egyaránt bizalommal vannak iránta, T egfőbb elv számára a pártvezetés gyakorlásában a kollektivitás, amelyet példamutatóan valósít meg. Egyik legnagyobb bosszúsága viszont, iá á pártfeladatok nem a várt színvonalon teljesüllek. Ilyen jellegű problémák pedig rendszeresen adódnak, hiszen a 16 alap- szervezetnek sokféle közegben kell a párt politikáját érvényesítenie. A községben négyszáztizenöt kommunistát tartanak számon és nincs olyan jelentősebb gazdasági egység, amelyben ne működne párt- szervezet. A párt szervezettségét illetően, a járás nagyközségei közül az első helyre kerültek, hiszen a párttagságnak a lakossághoz viszonyított aránya meghaladja az 5 százalékot. Az idén 38 új párttaggal erősödtek az alapszervezetek. A termelőmunkában dolgozó kunszentmíklósiak egyébként 1971-ben több mint 200 millió forint termelési értéket állítanák elő, s ennek az összegnek a kétharmadát a nagyközségbe telepített üzemek munkásai termelik meg. A párttitkár bizakodással mondja, hogy az üzemek fejlesztésére százmillió forintot ruháznak be. J?z alapja lehet annak, hogy újabb százak találjanak munkát otthon, a kedves öreg faluban. A Kunszentmiklósról eddig eljáró dolgozóknak a fele már hazajött, s a családi jövedelmet a feleségek keresete is segít kiegészíteni: közülük 960-an folytatnak kelteső foglalkozást. Az üzemekben dolgozók átlagos évi jövedelme eléri a 23 etzer forintot. Az életnek szinte minden területére kiterjed a nagyközségi pártbizottság titkárának munkája. Ezek között is kiemelkedő helyet foglal el a meggyőzés és felvilágosítás. Szép sikerrel szervezik a párt- és tömegszervi oktatási formákat, amelyek keretében ez évben mintegy ezren tanulnak — égy osztályban esti egyetemi szinten is. A közelmúltban újabb 196 előfizetővel gyarapították a megyei pártlap olvasóinak táborát , A mikor .K. Tóth Ferenc esténként hazatér, felesége és három fia fogadja. Beszélgetnek, s tervezgetik egyebek közt a „pecázó tanya” építését a Dunánál. Mert kevés szabad órájában a horgászsportnak is szerelmese a kunszentmiklósi titkár. Horváth Ignác
