Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

1972. január 19., szerda S. oldal Zöldségtermesztő bázisgazdaságok a megyében 30 millió forint a tompái Kossuth Isz-nek Az utóbbi években a zöldségtermelő területek csökkenését nem ellensú­lyozta a termésátlagok nö­vekedése. A konzervgyárak nem jutottak elegendő nyersáruhoz, kapacitásukat legtöbbször csak 70—80 szá­zalékban tudták kihasznál­ni, zavarok voltak a lakos­ság ellátásában is. A ter­melők és a felhasználók kö­zötti feszültség megszünte­tésére, illetve enyhítésére dolgozták ki a zöldségter­mesztés fejlesztési prog­ramját, amelynek célja a termelés korszerűsítése, a színvonal fokozatos növe­lése. Bács-Kiskun megyében a zöldségfélék vetésterüle­tét ezer hektárral növe­lik, így elérik a 18 ezer hektárt. Elsősorban a paradicsom, a fűszer- és zöldpaprika és a vöröshagyma kerül földbe nagyobb területen. Ez év­ben megkezdődik a zöld­ségtermesztés korszerűsíté­se. Olyan társulásokat hoz­nak létre, amelyekben ma­gas szintű technikával, kor­szerű technológiával, nagy mennyiségben termesztenek zöldségféléket. A tervek szerint a megye területén 7—8 bázisgazdaság lesz, amelyekben paradicsom, fűszerpaprika, zöldbab és vöröshagyma termesztésé­vel foglalkoznak majd. A termelők és termeltetők kö­zött megkezdődtek a tár­gyalások, sőt néhány he­lyen már a beruházási, fej­lesztési programok kidolgo­zására is sor került A Kecskeméti Konzerv­gyár paradicsomtermesztő bázisgazdasága a tompái Kossuth Termelőszövetke­zet lesz. Ezenkívül papri­kát, sárgarépát, zöldséget és zellert szállítanak a fel­dolgozóiparnak. Az elké­szült beruházási program szerint a mezőgazdasági üzem bázisgazdasággá való alakítására 30 millió forin­tot költenek. Ide kerül a soroksári paradicsomgépsor. A kiskunfélegyházi Egye­sült Lenin—Rákóczi Ter­melőszövetkezetben zöld­borsót és zöldbabot ter­mesztenek majd nagyobb mennyiségben. A konzervgyár és a ter­melőszövetkezetek között folytatódnak a tárgyalá­sok további bázisok ki­választása, illetve kiala­kítása érdekében. Cél a biztonságos termelés, illetve nyersanyagellátás. A konzervgyár együttműkö­dési szerződést kötött a Zöldségtermesztési Kutató Intézettel talajvízvizsgála­tok elvégzésére. A kutatók az idén öt termelőszövetke­zetben vizsgálják meg a ta­lajok összetételét, az elem­zéssel szaktanácsot adnak ahhoz, milyen kémiai anya­gok talajba juttatásával le­het növelni a paradicsom hozamát. A Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetemmel együtt a paprikavetőmag­termesztés megoldásán dol­goznak. Támogatják a Zö- KUTI Géderlakon folyó, a paradicsom érésidejének széthúzására Irányuló kí­sérleteit is. A Kalocsa vidéki Fűszer- paprika- és Konzervipari Vállalat eddig 10 termelő- szövetkezettel tárgyalt a modellgazdasággá való ala­kításról. A megállapodások véglegesítésére ezután kerül sor. A termelés egyik fon­tos láncszemének, a palán­tanevelésnek a lehetőségét azonban már megteremtet­ték. A MÉM Termelési és Fejlesztési Főosztályának, és a Konzervipari Vállala­tok Trösztjének anyagi tá­mogatásával a paprikatermesztő nagy- gazdaságokban 1500 négy­zetméteres alapterületű, fóliaházakat állítottak fel. A hajósi József Attila és a foktői Béke Tsz-ben két- két, a dunaszentbenedeki Üj Hajnal, a miskei Egyet­értés és a bátyai Piros Pap­rika Tsz-ben egy-egy ilyen palántanevelő van. Ezekben egyszerre 25 holdra elegen­dő paprika, és 50 holdra elegendő paradicsompalán­ta állítható elő. A modellgazdaságokban egyelőre a betakarítást gépesítik a rendelkezés­re álló tíz szedőgéppeL 1972-ig további műszaki fejlesztéssel, a korszerű technológiák alkalmazásá­val ezeket a mezőgazdasá­gi üzemeket 250 hektáros zöldségtermesztő gazdasá­gokká fejlesztik. A vállalat segít a tsz-eknek a hite­lek igénylésében és a gé­pek beszerzésében. A Zöld­ségtermesztési Kutató Inté­zet kalocsai osztályával, valamint a Kertészeti Egye­temmel kötött együttműkö­dési szerződéssel a megfe­lelő vetőmagot a korszerű technológiát új nagyüzemi módszerek elterjesztését kí­vánják elérni. D. É. Jégtörő hajók Feltűntek a jégtörő hajók a zajló Dunán. Az első öt hajóból álló raj megérke­zett a bajai kikötőbe, ahon­nan — az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság irá­nyításával — kedden to­vábbvezényelték a hajókat a Duna jugoszláviai szaka­szára. A folyó magyaror­szági területén nyolc jégtö­rő teljesít majd szolgálatot Az idén két új hajóval gya­rapodott a flotta. Egyen­ként 300 lóerősek, s a nagy jégtörők mellett teljesíte­nek szolgálatot. A hajók­nak a Duna hazai szaka­szán még csak részben van munkájuk. Jelenleg 50 szá­zalékos a zajlás, a hideg fokozódásával azonban to­vább várható a jegesedés, a jégtorlaszok kialakulása. A Belkereskedelmi Minisztérium kezelésébe kerül a dolgozók és nyugdíjasok kedvezményes tüzelőakciója A SZOT és a Belkeres­kedelmi Minisztérium meg­állapodása alapján 1972-től a Belkereskedelmi Minisz­térium vette át a SZOT-tól a dolgozók és nyugdíjasok kedvezményes tüzelőakció­jának felső szintű intézését A SZOT-tüzelőakció 20 évvel ezelőtt, tehát abban az időben kezdődött, ami­kor igen nehezen lehetett szénhez, fához jutni. Kez­detben az üzemi és hivatali dolgozók, majd a nyugdíja­sok számára is rendszeresí­tették a SZOT-utalványo- kat, amelyek lehetővé tet­ték, hogy a hiány ellenére az utalványosok tüzelőhöz jussanak, mégpedig kamat­mentes hitelre. Az akció intézését a SZOT azért adta most át a Bel­kereskedelmi Minisztérium­nak, mert a tüzelő már nem hiánycikk, az akció tehát lényegében kereskedelmi ügyletté vált. A feltételek, a kedvezmények továbbra is változatlanok. A Belke­reskedelmi Minisztérium — ugyanúgy mint eddig a SZOT — 600 és 900 forintos kedvezményes vásárlási utalványokat bocsát ki, s a tüzelő árát a dolgozók hat, a nyugdíjasok 12 hónap alatt törleszthetik. A hitel továbbra is kamatmentes. A Belkereskedelmi Minisz­térium egyébként az akció­ba a fűtőolajat is bevonta, tehát a jövőben azt is meg­vásárolhatják részletre az utalvány tulajdonosok. A szakszervezetek külön­böző szervei ezentúl is részt vesznek az akció tár­sadalmi jellegű munkái­ban, a kedvezményes tüze­lőutalványokat a vállala­toknál ezentúl is a szak- szervezeti bizottságok köz­reműködésével és egyetér­tésével osztják ki. A dolgozók és nyugdíja­sok kedvezményes tüzelő­akciója a szokásos időben, április elsején kezdődik. (MTI) rében Bécsben tartott ülé­sének jegyzőkönyve is bi­zonyítja milyen jelentős szerepe és tekintélye volt Alpárinak a magyar kom­munisták között. A jegy­zőkönyv első mondatai között szerepel egy javas­lat: „Indítványozzák, hogy Julius elnököljön. Júliust egyhangúan elfogadták el­nöknek”. (Julius, Alpári Gyula illegális neve). Al­pári egyébként a Kommu­nisták Magyarországi Párt­jának vezetőségi tagja 1925-től 1929-ig. De mint az Inprekorr főszerkesztője is mindent megtesz, hogy lapjával is szolgálja a ma­gyar munkásmozgalmat. Munkája során messzeme­nően támaszkodik a szer­kesztőség magyar tagjaira Komját Aladárra, és Bo­ros Lászlóra. Alpári látta merre vezet a weimari Németország útja. 1932-ben már nyil­vánvaló, hogy a német munkásosztály nem tudja megakadályozni a fasizmus hatalomrajutását. A hely­zetet előre látva 1932-ben Svájcban megszervezi a Rundschaut, az Inprekorr testvérlapját, mely arra volt hivatva, hogy az In­wrolzfvm #Al«»r<QÍa.í4: fialifism« sa. Miután Svájcban csak nagyon nehéz körülmények között tudták biztosítani a lap kiadását 1935-től kezd­ve Párizsból irányítja a Rundschaut. Ez a lap is, akárcsak az Inprekorr a forradalom szavát vissz­hangozta és az antifasisz­ta küzdelem egyik leg­nagyszerűbb orgánuma. Oldalain Romain Rolland, Thorez, Nexő, Dimitrov, Alexej Tolsztoj, Wilhelm Pieck, Barbusse, Heinrich Mann és mások írásaival. Az új világháború köze­ledtével a lap számára is felvetődött a lét és nem­lét kérdése. Ezért Alpári a Komintern utasítására két új lapot indított, egyi­ket Brüsszelben Monde címen, a másikat Stock­holmban Die Welt címen. A Monde a háború kitöré­se után még egy ideig megjelenik, de a stock­holmi Welt-et 1942-ig ad­ják ki. Alpári Franciaor­szágban reked a háború kitörésekor és az illega­litásba szorított Francia Kommunista Párt értesítő­jét szerkeszti. A német csapatok Pá­rizsba bevonulása után Alpári Gyulát a Gestapo 1 A-fo riffr\ q WA linbe viszik, majd onnan Sachsenhausenba. Egy al­kalommal Heinrich Himm­ler SS-birodalmi vezető meglátogatta a sachsen- hauseml fasiszta koncent­rációs tábort. Valószínű­leg, hogy ezen a látogatá­son mutatták meg Himm- lemek a tábor nevezetes tagját, Júliust, valódi ne­vén Alpári Gyulát. Himm­ler szeretett volna többet tudni a kommunista pár­tok, a forradalmi munkás­mozgalom életéről, szerve­zeti helyzetéről, stratégiá­járól és taktikájáról. Himmler az életet aján­lotta fel Alpárinak, ha cserében börtönében meg­írja emlékiratait és a ná­cik rendelkezésére bocsát­ja az őket érdeklő adato­kat. Papírt, írószert és vi­lágosabb cellát kap. Alpá­ri elvtárs ekkor hozzálát, hogy megírja élete utolsó művét, amelyben halált megvető bátorsággal és nyíltsággal vádiratot ír a fasizmus és a gyilkos náci uralom ellen. Közben úgy tesz, mintha teljesítené a tőle megkívánt munkát, végül azonban mégis rá­jöttek, hogy Alpári ír ugyan, de egyáltalán nem azt, arr't tőle várnak. 1244 július 17-an a kis váló marxista újságírót, a Kommunista Internacioná- lé hűséges, megbízható és tehetséges harcosát, a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának nagyszerű alapját a német fasiszták meggyilkolták. Kivégzésé­nek nem maradt élő szem­tanúja, csak az időpontot jegyezték meg azok, aki­ket eltávolítottak a közel­ből arra a kis időre, ne­hogy elmondhassák az utókornak, hogyan halt meg meggyőződéséért e nagyszerű kommunista. Hans Appel német kom­munista fogoly, koncent­rációs táborbeli házimun­kás visszaemlékezései nyo­mán ismerjük Alpári élete utolsó küzdelmeinek tör­ténetét. Appel találkozott halála előtt utoljára Al­párival, aki az utolsó kéz­szorítás közben odasúgta neki: „Üdvözöld nevemben a pártot. Mondd el az elvtársaknak, hogy egész életemben hűséges voltam meggyőződésemhez, és a halálba menetelkor is hű maradok. Ügy halok meg, hogy tudom: a mi ügyünk végső soron biztosan gvőz”. Julius elvtárs — Alpári Gyula ma lenne 90 esz­tendős. b. a Puskin-múzeum Félmillió látogató kereste fel eddig Kisinyovban, a Moldovai Szovjet Köztársa­ság fővárosában a Puskin- múzeumot. A nagy orosz költőt a cári kormányzat szabadságszerető versei miatt száműzte ebbe a vá­rosba. Puskin néhány évet töltött itt és több mint száz költeményt, számos poémát írt Itt kezdett el dolgozni verses regényén, az Anyeginon is. A múzeumot minden év­ben szovjet és külföldi tu­risták ezrei keresik fel. —• Puskin művei a Szovjet­unióban 89 nyelven, 130 millió példányban jelentek meg. A breszti hősök emlékére Bresztben megnyitották a „Breszti hős erőd” emlék­komplexumot. Azoknak emlékét őrzik, akik 1941 júniusában az elsők között mértek csapást Hitler csa­pataira a Szovjetunió hatá­rainál. Több mint egy hó­jű, elgondolkozó katonai Mellette karcsún tör az ég felé egy obeliszk. Itt te­mették el a hős breszti vé­dőket. A látogatók sokáig állnak a „Szomjúság” elnevezésű szobor előtt, mely egy kú­A Breszti hős erőd emlék komplexum központi része napig, utolsó csepp vérükig harcolva tartották a hős szovjet harcosok a Breszti Erődöt. Az emlékmű terveit ne­ves szobrászok, művészek, építészek készítették. A művészi együttes kö­zéppontjában foglal helyet a fő emlékmű: lobogó zász­ló előterében lehajtott fe­szó katonafigurát ábrázol, amint épp vizet szerez tár­sainak. 30 évvel ezelőtt so­kan haltak hősi halált, mert az ivóvízszolgáltató­helyek állandóan tüzérségi tűz alatt álltak. A breszti hősök harcát, küzdelmüket soha nem fe­lejtik el a fasizmus ellen küzdő népek. Az örökifjú Híva üzbég építészek elkészí­tették az egyik legősibb kö­zép-ázsiai város, Hiva re­konstrukcióiának tervét A modern épületek, terek együttese harmonikusan egybeolvad az ősi utcák, mauzóleumok. medreszek — papnevelő intézetek — panorámájával. Hivában, a középkori építészet csodála­tos remekében hagyomá­nyos keramikával, vert réz­zel, fafaragással díszített éttermek, kávéházak, könyvtár, filmszínház, szál­loda és más épületek léte­sülnek Hiva egyed ülálló város­képéből nem hiányoznak a minaretek, köztük a világ­hírű. óriási Iszlam-Hodzsa. Az új központban, a Ven­dégszeretet terén pedig ze­nélő órás kilátótorony épül, melynek csúcsáról a néző elé tárul az ezeréves, de örökifjú város panorámája. A természet csodái összeírták Lettországban a százévesnél idősebb fá­kat — körülbelül hatszá­zat Egyes fák életkora meghaladja a kilenc évszá­zadot. A legöregebbnek egy 9,4 méter átmérőjű, körül­belül ezeréves tölgy bizo­nyult A famatuzsálemeken kí­vül a külsőre rendkívüli növényeket is nyilvántar­tásba vették — tölgyfa od­vábán otthonra talált nyír­fát, pálmaszerű koronával rendelkező fenyőfát és tíz­ágú törzsű lucfenyőt. A jeges kontinens mélyén Szovjet sarkkutatók jég­fúrási világrekordot állítot­tak fel az Antarktiszon. A Leningrádi Bányászati In­tézetben létrehozott termi­kus fúrófej elérte az 560 méteres mélységet. Ezzel az ameriliaiak legmélyebb fúr rását 25 méterrel túlhalad­ták. A rekordmélységű fu­ratból származó jég segít­ségével képet alkothatnak a Föld hajdani sugárzás- és hőviszonyairól. behatolva az Antarktisz több ezeréves titkaiba,

Next

/
Thumbnails
Contents