Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

3. oldal I 1972. Január 18., kedd Mikszáth Kálmán: A lekete város Hatékonyság, munkaverseny, érdekvédelem A 125 éve született Mik­száth Kálmánra emlékezett a Magyar Televízió A feke­te város tv-változatának bemutatásával. Az első sza­vunk: a megelégedésé, az örömé. Míg a korábban ve­tített, az eredeti mű szel­lemét nem idéző Rózsa Sándor méltán botrányt kavart, most A fekete vá­ros néhány epizódját látva: hitelességét, a mű iránti alázatát, Mikszáth művé­nek igazi arcát vehettük észre. Mikszáth késői műve A fekete város. Míg korábban számos alkalommal saját korának dzsentri figuráit bírálta, most a történelmi téma csábítja az írót. A mű h árterében a kuruc idők rajzolódnak ki. De az elő­térben nem az egész nem­zetet érintő probléma áll, csak Lőcse város és Gör­gey alispán szembenállása. Az író nem áll egyik fél mellé sem, távolabbról v szemléli őket. Így bírálja. Embertelen a lőcsei polgár is, aki képes a bírót halál­ba küldeni a város, „ja­váért” földet szerezve az ő vérével, de embertelen az alispán is, ki „ebet ebért” jelszóval a bírót öli meg saját kutyáját megbosszul­va. E drámai jelenetet jól érzékeltette a tv-változat. Zsurzs Éva rendező híven követte Mikszáth regényét. Hitelességre törekedve, megfelelő hangulatot te­remtett egy-egy tájjal (pl. téli képek a gyilkosságkor), a Görgey-kastély épületé­vel, a lőcsei városházával stb. De ennél fontosabb a mű szellemének megőrzése. A tv-film is kritikusan mu­tatja be a nemességet is, a polgárságot is — mint Mikszáth. A szereplők meg­választásával, játékával olykor „hozzáad” valamit a regényhez. A Görgeyt alakító Bessenyei Ferenc igazi nemesúra vívódó em­ber is tud leírni, sőt önma­ga hibáját is belátó. Más­kor meg megalázkodó a ko­rábban dölyfös. Remek epi­zódfigurákat mutat be: Quendelt, a pénzzel nemes­sé emelkedőt (Pécsi Sán­dor) ; a zavaros időkben hasznot húzni igyekvőt (Avar István); a tekintélyes lőcsei polgárt (pl. Kovács Károly) stb. Olykor nem megfelelő színészválasztás­ra figyelhettünk fel egy- egy szerep esetében (Gobbi Hilda, Szemes Mari, Máthé Erzsi). Nem remekmű e televí­zió-filmsorozat. De a gyak­ran könnyű, szórakoztató műsorokhoz szokott néző örömmel találkozik kedves írói jó műveinek televízió­változatával a képernyőn. Kíváncsian várjuk A fekete város újabb folytatását. Szekér Endre (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági terv célkitűzései­nek megvalósítását. Fon­tosnak tartják a népgazda­ság teherbíró képességét meghaladó beruházási tö­rekvések elleni fellépést. El kell érni, hogy a beru­házások ténylegesen a ter­melés korszerűsítését, a termelékenység emelését szolgálják. Ügyelni kell azonban arra, hogy a kor­látozások ne okozhassák a dolgozók szociális és mun­kavédelmi helyzetének romlását A szakszervezetekre há­rul az a feladat — folytatta az előadó —, hogy a mun­ka hatékonyságában, a munkafegyelem javításá­ban számottevő előrehala­dás történjen. Közre kell működni a gazdaságtalan, korszerűtlen termékek gyártásának leállításában. A munka- és üzemszer­vezés hiányosságait maguk a dolgozók érzik a legjob­ban. Szükség van tehát a hibák feltárására, a dol­gozók kezdeményezésére, okos javaslataira, amelyek leginkább műszaki konfe­renciákon, termelési ta­nácskozásokon, szocialista brigádértekezleteken, az újítókkal való megbeszé­léseken kerülnek felszínre. Kapcsolódjanak be a szak- szervezetek a munka- és üzemszervezés további fej­Szocialista brigádvezetők kitüntetése A kereskedelem szocia­lista brigádvezetőinek az elmúlt héten megtartott megyei tanácskozásán a Belkereskedelmi Miniszté­rium megbízásából Gerőcs István, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács V.B. Kereske­delmi Osztályának vezető­je a következőknek nyúj­totta át a Belkereskede­lem kiváló dolgozója ki­tüntetést, s az ezzel járó pénzjutalmat: Benkő Imréné eladó BRK Kiskunfélegyháza), Borka Imre boltvezető (ÁFÉSZ, Izsák), Hajdú László üzemvezető (ÁFÉSZ, Ti- szakécske), Huszik Gyulá­vá kirendeltségvezető (BÉK, Kiskunfélegyháza), Göbölös Antal boltvezető (ÁFÉSZ, Dunavecse), Keszthelyi Béla raktárve­zető (ELEKTROMETÁL, Ba­ja), Tóth Ferenc boltveze­tő (BIK, Kecskemét), Var­ga Pálné felszolgáló (BVV, Kecskemét). A személyi kitüntetése­ken túl a kitüntetettek brigádjai kollektív pénzju­talomban is részesültek, amelyeket a megyei ta­nács, a MÉSZÖV és az ELEKTROMETÁL vezetői nevében Barchna János, a MÉSZÖV elnöke adott át. hosszú hivatali ideje alatt bebizonyosodott, hogy egy ilyen típusú kabinet a je­lenlegi helyzetben nem tud­ja megoldani az ország lét- fontosságú kérdéseit. Min­denekelőtt : megoldatlan maradt a megkezdett, de felemás módon kezelt nagy társadalmi reformok sorsa. Másodszor: az is bebizo­nyosodott, hogy e középbal kormányok léte önmagában nem jelent biztosítékot a konjunktúra fenntartására sem. Olaszország, amely majd egy évtizedig az euró­pai gazdasági konjunkturá­lis fellendülés élén haladt — 1971 végén igen rossz évet zárt. A nemzeti össz­termék növekedése az egv százalékot sem érte el. Magyarán: Nyugat-Európa legdinamikusabbnak ismert tőkés gazdasága a múlt esz­tendőben stagnált. Miközben a felszínen a négypárti koalíció pozíció­harcai folytak — a mély­ben egy másik folvamat is lezajlott. Ezt legvilágosab­ban talán a szakszervezeti mozgalom fejlődése jelle­mezte. A gyakorlati esyütt- működés során kialakultak ugyanis azok a feltételek, amelyek alapján elképzel­hető, hogy Olaszország há­rom nagy szakszervezeti szövetsége 1972-ben megte­remti a szakszervezeti egy­séget! Ez pedig óriási jelen­tőségű politikai esemény lenne. Hiszen a második világháború után a hideg- háborús akciók szerves ré­sze volt a szakszervezeti egység szétrombolása. Az egységes olasz szakszerve­zetek létrejötte természete­sen a politikai légkört is megváltoztathatja az or­szágban. A baloldal erőinek a fel­szín alatt tapasztalható erő­södését és egységtörekvé­seit jelezte a közelmúltban lezajlott köztársasági el­nökválasztás, amely hu­szonhárom fordulóban, ti­zenhárom napon át zajlott. Az elnökválasztást kísérő taktikai harcok legfonto­sabb tapasztalata, hogy lé­nyegében kialakult a balol­dali egységfront, amelynek során a kommunisták, szo­cialisták és két kisebb bal­oldali párt egységesen lé­pett fel. A Keresztényde­mokrata Párt Leone meg­választásához kénytelen volt a szélsőjobboldal sza­vazataiért folyamodni. Az elnökválasztás ily módon megmutatta, hogy a közép­bal koalíció gerincét alkotó kereszténydemokrata—szo­cialista szövetség esválta- lában nem megbonthatat­lan. Az elnökválasztás után elkerülhetetlenné vált a Colombo-kormány lemony. däsa. Saragat, volt köztár­sasági elnök, aki hét éven keresztül (tisztéből követ­kezően) nem avatkozhatott be nyíltan a pártpolitikai harcokba, ezúttal megtörte hallgatását. Saragat közis­merten a jobboldali szo­ciáldemokrácia kiemelkedő képviselője Olaszországban. Fellépésével azt akarta el­érni, hogy a középbal kor­mányt alkotó négy koalí­ciós párt zárt ajtók mögött jusson kompromisszumos megoldásra, s így ne kell­jen az ország előtt nyíltan felfednie a válságot. Ezek a zárt tárgyalások azonban kudarcot vallottak. Így ke­rült sor a Colombo-kor­mány lemondására. A meg­figyelők az utóbbi évek ha­sonló kormányválságainak tapasztalatai alapján ezút­tal is hosszú válságra szá­mítanak. A jelenlegi hely­zetben a válság vagy a kö­zépbal koalíció valamilyen formában történő újjáala­kulásához — vagy keresz­ténydemokrata eaypérti kormány megalakulásához vezethet. Akárcsak az eddi­giek — mindkét változás csak ideiglenes lehet. Az sem lehetetlen, hogy a vál­ság mértéktelen elhúzódása esetén előbbre hozzák az 1973-ban esedékes válasz­tásokat és urnák elé szólít­ják Olaszország népét. lesztésébe, s használják ki erre az üzemi demokrácia minden fórumát. A mun­kahelyi demokrácia fejlesz­tésének alapvető feltétele a vállalati kollektívák be­vonása, a gazdálkodás, a termelés irányításába és el­lenőrzésébe. Mivel a ter­melés legfőbb tényezője az ember, a gazdasági és szakszervezeti vezetőknek egyaránt arra kell töre­kedni, hogy a dolgozók al­kotókedvét minél maga­sabb szintre emeljék. A szakszervezeteknek igen fontos feladata még — mondotta beszámolója vé­gén Princz László —, hogy a szocialista brigádmozga­lom továbbfejlődését támo­gassák, harcoljanak azért, hogy mindig megkapják az anyagi és erkölcsi elisme­rést. A beszámolót élénk vita követte, majd az SZMT szervezeti kérdéseket tár­gyalt. Az SZMT-ülés befejezé­sül a tanyasi iskolák villa­mosításával és a külterü­leti iskolások kollégiumai­nak létesítésével foglalko­zott, Köszönetét fejezte ki mindazoknak a vállalati kollektíváknak, szocialista brigádoknak, amelyek ki­vették részüket a munká­ból és felhívta a szakszer­vezeti bizottságokat, hogy továbbra is mozgósítsák a dolgozókat, tegyenek fel­ajánlásokat az akció sike­res befejezésére. N. O. 2022 mapinis Nőtt az érdeklődés a nemesített növények iránt Tavaszi vetéshez készül­nek az ország legnagyobb határú megyéjében, Bács- Kiskunban. Az elmúlt he­tek enyhe időjárását ki­használva sok helyen fel­szántották, megmunkálták a korai vetések helyét. Most pedig megkezdték a termesztéshez szükséges nö­vényi magvak beszerzését. Az első megrendelésű vető- magszállitmányokat útnak indította a Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalat. A keresletnek megfelelő mennyiségben és minőség­ben elegendő vetőmag áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Lucernate­lepítéshez háromszorta több vetőmagot kínálnak, de zabból, bükkönyből és som- kóróból is elegendő a rak­tárkészlet. Kukoricából a martonvá- sári és hódmezővásárhelyi hibrideket keresik, takar­mány-gabonafélék közül pe­dig a triticale a kapós. A vetésterületek megfelelő növényállományának kiala­kításához laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizte­tik a magvak tisztaságát, csíraképességét. 34 féle szántóföldi és kertészeti mag értékmérő tulajdonsá­gát ellenőrizték eddig a Kecskeméti Vetőmag Fel­ügyelőségen. Ezekből 2622 tételt vizsgáltak meg mag­súlyra, csíraképesséere, tisztaságra és egyéb célból. Az ellenőrzések szerint a tavalyi termesztésű vető­magvak minősége kifogás­talan, HÁzai TÁRlat APOLLO—15 BLOKK A Magyar Posta első bé­lyege az 1972. esztendőben a 10 forint névértékű Apol­lo—15 blokk. Légrády Sán­dor grafikusművész rajza alapján az Állami Nyom­dában mélynyomással ké­szül az új bélyeg, amelyet január 20-án hoznak for­galomba. A blokk középső része a holdautót és az ame­rikai űrhajósok által be­járt útvonal térképét áb­rázolja. A három űrpilóta névé a blokk keretén lát­ható. LESZ „EZER APRÓ CIKK” A szövetkezeti ipar azt ígéri, hogy az ezer apró cikk névén ismert háztar­tási kellékekből az idén jóval kisebb lesz a hiány, mint eddig. A háztartási cikkeknek e körébe való­jában 80—100 féle apróság tartozik a íüggönygorgők- től a teaszűrőig, a karnis­tól az apró szegig. E sokré­tű termékcsoportból az idén kereken 200 millió forint értékűt gyártanak, 40 szá­zalékkal többet, mint ta­valy. A Szegedi Fémtömegcikk Ktsz az olajkálylia-tulajdo- nosok számára jelentős té­telben zománcozott füst­csövek előállítását kezdi meg, s az idén 2 ezer ton­nát szállít a kereskedelem­nek. A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz húsdaráló­késekről gondoskodik. Né­hány más szövetkezet ösz- szefogása nyomán lényege­sen csökken a horganyzott locsolókannák hiánya. HÉVÍZ HELYETT A MARÓSBÓL A reumatikus betegségek gyógyítására már régen ki­válóan alkalmas hévízi gyógyiszap további kiter­melése veszélyeztetné a vi­lághírű gyógyfürdő bioló­giai egyensúlyát. Ezért a hévízi iszap helyett ezután a hasonló minőségű marosi iszapot hozzák forgalomba. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet vizsgálata sze­rint a marosi iszap tulaj­donságai azonosak a vilá­gon legismertebb, az úgy­nevezett Fango-féle iszapé­val. NEM KERESETT az Óvodán az építő Tatán, a Gesztenye-soron nemrég adták át a város hetedik óvodáját. A 90 gyermeket befogadó léte­sítményhez a vártnál ol­csóbban jutott a városi ta­nács. A Tatabányai Építő­ipari Ktsz ugyanis haszon felszámolása nélkül építet­te fel a korszerű épületet, hogy hozzájáruljon az óvo­dai gondok enyhítéséhez. A 230 000 forint értékű „aján­dék” nagyon jól jött a vá­rosnak. Az eredeti 2,8 mil­lió forintos összeg ugyanis — részben az árváltozások, részben a különböző mó­dosítások miatt 3 millió forintra emelkedett. Most viszont nem kellett a ta­nácsnak póthitel után jár­nia. BEZÁRTÁK A TSZ „FEKETE” ÜZEMÉT A Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsának munka- védelmi felügyelősége — balesetveszély miatt — fel­függesztette a XVII. kerü­leti összefogás Mezőgazda- sági Tsz alkatrészgyártó üzemének működését. Az üzemben ugyanis a legele­mibb munkavédelmi elő­írásoknak sem tettek ele­get, sőt a vizsgálatok al­kalmával az is kiderült, hogy a részleget üzemel­tetési engedély nélkül hoz­ták létre. A munkavédelmi felügyelő a Fővárosi Ta­nács illetékes osztályán sza­bálysértési eljárást kezde­ményezett a tsz elnöke el­len. A termelőszövetkezet ve­zetősége egyébként a vizs­gálat után azonnal hozzá­látott a munkavédelem megszervezéséhez és a sza­bályszerű engedély megszer­zéséhez. Ennek nyomán a közeljövőben valószínűleg ismét megkezdheti műkö­dését a szövetkezet alkat­részüzeme. AHOL MÁR MEGKEZDŐDÖTT A „NYÁRI MUNKA” A Balaton déli partjának „házigazdája” a Siótour az elmúlt évben csakném 160 millió forint forgalmat bo­nyolított le. Az intézmény megkezdte az idei szezon előkészület­it. Százával érkeznek a megrendelő és érdeklődő levelek a hazai és külföl­di szervezőktől, magáno­soktól, hogy idejében biz­tosíthassák helyüket. Kü­lönösen jó kapcsolat ala­kult ki az NDK-beli, a csehszlovák és a lengyel partnsrirodával, ahonnan már több ezer vendég nya- raltatására érkezett igény. Május elsején több kem­pingtábort megnyitnak és már most hozzálátnak ezek, valamint a nyaralótelepek és a túristaházak rendbe­hozásához, csinosításához. HÁROMSZOR SZOLT A HARANG A második magyar gőz- üzemi vasút 125 evvel ez-' előtt indult meg Sopron és az ausztriai Bécsújhely (Wiener-Neustadt) kozott. Lovas Gyula soproni köz­lekedéstörténész 8U oldalas tanulmányban írta meg a hányatott sorsú vasútvonal történetét. Több eredeti menetrendet, fotót és egyéb dokumentumot — köztük megnyitásra szóló meghí­vót — talált erre vonat­kozóan. A ma közlekedőknek kü­lönösen érdekes az a köz­lés, hogy a vonal állomá­sainak peronján kezdetben harang töltötte be a leg­főbb utastájékoztató szere­pét. Az első harangjelzés a beszállásra invitálta az utasokat. A másodikra be­zárták a peron- és a ko­csiajtókat, az utolsóra el­indították a vonatot. A nyáron magyar—oszt­rák közös ünnepségen em­lékeznek meg az évfordu­lóról. i RÁKŐCZI-EMLÉKEK EGERBEN Érdekes adatokra buk­kantak az egri történészek. Egykori krónikák elsárgult lapjai arra utalnak, hogy II. Rákóczi Ferenc gyak­ran volt szívesen látott vendége Egernek. Élvezte a híres hőforrások gyógyító vizét és az egriek barát­ságát. Telekesi István egri püspök egyike volt azon kevés egyházi főuraknak, aki behódolt a vezérlő fe­jedelemnek és pompás fo­gadtatásban részesítette II. Rákóczi Ferencet. A kap­csolatoknak érdekes tárgyi emléke is van Egerben. A fejedelem harangot ajándé­kozott a városnak. A ha­rang ma is szól, mint az egyik egri templom nagy­harangja, és rajta felírás hirdeti: „ ... Ajándékozta Rákóczi fejedelem 1704­ben...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents