Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 13. szám
I oldal T973. Jannär 18., vasárnap Előrelép és és feszültségek Mit hozott az elmúlt esztendő a megye mezőgazdaságában A megye élelmiszergazdaságának helyzete 1971- ben összességében kedvezően alakult. A mezőgazdaság termelése az eddigi legmagasabb színvonalat érte el, bár néhány ágazatban olyan feszültségek keletkeztek, amelyek megszüntetéséhez külön intézkedésekre és hosszabb időre van szükség. Mint ismeretes, nemrég a kormány hozott néhány rendelkezést a feszültségek feloldása érdekében. A mezőgazdaság bruttó termelése a megyében, 1968 évi változatlan áron számítva tavaly — az előzetes számítások szerint — mintegy 2 százalékkal haladta meg az előirányzatot, és 8,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Az országos -termelési eredmények tavaly 9 százalékkal voltak magasabbak mint az 1970-es esztendőben. fiz idén {sváb!) javai a mezőgazdasági gépek alkalrészellátása A növénytermesztés országosan 12 százalékkal, a megyében 7,9 százalékkal haladja meg az előző évit. A megye kisebb arányú eredményeit a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermelés alacsony hozamai okozták. Ezek részaránya ugyanis lényegesen meghaladja az országos átlagot. Az állattenyésztés viszont a megyében nagyobb arányban növekedett. Az országos term-lés az előző évhez viszonyítva 6 százalékkal, a megyében 10 százalékkal magasabb. A nagyobb arányú növekedést a sertéstenyésztés dinamikus fejlődése okozta, amely már a tavalyi márciusi állatszámlálások idején is jelentkezett. Ezek alapján a múlt évhez viszonyítva a sertésállomány országosan 25.8. a megyében viszont 32,5 százalékkal volt magasabb. Több gabona, kevesebb gyümölcs Az átfogó értékelés után részletesebben kívánok foglalkozni az egyes ágazatokkal. Tavaly a gabonafélék termelése — mint ismeretes — kedvezően alakult. Gabonafélékből 1971 - ben 766 ezer 200 tonnát takarítottunk be, ez 150 ezer 600 tonnával több, mint az előző évi termés- mennyiség. A kukn'-ica termésátlaga is elfogadhatóan alakult, annak ellenére, hogy a több mint hathetes aszály rontotta az előzetes várakozásokat. Tavaly tovább csökkent a cukorrépa, dohány, burgonya és zöldség termő- területe. A paradicsom 21.7. a fűszerpaprika 10 százalékkal. az étkezési paori- ka ugyanilyen mértékben. Emellett a termésátlagok sem voltak kedvezőek. Emiatt mind a belső ellátásban, mind az iparban gondok jelentkeztek. A tömeg- és szálastakarmányok termését erősen csökkentette a nyári aszály, és csali a mellék- termékek nagyarányú igénybevétele biztosítja az ellátást. Nehezítette a helyzetet, hogy a termőterület is csökkent. A gyümölcstermés gyenge-közepesen alakult. Becslésünk szerint mintegy 100 ezer tonna volt az összho- zam, amely csaknem 35 ezer tonnával kevesebb az előző évinél. Hasonlóképpen kevesebb volt a szőlőtermés is. A nyári aszály miatt mintegy 10 ezer tonna kiesés volt. Nőtt a gyenge termőkéoes- ségű, hagyományos ültetvények kivágása, de jelentős a parlagon hagyott szőlőterületek aránya is. Becslésünk szerint a me- gve jelenlegi 60 ezer hektár szőlőterületéből 9 ezer hektár műveletlen. Az elmúlt évben összesen 57 hektár új ültetvény létesült, ez is zömében nem üzemi, hanem szakszövetkezeti tagsági telepítés. Állattenyésztési gondok Az állatállomány alakulása az 'elmúlt évben igen változó volt. A szarvas- marha- és tehénállomány az 1970 évi átmeneti emel-* kedés után tavaly tovább csökkent. A megye szarvas- marha állománya 1970-hez viszonyítva 3, tehénállománya pedig 1 százalékkal kisebb. A megyében 100 hektárra jutó állatlétszám 20.3, ugyanez országosan 28. A tehénállomány csökkenésének tendenciája a korábbi évekével azonos, az egyes termelőszektorokat tekintve azonban változások jelentkeznek. A kisüzemekben a tehénállomány csökkenésének üteme mérséklődött, a nagyüzemek állományfejlesztése pedig lassult. A kialakult helyzethez hozzájárult a rendszertelen és helyenként szakszerűtlen gümő- kór-mentesítés, ami sok esetben indokolatlan selejtezési szándékot is takart. A sertéstenyésztésben nagyarányú fejlődés jelentkezett. 1970-hez viszonyítva a megyében 29,6 százalékkal, ezen belül a háztáji és egyéb gazdaságokban 33,9 százalékkal nőtt az árusertés-kíné lat. A nagyarányú felfutás miatt az év második felében egyes helyeken átvételi és feldolgozási gondok jelentkeztek. A gazdaságpolitikai intézkedések megfelelően éreztetik hatásukat a mezőgazdasági árutermelésben is. Az .eredmények megfelelően alakultak, a vállalatok többsége • úgy fejlesztette kapcsolatait, hogy azok elősegítették a népgazdasági igények kielégítését. és egvben a mezőgazdaság színvonalának növelését. Jelentős beruházások A megve természeti és közgazdasági adottságaihoz igazodó, a IV. ötéves terv időszakára vonatkozó célkitűzések már most kirajzolódtak. A beruházások megvalósítása során jelentkezett bizonvos feszültség, de a gondok enyhültek. Az énft- kezésefcnél szerepet Játszott az új beruházások int dítását korlátozó központi rendelkezés. Az üzemek anyagi-műszaki erejüket elsősorban a folyamatban levő építkezésed befejezésére fordították. Tavaly négy szakosított sostA-n'- laló-telepet helyeztek üzembe, 17 ezer 700 híző- férőhellyel. valamint két szako^íto+t telepet, 750 férőhellyel. Épí; tenek jelenleg tíz sertéshizlalót, és tizenegy tene- nészeti telepet. Egyes, nagyobb összeget kívánó beruházások tervezett és tényleges költsége között jelentős az eltérés. Nemegyszer 20—40 százalékos költségnövekedés is tapasztalható. A költségnövekedés fedezetének hiánya akadályozza a kivitelezést. Az elmúlt évben vizsgált 13 beruházás esetében — ebből 7 szakosított telep volt — 50 millió többlet- költség jelentkezett, melynek elmúlt évre eső része 21 millió forint, a többi az idei esztendőt terheli. A többletköltségek 43 százaléka anyagár-emelkedésből adódik. Az építkezésh°n sokat segítenek a termelő- szövetkezetek házi brigádjai, amelyek a kivitelezés 80—90 százalékát végzik eL VárakoTáson felül A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása tavaly az előzetes számítások szerint a várakozást meghaladó mértékben javult. A halmozott termelési érték a megnövekedett hozamok és árbevétel hatására — a tavalyi esztendőhöz viszonyítva 19 százalékkal emelkedett. Ezen belül a mezőgazdasági alaptevékenység — növénytermesztés, állattenyésztés — 22 százalékkal nőtt. Az alaptevékenységen kívüli termelés a korábbi évek dinamikus fejődéséhez viszonyítva lényegesen lélassult, és 5—10 százalékkal haladta meg az előző évit. A szövetkezeti bruttó jövedelem 13 százalékkal nőtt. Az 1970 évi mérlegek szerinti veszteséges szövetkezetekben szanálási eljárást folytattak le. A 23 termelő- és öt szakszövetkezetben ösz- szesen 96 millió forint veszteség jelentkezett. Az elmúlt évben megvizsgálták a szanálási eljárás alá vont szövetkezetek helyzetét, és megállapították, hogy a veszteség rendezésére tett intézkedések általában eredményesek voltak. Ennek ellenére az 1971 évi veszteségek miatt szanált termelőszövetkezetekben az elmúlt év végére 30 millió forint jövedelemfelhasználás utáni veszteség várható, melyből 23 millió forint a fejlesztési alaphiány. A becslések szerint 20— 22 gazdaságban, 60—65 millió forint veszteség várható a megyében. A veszteség mintegy 80 százaléka alaohiány. Elkészült az élelmiszer- gazdaság idei részletes terve is. Fő célkitűzéseink, hogy elősegítsük a népgazdasági feszültségek feloldását. és hozzájáruljunk a különböző ellentmondások fokozatos felszámolásához. Törekszünk a kiegyensúlyozott belföldi ellátás segítésére, a jó eredményt elért ágazatokban igyekszünk tartani a viszonylag magas termelési színvonalat, illetve megalapozzuk a további fejlődést. Az idén a tavalyihoz képest mintegy 2 százalékkal emelkedik az élelmiszergazdaság bruttó termelési érteke. GÖDÖR .TÖ7«!EE a megvet tanács mezőgazdasági és élelmezés'"'"ví ^"ztályának vezetője Január—február: pajtákban, műhelyekben a traktor, a kombájn. A gépjavítás ideje ez. Annak, hogy tavaszra-nyárra, ne legyen gond kimenni velük a mezőre, most egyik legfőbb előfeltétele a zavartalan alkatrész-utánpótlás. Ez a sokat szerepelt témakör az elmúlt évtől derűsebb színeket kapott Az előzményekről tudni kell, hogy 1971 januárjától a Mezőgép Tröszt kebelébe tartozik a MEGÉV (pontos nevén: Mezőgazdasági Gép- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat), vagyis gyártó cégek adják meg a kereskedelem hátterét, biztonságát. Pesti László, a tröszt vezérigazgatója a múlt évben úgy nyilatkozott: Az 1971-es év a folyamatos alkatrészgyártás feltételeinek megteremtését szolgálja. Ennek a hosszabb távú folyamatnak az eredményeit azonban csak 1972- től lehet észlelni”. Nos, az ígéret, mondhatni, lényegében már 1971- ben teljesült, hiszen csakugyan összehasonlíthatatlanul megjavult az utánpótlás. Ha teljesen zökkenő- mentesnek nem is volt nevezhető, de azt már aligha mondhatták el a gazdaságok, hogy tartósan áll valamely fontosabb gép. — De most. télen is jó a helyzetkép? — tettük fői a kérdést Kovács Andornak, a MEGÉV igazgatójának. •— Alkatrész yan. .elegendő — szögezi le határozottan az igazgató — most a szállítást kell fokoznunk, minden erőt ide összpontosítunk .., Ha jól odafigyelünk, ebből a mondatból kitetszik: van alkatrész. Am az őszön elmaradtak a tíz esztendeje szokásos, jól bevált, sőt természetszerű — szakszóval — előszállítások. Vagyis már november—decemberben el kellett volna indítani az első küldeményeket. Miért maradt ez el? íme, egy levélrészlet, címzett a MEGÉV: „A vállalat pillanatnyi anyagi gondjaira való tekintettel kénytelenek vagyunk bejelenteni, hogy további intézkedésig nem áll módunkban árut fogadni, mivel kiegyenlítésére nincs lehetőségünk”. Mindegy, hogy melyik megyéből jött ez a levél, sajnos korántsem volt egyedülálló. Egy láncszem kiesett, a folyamat megszakadt, sakk-matt helyzet ez, akárhogy is nézzük. Egyetérteni a magyarázattal nem tudunk, de való igaz, hogy a MEGÉV sem hitelezhetett az AGRO- KER-vállalatoknak. De most már szállít, a MEGÉV, mégpedig — miként Kovács Andor újfent hangsúlyozza — teljes lendülettel. De tekintsünk előre az esztendőre, mégpedig annak az alapjában megnyugtató kijelerrtésnek a birtokában, hogy alkatrész több van, mint bármikor eddig, a kép tehát az idén tovább javul. — S ezt miként sikerült elérni? — Szerencsés lépés volt a gyártókra alapozni az alkatrész-kereskedelmet — mondja Kovács Andor. — Ez számunkra biztonságot nyújt, hiszen az országban húsz olyan mezőgépgyártó és szolgáltató vállalat működik. amelyekkel egvazon tröszthöz tartozunk. Érdekeik tehát- egybeesnek a kereskedelem érdekeivel, nines szó ■ valami mesterségesen -létrehozott kapcsolatról, Ezt a nagyobb biztonságot azonban egyszersmind fokozottabb kockázatvállalással egészítettük ki. Mit értek ezen? Azt, hogy 1971 áprilisában — először a MEGÉV történetében — egyszerre adtuk fel az 1972-re szóló telies alkatrészszállítási rendelést. Korábban az volt a gyakorlat, hogy májusban postázták az igényeknek hozzávetőleg a felét, majd 35— 40 százalékát október táján, s a fennmaradó mennyiséget csak december—januárban, vagyis amikor már majdnem esedékes volt maga a szállítás is. Hogy miért volt ez a gyakorlat? Nem nehéz kitalálni: a kockázattól féltek akkortájt a vállalat vezetői, tehát attól, hogy nem kél el az áru teljes egészében. Igaz tehát, hogy most megnőtt ez a kockázat, ám hogy egyáltalán vállalni tudták, annak előteltétele volt: megjavították a beszerzés megtervezését, mégpedig közösen az AGROKER-vál- lalatokkal. Nyilvánvaló továbbá, hogy ez a módszer osztatlan elismerést aratott a gyártóknál, éspedig mind külföldön, mind idehaza. Ennek az eredménye, hogy ezekben a hetekben gördülékenyen érkeznek mind szószerinti értelemben, mind jelképesen a különféle szállítmányok a hazai partnerektől. A mezőgazdasági gépek alkatrészeinek a fele külföldről érkezik, a felét itthon gyártják. Hozzávetőleg 45—50 ezer úgynevezett cikkelemről van szó, s ez a kör állandóan bővül, párhuzamosan a rendkívüli gyors ütemű technikai fejlődéssel. Igaz, bizonyos típusok elavulttá, fölöslegessé válnak, de gyorsabb a választék növekedésének üteme. A MEGÉV forgalma a következő képet nyújtja: 1970-ben még 1900 millió — tavaly már 2300 millió volt az értéke, amiből Í139, illetve tavaly 1684 millió forint az alkatrészeké. A többi: műszaki áru — gumiköpeny, ékszíj.—valamint golyóscsapágy, , —Mégis, miből várható esetleg hiány? — Tavaly még a lánctalpas traktorok úgynevezett járszerkezeti alkatrészei — görgők, futókerék — sokszor hiányoztak, most özekből is van elegendő. Megnevezni nem tudok olyan alkatrészt, amelyből hiányra kell felkészülniük a gazdaságoknak, ám azt sem jelenthetem ki előre, hogy ilyesmi a jövőben nem fordulhat elő. Úgy vélem, hogy a tavalyi év — amelyet operatív intézkedések jellemeztek — eredményei stabilizálhatok 1972-ben. K. N. Akivel már semmi nem történik A ki esztendők óta na- ponta jár vonattal Kecskemétre, biztosan felfigyelt egyszer-másszor egy társtalan öregemberre. Ott szokott ülni a nagy várócsarnok valamelyik padján. Többnyire annak is a legvégén. Kerekded fejű, majdnem kopaszra nyírt ezüstös hajú, fehér bőrű bácsika. Ezt a fehérséget hűvösebb évszakokban szinte világítóvá fokozza a kopottas, ám tiszta fekete nagykabát, s a régimódi- san gömbölyded fekete kalap. Kék szemén, halvány rózsaszínű keskeny száinszé- lén — tavasztól, ősztől függetlenül — matuzsálemi nyájasság. Mintha enge- delmet kérne mindig, hogy helyet foglal el. Va<*y a narr\rr*+V5''11ó1^ lpnW.i ez a bö^s mo^lv? Esetleg — s talán ebben van a legtöbb igazság — a békességes lelkiállapotot v"Hti ki ez a különös d«- rű. Hogy itt nincs egyedül. Lárma, tolongás, dübörgés, rengés, motorzúgás, az emberi sokadalom piroseleven moraja, veszi körül. Élet, mozgás. S ő, mint ennek a kis mindenségnek boldog részecskéje — újságot olvas. Mohón fordul tekintetesorról sorra, valósággal rádől a teljes nagyságukban széthajtott oldalakra. Néha- néha moccangat az aika. Évek során észre kellett vennem, hogy a külpolitikai oldalt „kebelezi be” elsőként. Mire az utolsó sorral is végez a Népszabadságban, majd a Petőfi Népében, szép adagot letudott a délei őttből. Ezután elégedetten hai- togatia, gyűri zsebbe a két nártlapot, s mivel közben hatolni is szükséges. f°lhunyorog a várótermi órára. Ha annyi már az idő, °gv kiadós körülnézés következik még. Pillantásában a szelíd öröm. hovv ennyi emberrel együtt lehetett. Majd felkászálódik, elhagyja a várótermet, s vén- ségét meghazudtoló virgonc léptekkel átvág a vasút- kerten. Pár éve még — ilyenkor munkába ment. Akkor kapus volt valamelyik vállalatnál. Azt megelőzően éjjeliőrködött is. Nemcsak a kis pótlásért a nyugdíjhoz, hanem, hogy dolgozhasson. Emberek között legyen! P sztendőkkel ezelőtt ~ neki is volt lakásügye. A megyei lap is írt kálváriájáról, amikor a bosszúszo’nías háziasszony — s brutális fia — őt és élettársát kiűzte az albérletből. ráverte az ablakot, megfenyegette. Nem mertek hazamenni, ö. Fehér Józri bécsi sokszor töltötte az é'szakát a vasfűi váró- teromb°n. JH nem kellett féinie és késő őszön ic enyhébb vou. mint a sötét szabad ég alatt. Ma már van rendes lakása . .. De úev látszik, a váróterem egykor oltalmazó
