Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
1972. Január 14., péntek S. oldal Csongrád és Bács megye területén rohamosan növekszik a személygépkocsik száma. A két megyei, illetve a Szegedi Városi Tanács együttesen mintegy 23 millió forinttal járul hozzá az autójavító üzemek fejlesztéséhez. Ebben a legnagyobb ösz- szeggel, 10 millió forinttal, a szegedi tanács szerepel, s ezzel körülbelül a felét fedezi a szegedi szervizüzem rekonstrukciós költségeinek. A nagyszabású munkához már hozzáfogtak, s az eiSj uj típusa gépi Lerendezéseket már fel is szerelték. Megkezdte működését az olasz licenc alapján készült kocsimosógép, amely öt perc alatt tesz tisztába egy-egy autót. Ezenkívül „diagnosztikai” üzemrészt, valamint fényezőüzemet rendeznek be. Hasonlóképpen tanácsi segítséggel korszerűsítik a hódmezővásárhelyi, valamint a kiskunfélegyházi szervizüzemet. Jó a kapcsolat a partnerekkel Idei tervük harminckétezer tonna baromfi feldolgozása A megye egyik legnagyobb termelési értéket produkáló üzemét, a másfél milliárd forint értékű árut előállító Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatot kerestem fel. hogy tájékozódást nyerjünk idei terveikről. Csizmadia István igazgató válaszában először az elmúlt évi eredményeket ismertette. Mint mondotta, az 1971-es esztendő amolyan próbaév volt a baromfiipar átszervezése után. Az új szervezetben a Kecskeméti BaRendelet a nem lakás céljára szolgáié helyiségek bérleliriH Az MTI hírmagyarázója írja: A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló egy évvel ezelőtti kormányrendelet hatálya kiterjed a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének, tehát a termelőmunka folytatásában szükséges hivatali, kulturális, egészségügyi, társadalmi stb. célra használt helyiségek bérletének főbb elveire és általános szabályaira is. Lényeges eltérés van azonban a lakás- és a nem lakáshelyiség használatában, s e sajátosságoknak megfelelő eltéréseket külön is szabályozni kellett. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére ezért hozott a Minisztertanács rendeletet a nem lakás céljára szolgáló Helyiségek bérletéről. Az új rendelet figyelembe veszi, hogy a helyiségek általában többféle szakmai tevékenység folytatására alkalmasak, a helyiségek jelentős része a közületi szervek elhelyezéséről szóló jogszabályok hatálya alá tartozik, tehát a bérbeadóknak nincs szerepük abbán, hogy milyen szakmái munkát, feladatkört ellátó bérlőnek utalják ki a bérleményt. A helyiség bérlője tehát nem követelheti a bérbeadótól azokat a felszereléseket és átalakításokat, amelyek a tevékenysége gyakorlásához szükségesek. Lehetővé teszi viszont a rendelet, hogy a bérbeadót terhelő munkákat elvégezze a bérlő a bérbeadó helyett és költségére. Természetesen mód nyílik arra is, hogy a bérlő — főként a helyiség korszerűsítésének költségéből — az összeg 75 százalékát beszámítsa a bérbe. Nem követelhet viszont költségmegtérítést a bérbeadótól a bérlő, ha saját szakmai tevékenységének jellege miatt végez különleges építési munkát — díszes falés padlóburkolatot, kirakati portálcserét stb. — amelyet a bérek költségtartama miatt nem lehet a bérbeadó kötelezettségévé tenni. Ilyen esetekben a bérbeadó kikötheti, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles az átadáskori állapotot saját költségén visszaállítani, de hozzájárulhat ahhoz is, hogy e munkálatok költségeinek egy íészét beszámítsa a bérlő a bérbe. (A lakásbérletnél ilyen lehetőséget nem engsi m:g t korábbi rendelt- ) A nem lakár céljára szolgáló helyiségek felmondását — hasonlóképpen a lakásbérlethez — megfelelő cserehelyiség biztosításához köti az új rendelet. Kivételt tesz a garázsoknál, amelyek bérleményét cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondhatja a tulajdonos abban az esetben, ha maga, vagy közeli hozzátartozója számára szükséges ez a helyiség. A rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. (MTI) Nagy beruházások 1972-ben Európa legnagyobb és legmélyebb bauxitbányája Az országos új létesítmények egyik legjelentősebbike a Halimba 3. elnevezésű bauxitbánya — kialakítására már eddig 700 millió forintot költöttek. E hatalmas összeg felhasználásával eddig a tervezett A magyar—szovjet timföld- és alumíniumipari egyezmény végrehajtása szempontjából rendkívül nagy jelentőségű bányában korszerű módszerek alkalmazásával olyan koncentrált munkahelyeket alakíllalimbán, 250 méter melyen a föld alatt üzemelő szivattyúk föld alatti munkák 98 százalékát elvégezték, s így most már lényegében csak az aknatorony és a külszíni csilleforgalmi pálya megépítése vár csak befejezésre. Az új bánya, amely Európa legnagyobb és legmélyebb bauxittermelő üzeme lesz, természetesen már működik is. A munkálatok előrehaladtával párhuzamosan az idén már 400 000 tonna bauxitot ad a feldolgozó iparnak. Termelése a beruházás teljes befejezése után tovább növekszik, s a negyedik ötéves terv második felében „Halimba 3.” alkalmas lesz évi 600 000 tonna fcauxit kitermelésére. tottak és alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik a termelés gazdaságosságának nagyon számottevő javítását. A munkafolyamatokat maximálisan gépesítik. romfifeldolgozó Vállalat irányítása alá került a kiskunhalasi és a székesfehérvári gyár, s jó néhány telephely. Tavaly áprilisban fejeződött be a kecskeméti toliüzem építése, s ezzel ide összpontosult az országban a tollfeldolgozás. A vezetés legfontosabb feladata ily módon a vállalati szervezet kialakítása volt. A belső problémák megoldása mellett természetesen nagy gondot kellett fordítani a mezőgazdasági üzemekkel való kapcsolatok ápolására, további erősítésére. S hogy ez nem volt eredménytelen, azt igazolja: vegyesbaromfi-fel vásárlási. illetve feldolgozási tervét a vállalat 5,9 százalékkal túlteljesítette. Elsősorban a liba- és a pulykafeldolgozás volumene emelkedett. s libamájból is 15 tonnával állítottak elő többet, mint egy évvel korábban. A vállalat öt — Bács, Pest. Tolna, Veszprém és Fejér — megye 110 mező- gazdasági üzemével tart termelési kapcsolatot. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a májliba 70 százaléka Bács-Kiskun megyéből kerül a gyárakba. Házinyu- lat is dolgoznak fel, amelyet Tolna. Bács és Fejér megyéből vásárolnak fel, s most a kecskeméti Törekvés Tsz-el folynak tárgyalások nagyobb nyúlte- nyésztő telep létesítéséről. Az elmúlt évi eredmények közé tartozik, hogy a belső üzemi szervezettség megszilárdult — a párt- szervezet. a szakszervezet, a gazdasági vezetés, a műszakiak és a szocialista brigádok jó együttműködése — lehetővé tette a feldolgozó gépsorokon a maximális teljesítmények stabilizálását. Csirkéből 4 ezer, pulykából 2 ezer, pecsenye- kacsából 2500 darabot dolgoztak fel általában óránként. Bevált — az országban először itt alkalmazott — folyadékos fagyasztó eljárás és ezzel az új műszaki megoldással megvalósult a zárt ciklusú baromfifeldolgozás, ami a vágástól a csomagolt tárolásig folyamatossá tette a termelést. Egyedül a tojásfeldolgozásban volt 16 százalékos lemaradás. Ez egyébként várható volt, ugyanis a fel- vásárlási árak kötöttségei sok termelőt a közvetlen értékesítésre ösztönöztek. Az idén a múlt évihez hasonló termelési program megvalósítását irányozták elő. Ez annyit jelent, hogy a termelő berendezések jó kihasználásával 1,5 milliárd forint értékű árut szándékoznak termelni, amelynek 70 százalékát exportálják. A kecskeméti gyár 23 ezer, a kiskunhalasi 9 ezer tonna vegyesbaromfit, s ezen felül — a székesfehérvári üzemmel együtt — mintegy 200 millió tojást dolgoz fel. A mezőgazdasági partnerekkel ió ütemben folynak az idei szerződéskötések. Feladat a nagy testű baromfi — elsősorban a májliba — tenyésztés növelése. A mezőgazdasági üzemek részére — azon kívül, hogy a szerződések nagy termelési biztonságot nyújtanak — az állategészségügy területén is sok segítséget ad a vállalat. A Phylaxia Szérumtermelő Vállalattal együttműködve például, oltóanyaggal látják el a velük szerződő gazdaságokat. Csizmadia István igazgató azzal fejezte be tájékoztatóját, hogy a mezőgazda- sági partnerekkel való jó kapcsolatok, a vállalat gyárainak. üzemrészeinek politikai, gazdasági és szakmai vezetése, valamint a szocialista brigádok munkaversenye jó alapot nyújt az idei másfél milliárdos termelési program teljesítéséhez. Vonatkozik ez az új toliüzemre is. ahol az elmúlt évben megfelelő vezető- és munkáskollektíva kovácsolódott össze, s a már említett vállalati termelési előirányzaton belül 151 millió forint értékű tollat szállít — túlnyomórészt a külföldi megrendelők részére. N. O. Lapunk január 15-én, szombaton Mi történt címmel új rovattal jelentkezik. A rovatban a felszabadulás utáni 25—20—15 és 10 évvel ezelőtt lezajlott — és oly kevéssé közreadott —, a megjelenés napján történt eseményekre vagy más, a közvéleményt érdeklő adatokra emlékezünk. A rovat, természetesen, a teljesség legkisebb igénye nélkül, csupán ízelítőt adhat egy-egy időszak történéseiből. Mégis úgy hisszük, hogy fiatalabbak, középkorúak és idősebbek egyaránt megtalálják a maguk emlékeznivalóját. A jelzett ,,kilométerkövek” nem zárják ki, hogy esetenként ne emlékezzünk régebbi eseményekre, elsősorban azokra, amelyek szoros kapcsolatban voltak a megye munkásmozgalmával, a dolgozók elnyomás elleni harcával. Bízzunk benne, hogy az olvasók megnövekedett több tízezres tábora szívesen fogadja próbálkozásunkat és talán még segítségünkre is siet egy-egy érdekes esemény előrejelzésével. A rovat igyekszik a naponkénti rendszeres megjelenésre, ám forrás, vagy említésre méltó esemény híján előfordulhat, hogy egy-egy évforduló, vagy esetleg a Mi történt teljes egészében nem jelenik meg. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács tegnapi ülésén az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a karbantartási és felújítási költségek viseléséről, valamint a helyiségek cseréjéről, átruházásáról, illetve felmondásáról. A pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter közös előterjesztésben javasolta az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és helyreállítás egyes kérdéseiről szóló korábbi kormányhatározat módosítását, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek kárrendezése a jövőben biztosítási szerződés alapján történjék. A rendkívüli károk miatt előforduló nagymértékű eredményromlás esetén a jövedelem előző két évi átlagának 80 százalékáig terjedő hitelezést, illetve az állami támogatást továbbra is biztosítiák. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavítására 1970-ben hozott kormány- határozat végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy a tárcák és főhatóságok átfogó tervei alapján Befeleződött a „Takarót a vietnami gyerekeknek” akció A vietnami gyermekek részére készített takarók utolsó 7 ezer darabos szállítmányát a Magyar Nők Országos Tanácsa útnak indította rendeltetési helyére. A „Takarót a vietnami gyermekeknek” akció ezzel sikeresen befejeződött. A Magyar. Nők Országos Tar nácsa ezúton is köszönetét mond azoknak a személyeknek, kollektíváknak, szocialista brigádoknak, üzemek, szövetkezetek, intézmények dolgozóinak, úttörőcsapatok és KISZ-szervezetek tagjainak, akik és amelyek bekapcsolódtak az akcióba. Lelkes munkájuk eredményeként több mint 20 ezer takaró gyűlt ösz- sze a vietnami gyermekek részére. A Magyar Nők Országos Tanáesa kéri, hogy a vietnami nép megsegítésére szánt további adományokat a Magyar Szolidaritási B^zot'ság címére juttassák el. (MTIi a vállalatoknál intézkedések történtek a határozat végrehajtására. Csökkent a nők, különösen a családos anyák harmadik műszakban történő foglalkoztatása, túlóráztatása és enyhítettek az indokolatlan béraránytalanságokon is. A nők a korábbinál nagyobb arányban kapcsolódtak a továbbképzésbe; növelték a gyermekintézmények üzemeltetéséhez nyújtott vállalati támogatások összegét. A kormány a jelentést tudomásul vette, s felhívta a tárcák, az országos hatáskörű szervek, a tanácsok vezetőit, gondoskodjanak arról, hogy a nők helyzetét javító intézkedések a vállalatok, szövetkezetek, intézmények éves és középtávú terveinek szerves részévé váljanak. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a nemzetközi vízeetvi egyezmények alapján 1971-ben tett intézkedésekről és a nemzetközi vízügyi együttműködés főbb kérdéseiről. Felhatalmazta az Országos Vízügyi Hivatal elnökét a nemzetközi vízügyi egyezményekkel kapcsolatos további feladatok végrehajtására. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőik fi"veimét az Országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizseáliák meg azok megvalósít ásónak lehetőségeit, s erről tájékoztassák az or- s-z-mn'iés elekét és az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb J ügyeket tárgyalt. (MTI) Csongrád és Bács összefogása « üzemek fejlesztésére
