Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-09 / 291. szám
«. oldal 1971. december 9. csfltSrtőS A dolgozók pénztárcája is megérzi Fegyelmezetlen vállalatok Milliós adóhátralékok — Nem ismerik az adófajtákat ? NEMCSAK _ egyes állampolgárokkal fordul elő, hogy elmulasztják adójukat befizetni, időnként az állami vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is megfeledkeznek kötelezettségükről. Már pedig aki adójával elmarad, az rosszul jár. Erről a témáról beszélgettünk a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának szegedi területi igazgatójával Jenei Tiborral. Elöljáróban nem érdektelen áttekinteni, milyen címen fizetnek adót a gazdálkodó szervek. Legnagyobb tétel a nyereségadó, mely az elért eredményt 50—60 százalékos arányban terheli. Olyan vállalat például, amely évente 500 millió forint értékű árut termel és a gazdálkodásból származó jövedelme legalább 8—10 százalék között mozog, az mintegy 20—25 millió forint nyereségadót fizet be az államkasszába. Ugyancsak jelentős tétel az eszközlekötési járulék, amely az összes álló és forgótőke értékének 5 százaléka. Illetményadót az évi bérköltség után fizetnek 8 százalékos arányban, majd sorrendben a központosított amortizáció következik, melyet az állóeszközök értékcsökkenése után kell leróni, de ennek az összegnek 60 százaléka a vállalatnál marad és csak 40 százaléka kerül az államháztartás bevételi számlájára. Megemlíthetjük még a forgalmi adót, valamint a nemrég bevezetett városi és községi hozzájárulást, amely az évi bruttó nyereségnek a 6 százalékát teszi ki. Egyéb befizetési kötelezettségek is vannak még, például a bérfejlesztési befizetés és más kisebb tételek. A GAZDÁLKODÓ szervek általában rendesen eleget tesznek adófizetési kötelezettségeiknek, s Bács-Kiskun megyében sem roszszabb a helyset, mint másutt az országban. Vannak azonban itt is fegyelmezetlen vállalatok, amelyek elmaradnak az adóbefizetéssel. Jenei Tibor példaként említi a Bács-Kiskun megyei AGROKER-t, amely „kétszeresen is nyöghet”, hiszen csupán a késedelmi pótdíj összege megközelíti az egymillió forintot. Ebbe a „csapatba” tartozik az ELEKTROMETÁL Vállalat közel 300 ezer forintos pótlékkal terhelve, a kecskekeméti Kossuth Termelőszövetkezet 454 ezer forintos pótdíjjal, s a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz is jelentős összeget kénytelen majd fizetni késedelme miatt Ugyanakkor a legpontosabb adófizetőkként jelöli meg a területi igazgató a Rács-Kiskun megyei Beruházási Vállalatot, a i pán hanyagságból felmerü- Volán 9-es számú Válla- I lő — pénzkiadással csöklatot, a lajosmizsei Nép- ken a nyereség, kevesebb front Termelőszövetkezetet és még sok más gazdálkodó szervet. VAJON MIVEL magyarázhatják a késlekedő vállalatok elmaradásaikat? A legtöbb pénzügyi nehézségekre hivatkozik, pedig ez a kifogás legfeljebb a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél fedi helyenként a valóságot. Az idén ugyanis töbí) nehézségük adódott: a tavalyi árvíz még érezteti hatását, s az idei belvízkárok miatt is volt értékesítési késedelem. Más esetekben általában az indok szertefoszlik és kiderül, hogy mindössze nemtörődömségről van szó. Az állami költségvetés végrehajtásának alapja a tervszerű, a zavartalan pénzforgalom, amely pontos adófizetés nélkül elképzelhetetlen. Emellett az elmulasztott befizetések zavarják a helyi tanácsok költségvetési gazdálkodását is. Az adóknak és más befizetéseknek egy része ugyanis a helyi tanácsokhoz kerül, s meglehet, hogy éppen a helyi gazdálkodó szerv késedelmessége miatt szenved csorbát a vállalatnál, szövetkezetnél dolgozók ellátása, mivel ebből a pénzből építenek különféle szociális, kulturális, egészségügyi létesítményeket, gyermekintézményeket stb. TERMÉSZETESEN van az elmaradásnak egy „csiklandósabb” következménye, a késedelem miatt kivetett adópótlékot ugyanis a vállalati nyereségből kell kifizetni. Ha pedig ezzel a — nem törvényszerűen, csujut a fejlesztési és részesedési alapba, következésképpen a vállalat minden egyes dolgozóját kár éri. A beszélgetés végén megkérdeztem Jenei Tibortól, hogy a szegedi területi igazgatóság körzetében működő gazdálkodó szervek — közöttük a Bács-Kiskun megyei vállalatok és szövetkezetek — mennyi adópótlékot fizetnek ebben az évben. Az október 31-i állapot szerint már 20 millió forintot — hangzott a válasz. Elég nagy summa. Kár, hogy ilyen könnyen „kidobják a pénzt az ablakon” egyes vállalatok. Gazdagh István A vállalati tervezés tapasztalatai i. A VÁLLALATOK jövőbeni célját, szándékait legjobban terveik fejezik ki. A vállalatok és szövetkezetek lényegében ez év eleje óta, a népgazdaság negyedik ötéves terve ismeretében intenzív tervező munkát végeztek saját középtávú céljaik, feladataik meghatározása érdekében. A vállalatoknak és szövetkezeteknek ezúttal első ízben kellett úgy tervezniük, hogy az nem csupán az erőforrások (a munkaerő, a kapacitások stb.) elosztására, hanem egy merőben új feladat, nevezetesen: a fejlesztési célok kitűzésére is irányult. Ez minőségileg új követelményeket támasztott a vállalatok és szövetkezetek vezetőivel szemben, mind a tervezés módszereit, mind a kockázatvállalás tényét illetően. A vállalatok segít-Az import ruházati termékeken is kötelező a használati utasítás A bel- és külkereskedelmi miniszter tavalyi együttes rendelete intézkedik az importcikkek forgalmazásáról, egyebek között« arról, hogy az import ruházati termékeket használati — kezelési utasítással kell ellátni. A rendelet egységes értelmezése és pontos végrehajtása érdekében a két minisztérium most együttes állásfoglalásban hívta fel a kereskedelmi vállalatok figyelmét a teendőkre. A két miniszter rendelete egyértelműen intézkedik arról, hogy a vásárlóknak tájékoztatást kell adni az import ruházati cikkek rendeltetéséről, minőségéről, a felhasználás szempontjából lényeges tulajdonságairól, használatának, kezelésének módjáról. Helytelen tehát az a felfogás, miszerint csak a termék használatára és kezelésére kell korlátozni a vevők felvilágosítását. Az információknak valamenynyi előbb említett követelséget is kaptak tervező munkájukhoz. Ilyen támogatást adott az Országos Tervhivatal tervezési útmutatója, a minisztériumokkal folytatott tanácskozások stb. A vállalati tervek valamiféle matematikai összegezéséből persze nem kerekedhet ki a népgazdasági terv. Az a fontos: hogy a vállalati tervekben megfelelően tükröződjenek a népgazdasági tervben foglalt fő célok, fejlesztési irányzatok; hogy a vállalatok által a tervekben rögzített fejlesztési politika és erőforrásigény egybevágjon a népgazdasági tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célokkal. Az összhang fontos, mert érzékenyen befolyásolja a népgazdasági terv megvalósítását. Az összhang esetleges hiánya viszont arra utal, hogy olyan érdekütközések lehetnek a népgazdaság és a vállalatok között, amelyek akadályokat gördíthetnek a népgazdasági terv megvalósítása elé. A vállalati középtávú tervezés tapasztalatainak értékelése nem egyszerű. Figyelembe kell venni, hogy ez az első kísérlet, tehát maga a tervező munka kiforratlansága is kisebb-nanagyobb hibákat okozhat; továbbá, hogy bizonyára hatott még a régi gondolkodásmód és a rutintervezés megszokottsága. E tényezőket is figyelembe véve, joggal állapította meg Fock Jenő, a kormány elnöke az október 22-i gazdasági aktívaértekezleten tartott beszámolóa vállalaményét ki kell elégíteni, ... szakszerű és egyben köz- ' .. érthető felvilágosítást kell ífírxjifiSf mUIi^iía jj°" nyújtania. A használati kezelési utasítással árusítandó import ruházati termékek köre megegyezik az azonos feltételekkel értékesített belföldi termékekkel. Alma Brazíliába A kunszentmiklósi Egyetértés Mg. Tsz tipizálás miatt eladja: DT—75 traktorát tolólappal, ekével együtt, valamint eladja jó karban levő K—25 Zetor traktorát. Érdeklődni lehet: Kunszentmiklós, Dabasi út 12. Telefon: 60. 2054 Épül az új út, amely közelebb viszi a központhoz a Városföldi Állami Gazdaság bugacpusztai üzemegységét. Több mint 7 kilométer földutat számolnak fel. Addig dolgoznak az építők, amíg az időjárás lehetővé teszi. A 12 millió forintos beruházást 1972 júniusáig szeretnék befejezni. Losonczi József, a bugacpusztai kerület vezetője örül talán legjobban az útépítésnek, hiszen könynyebbé válik a szállítás. Az üzemegységből évente sok száz vagon terméket kell továbbítani. Elsősorban a gyümölcs az, ami érzékeny a szállításra. A telepítés óta A kerületvezető nagy szeretettel beszél az almáskertről. Szívéhez nőtt, hiszen 1961—1962-ben az ő irányításával kerültek földbe a gyümölcsfák. Egyik évről a másikra megváltozott a táj képe. Azelőtt a 3—4 aranykoronás földeken két és fél, három mázsa rozs termett holdanként Most jó esztendőben 100—130 mázsa alma. Az idén ugyan kevesebb volt a termés, mintegy 80 mázsa. — Nem puszta ez már, hanem valóságos oázis. Egy-egy hold tiszta jövedelme eléri a 10—15 ezer forintot, A Bugaci Állami Gazdaság 1949-ben alakult és 1959-ben csatlakozott Városföldhöz. Mindig ráfizetésesen gazdálkodott. Az élet itt a telepítés óta változott meg. A volt sivár puszta ma már 6 és fél millió forint tiszta nyereséggel részesedik a gazdaság eredményeiben, az idei termelési érték eléri a 40 millió forintot. A legnagyobb tétel az almás, amely 524 holdon ontja kincseit, ezenkívül van őszibarack és kajszi. A termés mintegy 80 százaléka megy exportra. Az idén Brazíliába is szállítottak a bugaci almából. A külföldi cég átvevője igen nagy elismeréssel nyilatkozott ízéről, zamatáról. Csak Hortobágyon Nemcsak a gyümölcs adja a jövedelmet, hanem sok egyéb. A lucerna 35— 38 mázsa szénatermést ad holdanként, a jó termeléstechnológiának köszönhetően. És a hagyományos növény, a rozs? — A kecskeméti H-rozs 14.44 kilogramm szemtermést adott az idén. Tíz mázsán alul sohasem arattunk. Az állatállomány is fontos jövedelmi forrásunk. Az 540 fehér húsú koca évente 10 ezer szaporulatot ad. Főként a fajta fenntartása és az idegen-1 forgalom miatt tartjuk al magyar szürke gulyát, amely Bugacon kívül már csak Hortobágyon található az országban. Ugyanilyen okok miatt a rackaállományt, amellyel jól tudjuk hasznosítani a soványabb legelőinket. Biztos jövedelem A változások, amelyek évszázados termelési hagyományokat szüntettek meg, hatottak az emberekre is. A kerületvezető 13 éve van itt, jól figyelemmel tudta kísérni az itteniek gondolatvilágának korszerűsödését. — Az egyre növekvő, állandó kereset megszüntette az elkívánkozást. Az emberek szívesen dolgoznak a gazdaságban, megtalálják számításukat. Százhetven házhelyet osztott ki a tanács, mintegy 50 lakás már elkészült. Az új otthonokba nagyrészt az állami gazdaság dolgozói költöztek be. A kerületvezető maga is szívesen dolgozik itt, hiszen egy kicsit az ő művének is tekinti az eredményeket. — 1969-ben Kecskeméten szövetkezeti lakáshoz I jutottunk. Az utolsó pilla- 1 natban meggondoltuk, nem költöztünk. Itt maradtunk, megszokott környezetünkben. A nyílt szívű, szorgalmas pusztai emberek közöt V K. S. kát fejlődött az eltelt időszakban, alapjában sikerrel hajtották végre — első ízben elhatározott — középtávú tervezéssel kapcsolatos feladataikat.” A Minisztertanács — az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján —; november 18-i ülésén foglalkozott a vállalati középtávú tervezés tapasztalataival és megállapította, hogy a vállalatok és szövetkezetek középtávú terveiben általában tükröződnek a negyedik ötéves tervről szóló törvényben rögzített gazdasági célok és feladatok. A vállalati és szövetkezeti középtávú tervcélokról a Gazdaságkutató Intézet széles körű. ún. bizonyos reprezentáción alapuló felmérést készített. A felmérés egy bizonyos állapotot rögzít ugyan, de a tervekben foglalt fő célok tekintetében a vizsgálati eredmény összhangban van az objektíve is érvényesülő folyamatokkal. , AZ IPARVÁLLAI ÁTOK továbbra is a termelés bővítését tekintik egyik legfontosabb céljuknak. A vállalatok és szövetkezetek 45 százaléka a termelés bővítését minden egyéb gazdasági feladat elé helyezi. A tervek szerint az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme megközelítheti a 9 százalékot és így 1975- ben a termelési színvonal — a népgazdasági terv 32 százalékos előirányzatával szemben — 50 százalékkal lehetne magasabb. Az egyes iparcsoportokon belül a központi fejlesztési programoknak megfelelően gyorsabban növekszik a kőolaj- és földgázkitermelés, az alumíniumkohászat, a közlekedési eszközök gyártása. a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar és a kötszövőipar termelése. Az építőipari vállalátok a népgazdasági terv előirányzatát ugyancsak meghaladó ütemű, átlagosan évi 10 százalékos termelésnövekedést terveznek. Az iparhoz és az építőiparhoz hasonlóan a mezőgazdasági üzemek is viszonylag gyorsabb termelésnövekedéssel számolnak és ezen belül az állattenyésztés aránynövekedését irányozzák elő. A TERMELÉSI előirányzatok mellett az ipari és az építőipari vállalatok tervcéljai között jelentős helyet foglal el a termelékenység és a nyereség növelése, a gazdaságosság, és a pénzügyi helyzet javítása. A vállalati tervek szerint mind az iparban, mind az építőiparban a termelésnövekedés döntő hányada a termelékenység emelkedéséből származik. Az iparban a termelésnövekedés mintegy 80 százaléka — a népgazdasági tervvel összhangban — a termelékenység emelkedéséből származik. A vállalatok a nyereség gyors növelését tervezik: az ioarvállalatok évente átlagosan 14 százalékos, az építőipari vállalatok a gyors termelésbővülés ellenére kisebb. 12 százalékos nyereségemelkedéssel számolnak. Az ioarvállalatok kétharmada számít évi átlagban 14 százaléknál nagyobb nyereségnövekedésre. V. Gy. (Folytatjuk.) Ahol a műhely—ott a lakás Csátalján kirendeltségi épületet ad át december 15-én körzeti szerelőinek a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. Az épület — a műhelyek és garázsok mellett — három lakást is magában foglal. Pásztor Zoltán felvétele
