Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-09 / 291. szám

Megkezdte munkáját a KISZ Vili. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) és kötelességük a gondosab­ban, lendületesebben vég­zett munka és tanulás, a szocialista emberhez méltó gondolkodás és magatartás. Alapvető követelménynek tekintjük, hogy a KISZ- szervezeteink fellépjenek minden ellen, ami gátolja az új technika és technoló­gia térhódítását, a fegyel­mezett, termelékenyebb munkát, a korszerű üzem- és munkaszervezést, a jó munkahelyi légkör kialakí­tását. Ifjúsági szövetségünk arra ösztönöz minden fia­talt, hogy lelkiismeretesen végezze el mindennapi munkáját. Mi azokat tekintjük kö­vetendő példának, akik maguk is örömet talál­nak abban, hogy fegyel­mezetten végigdolgozzák a munkaidőt, és „belefeledkeznek” a munkába. Az állami szer­vekkel, a szakszervezetek­kel és a szövetkezetekkel együttműködve szervezzük továbbra is a fiatalok szo­cialista munkaversenyét, termelési mozgalmait, tár­sadalmi munkaakcióit, szé­lesítsük a szocialista bri­gádok mozgalmát. — Továbbfejlesztjük a KISZ több mint egy évtize­des hagyománnyal rendel­kező védnökségi mozgal­mát, erre a jövőben is szükség lesz minden olyan vállalkozásnál, amely meg­felel legfontosabb gazda­ságpolitikai céljainknak. Sze­rintünk a védnökség nem lehet pusztán a munkaerő biztosításának eszköze, ' a rossz munkaszervezés ellen­­súlyozása — több és nemesebb ] a rendeltetése. A védnök­séggel megvalósuló létesít­mények szorosabb szálak­kal fűzik nemzedékünket a szocializmus ügyéhez. Ezért javasoljuk a kong­resszusnak, hogy a VII. kongresszuson vállalt, de még le nem zárt védnöksé­gek folytatása mellett vál­laljunk új védnökséget az olefinprogram leninvárosi beruházásai, valamint, az ok­tatási létesítmények építése felett. Segítsük a számítás­­technikai program megva­lósítását, a könnyűszerkeze­tes építési technológia be­vezetését és elterjesztését. — Ha vannak is, akik mást mondanak, a fiatalok többsége becsülettel és szorgalmasan készül a munkára, leendő hivatásá­nak gyakorlására. Ennek megalaoozásában az isko­lára hárul a legnagyobb feladat. Bármennyire is je­lentősek azonban közok­tatásunk változásai, a tár­sadalom és a fiatalok igé­nyei ma már megelőzik ok­tatási intézményeink jelen­legi teljesítményeit. Ezért üdvözöltük öröm­mel pártunk kezdeménye­zését. hogy széles körű, alapos vizsgálatban tisz­tázzuk. melyek a jelen és a jövő társadalmi igényei az általános iskolákkal, a közép- és felsőEokú oktatási intézményekkel, a dolgozók továbbképzésével szemben. Kívánatosnak tartjuk a ta­nítók és tanárok munka­ién ételeinak javítását, kí­sérletező, alkotó kezdemé­nyezéseik lehetőségeinek megteremtését. A tananyag korszerűsítésének irányát is meg kell jelölni, s bár so­kat tettünk, mégis megol­dásra vár a munkás- és parasztgyerekek továbbta­nulásával kapcsolatos gond­jaink jó része is. A vizsgá­lat során azt is végig kell gondolni, hogy reális-e mindaz, amit az általános és középiskola a szülőktől elvár. Vajon jó dolog-e, ha az iskola a munkában el­foglalt és a tananyagban többnyire járatlan szülőkre hárítja gyermekeik felké­szülésének majd minden gondját? Feltétlenül javí­tani kell a szülők és az is­kola együttműködését, s hajiunk arra, hogy a köz­oktatásban ne az iskóla és a szülők közötti munka­­megosztásnak, hanem a ta­nárok és a tanítványok, az , iskola és a diákok viszo­nyának, jó együttműködé­sének tulajdonítsuk a dön­tő szerepet. Ez természete­sen nem csökkenti a család és a szülők felelősségét gyermekeik neveléséért, életútjuk megalapozásáért. Mi úgy tekintünk a szülői házra és az iskolára, mint a becsületes mun­kásélethez vezető út kö­zös bölcsőjére, az ifjúság tudásának és el­ső társadalmi élményének forrására. Azt várjuk az is­kolától, hogy olyan fiatalo­kat indítson útnak, akikben megalapozta a tudást és felkeltette a tanulás vá­gyát, elültette a közösségért érzett felelősséget. — A X. pártkongresszu­son a gazdasági feladatok mellett a társadalom éle­tének más területei is na­gyobb hangsúlyt kaptak. Meggyorsult a szocialista társadalom intézményeinek fejlődése, több figyelmet fordítunk az emberi gon­dolkodás és ' cselekvés, az életmód új jelenségeire. Számunkra különösen fon­tos annak tanulmányozása, hogy ezek milyen hatást gyakorolnak az ifjúságra. Ifjúságunk nagy részének erkölcsi felfogása, magatar­tása és életmódja megfelel népünk fejlődő szocialista tudatának. A fiatalok döntő többsége becsületesen ta­nul. dolgozik, teljesíti köte­lességét, tisztelettudó a fel­nőttekkel és fiatal társai­val szemben, őszinte, elíté­li a közösségi erkölcs meg­sértőit. De ki tagadhatná a társadalmi közerkölcsben és az ifjúság körében is nyíl­tabban szembetűnő problé­mákat? — Vannak, akik elma­rasztalják az ifjúságot, mert — úgymond — húzódozik a fizikai munkától. Nem va­lami hízelgőek ezek a sza­vak, annyi túlzás van ben­nük, hogy szinte már nem is igazak.. Az viszont tény, hogy néhány, nehéz fizikai munkát igénylő szakmában évek óta nincs elég jelent­kező. Rendszerünk nagy vívmányainak egyike, hogy nincs munkanélküliség, amelv bármilyen feladat elvállalására rákényszerí­tené a fiatalokat, csak azért, hogy álláshoz jussa­nak. De lehet-e csak az ifjú­ságot hibáztatni azért, ha bizonyos szakmákban a fizetésen felüli juttatá­sokkal együtt ióvai ma­gasabb a jövedelem? Ügy gondoljuk, bőven van még változtatni valónk a munka, különösen az átla­gosnál nehezebb körülmé­nyek között és jobban vég­zett fizikai munka anyagi elismerésében. Mi a cse­lekvő. az úiat teremtő, az élet értelmét és szépségét formáló. dolgozó ember mellett állunk. Azt valljuk, amit a pártkongresszus fo­galmazott meg: az kapjon többet, aki többet és job­ban dolgozik, aki nagyobb részt vállal közös felada­tainkból, aki tehetsége, hi­dasa és ereje javát adia közös boldogulásunkért. El­őéltük mindazokat, akik érdemtelenül. mások és a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni, hogy ki­elégítsék önzésüket, kapzsi­ságukat. Társadalmunk közszelleme szembefordul a lógósokkal, a notórius ván­dormadarakkal. az ímmel­­ámmal dolgozókkal, mind­azokkal, akik úgy akarnak a munkához állni, hogy csak mások férjenek hozzá. Ki tagadhatná, hogy akad­nak ilyenek, talán nem is kevesen a fiatalok között is. És amikor ezt teljes joggal a fejükre olvassuk, azt is tudnunk kell, hogy a nagy igyekezettel, esetleg túlbuzgón kezdő fiatalem­ber hamar megkapja: las­san a testtel, szakikám, holnap is nap lesz! — Manapság sok fiatal nem tudja kivonni magát az „előkelősködés” újkele­tű divatjának hatása alól sem. Mostanában sokak szemében csak annak az érettségi bankettnek van rang ja, amelyet legalább az Intercontinentalban rendez­nek meg, csak annak a ru­hadarabnak van értéke, amelyet külföldről hoztak, vagy legalább is egy luxus butikban vásároltak. Mi természetesen mind­nyájan azt akarjuk, hogy a fiatalok egyre szebben, job­ban, divatosabban öltöz­ködjenek, de az értelmet­len verseny lehetőségeiken túli áldozatokba hajszolja a szülőket, s mi nem engedhetjük meg, hogy iskoláinkban és if­júsági közösségeinkben kellemetlenül érezzék magukat a szerényebb jövedelmű, kisebb kere­setű szülök gyermekei. Veszélyes dolog a készen kapott fényűzés. Persze te­gyük hozzá, hogy rossz úton járnak azok is. akik ápo­latlan. torzonborz külsejük­kel akarnak eredetiek és korszerűek lenni. Ifjúsági szövetségünket sohasem le­hetett azzal gyanúsítani, hogy csak a külsejük alap­ján minősíti a fiatalokat. Ma már szerencsére értel­metlen dolog lenne felele­veníteni a beat. — a far­mernadrág vagy a hosszú haj — vitát. Annyit azon­ban ismételten le kell szö­geznünk. hogy nem az el­hanyagoltságával megbot­ránkoztató fiatal lány és fiú a korszerű, hanem az. aki a haladással vállal kö­zösséget, aki a jelent és a jövőt gazdagító cselekvés­ben találja meg örömét és az élet minden területén teliesebb emberré igyekszik válni. — A mi dolgunk is, hogy ezt jobban megértessük és elfogadtassuk minden fiatal­lal. Meggyőződésünk, hogy a fiatalok aktivitása pezs­­díti. frissíti a közéletet. Ezért nem tekinthető aján­déknak. ha részt vehetnek a közösség dolgainak inté­zésében. hiszen évről évre nő hazánkban az ifjúság aránya és társadalmi je­lentősége. De nem is kegy. ha közéleti tevékenységet vállalnak, mert ez nekik is iavukra válik. Nagyra ér­tékeljük azt a bizalmat, amelv az idei választásokon minden eddiginél főbb fia­talt küldött a tanácsokba, az országgyűlésbe, és a szakszervezetek vezető tes­tületéibe. Számtalanszor meggyőződhettünk arról, hogv bármennyire is a fia­talok érdekében való a po­litika bármilyen ió dönté­sek is születnek értük, ha nem vonjuk be őket a köz­életbe. nem érzik eléggé magukénak noh+n--'inkat, a társadalom gondjait. \ közéleti tevékenységre is meg kell azonban ta­nítani a fiatalokét, hi­szen csak akkor tudnak élni a szociálist., demok­rácia széles-'<iő lehetősé­geivel. ha idf*sen felké­szülnek tik Olyan fiatalokra van szük­sége szocialista hazánknak, akik a politikai kérdések­ben és a közügyekben egy­aránt hozzáértéssel, felelős­séggel, bátran tudnak és mernek véleményt monda­ni. Arra törekszünk, hogy a fiatalok kapjanak nagyobb teret fórumainkon, vonják be őket a társadalmat, s különösen az ifjúságot érintő, foglalkoztató kérdé­sek vitájába, eldöntésébe. Dr. Horváth István a to­vábbiakban a KISZ szerve­zeti életének továbbfejlesz­téséről. a szövetség tevé­kenységéről szólott. Elmon­dotta, hogy nem ok nélkül hangsúlyozzák évek óta a politikai, kommunista vo­nások erősítésének fontos­ságát, s ez nyilvánvalóan nem az ifjúsági szövetség ideológiai alapjaira, nem is politikai céljaira vonatko­zik. A politikai, kommunis­ta vonásokat a KlSZ-szer­­vezetek mindennapi gya­korlatában, az egyes KISZ- tágok magatartásában kell erősíteni. Legyünk körülte­kintőbbek. reálisabbak és következetesebbek a köve­telmények megfogalmazá­sában és érvényesítésében — emelte ki a Központi Bi­zottság első titkára —, ne feledkezzünk meg arról, hogy a fiatalokat a KISZ- ben kell kommunistává' ne­velni. Mi a párt ifjúsági szervezete vagyunk és eh­hez mindig, mindenben méltónak kell maradnunk. Pártunk IX. és X. kong­resszusa nagy bizalmat sza­vazott ifjúságunknak és szövetségünknek, amikor lehetővé tette. hogy a KISZ-alapszervezet taggyű­lése legyen a pártba jelent­kező egyik ajánlója, s ami­kor 18 évre szállította le a párttagság alsó korhatárát. — Mpst kétségtelenül na­gyobb hangsúlyt adunk an­nak, hogy növeljük tag­jaink politikai aktivitását, hogy markánsabbá tegyük szövetségünk tevékenységé­nek politikai jellegét. De soha sem gondoltunk arra, hogy miközben erősítjük politikai, kommunista vo­násainkat. lemondjunk mindarról, ami színessé, sokrétűvé és gazdaggá teszi szervezeteinket. A KISZ te­vékenységének olyan széles a skáláia. mint az ifjúság igénye és érdeklődése. — Ha saját feladataink megoldása mellett az ifjú­ság nevelését szolgáló mun­kamegosztásban is olyan korszerű felfogás és gya­korlat kialakítására törek­szünk, amely mindinkább megfelel a párt ifjúságpoli­tikájának — az eredmé­nyek nem maradhatnak el. Ez egyszerre szolgálja a KISZ politikai befolyásá­nak erősítését és az ifjúság szórakozási. művelődési, sportolási lehetőségeinek gyarapítását. Nekünk is, másoknak is szakítanunk kell azzal a felfogással, hogy a magyar ifjúság egyenlő a KlSZ-tagsággal. Tudjuk, hogy ez nem köny­­nyű feladat, hiszen sok éves gyakorlatot, beidegzettséget kell megváltoztatni. De így kívánja ifjúságunk és a KISZ érdeke, nekünk és Inasoknak is eleget kell tennünk ezeknek az igé­nyeknek. Szép és feleme­lő, egymásba fonódó kettős feladat vár a magyar if­júságra. Ennek a nemzedéknek kell befejeznie hazánk­ban a szocialista társada­lom telies felépítését és feltehetően a mai fiatal nemzedék kezdi meg a kommunizmusba való át­menet előkészítését, miközben — más országok ifjúságával együtt — a szo­cialista társadalmi rend vi­lágméretű győzelmének elő­mozdításában is segítenie kell. Központi bizottságunk azt kezdeményezte kong­resszusi levelében, hogy a fiatalok és a KlSZ-szerve­­zetek a „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocia­lista Magyarországért” jel­szóval vegyenek részt a X. pártkongresszus programjá­nak, a negyedik ötéves terv céljainak megvalósításá­ban. A KISZ-szervezetek egyetértéssel fogadták jel­szavunkat, amely kifejezi mindazt, ami a következő Fock Jen Ezután a kongresszus résztvevőinek nagy tapsa közben Fock Jenő lépett a mikrofonhoz. Beszédéből részleteket közlünk: — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Megtisztelő kötelezettsé­gemnek teszek eleget, ami­kor átadom önöknek, a kongresszus küldötteinek, a KISZ valamennyi tagjá­nak és ez alkalomból az egész magyar ifjúságnak pártunk Központi Bizottsá­ga és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány forró üdvözletét. Öröm és jól­eső érzés számunkra, hogy van, tevékenykedik, szocialista építőmunkánk­ban részt vesz a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. Pártunk és kormányunk, egész dolgozó népünk sze­retettel tekint erre a szer­vezetre, mely 1957. már­cius 21-én, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság­kikiáltásának 38. évforduló­ján bontott zászlót. Az azóta eltelt időszak eredményei tanúsítják: he­lyesen döntött pártunk, amikor úgy határozott, hogy egységes ifjúsági szer­vezetre van szükség, amely összefogja, neveli az egész ország dolgozó, tanuló if­júságát. Azóta 14 esztendő telt el. A KISZ megfelelt a bizalomnak és a várakozás­nak. Ifjúságunk is részese an­nak, hogy népgazdaságunk alapjaiban egészségesen fej­lődik. A X. kongresszus ha­tározatainak végrehajtása során hazánkban számos gazdasági folyamat kedve­zően alakult. Nemrégiben a gazdasági aktívaértekezleten behatóan megvizsgáltunk néhány olyan fontos kérdést, mint a beruházások helyzete, a gazdaságosság, a termelés hatékonysága. • Felmértük, milyen intéz­kedések szükségesek a je­lenlegi hélyzet javítására. Tervezési és irányítási szerveink eddig a szüksé­gesnél kevesebb figyelmet fordítottak a termelési szerkezet átalakításának olyan útjaira, mint a gaz­daságtalan tevékenység kor­látozása, vagy megszünteté­se. A különböző megfonto­lásokból fenntartott, az ér­téktől eltérő termelői és fogyasztói árak és árará­nyok széles körben konzer­válják az adott termelési struktúrát, fékezik a gaz­daságosabb termelési és fogyasztási szerkezet kiala­kítását, gátolják a fogyasz­tás kedvezőbb összetételé­nek létrejöttét. A kormány — éppen a legutóbbi ülésén — hatá­rozatot hozott a gazdasá­gosság javításának gyorsí­tására. Erősítjük a központi szer­vek kezdeményező, koor­dináló és ellenőrző, szere­pét. Központi intézkedé­seket teszünk a gazdaság­talan tevékenységek visz­években ifjúságunk és a KISZ legfontosabb feladata. — Javasoljuk a kong­resszusnak, hogy forduljon felhívással a KISZ tagjai­hoz, a magyar ifjúsághoz: jelszavunk jegyében telje­sítsék a szocializmus építé­séből reánk háruló felada­tokat. Nagyszerű célok so­rakoznak előttünk. Mer­jünk és akarjunk teljes szívvel, messzehangzó szó­val és ió munkával lelke­sedni értük —. zárta refe­rátumát a KISZ Központi Bizottságának első titkára. í beszéde szaszorítására. Biztosítjuk, hogy a felszabaduló esz­közöket a gazdaságos ter­melés ösztönzésére fordít­sák. A fiatalok szorgalma, fel­készültsége, az igaz ügy iránti lelkesedése minden bizonnyal itt is meghozza gyümölcseit. A vállalati üzem- és munkaszervezés színvona­lának növelése a gazdasági hatékonyság fejlesztésének fontos eszköze. A gyorsuló műszaki haladás következ­tében nemcsak a gyártmá­nyok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szer­vezési elvek, új szervezési módszerek alkalmazása vá­lik szükségessé. A termelés, a forgalmazás és a szolgálta­tás területén a gazdaság! és műszaki vezetők irányí­tásával, az öntudatos mun­kásság közreműködésével széles körű akció bontako­zik ki a vállalaton be­lüli üzem- és munkaszerve­zés színvonalának növelésé­re. Ebben is nagyon sok segítséget nyújthatnak a KISZ-szervezetek. Az emberi magatartás formálásában nagy szerepet tölt be a szocialista demok­ratizmus további szélesíté­se. A fiatalság számára a demokratizmus csak úgy válik valósággá, ha minél tevékenyebben részt vesz a társadalom ügyeiben. A közügyekben, a munkahe­lyük ügyeiben való aktív részvételük biztosítja, hogy társadalmunk tudatos, érté­kes, alkotó tagjaiként élje­nek. Társadalmunk szocialista fejlődésének és tegyük hoz­zá, az ifjúság felkészülésé­nek is egyik alapvető kér­dése a közoktatás, az isko­laügy fejlesztése. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzetközi kérdésekkel, majd e szavakkal fejezte be felszó­lalását: A céljaink közösek az önökével. Azt kívánjuk, hogy békében, biztonság­ban épüljön tovább szocia­lista hazánk, a Magyar Népköztársaság, hogy ha­zánk ifjúsága legyen okos, művelt, edzett, dolgos, vál­lalja a munkát, a gondo­kat és élvezze az élet örö­meit. Mindehhez és a kong­resszus további munkájá­hoz, majd az azt követő gyakorlati tevékenységhez kívánok sok sikert, gazdag eredményeket és boldogsá­got az egész magyar ifjú­ságnak. Fock Jenő felszólalását a kongresszus küldöttei hosz­­szan tartó tapssal fogadták. Az elnöklő dr. Vajó Péter megköszönte a kormány el­nökének szavait, s a kong­resszus nevében megígérte: az ifjú kommunisták min­dent megtesznek, hogy a oárt politikáiénak szelle­mében elősegítsék a szocia­lizmus teljes felépítését ha­zánkban. A kongresszus ma foly­tatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents