Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-08 / 290. szám

1971. december 8. szerda S. oldal Helyes-e az elkülönülés? Gondolatok a bácsalmási munkásifjúság klubjáról Ez év szeptemberében, a bácsalmási művelődési házban megalakult a mun­kásfiatalok klubja. Szabó Mihály, a községi KISZ- szervezet titkára a helyi ÁFÉSZ, a finomposztó, a ruhaüzem, a ktsz, a gép­javító vállalat és a terme­lőszövetkezetek dolgozó fiataljaiból szervezte meg az új közösséget. A har­mincas induló létszám az­óta elérte az ötvenet és a hét azonos napjain a játé­kos vetélkedők, kötetlen foglalkozások résztvevői töltik meg a klubhelyisé­get. A klub hosszas vajúdás után alakult, mert kisebb­­nagyobb viták előzték meg létrejöttét. Az ellentétes vélemények az „önállóság" kérdése körül csaptak ösz­­sze. A bácsalmási művelő­dési házban ugyanis már tavasz óta működik a gim­náziumi tanulókból szer­veződött ifjúsági klub is. A kérdés az volt, hogy az üzemek, vállalatok dolgozó fiataljainak közösségét a diákokkal együttesen ala­kítsák ki, avagy „különül­jenek el” egymástól az in­tézmény ifjúsági csoport­jai. A két vélemény között Meggyőzően érveltek mindkét felfogás hangoz­­latói. Az egységes ifjúsági klub elvének patrónusai kifejtették, hogy értelmet­len dolog a hasonló kor­osztályú, érdeklődésű fia­talok különválasztása, sőt ez a terv a csoportok ér­telmetlen szembeállítódá­sát eredményezheti. Mások viszont ama vé­leményüknek adtak han­got, hogy a tanuló- és a dolgozó ifjúságot igenis más és más kérdések ér­deklik, a gimnáziumi diák­ság és az üzemek és válla­latok KISZ-alapszervezetei különböző programok sze­rint tevékenykednek — a kettő mesterséges egyesíté­se talán nem célszerű. A művelődési ház irodá­jában dr. Péterfia László előadóval hosszasan be­szélgettünk a két klub vi­szonyáról. Az eszmecsere nyomán tisztázódott, az in­tézmény vezetőségének ál­is. Sem a mesterséges kü­lönállás, sem az erőltetett összeolvasztás nem helyes, mindkettő szemben áll a népművelés korszerű el­méletével és gyakorlatá­val. Az ellentmondást a közművelődési intézmény egységes és tervszerű irá­nyítása oldja fel. Először is, mindkettő; a közelmúltban a Forrás ne­vet felvett diák- és a mun­kásfiatalok közössége is, ugyanabban az épületben, a művelődési ház termei­ben rendezi összejöveteleit — nem egyszer azonos időben. A klubtagok jól ismerik egymást. Nemcsali az előcsarnokban és a fo­lyosókon találkoznak egy­mással, hanem a rendezvé­nyek helyiségeiben is. Szá­mos alkalommal — ilyen volt a Forrás irodalmi est, vagy a madarasi ásatáso­kat ismertető régészeti elő­adás — mindkét klub tag­sága szép számmal képvi­selteti magát — nincs szó tehát merev elkülönülés­ről. De a két közösség, a ta­nulók és a dolgozó fiata­lok is maguk intézik ügyeiket, önállóan dönte­nek és határoznak a kü­lönböző kérdésekben, hi­szen más és más körülmé­nyek között élő egyedek­­ből létrejött csoport mind­egyik. Különböző a diá­kok és dolgozók időbeosz­tása. eltérők anyagi körül­ményeik, kötelezettségeik. Kiskőrösön — Petőfiről Köszönet a Rádiónak Pénteken 16.05 órai kezdettel közvetíti a Kossutk-rádió a Falusi délután — Kiskőrösön című műsort. A Rádió november 12-én nyilvános felvételt készí­tett „Falusi délután Kiskő­rösön Petőfi Sándorról" címmel, a költő közelgő 150. születési évfordulója alkalmából. Kongresszusi ]ó.spent ja az „együtt vagy lalkozások levezetése. A külön-külön” vitáiéban. | klubok művelődéspolitikai Ők úgy vélik — igen he­lyeden — hogy a két szél-Kősé'*es vélemény között létezik áthidaló megoldás Azonosság és különbözőség A kettős szervezés mind- ; mindkét klubot a szfnvo­­máig el nem csitult ellen- j nalas, tartalmas program vetéseit cáfolja a bácsal- j kialakításában és megvaló­sításában. Személye a köl­csönös jó viszony, a kö­zösségek baráti kapcsola­tának egyik „legcélsze­rűbb” biztosítéka. Igaz, hogy az eltelt két hónap még nem túlságo­san hosszú időszak az if­júsági klubok együttes életében, de az eddigi elő­jelek arra utalnak, hogy dolgozó és tanuló fiatalok eredményesen és haszno­san tölthetik el szabad idejüket — közösen és szétkülönülve is — a mű­velődési házban. P. M. mási művelődési központ ügyes szervezeti megoldá­sa is. A két ifjúsági klub kü­lön-külön választotta meg vezetőségét is. Szuhai Zsolt gimnáziumi tanuló a diákok, őrdög Piroska áruházi eladó pedig a dol­gozó fiatalok közösségének titkára. Feladatuk elsősor­ban a szervezés és a fog­irányításáról azonban az intézmény által megbízott vezető gondoskodik. Priki­­dánovics Lukácsné segíti Elutazott ma reggel a 37 tagú Bács-Kiskun megyei kongresszusi küldöttség Terhe Dezső, a megyei KlSZ-bizottság első titkárá­nak vezetésével. A küldöt­teket Bártfai Attila, a KISZ megyei bizottságának titká­ra és a végrehajtó bizott­ság tagjai búcsúztatták. * A kisszállást általános is­kolában szertárbővítésnél és sportpályaépítésnél se­gédkeztek tegnap társadal­mi munkában a KlSZ-alap­­szervezetek fiataljai. * Politikai fórumot rendez­nek ma, szerdán délután 4 órakor Kecskeméten, a 607- es számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet ifjúsági klubjában. A fórumon ven­dégül látják Pankovits Jó- Zsefnét, a Hazafias Nép­front megyei nőbizottságá­nak titkárát. * Elmondanám a kongresz­­szuson címmel a jánoshal­mi területi KlSZ-alapszer­­vezetek fiataljai tegnap es­te 6 órakor találkozót szer­veztek a Jókai Tsz klub­jában. A találkozón kilenc alapszervezet tagjai vettek részt. Cs. K. rärattrCTTirag-arn \ 2. Marad a bokaficamtól való rettegés. Ennek már igazán lenne alapja. A meredek Árkos utcának ugyanis csak a neve utca, valójában egy közlekedési félreértés. Nemhogy járdája nincs, az úgynevezett út­testen sem akad négyzetméternyi sík felület. Gödör gödör mellett, kiálló éles kövek, kátyúk, buktatók. Mindettől eltekintve azért sem igaza utca, mert csak az alján, ott is csak a völgy felőli oldalon sorakozik egymás mellett vagy féltucat kertes ház, feljebb már mind több az üres telek, ritkulnak a kerítések is. Fás, bokros, gazos, vad terület következik, amelyen csak itt-ott bukkan fel valami építményféle. Az Árkos utca állapota azonban szintén nem ag­gasztja Kopra Tibort. Mint a tenyerét, úgy ismeri itt a járást, isten tudja, hányszor tette már meg ezt az utat a nyáron. Világoson is, sötétben is. Ügyesen ke­rülgeti a gödröket, lépi át a dinnye nagyságú szikla­darabokat, baleset nélkül jut el a kőbányához. Ügy, nyolc-kilenc méter magas, különálló szikladomb ez. Óriási száraz zsemle, amelynek már csak az egyik fe­le van meg, a másikat lerágták az építkezők. így hát egy kis tér képződött a helyén. Szusszanásnyi időre itt is megpihen. Letelepedik egy kiugró kőtömbre, tenyerét dörzsölgeti; megnyom­ta a bőrönd fogantyúja. Aztán feláll, nyújtózik, meg­ropogtatja a derekát. Már szedelőzködne ismét, ami­kor eszébe villan egy ötlet. Nem valami bátor ötlet, de talán segít. Leakasztja a nyakából az oldalzsákot, s a pántot a nadrágszíj alatt áthúzva, hátul a derekára kötözi. így folytatja az útját. Az oldalzsák minden lépésnél odacsapódik a csípőjéhez. Ettől a hangulata már némiképp derűsebb, mint korábban volt. Nem szégyen ha az ember fél valakitől, vagy vala­mitől. Kiváltképp, ha ez a félelem egész sereg szomo­rú tapasztalaton alapszik. Hasonló esetben minden ember, akinek csöpp sütnivalója van, megteszi a szük­séges előkészületeket. Hogyha már a bántalom elke­rülhetetlen, csökkentse, amennyire lehet. Kopra Tibor­nak is veszélyben forog a testi épsége. És ez a veszély olyan mértékben nő, ahogyan hősünk közeledik a Kopasz-hegy tetejéhez. * Ez a fura ügy csak a történeti előzmények isme­retében válhat érthetővé. Kopra a tavasz közepén váratlan örökséghez ju­tott. Háromszázhúsz tehermentes négyszögöl kizáró­lagos gazdája lett. Itt, M. községben, alig húsz kilo­méterre a fővárostól. A hivatalos értesítésben az ál­lott, hogy az örkölt ingatlanon víkendház is van. A fiatal újságíró, aki soha semmiféle birtokkal nem ren­delkezett, elvesztette a fejét az örömtől. Telektulaj­donos lett! És nyaraló is van rajta! És háromszózhúsz négyszögöl! Valóságos uradalom. Hisz a főszerkesz­tőnek is csak nyolcvan négyszögöle van Szentendrén! Ráadásul az övé valami hegynek a tetején fekszik! Élénk fantáziával nyomban el is képzelte, milyen le­het. Körös-körül kőlábazatos vaskerítés, zöldre fest­ve. Amint beér az ember a kapun, álomszép kertbe kerül. Árnyas lugas vezet a kicsiny, de modern, a technika minden vívmányával felszerelt lapos tetejű nyaralóhoz. Hátul gyümölcsös, parányi úszómedence. Meg minden. Az még hagyján, hogy ennyire elragadta a képze­lete. A végzetes hibát azzal követte el, hogy rögtön meg is hívta néhány barátját, ismerősét M-be. a kö­vetkező vasárnapra, szalonnasütéssel egybekötött vi­dám avatóünnepsésre. Vendégeket hívott a telkére, mielőtt egyszer is látta volna! A kirándulás jól indult, pompás társaság gyűlt Ösz­­sze. Csupa fiatal. Nyolcán. Fele fiú, fele lány. Gitta is eljött, pedig egyáltalán nem ígérte biztosra. A ké­nyes, finom, előkelő, gyönyörűszép Gitta! Ettől Kop­rának olyan jó kedve kerekedett, hogy végigbolon­dozta az egész utat. Tudniillik szerelmes volt a ma­nökenbe. Raavogó hangulatban kászálódtak le az autóbuszról M.-ben. dalolva, nevetgélve mentek a Szakács-rétig. Ott Kopra Tibor egy rettentően kövér bácsitól, aki lajtos szekeret hajtott, megérdeklőrhe az útirányt. Aztán gyerünk, megrohamozták az Árkos utcát. Hát igen. mire porosán, lihegve, felhorzsolt lábszár­ral a kompánia felért a csúcsra, mintha csökkent vol­na kissé a kezdeti mámor. A daloló kedv minden­esetre elszállt. De amint egy kicsit kifújták magúké* és körülnéztek, megújult a lekes hangulat M;csod elragadó kilátás! Körös-körül csupa hegv' 15= milyen mókás a falu. odalent a völgvben! Akkorák a Hrosta tős házak, mint egy-egy gyufásska+ulya! A levegő (Folytatása következik) A felvétel magas színvo­nala. a művészek és a ren­dezők Petőfivel való azo­nosulása késztetett arra, hogy tollat fogjak és a nagy nyilvánosság előtt is köszönetét mondjak a hall­gatók és a Petőfi-tisztelők nevében mindazoknak, akik és Érsek Mária zongoramű­vésznő tolmácsolta. A hangulathoz méltó ke­retben Simon István köl­tő emlékezett megható gon­dolatokkal a messze Viet­namban való találkozásá­ról Petőfi Sándorral. Saj­náltuk, hogy Juhász Ferenc költő betegsége miatt nem tudott megjelenni és így megteremtették a~ feltétele- ! szegényebbek lettünk erre két ahhoz, hogy részesei lehettünk e felejthetetlen íalusi délutánnak. Ügy érezzük, hogy ml, a szülőhely lakói — akik nap, mint nap ott járunk el a nádtetős ház előtt — soha ilyen közelségbe nem ke­rültünk még a költővel. Ott volt köztünk — mint forradalmár ■— Berek Kati és Latinovits Zoltán tolmá­csolásában. Köztünk volt rokonszenves, pajkos, já­tékosan gyengéd verseiben Váradi Hédi, Szemes Ma­ri és Pécsi Sándor megje­lenítésében. Gazdag él­ményt nyújtott szerelmi lí­rája a „Reszket a bokor”, a „Szeretlek kedvesem” és más versein ét. Népszerű megzenésített verseit Lorenz Kornélia, Katona Lajos operaénekes, az alkalomra írott versének meghallgatásával. Kedves figyelmesség volt a Rádiótól, hogy helyet adott a műsorban a kiskő­rösi ÁFÉSZ szimfonikus ze­nekarának Kiss Sándor, és a községi Petőfi énekkar­nak, Székely Miklós vezeté­sével. Köszönet tehát a művé­szeknek, a Rádió gondosan tevékenykedő rendezőjé­nek, Balázs Jánosnak, a szerkesztőnek, Dorogi Zsig­­mondnak és valamennyi munkatársnak. Méltóbb nyitánya nem is lehetett volna a 150. évfor­duló előkészületeinek. Kí­váncsian várjuk a közvetí­tést és kívánjuk, hogy mi­nél többen legyenek része­sei az éter hullámain köz-, vetített falusi délutánnak. Dr. Király István Keresse a betűket! Véget ért rejtvénypályázatunk Pályázatunk utolsó rejt­vényét lapunk vasárnapi számában közöltük. Az alábbi, 3. számú „Pályáza­ti szelvény” segítségével kell számot adniok a 3. forduló megfejtéséről. A szelvény 1—12-ig számo­zott kockáiba lapszámaink időrendi sorrendjében kö­zölt rejtvények megfejté­séinek kezdőbetűit kell beírni. Ezek két, la­punkkal kapcsolatos foga­lom nevét adják meg. Vi­gyázni kell azonban a csü­törtöki és a vasárnapi szá­mokra. Ezekben ugyanis 4 —4 rejtvényt és 1—1 rejt­vényiskolát közöltünk. Megfejtésül azonban ezek közül csak az egyiket kell felhasználni, s hogy melyiket, azt a fogalmak korábban már megfejtett betűiből kell kikövetkez­tetni. A szelvényre min­den pályázó írja fel a ne­vét, és pontos lakcímét. A kiértékelésre vonatkozó részt majd szerkesztősé­günk tölti ki. A „Pályázati szelvény­hez” felragasztva és idő­rendi sorrendben csatolni kell a lapunkból kivágott azokat a rejtvényeket, me­lyek megfejtéseinek első betűi a pályázati szelvény­re kerülnek. A pontszámok megálla­pítása úgy történik, hogy minden egyes helyesen ki­választott megfej téskulcs­­betűért 1 pont és minden helyesen kiválasztott rejt­vényért szintén 1 pont jár. Nem kell tehát a kivágott rejtvények megfejtését kü­lön beírni, viszont ha nem a megfelelő rejtvényt kül­dik be. azért pontszám nem jár. Egyöntetűen nem jár pontszám egyetlen egy rejt­vényért abban az esetben, ha pályázóink nem a ki­választott rejtvényeket küldik be, hanem az ösz­­zeset. Egy-egv pálvázó korlát­­í !un számú pályázati szel­­! vényt küldhet be, melyek­hez ugyanilyen számban •ntn'b-t rejtvény-kivága- i fokat. Ezzel természetesen 1 emeli a nyerési esélyeit. Minden pályázó összes, a megadott határidőre be­küldött szelvényét nyilván­tartjuk és az értékeléskor az egyes fordulókban elért pontszámokat összeadva állapítjuk meg a végered­ményt. A 3. számú pályázati szelvéáyt és a hozzácsa­tolt rejtvényeket lapunk kiadóhivatalába, Kecske­mét, Szabadság tér 1/a; címre kell postán bekülde­ni, vagy ide leadni 1971 december hó 13-án, hétfőn 12 óráig. A borítékra ír­ják rá: KERESSE A BE­TŰKET! A pályázat eredményé­ről lapunk december 19-i, vasárnapi számában adunk hírt. 3. számú PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1. 7. 2. 8. 3. 9. 4. 10. 5. 11. 6. 12. Beküldte: Lakcím: Pontszámok (a szerkesztőség tölti ki): I. II. III. Eredmény:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents