Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-07 / 289. szám

1971. december 7. kedd

5. oldal

A politikai könyvhetek tapasztalatai

A propagandisták így látják...

Izsákon, a Táncsics Mihály Művelődési Házban került sor a politikai könyvhetek járási megnyitójára. Ebből az alkalomból a kecskeméti járás művelődési házainak igazgatóit, a községi könyvtárak vevetőit és a pártalapszervezetek propagandistáit hívták meg. A politikai könyvek és folyóiratok öt, illetve tíz esztendeje tevékenykedő kiváló terjesztőit a Kossuth Könyvkiadó arany, illetve ezüst jelvénynyel tüntette ki.

Velük, a kitüntetettekkel beszélgettünk munkájukról, örömeikről, gondjaikról. Velük, hiszen főleg rajtuk múlik, hogy a politikai irodalom eljut-e azokhoz, akiknek írták, akiknek szánták.

Ferenczi Józsefet, az Izsáki Állami Gazdaság párttitkárát, több mint tízéves propagandamunkájáért tüntették ki arany jelvénnyel.

— Örömmel gondolok most arra — mondja —, hogy egyre többen olvasnak politikai könyveket és egyre több ember igényli a napi újságolvasást. Azt tapasztalom, hogy az embereket érdekli a politika, a körülöttük történő dolgokat pedig nagy figyelemmel kísérik. Megyénk lapja, a Petőfi Népe, egyre tartalmasabb, jobb cikkeket közöl, a kézbesítés viszont — a tanyai kézbesítőkre gondolok — egyre rosszabb. Így az új és" régi előfizetők előbb-utőbb megunják a várakozást és ha mennek a faluba, inkább megvásárolják példányonként. Persze a/, előfizetést lemondják.

Ismerem a környezetemben élők ízlését, igényeit, mert mindig szakítok időt egy kis beszélgetésre. Három-négy emberrel leülök, elmondom, milyen új könyveket várhatunk, melyikben mi lesz az érdekes.

Vannak segítőtársaim is, Szegedi Pálné és Kulmann Lászlóné, lelkesen és egyre eredményesebben vesznek részt a propagandamunkában.

A kiállítást nagyon hasznosnak ítélem — kapcsolódik a beszélgetésbe Kalapács Mihály, a kunszentmiklósi gimnázium tanára. Már kiválasztottam néhány könyvet, lexikont, amelyre felhívom ismerőseim, kollégáim figyelmét.

— Rendszeresen találkozik azokkal az emberekkel, akiknek ajánlja, eladja a politikai könyveket, vagy csak alkalomszerűen?

— Különösebb rendszert nem akarok kialakítani, mert úgy érzem merevvé válna, megcsontosodna a kötetlen kapcsolat. Természetesen „kipuhatoltam” már a környezetemben élők és dolgozók igényeit, így egy-egy új kiadványról már előre fel tudom mérni, ki fog érdeklődni utána, ki fogja megvásárolni.

— Mit tart egy propagandista legfőbb erényének?

— Tapasztalatom szerint az emberekkel való állandó törődés nagyon fontos. Figyelmük felkeltése, egyegy könyv, vagy folyóirat ajánlása esetenként úgy, hogy a nálam levő példány néhány lapját elolvastatva, bizonyítom annak érdekességét.

Kitüntetést kapott Cservák József, a községi pártalapszervezetek csúcstitkára és felesége, a helyi termelőszövetkezet könyvelője, alapszervezeti párttitkára. Cservák József így foglalja össze tapasztalataikat.

— Az emberek érdeklődését ébrentartani a kül- és belpolitikai események iránt — nagyszerű megbízatás. Feleségemmel nem sajnáljuk a fáradságot, hogy egy-egy kiadványt,

elolvasni, tanulmányozni,

többször is megmutassunk az érdeklődők számára.

Ügy látjuk, nem szabad sajnálni az időt, ha egy elvtársunk, jó barátunk művelődését kívánjuk előmozdítani.

— Hogyan értékeli a járási megnyitót Mészáros János, a Kossuth Könyvkiadó kecskeméti lerakatának vezetője?

— Elismeréssel kell szólnom a helyi művelődési ház dolgozóinak aprólékos gonddal és hozzáértéssel végzett munkájáról.

Könyveinket az általuk rendezett kiállításon sikerült úgy csoportosítaniuk, hogy a résztvevők nyomban tájékozódhattak külön- I munkájának létfeltétele és böző műfajú új kiadvá- j meghatározója az a törzsnyainkról. Nyolcezer forint j közönség, mely természetes értékű könyv talált gazdá- ; és állandó befogadója az ra itt néhány óra leforgása | illető csoport művészeti te-A magyar rajzfilmművészet legszebb alkotásai Kecskeméten

A Kecskeméten megala- letek kibontakozását — és kult Pannónia Rajzfilmstú- j az ellenőrzés közegének dió Magyarországon az első 'szerepét is betölti; tájékozvidéken létrehozott animá- i tatja, informálja az alkotóciós műhely. Eredményes 1 kát szellemi termékeik köműködésének biztosítéka azonban nemcsak a tehetséges rajzolók az asztalok mellett eltöltött és jól hasznosított munkaidejében rejlik. Ennél többre is szükség van; nevezetesen alkotótevékenységüket a hozzáértő társadalmi környezet is nagymértékben befolyásolja.

Egy-egy vidéki város színháza, kisebb-nagyobb helység, intézmény szimfonikus, vagy művészi

tón beat-zenekara, csoportja (irodalmi színpad, bábegyüttes)

qeti

ziíi

alatt.

Selmcci Katalin

vékenységének. Inspirálja, elősegíti a gondolatok, öt-Télapó-bál — tanulságokkal

Szerkesztőségünk napi postájában mind gyakrabban akad bálra, műsoros estre szóló meghívó. A különböző — „Télköszöntő”, „Télapó”, „Évbúcsúztató” nevekkel megjelölt rendezvényeket azonos céllal

oktatásnak többféle formáját honosították meg Kecskeméten is. Vannak olyan osztályok, melyek hetente egy alkalommal, mások kétszer találkoznak az iskolában. Egy csoport pedig másnaponként, tehát hetartják; az együtt dolgozó, j tenként háromszor hallgategyütt tanuló tehát azonos örömökkel, gondokkal élők kívánnak együtt szórakozni, kikapcsolódni.

Az egyik meghívót a kecskeméti Dolgozók Önálló Általános Iskolája és Gimnáziuma szakközépiskolai és technikumi osztályainak hallgatóitól kaptuk. December 4-én rendeztek Télapó-bált Kecskeméten, az Aranyhomok Szállóban.

Dr. Búzás János igazgató a belépőjegyet igénylők listáját tanulmányozva érdekes összefüggésre hívta fel figyelmünket. Ismeremelyről tudjuk, érdemets tes, hogy a középfokú esti

ja együtt az előadásokat.

A számok beszédesen bizonyítják, mennyivel jobban kötődnek egymáshoz azok, akik jobban ismerik egymás problémáit mint azok, akik hetenként csak egyszer találkoznak.

Mert ésszerű és természetes, hogy most, mikor lassan magunk mögött hagyjuk az óesztendót, minden kollektíva alkalmat keres egy nem hivatalos együttlétre. A résztvevők száma, összetétele pedig minden esetben megmutatja egy közösség légkörét, a közösségben élők összeszokottságát —i —n

zönséghatásáról.

Az animációs film a huszadik század találmánya, az egyik legfiatalabb művészeti ág. A rajzok és a bábuk megelevenedése a mozivásznon alig néhány évtizede szórakoztatja és1 gyönyörködteti a nézőket — az értő közönség ezért meglehetősen kis számú csupán. Megyénkben. Kecskeméten — feltehetően — még a fővárosi arányszámokat sem éri el.

Egy-egy alkotói csoport művészi munkájának egyik Marcell, Kovásznai György, létfeltétele — mint már j a Gusztáv-sorozat ismert

gyár rajz- és bábfilmrendezők műveit és egészében bemutatják a nemzetközileg is elismert hazai alkotásokat, az animációs filmek múltját, jelenét, a különféle stílusokat, törekvéseket.

A sorozat első előadását a közelmúltban elhunyt Macskássy Gyula munkásságának szentelik a december 13-án hétfőn, a kecskeméti Városi moziban bemutatásra kerülő 15 rövidfilm vetítésével. Ezt követően még kilenc alkalommal játszanak animációs műveket. Reisenbüchler Sándor, Szoboszlay Péter, Gémes József, Jankovics

említettük

a közönség, I szerzője: Nepp József és

mely természetes érdeklő- ! Imre István csak a kiemeldéssel és figyelemmel kíséri munkáját. A kecskeméti fiatal rajzfilmstúdió vezetősége felismerte ezt a,,törvényt” és ötletes módon látott hozzá a hozzáértők, az animációs filmek kedvelői táborának kialakításához.

A megyei moziüzemi vállalattal kötött szerződésük értelmében a Városi és az Árpád Filmszínházakban előadássorozatot indítanak, ezen számba veszik a makedőbb egyéniségek a programban szereplő huszonegy alkotóművész sorában.

A filmstúdió elsődleges célja az animációs alkotások megismertetése és megszerettetése a közönséggel. Ezért a vetítésekre minden alkalommal meghívják a játszott művek alkotóit is, akik az előadások után találkoznak az érdeklődőkkel és elbeszélgetnek e sajátos művészet problémáiról.

P.M.

Utónévből családnév

BWSfTgmnKga rTreg^TTT

I. Fejezet

EGY KÜLÖNÖS ÉJSZAKA

1.

Menetrendszerűen tört rá a félelem. Mint már anynyiszor, ezen a nyáron. És mindig szombaton. Ilyenkor, éjféltájt.

Kopra Tibor most is az utolsó busszal érkezett M. községbe. Rajta kívül nem volt más utas. Örömmel jött volna ő is korábban. Délután, napvilágnál, amikor nem fenyegeti veszedelem. Dehát késő estig minden szombaton a szerkesztőségben marasztották a vasárnapi lap előkészületi munkálatai. 'És annyi önismerettel is rendelkezett, hogy az utazást nem halaszthatta másnapra. Bizony, semmi sem lett volna a kora reggeli felkelésből, ha az éjszakát pesti lakásán, kényelmes heverőjén tölti. Mert imádott aludni. Akkor elszalasztja nemhogy a hétórás, a tízórás járatot is. kárba vész az egész délelőtt. Neki viszont a hétvége minden szabad percét ki kell használni. Ha törik. ha szakad, még az őszi esőzések beállta előtt előbbre kell jutnia a telkén a természet nagyszabású átalakításával. Hisz a becsülete forog kockán...

Kopra farmernadrágot, nagykockás, rikító színű inget visel. Púposra tömött oldalzsák lóg le a válláról. Benne egésznapi élelme, spirituszos kis kávéfőző, szappan, fogkefe, törülköző és különféle apró holmi. A

bal kezében ütött-kopott bőrönd a jobb karja könyökhajlásában pedig újságpapírral sokszorosan átcsavart hatalmas dróttekercs. Ilyen alaposan felmálházva lép le a végállomáson a busz peronjáról, miközben biccentéssel vesz búcsút az álmos, fáradt jegykezelőtől. Elhalad a postaépület mellett, visszafelé megy a műúton. Nem sok idő múltán elágazáshoz ér, zúzott kővel felszórt földutakon baktat tovább, míg eljut a Szakács-rét széléhez. Itt megáll, leengedi lába mellé a bőröndöt, rövid pihenőt tart. A lejtős földút átlósan szeli át a rétet, a túloldalon teljesen beépült a környék. Házat mégsem lát, ezek beljebb vannak, gyümölcsfák takarják el őket. Szemérmes nép az itteni, nem szereti, ha belátnak az otthonába az arra járók. Villanyfény sem szűrődik ki a fák közül. Mindenki régen nyugovóra tért már. A helybeliek is, a hétvégi nyaralók is.

A Szakács-rét innenső oldaláról fut fel a Kopaszhegyre az Árkos utca. Annak a legvégén van a parcellája, oda igyekszik a kései vándor. A Hold fukar fényénél egy pillantást vet a karórájára. Csaknem összeér már fent a két mutató. Mindjárt éjfél. Kopra Tibor nagyot sóhajt, felemeli a bőröndjét — jó nehéz, mindenféle vasak, szerszámok, szögek, csavarok, festékes dobozok vannak benne — és rossz előérzettel a szívében gondterhelten lódul neki a kapaszkodónak.

Mi az oka ennek a szorongásnak? Igaz, kihalta táj, sötét is van, ha valaki gonosz szándékkal lapul valamelyik fa mögött... A Déli Üjság fiatal munkatársának azonban semmi oka, hogy rablótámadástól tartson. Erre felé évtizedek óta nem fordult elő jelentősebb bűneset. De még ha rátörne is valaki, alighanem az húzűá a rövidebbet. Kopra sovány, vékony fiú ugyan, de fürge, erős, és néhány éve még sikeresen versenyzett a Dózsa cselgáncs-szakosztályának első csapatában. Ami pedig a kísérteteket illeti — hiszen ez most az ő órájuk —, azokban egyszerien nem hisz.

(Folytatása következik)

A Ladó János Magyar utónévkönyve ismertetőjének első oldalán rendszertelenül felsorolt utóneveket találunk. Ezek között teljes neveket (család- és utónevet) kapcsolhat öszsze a figyelmes olvasó. Az első sorban például ezek a nevek következnek egymás után: Dömötör Simon Nárcisz Farkas Tivadar. Ezek között két teljes nevet találunk: Dömötör Simon,

Farkas Tivadar. A továbbiakban ilyen neveket kapcsolhatunk össze: Mátyás Géza, Ákos Sándor, Ágoston Rózsa, Fülöp Bertalan, Illés Kinga, Jakab Anna, Lőrinc Klára, Csaba János, Bálint Ernő, Szabolcs Szilvia, Benedek Péter, Csongor Andrea, Gábor Mária. Egyik sincs erőltetetten összekapcsolva, — mindegyik „viselhető”.

E példákból is látható, hogy utóneveinkből sok lett családnév. Mindenki fel tud sorolni néhányat. Csak úgy találomra: Dezső, Domokos, Ferenc, György, Kálmán, Lukács, Miklós, Simon, Vince.

De sokkal több van, mint gondolnánk. A régi nevek és becéző vagy rövidült, megváltozott alakjaik közül meglepően sokat használunk ma családnévként.

Régi magyar eredetű neveink közül ezeket említjük: Bars(i), B erény (i),

Bőd, Bodó, a Dánielből Dános, a Fábiánból Fabó, Kosa, Tardos. A török eredetűek közül: Bárót (i), a Kálmánból Káló, Tarján, Szalók(i). Kabar eredetű: Tárkány(i). Szláv eredetűek: Rados, Radvány(i). Zádor(i). Német eredetűek: Kármán, Geréb. A besenyőből jött a Dormán. Ismeretlen ere'!et’"°k: Pp,ré Botár, Kada, Vázsony(i). Vitás eredetűek:

Majlát, Zsadány (i>.

A bizonytalan eredetű ószövetségi Jakabból keletkezett: Jakus, Kabos, Jákó. A biblia héber eredetű nevei közül a Jánosból Jancsó és Jankó, a Gáborból Gábris, a Mihályból Mike, Mikes, Mikus, a Gedeonból Gedő lett. Az arami-héber Barnabásból Bacsó, azarámeus-görög eredetű Bertalanból pedig Bartos, Bartal, Bartalos változatok alakultak. A Barnabásból vagy a Bertalanból lett a Baracs(i) és a Barakony(i) is.

Görög eredetű családnevek: a Dömötörből Deme, a Bazilból Bozsó, a Györgyből Győré, Győrök és Gyuris, azonkívül Gyárfás, Kozma, Lestár, Makár (i), Miron, a Miklósból Mikola, Mikus.

Sok latin eredetű utónevünk van. A Benedekből lett családnevek: Bene, Bende, Benda, Bekő, Benke, Benkő, Benyó. A Bonifácból Bónis, a Dezső régi alakjából (Dezsider) Dezsér(i)„ a Flóriánból Flóris, a Konstantinból Koszta, a Mártonból Martos, a Sebestyénből Sebő, Sebők, a Simonból Sinkó, Sinka, azonkívül Kerény(i), Márkus.

A kelta eredetű Kilián is családnév lett, ugyanúgy a kelta—ír eredetű Gálos is. Többféle származtatása van a Baksa és Baki névnek, több név egybeeséséből keletkezett a Bodó, Izsó, Radó.

Az említett családnevekben nem egykönnyen ismerhetjük fel az utóneveket. egyrészt mert ma már ezeknek az utóneveknek egy része ritkán használatos, másrészt mert az említett utónevek becéző, rövidült vasv átalakult alakjait mai nyelvérzéki'mk már alig, vagy egyáltalán Csató, | nem kapcsolja az eredeti nevekhez. Kiss István