Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-07 / 289. szám

Komszomol-delegáció érkezett Budapestre A szövetkezeti biztonsági megbízottak tanfolyama J. M. Tyazselnyíkovnak,! a Lenini Komszomol Köz- j ponti Bizottsága első titka- j rának vezetésével hétfőn Budapestre érkezett az j a Komszomol-küldöttség, j amely a KISZ KB meghívá­sára részt vesz a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség VIII. kongresszusán. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára, valamint dr. Gom­bár József, Főcze Lajos és Illisz László, a KISZ KB titkárai fogadták. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. A küldöttséget — J. M. í Tyazselnyikovot, illetve V. I P. Aldohint, a Komszomol Központi Bizottságának osz­tályvezetőjét és J. Sz. Bob­­rovát, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának tagját — délben a KISZ KB székházában fogadta dr. Horváth István. (MTI) A Szelidi-tó menti tsz­­üdülőben hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyitotta meg Gádor József, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályvezetője a szövetke- I zeti biztonsági megbízottak : és a városi tanácsok, járási j hivatalok munkavédelmi | felügyelőinek tanfolyamát, í A december 11-ig tartó to­vábbképzésen Bács-Kiskun megye legnagyobb szövet­kezeteinek negyvenöt biz­tonsági megbízottja ismer­kedik meg részleteiben a távlati munkavédelmi in­tézkedési tervek előkészí­tésének irányelveivel, és azokkal a rendeletekkel, amelyeket a mezögazdasá- I gi dolgozók testi épségé­­í nek védelmében hoztak. | A megyei tanács végre­hajtó bizottságának ez év június 29-i határozata alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a i Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsának munkavédelmi bizottságá­val együttműködve szer­vezte meg a most megnyílt egyhetes tanfolyamot, ame­lyet újabbak követnek a tsz-szövetségeík működési körzetében. Ezeken a to­vábbképzési formákon a kisebb mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és szak­szövetkezetek biztonsági megbízottjai sajátítják majd el a szükséges ismerete­ket. A tanfolyamokon elhangzó kérdéseket, tárgyköröket a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelősége által szer­kesztett és a Kecskemét— Kiskunfélegyháza környéki Tsz-ek Területi Szövetsége által kibocsátott kézikönyv foglalja magában. Ez jelö­li meg a mezőgazdasági szövetkezetékben a munka­­védelemmel összefüggő mindennapi feladatokat is, K. A. Tiszakécskei kórushangverseny a kongresszusi ifjúsági hét programjában A KISZ megyebizottsága által szervezett kongresz­­szusi ifjúsági hét program­ja során megyénk fiatalsá­gának művészi törekvéseit sok színű, változatos for­mában mutatták be a kü­lönféle rendezvények. Szombaton délután a ra, a kiskunfélegyházi ifjú­sági vegyeskar, a tiszakécs­kei ifjúsági női kar, vala­mint a helyi citerazenekar kétórás műsora világosan jelezte, hogy a megye fej­lett felnőtt énekkari kultú­rája, ha nem is túlságosan nagy számú, de jól felké­Kecskeméti Berkes Ferenc Kollégium nagytermében a nagyközönség előtt eddig még ismeretlen, KISZ-kor­­osztályú képzőművészek festményeit, grafikai mun­káit állították ki. Az igé­nyes — bár nem teljes — válogatás a toll, ecset, kré­ta művészeinek napjaink valóságáról alkotott képről ad számot. Vasárnap délelőtt Tisza­­kéeskén a művelődési köz­pont színháztermében pedig Bács-Kiskun megye ifjú­sági kórusai mutatták be műsorukat. A kecskeméti ének-zenei iskola leányka-Kongresszusi szült és lelkes utánpótlás­sal rendelkezik a fiatalság soraiból. Az énekkarok műsora szí­nes és változatos volt. A klasszikus és modem szer­zők művei mellett megszó­laltak szép és eredeti nép­dalok és mozgalmi kórus­­művek is. A szereplő együttesek kiegyensúlyozott tiszta éneklésükkel valóban kiérdemelték a közönség el­ismerését és a KISZ me­gyei bizottságának okleve­leit. A kongresszusi ifjúsági hét zárórendezvényeként ma délután a kecskeméti Városi moziban politikai nagygyűlést szerveznek a fiatal kommunisták. Uj gépsor a konzervgyárban A múlt heti eredményes üzemi próbák után tegnap megkezdte a folyamatos termelést a Kecskeméti Konzervgyár 2-es számú telepén az új dzsemfeldol­gozó gépsor. Az első mun­kanapon sárgabarackból gyártottak lekvárt. A be­rendezés egyébként bármi­lyen gyümölcsfajtából — őszibarackból, szilvából, málnából — készít dzse­met. Átalakítás nélkül dol­gozhat fel nyáron nyers, télen pedig félkész alap­anyagot. A gépsor alkalma­zásával, amely műszakon­ként egy vagon készárut dolgoz fel kedvezőbbé vál­tak a munkakörülmények is. Kiküszöbölték az eddig kézzel végzett műveleteket, a dzsem-masszát már nem az asszonyok töltik fel, ha­nem szivattyú nyomja a gyűjtőtartályba, amelyből saját súlya juttatja az anyagot az üvegekbe, vagy dobozokba. Az új vonalon a következő hetekben 13 vagon dzsemet állítanak elő különböző gyümölcsök­ből, amit a nyugati orszá­gokba exportálnak. nszaik Krónika címmel 16 olda­las folyóiratot indít a Pa­píripari Vállalni kiskunha­lasi gyáregységének K1SZ- szervazete. A lapot, amely j az üzem fiataljainak életé­vel és problémáival foglal­­kozik majd, társadalm i munkában szerkesztik. Aj helyi nyomda fiataljai a ki- 1 nyomtatását vállalták szin­tén társadalmi munká ban, i A Krónika negyedévenként , jelenik meg 300 példány­ban. az első szám. a kong­resszus tiszteletére szerdán kerül az olvasók kezébe. Fiatalok részvételével fő­­•umot rendeztek tegnap iélután két órától Kecske­­néten a városi tanács dísz­emében. A városfejlesztés tövetkező évi terveiről és éladatairól Reile Gézát, a tárosi tanács elnökét, Bor­­ios Györgyöt, a városi párt­­bizottság titkárát és Né­­neth Ferencet, á KISZ vá­mosi bizottságának titkárát kérdezték a megyeszékhely ilapszervezeteiből összese­­■eglett fiatalok. A középfokú oktatási in­tézmények kollégiumaiban tegnap este a diáktanácsok rendkívüli közgyűléseket tartottak. Megvitatták, hogy miként készültek a kong­resszusra, vállalásaikat menetyiben teljesítették a! csoportok, tanulmányi, kul- \ turális és egyéb területen. I TKANSZ-KARAKUMI FÖLDGÁZVEZETÉK Megkezdődött a közel 600 kilométer hosszú transz­­karakumi földgázvezeték építése. A délkelet-türkmé­­niai hatalmas lelőhelyeket kapcsolja a közép-ázsiai központi távvezeték-rend­szerhez. ÓKORI OLAJOSKORSÓK Tanaisz, a doni Rosztov közelében volt antik város nyugati tornyánál, ásatá­sok során ..Olaj” feliratú amforák százait találták. Az ókori olajoskorsók a 2000 éve épült ősi világító­­torony olajának tárolására szolgáltak. BURJÁT EMLÉKTÁRGYAK Ulan-Udé-ban befejező­dött annak a gyárnak az építése, amelyben speciá­lis burját emléktárgyak gyártása kezdődik meg. Az öntött ezüst medailonok, a niellóval díszített és vésett karkötők, brossok, kőből készült dísztárgyak igen népszerűek. SPORTKOMBI N ÁT ASHABADBAN Ashabadban. Türkménia fővárosában bolgár munká­sok és szakemberek segítsé­gével nagy sportkombinát létesült, amelv nehézatléti­kai programok és sportjáté­kok lebonyolítására alkal­mas. JAK—40 A francia légitársaság, vonalain rövidesen szovjet JAK típusú lökhajtásos gépek is közlekednek. Erre a géptípusra megrendelé­sek érkeztek Olaszország­ból, az NSZK-ból, Cseh­szlovákiából, Jugoszláviá­ból; Kanadával most foly­nak a tárgyalások. SZUPERNOVAROBBANÁS A Napnál egymilliószorta fényesebb szupemovarob­­bánást észlelt a Nagymed­­ve csillagképben P. Kuli­­kovszkij. a moszkvai egye­­j tem docense. SZÁNTÓFÖLDI MÚZEUM | Sajátságos szántóföldi | múzeumot alakított ki a litván főváros, Riga közelé­ben, egy mezőgazdasági kí­sérleti állomás: az egyik parcellán a világ minden részéből nyolcszáz burgo­nyafajtát és burgonyahib- I ridet termelnek. BELORUSZ IPARFEJLESZTÉS Mogilev, Bobrujszk, Mo­­! zir, Grodno. Polock, Minszk j és még több város nevét . említette a belorusz építés­­j ügyi miniszter — Nyikolaj i Arhipec —, amikor az 1971—75. évek beruházásai­ról adott tájékoztatót, Mo­­zirban kőolajfeldolgozó kombinát Baranovicsban automat-: gépgyár. Mogi­­levben *r Tiszövöd e, Szlo­­minban kártoló fonógyár.. Orsában finom lenszövő-J gyár, Szvetlogorszkban eet­­lulóze-papíripari kombi­nát épül. A mogilevi mű­szál és a polocki vegyipari kombinátokban újabb be­­í rendezéseket állítanak i üzembe. Gyors ütem­­lsen fejlődik a kevés­| sé anyagigényes — rá- I diótechnikai, elektrotech­­j nikai, elektronikai és mfl- 1 szeripar. Az ipar termelése | a következő öt évben 53— í 56 százalékkal növekszik. TELJES GÉPESÍTÉS A FÖLDEKEN Űj, hatékony mezőgazda- i sági gépeket, köztük 40 fé­le traktort, kombájnt szer­kesztettek a Szovjetunió­ban. Tömeggyártásuk bein­dítása lehetővé teszi a kézi munka csaknem teljes ki­küszöbölését. 1975-re befe­jezik a bonyolult mezei munkák — például a gya­potszedés — teljes gépesíté­sét. Az ipar az ötéves terv­időszakban több mint 2,5 millió traktort és más gé­­! pet szállít a kollektív gaz­daságoknak. BALTIKUMI NŐVÉNYRITKASÁGOK A baltikumi növényvilág kincseinek megőrzése cél­jából a lett botanikusok összeállították a ritkaságok listáját. Bogyótermés tisza fa, súlvom, daugavai liliom j — a növényvilágnak össze, sen 42 képviselője — sze repel a listán. Ezeket vé- i detté nyilvánítják és gon- 1 doskodnak szaporításukról! 1 Hivatásunk J magyar sajtó nap­­** ja évenként ismét­lődő alkalom arra, hogy megszemléljük „a gondo­latok tüzérsége” állásait, és gondolkodjunk mind felelősségteljesebb elhiva­tottságán. Gondolkodjunk azon, amit Kádár János mondott a legutóbbi or­szágos ujságiróaktwa­­ülésen, amely szerint nem­csak „tüzérség” vagyunk, hanem egy olyan hadse­reg, amely „a sajtó nélkül ugyanúgy harcképtelen, mint ahogyan egy had­osztály harcképtelen a híradós egysége nélkül”. S a sajtó pozícióit megha­tározó idézetek birtoká­ban gondolkodjunk azon, hogy az ötvenhárom év­vel korábban megszületett első, haladó, igaz hitű és szavú Vörös Újság 151 számban megjelent vég­rendeletét miként hajtot­tuk végre, miként része­sítettük szellemében az örökösöket: az utókort. Örömmel jelenthetjük, hogy a felszabadulást kö­vető huszonhét év alatt egy töretlen folyamatnak lehetünk tanúi: szakadat­lanul tömegesednek or­szágos és megyei, napi­vagy hetilapjaink egy­aránt. A magyar sajtó napján, az évenként is­métlődő „vizsgán” éppen erről, o szinte legfonto­sabbról adhatunk számot. A Petőfi Képe és vele együtt a négy városban megjelenő kiadások, sok­sok szorgos sajtóagitátor szorgos munkája követ­keztében több ezer új ér­­deklődővel-olvasóval gya­rapodott. És éppen ez jelzi felelősségünket. A lap nagyobb hatóköre, az egyre kevesbedő és rit­kábban előforduló fehér foltok meghódítása, az írott szó szinte minden­kihez való eljutása na­gyobb elígérkezést kíván mindazoktól, akik .életük hivatását az ólombetűk­ben megtestesült gondo­latok közlésében vállal­ják, de azokhoz is, akik a lapot előállítják, vagy az olvasóhoz juttatják. S vajon miként is vál­laljuk mi, újságírók a na­gyobb felelősséget, akik­nek tollhegyéből erednek a hosszú betűfolyamok, és amelyek nyomán szü­letnek meg az egyáltalán nem megbeszélt napon­kénti randevúk az olva­sóval. 'W'alán szóismétlés, -* mégis hangsúlyoz­zuk, hogy a toll egy fon­tos eszköze annak a poli­tikának, amit a X. kong­resszus határozata nyo­mán a szocializmus teljes felépítésére való erőössz­­pontositásnak nevezünk. Az ilyen nagy célért egy­aránt könnyű is, meg ne­héz is forgatni a tollat. Könnyű, mert a cél ben­nünket és a társadalom többségét is lelkesíti. De nehéz is, mert szavaink­­mondataink-cikkeink na­ponként több mint negy­venezer emberhez jutván el, az információ és az orientáció szüntelenül nö­vekvő igényével kifogy­hatatlanul telve a tarisz­nya. És ha még ehhez társítjuk az egyre gyor­sabban születő új elfo­gadtatását, vagy csupán megértetését — íme ebben rejlenek eredményeink, de gondot okozó nehéz­ségeink is. Ezért az új­ságíró, a szerző szüntele­nül vizsgálója önmagá­nak. S mi más ez, mini mindennapos viaskodás a megújulásért. A régebbi újságírás mű lói — hajdani neszto •aink: Molnár Erik. H«i­­■mi i<'-.sef, Horváth Amb­rus, Simon István, Tóth László hányszor vallot­ták, hogy az országban nincs meg az írás és a beszéd szabadsága, ami­nek hiányát különösen azok érezték, akik a köz­ügyekről alcartak írni, vagy éppen beszélni. Egy­szóval a szigorú cenzúra volt az igazmondás nyil­vánosságának akadálya. Ma nincs cenzúra, illetve egyfajta van, de az nem más, mint a sajtó mun­kásainak szocialista lelki­ismerete. Az effajta lelki­ismeret viszont igényli a szigorúságot önmagunkkal szemben. Csupán az ön­szigor teszi lehetővé a szerző permanens meg­újulásának igazi folya­matát. tfzen az úton-mödon lehet jó, közérdek­lődésre számot tartó, a párt politikáját sugárzó cikkeket írni. A rossz mű­ről könnyen elmondható, miért nem jó. Nem jó, mert hatástalan. A jó mű viszont hat, amivel az ol­vasónak gyorsan szubjek­tív kapcsolata alakul ki. Mert a jó mű mindig ál­lást foglal, mindig vallo­mást tesz, mindig szenve­déllyel küzd kisebb vagy nagyobb embercsoport ér­dekeiért. A megyei lap munká­jának erőteljes vonása, hogy szószólója a közös­ségi igényeknek, rendsze­resen ír az. emberek ki­sebb vagy nagyobb prob­lémáiról, hiszen a legki­sebb hétköznapi jelenség is sokat mondó problé­mává nőhet. Ahogyan Kádár elvtárs mondotta: „A sajtónak mindenek­előtt a munkástömegeket, a dolgozók közvéleményét foglalkoztató problémá­kat kell tárgyalnia, fi­gyelemmel kell kisérnie az őket foglalkoztató gon­dokat.” Az a lap, illetve az az újságíró, aki nem a problémákról ír, hadd valljuk Bálint Györggyel, a mártírhalált halt nagy magyar publicisztával, .. a közvélemény nyu­galmazott lelkiismerete” Tehát legyünk a köz­ügyekben továbbra is su­galmazok és egyben ér­telmezők is. Hazánk nyu­godt és munkánkat fel­tétlenül ösztönző higgadt politikai légkörében — a közügyekben vagy bármi más téren — nincs szük­ség az aesopusi mese esz­közére, sokkal inkább szükséges — a hare, a po­lémia! Mondjuk meg, hogy — bár vannak akik sokallják — de még min­dig nem élünk eléggé a közérdekű kérdésfelvetés lehetőségeivel. Ha tesz­­szük, sajnos a hivatalo­sak, az érintettek az ese­tek jelentős százalékában a fülük botját sem moz­gatják. A közügyekkel állandóan foglalkozni tu­lajdonképpen nem más, mint a demokratizmus fo­kozatos kibontakozása. Tehát nyilvánvaló, hogy az építés minden tényezője csupán a társadalmi tör­vényszerűségek kérlelhe­tetlen logikájához igazod­hat. Ez a mi ars poéti­kánk. ^fogadkozásunk, hogy-*• a sajtó minden munkatársa igényesebben, vonzóbb formában hir­desse a szocializmus igaz­ságait. A dolgozók igé­nyeinek papírravetése — ez a mi pártosságunk, a mi igazsághirdetésünk. De ehhez még Ady is kell: „A nép igazságait csak az igazi szenvedély mélyéből felhozott, forró szavakkal kell és lehet elmondani, a hit és a meggyőződés elragadó ereiével.” WELT HER DÁNIEL

Next

/
Thumbnails
Contents