Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-30 / 307. szám
Metis Kálitól j taiítváiya I Tanakodnak, töprengenek a szakemberek, hogy miként lehetne mérni a népművelés, egyáltalán a nevelés hatását, a kulturális tevékenység hasznát í Mátis Kálmánról, a 12 esztendeje elhunyt kecskeméti festőművész-rajztanárról is feljegyezték, hogy ennyi meg ennyi ifjú ember járt, tanult az ő általa vezetett képzőművész szakkörben. Ma is élnek és dolgoznak a tanítványok. Bozsó János, Goór imré — és sokan mások. ' '‘Éijü'tó'ttak' volna-e oda, ahol most tartanak Kálmán bácsi nélkül? Mondják: mostanában is eszükbe jut néha, hogy vajon mit szólna ehhez vagy ahhoz a művükhöz a hajdani szakkörvezető. Kiss Bélát is Mátis Kálmán ismertette meg a rajzolás alapelemeivel. Neki köszönheti, hogy tartalmasabb, gazdagabb lett az élete, többet lát a világból. Néhány esztendeje fafaragással is foglalkozik. A képünkön látható női figura az egyik sikerült alkotását, ötletes díszdobozát ékesíti. A finoman, aprólékosan kidolgozott felületek alapos technikai felkészültségét bizonyítják. (H. N.) Jfélek és zenéie” Megfigyelték, hogy az emberben minden körülmények között él az önkifejezés kényszere. Ez megnyilvánulhat a minden kockázatot vállaló dühben, az egekig szikrázó örömben, a mély bánatban, ami a zene nyelvén is megfogalmazódhat. Az ilyen zenei indíttatás — szólaljon bármilyen hangszeren, énekeljen bármilyen nemzet nyelvén — a hallgatót, a muzsikával együttérző embert elragadja, az kénytelen a zenével azonosulni. Lélek testvér — angolul soul brother — a négerek egymás közt így beszélnek az olyan emberről, aki velük tart, velük érez. Soul music — a négerek lélekmuzsikája, amely meghódította a jazzt és a beatzenét is — eredetét tekintve a spirituálékból, bluesokból, az ősi néger vallási énekek — világából származik. Így az első soulénekesek is a jazz kezdeti korszakának legnagyobbjai voltak: Bessie Smith, Dinah Washington, Mahalia Jackson. Bessie Smith mondta az éneklésről: „Ha igazságtalanul megbántottak, ha fáj valami, ha boldogtalan vagy, ha kitaszítottnak érzed magad, akkor énekelj". Az amerikai elnyomott néger, aki a század elején a hatalmas gyapotföldeken dolgozott, minden tekintetben kiszolgáltatott volt arcbőre, szokásai, társadalmi helyzete miatt. A közös éneklés kényszere ebből a fájdalomból táplálkozott, a közösség pedig megszabadította a négert sokszor elviselhetetlennek tűnő egyéni fájdalmától. A fájdalom a közös énekaz igazság soul, abc lés örömévé lényegült át Ezek a viszonylatok később meghonosodtak a jazzban is. A soul-énekes —- aki örömét és fájdalmát tolmácsolja egyénien, vagy csoportosan — nem szabályos melódiákra ültetett dallamokat, pontosan lejegyzett hangokat énekelt; hanem érdesen, fátyolosán a valóságtól elszakadó mindenféle művi kiszolgáltatottság nélkül előad. Sajátos zenei nyelven közli érzéseit és ezen túl, annak a hallgatóit is részesévé — és ennél több — alkotó részesévé kívánja tenni. A soul-énekes kitör, ismétel, visszahívja az előző érzéseket, zenei gondolatokat, azokat átülteti, felújítja, közben beszél, sír, kiabál, egyszóval előadja azt amit akkor a legőszintébben, a legigazabban érez. A kísérő zene folytott, mindenre figyelő, feszültséget keltő és tartó akkordok és összhangzatok sora. Mindez egyszer erős — szétvágja a harmónia keltette illúziót — egekig törnek a fúvósok, a trombiták^ a klarinétok és a feltörő gitárfutamok, a rögtönzések. A soul-zenének ez a jellegzetes hangvétele azonnal kicseng a dallamok közüL A dalok szövegei is ilyen egyszerűek, kemények, változtathatók az együttes zenei alkotás törvényei szerint; a hangulathoz igazíthatok, formálhatók. A vak Ray Charles — az egyik legnagyobb soul-énekes mondta: «... a soulmuzsika hangja mindig a meztelen, a kendőzetlen igazságról beszél és mindig kész arra, hogy lelkét bárkivel megossza." Engedjék meg — nem az értékek lefokozásáról van szó —, de hasonlót Bartók Béla is mondott a zenéről. Gondoljunk Illyés Gyula Bartók című versének első soraira: „Zenét, hangzavart, ha nekik az, minekünk vigasz." A soul-zene meghódította a világot. Ottís Reding „Tisztelet” című dala az amerikai négerek nemzeti himnusza lett. A soul-zene ma már nemcsak a négerek zenéje önmaguknak, még akkor sem, ha legkiválóbb képviselői a négerek: Four Tops, Ben King, Aretha Franklin és még sokan mások. Csató Károly KI néhány szerencsés kecskeméti polgár már látta Bacsó Péter új filmje legelső, technikai kópiájának vetítését, de a nagy többség már csak a január végi „hivatalos” bemutató alkalmával nézheti meg a Jelen időt. A megyei Moziüzemi Vállalat ugyanis az országos filmforgalmazási szervekkel közösen, meghívott közönség előtt a közelmúltban lejátszotta a frissen elkészült alkotást. A „rend„ , kívüli” előadás célja el- A PETŐFI NÉPE tért a szokásostól — ez MELLÉKLETE alkalommal nem a né- _________________ Szerkesztette: Csató Károly Foto: MTI—KS—Pásztor Z. Jelen idő inefc megformálása nyomán. Ez utóbbi filmek már társadalmunk alapvető fontosságú problémáit; nevezetesen az ifjúság a felnőtt generáció tagjai közé való beilleszkedésének útját, nehézségeit vizsgálta. Ez a valóságanyag, a gyárak, termelőüzemeik nagyobb és kisebb kollektíváinak, belső demokratizmusának napjainkban is égető kérdései a Kitörésben fogalmazódtak meg, de a jelek szerint tovább izgatták a rendező fantáziáját. Legújabb filmje a Jelen idő bizonyos szempontból így lett folytatása a szintén szociológiai hitelű Kitörésnek. Vezető és beosztott, a közösséggel való együttműködés, illetve merev, önkényes irányítási módszerek vitája, — egyén és kollektíva, vállalás és felelősség, és még sok más, valóságosan is igaz, a hétköznapi életben nap mint nap jelentkező probléma tárulkozik ki a mozivásznon a vetítés során. Bacsó Péter folytatja új, ismeretlen színészegyéniségek felkutatását is. A Jelen időben elvétve találkozunk kedvelt, moziból, televízióból, színházi színpadról közismert arcokkal — és ez is sokban hozzájárul,hogy a gyári műhelycsarnok atmoszféráját hitelesnek, valóságosnak fogadhassuk el. P. M. Simon Ágoston főszereplő — civilben üzemi párttitkár. zőlk általános véleményére, ítéleteire voltak kíváncsiak a filmgyáriak és a forgalmazó szervek képviselői, hanem azokkal az emberekkel kívánták a mű propagandájának módozatait meghatározni, akikről —- és akiknek — a film szól. Így a tájékozódás alanyai elsősorban üzemi segéd- és szakmunkások, irányító szakemberek; mérnökök és technikusok voltak. A Jelen idő megtekintését követően ők nyilatkoztak; miként lehet a leghatásosabbá, legcélszerűbbé tenni a közfigyelmet a filmre irányító reklám- és propagandaanyagot Mennyiben fontos ez? — vetődhet fel a kérdés bárkiben. Erre választ a széksorok között ülő nézők egyikének megjegyzése adja meg, aki kijelentette: „E film vetítésére az egész gyárat el kellene hozni az igazgatótól a portásig, hadd essenek egy kissé gondolkodóba mindnyájan.” Bacsó Pétert, a film rendezőjét nem kell bemutatnunk a Magazin olvasóinak. A Nyáron egyszerű, a Szerelmes biciklisták, a Nyár a hegyen című sikeres alkotásainak témája a fiatal nemzedékek bonyolult, de egyszersmind színes világával foglalkozott. Ez a törekvés későbbi filmjeiben tovább erősödött. Valóságábrázolása elmélyült a Fejlövés és a Kitörés munkásfiatal hőse\iUiré6zeti díjasok, 1071 FEKETE Most is jól emlékszem arra, hogy milyen nagy taps köszöntötte a Jászaidíjas Fekete Tibort, amikor az ünnepi társulati ülésen Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese bejelentette: kiemelkedő alakításáért művészeti díjat adományozott részére a megyei tanács, őszinte szeretettel ünnepelték. Kedvelik tehát kollégái. Ez a véleménye Gyólay Viktóriának is. — Így van, pedig Tibor az első pillanatra eléggé nehéz embernek látszik. Mindenért őrlődik, valósággal kínlódik, amíg ki nem alakít magában egy figurát. Ilyen-TIBOR kor ideges, érződik rajta a feszültség, de a kollégákhoz nem türelmetlen még ezekben a számára nehéz napokban sem, csak saját magához. Azután, ha megtalálta a figurát, akkor abbahagyja a kísérletezést, ugyanazt az „embert” hozza estéről estére, pontosan, nyugodtan, felszabadultan. „Ripizni”, rögtönözni én még sohasem láttam. A rendezők nyilván megbízhatóságáért is bíznak rá oly fontos szerepeket. Ű volt Rank doktor a Nóra „halállal eljegyzett” orvosa, Mitch a tohonya munkás Tennessee Williams A vágy villamosa című drámájá«WWW ban. Szívesen játszik ma! figurákat, gondoljunk csak a Diplomásokban nyújtott alakítására. Akik látták a darabot, máris felidézik Fekete markáns szerepformálását. Még egy ritka tulajdonság: feladatot nem utasít vissza. Erről így ír Osztovits Levente dramaturg, a színházi műsorfüzetben: „Mikor meglátta a szereposztást, saját bevallása szerint, majdnem ott a helyben megütötte a guta. 0, az indulatos, tiszta munkás- és paraszthősök megformálója, hogy jön ahhoz, hogy egy alkatától teljesen idegen, puhány kisasszonyférfit verítékezzen életre a színpadon... De ebből a hatalmas összpontosításból és dacból az évad egyik leekönnyeuébb alakítása született: Harold, a Játék a sötétben című színműben. — 1957 óta hány szerepet játszott el Kecskeméten? — Igen, az ellenforradalom utáni évben kerültem a hírős városba, tizennégy esztendeje. Éppen a napokban közölte velem Radó Mária, művészeti titkárnő, hogy már már hatvan különböző darabban léptem a színpadra, ennél a társulatnál. A Nászút című operettben mutatkoztam be a közönségnek. Én voltam a bonviván és Dévay Camilla a primadonna ... — Melyik alakításra. gondol vissza a legszívesebben? — Azdakot, á bírót bármikor szívesen eljátszanám. A darab is — a Kaukázusi krétakör — és ez a figura is kitűnő. És ked velem a Shake psarevígiátékokat. Vrd? menynyiben én voltam a szolga. — Film, televízió? — Ritkán, néhány kisebb szerep. Az időpontegyeztetési gondok miatt a gyártásvezetők hamar ejtik az embert — Hosszabb ideje él Kecskeméten. Kialakult-e baráti köre? — Otthonülő vagyok. Olvasok. Móst fejeztem be Hemingway szép könyvét: a Búcsú a fegyverektől címűt. — Szokás új év táján megkérdezni: minek örülne a legjobban a következő esztendőben? — Ha valamelyik pesti színház szerződtetne. Kitűnően érzem magam Kecskeméten, a város is befogadott, de igazán ..befutni” csak pesti színházban lehet. Meg tősgyökeres rákospalotai vagyok, anyám ma is ott él és a feleségem is a fővárosból került ide. Köszönjük őszinteségét. Heitai Nándor
