Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-30 / 307. szám
1971. december 30, csütörtök 3. oldal Szilveszteri vacsora Masprcrszásrál A hagyományos szilveszteri pulyka, a hal és a báránypecsenye egy része magyar gazdaságokból kerül az európai nagyvárosok ünnepi asztalaira. A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat szilveszter előtt számos nagy szállítmányt indít útnak. Vágott pulykát szállítanak Ausztriába. Svájcba, az NSZK-ba. Franciaországba, Spanyolországba. Kamionok viszik az élő pulykát és a gyöngytyúkot elsősorban Olaszországba. A külföldiek különösen kedvelik a hazánkban honos nagy testű, vagy más néven gigantpulykát. A szilveszteri asztalok másik csemegéje a tejes bárány, a két ünnep között 53 000 darabot szállít külföldre a TERIMPEX. Nem hiányzik majd az asztalokról a nyúlpecsenye sem, az ünnepek alatt ezer tonna kerül külföldre. A szilveszteri halászléhez több mint ezer tonna magyar halat exportálnak. A baráti országok közül az NDK és Románia, a tőkés országok közül az NSZK a legnagyobb halvásárló. Ausztriába speciális, vízzel töltött vagonokban szállítják a halat. Kiknél csökken január 1-től a lakbér-hozzájárulás? Mint ismeretes, keresetnövekedés esetén a lakbérhozzájárulás összegét minden év január 1-től csökkenteni kell, mégpedig az — Mind a második, mind az első félévi átlag kiszámításánál a bérhez hozzászámítják a prémium, a célprémium, a céljutalom, előző évben elért havi át-j a nyereség jutalom, a munlagos keresetnövekedés 25 százalékával. Első ízben 1972. január 1-vel kerül sor erre a csökkentésre, oly módon, hogy most kivételesen nem a teljes évi kereset átlagát hasonlítják össze az előző évivel, hanem a második félévit az első félévivel. (A lakbérhozzájárulást ugyanis 1971. július 1-től, nem pedig az év elejétől folyósítják.) A kereseti átlagok kiszámításának és összehasonlításának módszeréről a következőket mondták a Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának: — Az időbéres és havidíjas dolgozóknál az 1971 decemberi és júniusi besorolás szerinti bért veszik alapul, hozzászámítva az egyéb keresetek második, illetve első félévi havi átlagát. A teljesítménybéreseknél külön kiszámítják az első és a második félév egynapi kereseti átlagát, mindkettőt beszorozzák a havi munkanapok számával, s ezt az összeget hasonlítják össze. káltató által vállalt küVő megbízási munkákért kapott díjak, jutalmak, prémiumok, a másodállásból, mellékfoglalkozásból származó keresetek havi átlagát Nem veszik viszont figyelembe — az előbb említettek kivételével — a nyereségrészesedést, az egyszeri jutalmakat, a túlóradíjat, az ügyeleti és készenléti díjat, a jubileumi jutalmat, a bányászatban fizetett hűségjutalmat és a biztonsági őrszolgálatért kapott díjat. Ha tehát a második félévi havi átlagkereset az említett számítások szerint magasabb az első félévinél, akkor a különbözet egynegyed részével csökken január 1-től a lakbér-hozzájárulás. Ha a hozzájárulás összege ily módon már nem érné el a 20 forintot, illetve a családtagok között rrlegosztott hozzájárulás esetén a havi 10 forintot, ■akkor a lakbér-hozzájárulás megszűnik. A nyugdíjasok számára július 1-én, illetve nyugdíj havon ülésükkor véglegesen szabták meg a lakbér-hozzájárulást, így annak az összege nem változik. Akik jövőre vonulnak nyugdíjba, azoknál természetesen ugyanúgy számítják ki a lakbér-hozzájárulást, mint más, 1972. január 1-én munkaviszonyban levő dolgozóknál. Aki viszont éppen 1972. január 1-én megy nyugdíjba és nem később, annak a nyugdíj-hozzájárulása akkor sem csökken, ha 1971 második félévében magasabb volt a havi átlagke- i ._... .___, . rpsplc, -w »len félévinél 1 felkészítő tanfolyamokat resete az első félévinél, legutóbb statisztikai adatok szerint — csaknem háromezren végezték el és Iskolai osztályaié vizsgára előkészítő tanfolyamok — felnőtteknek Az iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevők számának csökkenésével mindinkább kibontakozik a felnőttek iskolán kívüli tanulása. A művelődésügyi miniszter ugyanis engedélyezte az általános, illetve a középiskolai vizsgát olyanoknak, akik nem vesznek részt sem esti, sem levelező oktatásban. Felkészítésükre a Népművelési Intézetben olyan módszert dolgoztak ki, amely rövidített idő alatt — a tananyag összpontosításával — megtanítja tanulni a hallgatókat. Az osztályozó vizsgára mivel a jogszabályok szerint a mérséklés csak a január 1-én még munkaviszonyban levőkre vonatkozik. 1972. január 1. után legközelebb 1973. január 1-vel csökken ismét a lakbérhozzájárulás, mégpedig azoknál, akik 1972-ben havi átlagban többet keresnek, mint 1971-ben. (MTI) tettek sikeres vizsgát. A speciális oktatási módszerhez a tanárok részére a hetedik és nyolcadikos általános iskolai anyaghoz útmutatót adtak ki. A hallgatóknak feladatlap-gyűjteményt állítottak össze, ami lényegesen könnyíti tanulásukat. Öt hónap alatt, 80 SAJÁTOS ÉRTÉKREND Csikériai tanyák — Látod, anyukám, nekem az új szomszéd nagyon rokonszenves embernek tűnik... maris Csikéria 1924-ben alakult önálló községgé. A lakóházaknak több mint a fele jelenleg is a külterületen, tanyarendszerben j! van. Jó háromnegyed részük a dűlőutak, mintegy 15 százalékuk kövesét mentén fekszik, és körülbelül 7 százalék a távoli, szórványos tanyák aránya. Községünk megalakulását követő évtizedeken át szükség volt a tanyának, mint települési formának a felújítására, s akkoriban ezt a formát törvényszerűnek és véglegesnek is tekintették. Napjainkban sokan vetik fel a kérdést: meddig lesz még létjogosultsága a tanyavilágnak? Lakosságunknak még mindig csaknem a fele él tanyarendszerben. Bár a csökkenő tendenciára utal, hogy az elmúlt évtizedben 20 tanya szűnt meg és 27 család költözött a belterületre. Az idők során a tanyák egy része önmagát fogja felszámolni, mivel nem villamosíthatok, rosszak az útviszonyok, s a lakosság ki van rekesztve a község kulturális életéből. A már villamosított 107 tanyának, vagy a villamosításra alkalmas 52-nek az eltűnésére sem lehet hamarosan számítani. Egyelőre a tanyasorok fenntartása mellett szólnak bizonyos közellátási szempontok, hiszen a szarvasmarha-. a sertés- és egyéb felvásárlás zömét a tanya világ adja. A termelőszövetkezeti munkaerő nagyobb része is innét kerül ki. S ahhoz is, hogy a tanya, mint lakás, nélkülözhető legyen, legalább 15—20 esztendőre van szükség. A napjainkban tanyán élők sorsa, persze, merőben más, mint korábban volt. A villamosított részeken mindennapos már a tévé, a háztartási gépek sora, de a többiben is ott van az új bútor, a gáztűzhely, a telepes rádió. Ritka az olyan tanyai gazda, akinek kerékpárja ne volna. Sőt, Csikéria külterületi lakosságának tulajdonában 9 személygépkocsi és 24 motorkerékpár is van. A tanyavilág átmeneti állapota előreláthatólag évtizedekig eltart A bomlás folyamata természetszerű, magától értetődő; a villamosított községrészeken gyengébben, a távoli, szétszórt tanyavilágban erőteljesebben érzékelhető. Tűnnek, ha lassan is, a külterületi lakóházak, tanyák, s a fiatalság már a zárt településekre igyekszik. A tanyarendszer megszűnésének elősegítésére községi tanácsunk házhelyeket juttat a belterületen, ahol már a közművesítésre is lehetőség van. Vizin Gergely Téli ünnepek — ősi szokások Lehet, hogy őseink szűkölködtek az ünnepekben? Az ókori naptár szerint az év vége december 25-re esett, ezen a napon ünnepelték a meghaló és feltámadó napistent. Igaz, a január elsejei évkezdő a naptárreform előtt is ismert volt, a kereszténység kialakulásakor azonban az egyház az ünnepet karácsonyra tette, hogy elfelejtesse az ősi vallás szertartásait, amelyek megpróbálták a siralomvölgybe visszalopni a pogány örömöket. A varázslásokkal, áldozatbemutatásokkal együtt őseink ugyanis • no.gy evés-ivást csaptak,, nemcsak a hivatásos varázslók, hanem a többiek is mámorba esték, és varázslók, regősök, jó szellemek, rossz szellemek, együtt a természetfeletti tulajdonságokkal meg nem áldott halandókkal — ittak, mulatoztak, extázisba esve mormolták a mágikus erejű szövegeket és háborúról, világ végéről, betegségről, csodálatos nváiszaporulatról jövendöltek. A XVI. századtól, a naptárreform miatt, az évkezdés újra január elseje lesz. Galeotto Marzio Mátyás király udvaráról ezt írja: „Január 1-én, Krisztus körülmetélésének napján a magyarok szirénát, vagyis ajándékot szoktak adni, hogy jól kezdődjék az év.” (Az ajándékosztás a budai királyi udvarban már Mátyás előtt is szokásban volt, a kertészek, várkatonák, zenészek és szakácsok, a kutyás citerás, a különböző mesteremberek mindmind ajándékot kapnak az udvartól január elsején.) Háromkirálykor viszont alamizsnát gyűjtenek a papok — jegyzi fel Galeotto Marzio —, mint jellegzetes magyarországi szokást. Igaz, másról is szó esik. Kassán a krónikás megemlíti, hogy vízkereszt napi ján „éjjel mezítelen karddal járnak, farsangolnak, csillaggal járnak, sőt még az asszonyt állatok js éjjel farsangolnak, férfiúi ruhában öltözvén”. Az évkezdés különböző időpontjaiból következik, hogy a jósló és mágikus cselekményekre hol karácsonykor, hol január elsején, hol vízkeresztkor, esetleg Luca napján került sor. „Ujesztendő éjszakáján megvarázsolják a gyümölcsfákat, holmi áldásokat mondanak a fákra és bizonyos ceremóniákat követnek el azok körül” írják a megbotránkozott papok. Miért éppen újév napján? Miért gondolják, hogy a egykori csíziónaptárak, a jövendölés és kuruzslás módozatainak gyűjteményes tára bőséges útmutatást ad, hogy mit szabad, és mit nem szabad tenni ezen a napon. Aki pénzt ad ki újévkor, egész évben kénytelen lesz a zsebébe nyúlni. Aki későn kel fel, lusta lesz, a koránkelő viszont naponta (!) frissebb. Aki új házba lép elsőnek, rövidesen meghal. Akit nő köszönt először, szerencsétlen lesz. Ha várandós nő nővel találkozik. leánygyermeket szül. A kéményseprők szilveszter-napi érintése egyik legősibb babonánk. Az ókori Rómában egy Florianus nevű százados katoráolvasások, áldások ezen nái önként vállalkoztak rá, a napon jobban megfogan nak, mint máskor? A választ csak a tapasztalatokon alapuló hagyományok és az ősvallás ismerete alapján tudnánk megadni. A falubeliek emlékezete szerint a szokások nem „úgy” alakultak ki, hanem mindig megvoltak, mióta a világ világ. Az újévi és szilveszteri babonákat szinte lehetetlen számba, venni. Az hogy a városban a tüzeket eloltják. Kormosán is köztiszteletben álltak, ruhájuk érintése szerencsét hozott. Miért épp szilveszterkor jó találkozni velük? A kéményseprők feketék, mint az ördögök, s aki újév éjszakáján parolázik egy ördöggel, azt ennek az egynek a barátsága megóvja a többi rontásától is. A hagyományos szilveszteri és újévi ételek ugyancsak a szerencsét hozó babonákkal kapcsolatosak. A sült malac, a töltött káposzta, a korhelyleves és a bableves több, mint hajnali kijózanító, mint csillapító a háborgó gyomornak, a szokás által előírt ételek fogyasztása gazdagságot, pénzt hoz a házhoz. A bab az ókori Egyiptomban az aranypénzt jelképezte. A disznót ma is szerencsét hozó állatként tisztelik. A népmesékben a malac kitúrja a földből az elrejtett kincseket, a legkisebb fiú egyetlen öröksége a kurtafarkú malac, mégis szerencséje lesz. Aki szilveszter éjszakáján a malac farkát érinti, vagy ujesztendő napján fogyaszt az állat húsáb'ól, ugyancsak megfogta a szerencséjét. A leveles, szeletekre vágott káposzta — mondja a babona — a bankópénzre emlékeztet. Úíév h i ina Ián hazafelé menet, ki ne volna biztos benne, hogy kicsit cikk-cakkban, kicsit szeszélyesen, kicsit botorkálva a sz •encse halad mellette. ,V. Zs. [ órában készítik fel a „felnőtt diákokat” egy-egy osztály anyagából, heti négyórás foglalkozáson, ami teljesen a kollektíva idejéhez igazodik. A pedagógus a tananyagelosztással maga gazdálkodik, tehát nem köti a tanterv és utasítás. Az idén Egerben kísérleti jelleggel gimnáziumi osztályvizsgára előkészítő tanfolyam indult. Ez három év alatt érettségi bizonyítványt ad, oly módon, hogy a második és harmadik osztály anyagát egy év alatt végzik el a hallgatók. Az oktatásban felhasználják a korszerű audio-vizuális eszközöket is. Az iskolarendszerű oktatás támogatására hivatottak a különbözeti vizsgára előkészítő kurzusok. Ezek révén például a szakmunkásképző iskola A-tagozatát végzett fiatalok a gimnázium második osztályában tanulhatnak tovább. Perspektivikusan előtérbe kerül a megyei felnőttoktató központok létrehozása. Mivel a kis településeken sok olyan ember él, akinek nincs meg az alapfokú műveltsége, ez számukra is lehetőséget teremt a továbbképzésre. Tizenhat előadásból álló alapfokú ismeretterjesztő sorozat indul az említett kategóriába tartozók részére — egyelőre Tolna megyében. (MTI) Pályásat Kiváló közművelődési könyvtár — Kiváló művelődési . otthon cim elnyerésére Tartalmas, sokoldalú tevékenységre serkentette a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett „Kiváló könyvtár” és „Kiváló művelődési otthon” pályázat az érdekelt intézményeket A tapasztalatok birtokában a Művelődésügyi Minisztérium. a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága meghirdette a második „Kiváló közművelődési könyvtár” és a „Kiváló művelődési otthon” pályázatot A pályázaton a részt vevő könyvtárak látogatottságának alakulását, helyismereti tevékenységét, a könyvtár fejlesztését, illetve a módszertani irányító munka hatékonyságát kívánják értékelni. A művelődési otthonok esetében a IV. ötéves terv eredményeinek újszerű módszereket alkalmazó ismertetését, Petőfi születésének 150. és Dózsa születésének 500. évfordulójához kapcsolódó igényes rendezvényeket, az ifjúsággal — főleg munkás- és parasztfiatalokkal való — foglalkozás hatékonyságát bírálják el. A pályázati jelentkezést az intézmények és fenntartóik 1972. január 31-ig a járási hivatalok, valamint a városi tanácsok művelődésügyi osztályaihoz kell eljuttatni. Az ünnepélyes eredményhirdetésre 1974. április 4-én kerül sor, a kitüntető megkülönböztetést elnyerd: intézmények a meg- I jelölést 1976. december 31- ‘ i£. használhatják,
