Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

t, oldal ASZTALA 1971. december 85, szombat Karácsonykor a legtöbb zsebben már ott lapul a jövp évi naptár, a legtöbb íróasztalon meg ott a határ­időnapló, lapjain, a hónapok rendjében az előre ismert fontos dátumok megjár lölésével. Az 1972-es zsebnaptárba nyár beírtuk a családi ünnepeket, a feleség, meg a fiúk születésnapját — nein azért persze, mintha nem tudnánk enéílfü] is, csakhogy így, bejegyezve, előre' figyel­meztet az ajándékra, a megemlékezésre. A határidőnaplókban is ott yan ipái' jó néhány bejegyzés, nyilván a diplo­máciai határidőnaplókban is jó néhány naphoz jegyezte be tennivalóit nagykö­vet, protokollfőnök, külügyminiszter. Van azonban egy esemény, amelynek napját ma még nem tudjuk, pedig egy­re több helyről hhllani: az új esztendő­ben sor kerülhet rá. Az európai bizton­sági és együttműködési értekezletről van szó; sírról a földrészünk minden országának részvételével mielőbb' össze­hívandó tanácskozásról, amelynek ja­vaslatát a szocialista országok vezetői­nek, a Varsói Szerződés tagállamainak 1969. márciusi budapesti felhívása tette oda a földrész politikusainak asztalára. A valóságot pontosan, határozott szó­val kimondó okmány a budapesti fel­hívás: „Napjaink Európája, ahogy a második világháború után kialakult, több mint 30 nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhe­lyezkedésű és érdekű országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás EURÓPA mellett kell élniük, ezen a tényen senki sem yájtnjjitathat” — szögezte le a bu­dapesti felhívás. S ha a „napjaink Euró­pája” fogalmazás a jelenről beszél is, elkerülhetetlen, hogy a földrész helyze­tét végiggondolva ne bukkanjon fel múlt is, jövendő is. Múlt — azaz a háborúk tüze az öreg földrész sebzett testén, a második világ­háború sorsfordító nagy csatái a Volga mentén, Moszkva körül, az .Atlanti-óceán partjain, az Appennini-félszigeten, a Ba­laton, a Dnyeper, francia és német vi­zek partjain. Az első világháború Marne menti csatái, vagy még előbbi, régi-régi fegyveres összeütközések vén könyvek­ből megidézett emléke. Igen, vén konti­nensünk nemcsak kultúrák bölcsője, hanem katonatemetők földje is volt szá­zadok során át. A jövőt úgy rajzolta meg, persze még csak körvonalaiban a budapesti felhí­vás is, s az azóta elhangzott szocialista nyilatkozatok sora — közöttük a leg­utóbbi, a decemberi varsói külügymi­niszteri tanácskozás közleménye, ahol a szocialista országok azt ajánlották az európai országok, az USA és Kanada kormányainak, hogy „késedelem nélkül kezdjék meg az európai értekezlet gya­korlati előkészítését, s ezzel biztosítsák az értekezlet 1972-ben történő összehí­vását” — hogy az országok egyenjogúsá­gának, függetlenségének és szuverenitá­sának tiszteletben tartása alapján ala­kuljanak, fejlődjenek tovább az európai országok közötti kapcsolatok. Szorosabb együttműködés a gazdasági, műszaki­­tudományos, kulturális élet minden te­rületén: ezt jelentené az európai érte­kezlettel kezdődő új korszak földrészün­kön. ' Két éve még csak reménykedtünk egy sor olyan lépésben, amely túl légkör­javító szerepén, igazi előrelépés. Azóta aláírták — és most már várhatólag mi­előbb ratifikálják — a szovjet—nyugat­német és a lengyel—nyugatnémet egyez­ményt, létrejött Nyugat-Berlin kérdésé­ben a négyhatalmi megállapodás, s ép­pen a minap a közvetlenül érdekelt fe­lek, az NDK kormánya, az NSZK kor­mánya' és Nyugat-Berlin szenátusa is szerződésben rendezték a tranzitforga­­lomfnal és más kérdésekkel kapcsolatos ügyeiket Az európai értekezlet ellenfelei éppen ezeket a lépéseket emlegették, mint „szükséges előfeltételt” a konferencia összehívásához. Legutóbb Brüsszelben, a NATO-tanácskozáson azonban már ezek az erők is utóvédharcokat vívtak — világossá lett, hogy 1971 utolsó hetei­ben megteremtődtek a lehetőségek a konferencia összeülésére. Múlt és jelen után most a jövőre kell gondolnia Európának; arra,, hogy a Vol­ga, menti erőműből surrogó drótokon áram juthat el a Pó menti faluba, hogy irdatlan hosszú csőkígyón gt érkezve a Ruhr-vidéki gyárban fűti a kemencét az uráli földgaz. AFra, hogy az Atlanti­­óceántól a Fekete-tengerig közösen használhatnék folyamok, csatornák ví­zi útját, belga és magyar, angol és szov­jet orvosok dolgozhatnának közösen a rák vagy a szívinfarktus fenyegető ré­me ellen... A politikában dátumokat illetően sem okos dolog a találgatás-jósolgatás, így hát nem érdemes töprengeni, pontosan, naptár szerint mikor is lesz — az eddi­giek szerint a finn fővárosban, Helsin­kiben — az európai értekezlet nyitó­ülése. Diplomaták határidőnaplójában tehát még nem jegyezhető elő — de van, ahol már számolnak a valószínű dátummal. Az erdőben oly gazdag, oly remek bú­toriparral rendelkező Finnországban nyilván igen hamar hozzálátnak a leg­megfelelőbb faanyag, a legjobb furnér kiválasztásához a szakemberek: az asz­talt mindenképpen jó előre el kell ké­szíteni. S ez nem akármilyen asztal lesz: a harmincnál több európai ország, az USA és Kanada képviselőinek kényel­mes, jó helyet kell biztosítani körülötte, hogy nyugodtan vitázhassanak, tárgyal­hassanak a béke és megértés jegyében — lehetőleg már 1972-ben. G. M. Hazaérteit a Felér La os a Pénteken hazaérkezett a magyar kormányküldött­ség, amely Fehér fajos­nak, a kormány elnökhe­lyettesének vezetésével a Tanzániai Köztársaságban, az Egyiptomi Arab Köz­társaságban, az Iraki Köz­társaságban és a Szíriái Arab Köztársaságban tett hivatalos, baráti körutat. A küldöttség tagjai voltak dr. Soós Gábor, a mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, dr. Jávor Ervin, az Or­szágos Tervhivatal elnök­helyettese és Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhe­lyettese. Fehér Lajos a Ferihegyi repülőtéren az utazás ta­pasztalatairól nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A küldöttség olyan baráti országokban tett látogatást, amelyekkel az elmúlt években politikai, gazdasági, kulturális és minden más területen töb­­bé-kevésbé szoros együtt­működés, s a főbb nem­zetközi kérdésekben egyet­értés alakult ki. Utazá­sunkkal kinyilvánítottuk azt a véleményünket, hogy pártunk és kormányunk nagyra becsüli ezeknek az országoknak következetes vezette liniifilitsli ta harcunk, az egyenjogú­ság, s a kölcsönös érdekek alapján kívánjuk fejleszte­ni, sokoldalúvá tenni együttműködésünket. En­nek során az ipari koope­ráció, a vízgazdálkodás, a mezőgazdasági és ipari szö­vetkezetek közötti együtt­működés eddig ki nem ak­názott területeit is bevon­juk egészségesen fejlődő kapcsolatainkba. — Elmondhatom, hogy kormányküldöttségünket mindegyik országban meg­különböztetett figyelmes­séggel, őszinte barátsággal fogadták. Elismeréssel szól­tak pártunk és kormá­nyunk politikájáról, irán­tuk tanúsított szolidaritá­sunkról a béke és bizton­ság megszilárdításáért folytatott közös küzdel­münkről. Megítélésem sze­rint kormányküldöttségünk útja, mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban hasznos, eredményes volt. Ügy érzem, tárgyalásaink, megállapodásaink hozzájá­rultak már most és a to­vábbiakban is népünk, s a meglátogatott - országok né­péi barátságának elmélyí­téséhez, együttműködésé­nek továbbfejlesztéséhez, — fejezte be nyilatkozatát Fehér Lajos. (MTI) antiimperialista politikáját, a társadalmi haladás mel­letti elkötelezettségét, to­vábbá nagyra értékeli ed­dig elért eredményeiket, gazdasági, szociális, nép­művelési programjukat, célkitűzéseiket — mondot­ta a kormány elnökhelyet­tese. — Az általunk meglá­togatott országok népei közvetlen, kemény harcot vívnak az imperialista, neokolonialista törekvéseik ellen. Kormányaik a nem­zeti függetlenség megszi­lárdítását, az önálló nem­zetgazdaság megteremté­sét tartják napjaink leg­fontosabb feladatának. Mindenütt hangsúlyozták, hogy e nemes törekvésük­ben, elsősorban a Szovjet­unió, a szocialista országok — köztük hazánk támoga­tására, szolidaritására épí­tenek. Mindegyik ország­ban kifejezésre juttattuk, hogy a társadalmi haladást szolgáló céljaink eléréséért törekedve bizton számít­hatnak ránk, szolidárisak vagyunk velük, készek va­gyunk kapcsolataink fej­lesztésére, az általuk igé­nyelt tapasztalatcsere meg­valósítására, a gazdasági műszaki-tudományos együttműködésünk előmoz­dítására, s új területekre Való kiterjesztésére. — Utazásunk lehetőséget nyújtott arra is, hogy a köl­csönös előnyök alapján je­lentős gazdasági egyezmé­nyeket hozzunk létre. Né­hány konkrét gazdasági megállapodást tárgyalása­ink végén már meg is kö­töttünk. Utunk utolsó állo­másán, a Szíriái Arab Köz­társaságban például aláír­tuk a kétoldalú kormány­közi együttműködési bizott­ság létrehozására vonatkozó egyezményt. Az Egyesült Arab Köztársaság és az Iraki Köztársaság vezetői ugyancsak igenlően fogad­ták erre vonatkozó javas­latunkat. A haladó arab országokban — kifejezett és hangsúlyozott kívánságunk­ra — az ötéves tervükbe való fokozottabb mértékű magyar bekapcsolódásról is tárgyaltunk. Tanulmányoz­tuk, miképpen teremthet­nénk meg a mindkét fél számára . gyümölcsöző együttműködést a gazdasá­gok fejlesztésére vonatkozó nemzeti programok megva­lósításában. — Mind á négy ország­gal külpolitikánk alapelvei­nek megfelelően a szolida­ritás, közös antiimperialis-A héíen történt NIXON BEJELENTI A DOLLÁR LEÉRTÉKELÉSÉT Nixon elnök vasárnap bejelentette, hogy a Tízek pénz­ügyminisztereinek tanácskozásán megegyezés szüle­tett: az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz, hogy 7,9 százalékkal leértékeljék a dollárt, és azonnali hatály­­lyal felfüggesztették a behozatali cikkekre kivetett 10 százalékos importadót is. Kép: Nixontál balra Anlhony Barber Nagy-Britannia, jobbra Kari Schiller, az NSZK pénzügyminisztere. REKORDFORGALOM A TŐZSDÉN Hétfőn még zárva tartottak a tőzsdék, de kedden an­nál nagyobb erővel indult meg a forgalom. New York­ban, a nyitást követő első órában rekordmennyiségű, csaknem kilencmillió részvény cserélt gazdát. Márciusra összehívják az Arab Államszövetség parlamentjét KAIRO Böcz Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: Az Arab Köztársaságok Szövetségének elnöki taná­csa kétnapos kairói ülését befejezve határozatot ho­zott a szövetségi kormány, a szövetségi parlament és a szakosított tanácsok meg­alakítására. Szadat egyip­tomi, Kadhafi líbiai és Asz­­szad szíriai elnök megál­lapodott abban is, hogy a szövetségi parlament első ülését a jövő év márciusá­ban tartják. A minisztertanács elnö­kévé Ahmed El-Khatibot, a szíriai parlament elnö­két választották. Az Egyiptomot, Líbiát és Szíriát egyesítő államszö­vetség az alkotmányos szer­vek kiépítésével jelentős lé­pést tesz előre a gyakorla­ti megvalósulás útján. Áz elnöki tanács határozatait pénteken hózták nyilvános­ságra. Leone feli Qlisiersiéi elnöke RÓMA Giovanni Leone szemé­lyében tegnap délelőtt meg­választották az Olasz Köz­társaság új elnökét. A ke­reszténydemokrata szená­tor az elnökválasztás 23. fordulójában 518 szavaza­tot kapott, a szükséges többség 505 szavazat volt. A 23. és egyben döntő elnökválasztási forduló hi­vatalos eredménye a követ­kező: Jelenlevők 996, szavazott 996. Giovanni Leone: 518 szavazatot kapott, Pietro Nenni: 408 szavazatot ka­pott, Sandro Pertiki 6 sza­vazatot kapott. Érvénytelen szavazat: 3. Fehér cédulát dobott i az urnába: 36 kép­viselő. Egyéb szavazatok 25. JAHJA KHAN MEGBUKOTT Egy évig húzódott a pakisztáni válság a tavaly év vé­gi választások óta, amikor az Avarai Liga látványos győzelmet aratott Keiét-Pakisztánién. Jakja Khan el­nök ezután erőszakhoz folyamodott, s ez a politika december elején végül is kudarcot vallott. Kelet-Pa­­kisztánban — ^honnan tízmillió ember menekült át Indiába Jahja Khan csapatainak erőszakoskodása elől — az indiai csapatok segítségével győzött a Bangla Desh, a független bengáliai kormány. A vereség meg­buktatta Ja hja Khant (jobb oldalt). Utóda a 43 éves Zulíikar Ali Bhutto. Az új elnök is a nacionalista erők egyik vezéralakja, s így egyelőre kétséges az indiai­­pakisztáni válság kimenetele.

Next

/
Thumbnails
Contents