Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-19 / 300. szám
Jim. december 19, vasárnap S. oldal A nyughatatlan Szerencsésné Lapozgatom a betelt jegyzetfüzeteimet, s egyszercsak a hónapokkal ezelőtt, a Hazafias Népfront megyei nőbizottságának ülésén rögzített sorok széljegyzetében ilyen emlékeztetőre bukkanok: „Ezt az aszszonyt közelebbről is megismerni!” És alatta zárójelben : „A példaképek köztünk élnek.. A kezdet S, íme, itt ülök szemközt Szerencsés Ferencnével kenyérkereső munkahelyén, a kiskőrösi ÁFÉSZ- központ egyik kis irodájában. — Örülök, ha a nőmozgalmi munkánkról beszélhetek! — csillan fel meleg barna szeme. S nyomban folytatja is: — Ismered a jövő évi munkatervünket? Mindennapi feladataink mellett Kiskőrös várossá nyilvánításának és Petőfi születése 150. évfordulójának rendeltük’ alá teendőinket A „hajrát” már tavasszal megkezdjük a terek, utcák, utak és egyéb közterületek csinosításával. A szépérzék női tulajdonság, így hát asszonyaink sokat tehetnek azért hogy minden ház új ruhába öltözzön. Ügy tervezzük, hogy az idős, beteges emberek lakóházát, s annak környezetét egymás között felosztva mi, asszonyok hozzuk rendbe... Lám, alighogy elkezdtük a beszélgetést, máris a dolgok sűrűjénél tartunk. Gondolatot űjabb gondolat követ. A nők helyi klubja vonzó programjának megismerése után arról értesülök, hogy legutóbb százhúszan hallgatták nagy érdeklődéssel a klubban Pankovits Józsefné élménybeszámolóját az országos nőkonferenciáról. Másnap volt is sok reklamáció, mert hely híján csak a nőbizottságok tisztségviselői kaptak meghívót. Érdeklődéssel hallgatom Szerencsésnél Róla a tanácskozásokon szerzett, személyes benyomásaimban számos helyi vélekedései megerősítetten, még jobban izgat a kíváncsiság: honnan ered ez a közéleti jártasság, miből táplálkozik ennek a törékeny asszonynak a gyújtólelkesítő hatása, nyughatatlan sága, ha a köz ügyeiről van szó? — Jól van, vallass csak, de előre megmondom, nincs az életemben semmi különösebben érdekes — adja meg magát Emberek között — Negyvenkilencben úgy kezdtem, mint sok tízezren az országban. A nagybaracskai Petőfi Tsz-ben dolgoztam, odavalósi vagyok. Könyvelő .kellett. Hét rátermett lány közül — mert megvolt a nyolc általánosom — rám esett a választás. Elvégeztem a tan folyamot könyvelő lettem. Ez pedig a felelősség mellett tekintélyt is jelentett. Fiatal társaim megválasztottak az ifjúsági szervezet titkárává. Aztán előadásokat tartani hívtak az MNDSZ-be is. Később a nők olvasóköri mozgalmában én is vállaltam egy utcát ahol felolvasásokat tartottam. Valahogy így kezdődött, De az igazi lendületet 1951- ben, a pártba való felvételem adta. Később függetlenített nőtanácsi titkárként dolgoztam Baján, majd Kiskőrösre kerültem. — ? — Kecskemétre kellene bejárni, ezt pedig nem engedhetem meg magamnak. A férjem üzemi balesete óta, immár huzamos ideje betegállományban van, hetedik osztályos kisfiam reumát szerzett az előző egészségtelen lakásunkban, most is gyógvkezelésre szorul. Van egy kilencéves kislányom is, az én havi játandóságom pedig 1800 fórint. Hidd el, nagyon be kell osztani. Mondjam el, hogy 17 éves kabátban járok? Nincs ráírva, megkíméltem. Látod, ezt a kis blúzomat kétnaponként kimosom ; ez a kötényruha egy régi ruhából való. Nehezen gyűröm le a meghatódásomat. Hirtelen, suta kérdései más irányt szabok beszélgetésünknek: — Tériké, hogyan is kezdődött a kiskőrösi asszonyok sokat emlegetett óvodai akciója? — Természetesen az óvodai gonddal — kezdi mosolyogva. — Az igazi előzmény a nők foglalkoztatásának hiánya voltKörülbelül öt évvel ezelőtt ez szorított a legerősebben. Nagyon jó a kapcsolatunk a községi pártbizottsággal. A nők munkalehetőségét szorgalmazó sürgetéseinknek végül eredménye lett. És máris szemben álltunk az újabb gonddal: óvoda kellene. Lépteri-nyomon ezzel nyugtalanítottuk a tanácsot. Asszonyaink látták és kifogásolták, hogy a járási pártbizottság régi székházának földszintje kihasználatlan, holott megfelelne óvodának. Mit tehettünk? A nyugtalankodás nem volt elég, más módszerhez folyamodtunk. A legharcosabb asszonyok közül a gyermekei-* helyezésben személy szerint nem érdekelt, öttagú küldöttség állított be a tanácshoz. Segítséget kínáltunk a megoldáshoz és követeltük; jöjjenek velünk megvizsgálni, mire van szükség a helyiségek óvodává alakításához. Dr. Szabó Gyula elvtárs, a vb titkára kísért el bennünket. Még azt is megmutattuk, hová kell a fogas. Súly és teherbírás Sietni, sietni... Az otthon és a közösség Mit mondjak még? Huzamos ideig a járási tanács végrehajtó bizottságában igyekeztem a nőkés az ifjúság képviseletében helytállni. Működtem járási népfronttitkárként is. Kilencedik éve pedig itt dolgozom a szövetkezetnél. Munka és tanulás. Felkészültség nélkül — könyvelői végzettségem van — nem - lehetne helytállni szakvonalon. Politikai, filozófiai ismeretek nélkül pedig aligha boldogul a közéleti munkás. Elvégeztem a marxista-leninista esti egyetemet. Különösen a filozófiát szerettem. Jó lett volna szakosodon folytatni, de... A terepszemlének az lett a vége, hogy kijelentették, a tanácsnak nincs elég pénze, s hogy a ktsz nem segít. Forduljunk vissza félűiről? Nem tehettük. Irány a ktsz elnöke! Gárdonyi Herman elvtárs pedig — le a kalappal előtte —, megértést mutatott. Dicsért bennünket, mondván: így kell ezt csinálni! Azonnal elrendelte, kezdjen munkához az építési részleg, javítsa a padlót, a vakolást, készítsék a kisszekrényeket A ktsz ezzel járult hozzá, hogy érdekelt dolgozóinak is megoldódjon a gyermekelhelyezési gondja. A harmincöt személyes óvoda megnyitása végül nem sokáig váratott magára. A takarítást, súrolást, a helyiségek otthonossá tételét az asszonyok vállalták. Méghozzá úgy, hogy a kelleténél jóval többen jöttek el... Engem a párt nevelt... — Jártam M.-ben a Kopasz-hegyen — kezdte tájékoztatóját Tusnádi —, megszemléltem a leszállás körzetét, láttam az űrhajót, amely egy telken áll. Beszéltem, pontosabban gondolatot váltottam magával a kozmonautával is. Ebben a parcella gazdája, egy Kopra Tibor nevű fiatal újságíró, a Déli Űjság munkatársa volt segítségemre. Az érintkezés ugyanis egy gondolatátvivő készülék útján valósítható meg. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy valóban idegen égitest hírnöke érkezett hozzánk. A kölcsönös üdvözlések után az iránt érdeklődtem az űrhajóstól, nincs-e szándékában, hogy lakottabb, kulturáltabb területre települjön át, a főváros egyik negyedébe? Közölte, hogy műszaki okok miatt szívesebben tartózkodna a leszállási körzetben, örömmel járult hozzá viszont ahhoz, hogy délután a Kopasz-hegyen sajtótájékoztatót tartson, illetőleg találkozzék a tudományos élet képviselőivel. A további programot ezt követően állítjuk majd össze. Egyébként semminemű technikai vagy egyéb segítségre nincs szüksége, hogy úgy mondjam, teljesen önellátó. Mindössze azt kérte, hogy jelenlegi házigazdája legyen mindvégig a tolmácsa. M.-ből történő visszatérésem után haladéktalanul érintkezésbe léptem az érdekelt tárcák, hatóságok, intézmények vezetőivel. Megállapodtunk abban, hogy azonnal biztosítják a 'v'lysiint, gondoskodnak a leszállási körzethez veze s/inte járhatatlan út megjavításáról, a környező te akasz rendezéséről, villamos energiáról, a szüksé ■ létesítményekről, megfelelő számú telexéi telefc mai kiépítéséről. Hiszen ma délután öt órától, al .or lesz a fogadás, a televízió, a rádió, a telexgépek. a sajtó, a filmfelvevők révén az öt világrész szer ? Magyarországnak erre a pontjára szegeződik. An g az idegen kozmonauta hazánkban tartózkodik, a r nn-'ükü/.i érdeklődés középpontjában leszünk. A erre •. o-atkoző felkészülés részletes tervét huszonné > .n belül vitára, jóváhagyásra benyújtom önöknek. (Folytatása következik} Pillanatnyi szünet után Tériké, mintegy a „műhelytitkai” magyarázataként megjegyzi: — Tudod, az asszonyokat legjobban az élő példa, a jó szó és a biztatás indítja el a közösségért való munkálkodásban. És milyen nagyszerű emberek sokasága van körülöttünk! Csak oda kell figyelni a szavukra. Én most éppen egy idős néni ügyét vettem a kezembe. „Eladta” magát szegény egy fiatal párnak, s az lett a vége, hogy már nem is aludhat otthon. Mivel érvelni csak meggyőződésből előbb megnézem az ügyet közelről, aztán a háta mögé állok... Valahány fordulatot vesz beszélgetésünk, megannyi újjal gazdagodik Szerencsés Ferencné portréja. Egy-egy villanásnyi betekintés a sokrétű közéleti munkásságába, amelyet — hogy csak a legfontosabbakat említsem —, a községi pártbizottság, a Hazafias Népfront járási bizottsága, és a helyi elnöksége tagjaként. a népfront, s egyben az ÁFÉSZ nőbizottsága titkáraként, vagy kilenc év óta egyhuzamban a párt aktív propagandista iáként végez, óhatatlanul előtör a kérdés: — Hogyan győzöd mindezt a kenyérkereső munka, a család ellátása mellett? Lehet, hogy te még sohasem fáradtál el, Tériké? — Szemében szikra lobban, amikor szenvedélyesen rá vágja: — De igen, bizony előfordul! Akkor érzek fáradságot, ha valami nem sikerül, ha látom, hogy meg lehetne csinálni, s ehelyett magyarázzák, indokolják miért n“m Szinte megöregszem, ha tettek helyett bárki is a kibúvót, a könnyebb megoldást keresi. De talán jobban megérted, ha így mondom: engem a párt nevelt, és az erőm is onnan újul meg szüntelenüL Perny Irén Januártól kezdve tovább tágul a falusi vezetés hatásköre: a járási hivatalok az oktatási és az egészségügyi kérdésekben „leadják” a döntés jogát a helyi vezetésnek. Ezzel az intézkedéssel nem csupán a községi vezetés „izmosodik”, rangosodik, de pezsdítő hatással lesz az egész falusi közéletre. Olyannyira, hogy a jótékony pezsgés már most megindult, főképp azért is. mert november elejétől kezdve az iskolaigazgatókát már a helyi tanács nevezheti ki. Január elejétől pedig az iskolaigazgató hatásköre válik tekintélyesebbé; döntő szava lesz abban, hogy a tantestületben kit alkalmaznak pedagógusként és kit nem. A községi tanácsnalj áll jogában kinevezni az orvost, a védőnőt, a házi betegápolót. S most egyszeriben azokat a községi vezetőket igazolja az idő, akiket eddig is nagyon érdekelt, hogy kik és milyen pozícióba kerülnek a községben. S adott esetben — noha formálisan ehhez nem volt „joguk” — tiltakozó szavukat is felemelték, vállalva a protestálással jár$ kellemetlenségeket, az izgágaság vádját. Azok a vezetők viszont, akik még a formális beleszólás, azaz a véleménynyilvánítás jogáról is lemondtak — kényelmességből, nemtörődömségből — most alaposan megkritizálhatják eddigi gyakorlatukat. S ráadásul még a fejük is főhet, hogy a megtespedt helyi közélet állóvizét miként frissíthetnék fel. A járási direktívák túlteneésének ugyanis sok helyen az lett a következménye, hogy a közélet légkörét a közöny tette áporodottá. vagy mérgezte meg az ellenségeskedés. a marakodás. Ilyen és hasonló előzmények miatt az „átállás” ép'•'A 1ÁÍ n 1 I _ - . . .j. llKH tun 1 man Liszt Ferenc utca Kalocsán Október 17-i számunklehet, ban közöltük a Hagyományaink, a helytörténet és a közvélemény című írásunkat. Ebben méltatlanul feledett emberekre, itt élt vagy itt született jelesekre, megyénkkel kapcsolatos fontos eseményekre hívtuk fel a figyelmet. Mostanában sajnos, eléggé ritka eset, hogy az érdekelt intézmények, testületek reagáljanak a la púnkban ismertetett észrevételekre, javaslatokra Örömmel olvastuk Geri Istvánnak, Kalocsa város Tanácsa elnökének december 11-én kelt, fenti cikkünkre hivatkozó levelét: A Liszt Ferenc kalocsai kapcsolatait méltató figyelemfelhívást köszönjük. A megemlékezést a városi tanács is szükségesnek tartotta és tartja. Ezért 1963-ban meghatározta, hogy kikről kíván a jövőben utcát elnevezni. Ezek között volt a hagyományok alapján Liszt Ferenc is. A próbanépszámlálás, majd a népszámlálás miatti zártat okozta, hogy ez évben születik meg a határozat több utca névvaltozmi bizottság javaslata alapján december 17-én, a vb, majd december Zi-én, a. városi tanácsülés határoz. Lisztről a Középsökertek városrészben épülő új utcák egyikét kívánjuk elnevezni. Az utcában elhelyezendő márványtábla már 1966-ban elkészült.” (Az öt éve felavatását váró emléktáblát magunk is láttuk.) Azzal a megjegyzéssel zárjuk rövid írásunkat, hogy szívesen helyet adnánk az október 17-i számunkban megfogalmazott többi javaslattal kapcsolatos válaszoknak is. H. N. penséggel nem lesz zökkenőmentes. Ez a véleménye a bajai járási hivatal vezetőinek is, akikkel a kérdésről beszélgetek. Elmondják például, hogy az utóbbi hetekben pedagóguskörökben elszaparodtak a bejelentések, s ezek zömmel aggodalmat jeleznek, azáltal, hogy a helyi döntési jogkörrel a kiszolgáltatottságot hozzák öszszefüggésbe. Félnek a helyi hatalom növekedésétől. Azt sem tagadják viszont, hogy némely helyen fellélegeztek, minthogy a helyi vezetéstől többet remélnek, mint a járásitóL Mindez a jelenség arra utal, hogy a járási vezetés súlyánál, tekintély 'nél, adminisztratív hatalmánál fogva elérhetett egy látszólagos nyugalmi helyzetet, a helyi érdekek teljes és nyílt összeütközésére azonban nem adhatott alkalmat. Mert az érdekviszonylatok ott kerülnek felszínre, ahol a döntés születik. Így a kezdeményezések, az indulatok éle, mire a járási magaslathoz ért, szükségképpen letompult. A járás — másként nem is tehetvén — minden ügyben csak „kívülről”, csak az általánosság síkján foglalhatott állást. így bármennyire is a jószándék, az alkotó törekvés vezette, a helyi érdekek mérséklésével szükségképpen és nem egyszer tévútra jutott, azaz célt tévesztett döntéseivel. Fepciff sem vitás, hogy a helyi jogkör bővülése szintén a demokratizmus próbája lesz. Előbb-utóbb olyan helyzetet teremt, amely a helyi közélet embereiből kikényszeríti a demokratikus viselkedést, magatartást. Abban reménykedünk. hogy a hatáskör bővülése'' a helyi kezdeményezésnek nyit teret, ám azzal is számolunk, hogy itt-ott az oligarchikus törekvéseket, a kiskirályoskodást serkenti. Mégis, bizonyosra vehető, hogy a progresszív várakozás fog beteljesülni, mert s megnövekedett hatáskört árnyékként követi a megnagyobbodó felelősség és az elmélyülő felelősségérzet. A társadalmi elvárás eddig is hangsúlyozta, eddig is számonkérte a helyi vezetés felelősségét Függetlenül attól, hogy van-e. döntési jogkör, vagy nincs, a vezető felelős volt mindenért, ami a helységben történik. Ám ez a gyakorlatban csak névleges lehetett. Most valóságossá válik, a követelményekkel és a lehetőségekkel arányban állóvá. Konkrét tartalommal telítődik, tehát súlya lesz. S ez a súly ma már megfelel a legtöbb községi vezetés szellemi és erkölcsi teherbírásának. JÄ,.. , H. D. Újjáépül a Rákéczi-vár A sárospataki Rákóczi- [ során több építéstörténeti várban évek óta ásatáso-1 leletre bukkantak. A nyukat folytatnak annak ér- gáti főbejárat közelében dekében, hogy a történelmi épületet eredeti állapotának megfelelően állítsák helyre. A belső várat — ahol a vörös torony és a kastélyszárnyak helyezkednek el — és a külső fala- J fejezik kát hajdan vizesárkok vet- 11-tatásáról, illetve úi utcák j ték körül. A belső vár rends elnevezéséről. A társadat- árokrendszerének feltárása 1 ^ t is,. megtalálták a XVI. századból származó kapuhíd pilléreit. valamint az északi kastélyszámy eddig ismeretlen r- y lőrését. A feltárás 1972. végére beelvégzik a vár'’’ül vevő árok•eljes helyreállíí t
