Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-19 / 300. szám
MAGYAR—JUGOSZLÁV TÁRGYALÁSOK VILÁGHIRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Megkezdődött Dacca ostroma. A bonni kormány a szövetségi tanács elé terjesztette ratifikálásra a moszkvai és a varsói szerződést KEDD: Befejeződött az Azori-szigeteken a Nixon— Pompidou-találkozó. Hazaérkezett Losonczi Pák Budapest vendége a jugoszláv kormányfő, Bijedics. SZERDA: A Kelet-Pakisztánban harcoló erők főparancsnoka tűzszünetet kért A párizsi Vietnam-értekezlet kéthetes elhalasztását javasolta az amerikai küldöttség. CSÜTÖRTÖK: Fegyverletétel Daccában. India általános tflzszüneti javaslata.” Kétmillió olasz dolgozó sztrájkja. PÉNTEK: Életbe lépett a tűzszünet az indiai—pakisztáni határon. Bonnban aláírták a két német állam első kormányközi megállapodását. SZOMBAT: Washingtonban döntő tárgyalások a dollárról, a tőkés valutarendszer megújításáról. így látta a hetet kommentátorunk, Pálfy józsef: Egy igazi és egy képletesén emlegetett háború vonta magára a héten a világ figyelmét. India és Pakisztán háborújában tűzszünet állt be az indiai javaslat nyomán. A „gazdagok háborújában”: a vezető tőkés hatalmak valutáinak versengésében még csak most kezdődött döntő ütközet. A hét közepén Kelet-Pakisztán fővárosában, Daccában a pakisztáni hadsereg feltétel nélkül letette a fegyvert az előnyomuló indiai csapatok előtt. Azok a pakisztáni katonák, akik hónapok óta a fegyvereiket a bengáli nép ellen fordították, akik megdöbbentő kegyetlenséggel támadtak az emberibb életet követelő tömegekre, kénytelenek voltak abbahagyni a harcot. Indira Gandhi asszony, India miniszterelnöke az új-delhi parlamentben kijelentette, hogy Dacca már szabad ország — a Bangla Desh, az önálló bengáli állam — szabad fővárosa. Gandhi asszony megígérte, hogy az indiai hadsereg csak addig marad Bangla Desh földjén, amíg ez szükséges. India nem tett mást, mint segítette a bengáli népet, hogy megszabadítsa hazáját a pakisztáni terrortól, amely elől tízmillió bengáli kényszerült indiai földre menekülni! E sorok írója az előző héten Nyugat-Európában járt és elmondhatja: a nyugati propagandagépezet mindent elkövetett, hogy azt bizonygassa, a háborúért India a felelős. A polgári lapok, a rádiók és a televízióállomások egyszeriben elfeledni látszottak, hogy még néhány hónapja maguk verték a nagydobot, milyen tarthatatlan a helyzet Kelet-Pakisztánban, milyen szörnyű sorban élnek a menekültek. Akkoriban az volt az ember érzése, hogy a nyugati propaganda szívesen foglalkozik a bengáli drámával, mert jó alkalomnak tartja, hogy elterelje a figyelmet a világ elsőszámú háborús gondjáról, a vietnami válságról, az amerikai agreszszióról. Akkoriban persze még nem gondolták a nyugati propaganda irányítói, hogy India fegyverrel is a segítségére siet a bengáli népnek ... A nyugat-európai — és általában nyugati — dühödt sajtóvisszhang azt is elárulta, hogy hiba csúszott az amerikai számításokba. Űi-Delhiben nem riadtak vissza a Pakisztán melletti kínai és amerikai kiállás láttán sem attól, hogy támogatást adjanak a bengáli népnek a pakisztáni terroristákkal szemben. Az indiai döntés után kialakult új helyzetben az indiai—szovjet viszony kiállta a próbát, a Szovjetunió diplomáciai téren, az ENSZ Biztonsági Tanácsában és közgyűlésében felvette a harcot India oldalán a kínai—amerikai manőverek ellenében. Ez a diplomáciai küzdelem egyébként tovább folyik, s alighanem még hosszú Üdéig eltart... Sokkal fontosabb feladat, hogy a bengáli menekültek indiai földről mielőbb haA BANGLA DESH KORMÁNYA zatérhessenek hazájukba, ahol az újjáépítő munkának éppúgy meg kell indulnia. mint — nemzetközi segítséggel! — a pakisztáni* uralom éveiben elszenvedett méltánytalanságok orvoslásaként az új gazdasági fejlődésnek. Közben alig figyelt a világ a vietnami háborúra és a közel-keleti válságra, pedig mind a két problémakörben voltak új fejlemények. Az indokínai félszigeten a hazafias erők fokozódó támadásai éppúgy figyelmet érdemelnek, mint az a tény, hogy az amerikai küldöttség két hétig nem kíván Párizsban részt venni a Vietnam-konferencia ülésein —. a karácsonyi ünnepeket két ülés közt is Washingtonban tölthetnék, olyan jó a repülő összeköttettés a francia és az amerikai főváros között... A közel-keleti diplomáciai küzdelem új fordulata az ENSZ-közgyűlés új határozata, amely 79 szavazattal. 7 ellenében és 36 állam képviselőinek tartózkodásával kimondotta, hogy következetesen szorgalmazni kell a Biztonsági Tanács 1967! november 22-i határozatát, amely — mint emlékszünk rá — Izraelt az elfoglalt, arab területek kiürítésére kötelezte. A mostani határozat egyben az ENSZ által közvetítő feladattal megbízott svéd diplomatának, Gunnar Jarringnak a küldetését is megújította. Az egyiptomi külügyminiszter már közölte Jarringgal, hogy hazája támogatja közvetítési tevékenységében. S végül szóljunk a hét igazi szenzációjáról: a dollár közelgő devalválásának bejelentéséről. Már a helyszín is különös volt: az Azori-szigetek, félúton Washington és Párizs között, ahol az- amerikai elnök Pompidou francia köztársasági' elnökkel találkozott és alkudozott, Pompidou részben az egész nyugateurópai gazdasági közösség, a Közös Piac országai nevében beszélt Alighanem több-kevesebb hajthatatlansággal: a nyugat-európai tőkésországok azt követelték Washingtontól, hogy csökkentse a dollárnak aranyban kifejezett értékét. Nixon az Azori-szigeteken igent mondott... S ez azt jelenti, hogy 1934 óta először az amerikai dollár értéke csökken... A tőkés világ vezető hatalmának politikai, katonai és pénzügyi gondjai együttvéve okozzák ezt a devalválást Persze nem szabad azt hinnünk, hogy Amerika ezzel kapitulált. Sőt! Itt figyelembe kell venni, hogy Ai Országházban tartották a magyar—jugoszláv kormányfői megbeszéléseket. Képünkön: Dzsemál Bijedics és Fock Jenő a tárgyaláson. nyugat-európai szövetségeseinek, ugyanakkor riválisainak négy hónap óta rengeteg kárt okozott, s a 10 százalékos importadó eltörlését csak a többiek új engedményei árán hajlandó elrendelni. A megteendő engedmények között van az is, hogy Franciaországnak bele kell egyeznie az amerikai mezőgazdasági termékek nyugat-európai importjába, ami pedig a párizsi kormánynak okoz majd fejfájást, hiszen így vetélytárs jelentkezik a francia mezőgazdaság termékeinek piacán. Washingtonban a hét végén ült össze az úgynevezett Tízek Klubja, a tíz legnagyobb és leggazdagabb tőkésország pénzügyminisztereinek ezt a tanácskozását már hetekkel ezelőtt döntő jelentőségűnek jelezték. Nyilvánvalóan még az év vége előtt le akarják zárni a „valuta- és kereskedelmi háború” első szakaszát. Amely után még jöhetnek a többiek is._ S végül meg kell emlékezni arról a nagy jelentőségű európai eseményről, hogy a bonni kancellári hivatalban Michael Kohl, az NDK. és Egon Bahr, az NSZK államtitkára aláírta a két német állam között megkötött tranzitszerződést, arhély á személv és áruforgalmat szabályozza az NSZK és Nyugat-Berlin között Mint ismeretes, ez a szerződés kiegészítő része a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodásnak. Az aláírás alkalmával a két államtitkár röviden méltatta az elért eredményt. Mindketten hangsúlyozták. hogy a megállapodás — konkrét tartalmán túlmenően — igen nagy jelentőségű az európai politikai helyzet további fejlődése. az általános enyhülés szempontjából. GROMIKO BARZELT FOGADTA Andrej Gromlko, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta a héten Moszkvában járt Rainer Barzelt, a nyugatnémet CDU—CSU ellenzéki pártok parlamenti csoportjának elnökét. Képünkön: Gromiko (jobbról) üdvözli a tárgyalásra érkező Barzelt CSÚCSTALÁLKOZÓ AZ AZORI-SZIGETEKEN A Portugáliához tartozó Azori-szigetek egyikén, Terceirán kétnapos megbeszélést tartott Nixon amerikai és Pompidou francia elnök. Itt jelentette be Nixon azt a szenzációt keltő határozatot, hogy az Egyesült Államok hosszú húzódozás után mégis elszánta magát a dollár leértékelésére. A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSÉN SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI MINISZTER AZ USA-BAN Nazlr U1 Islam, a Bangla Desh Köztársaság elnöke és miniszterei a független bengáli állam kormányának első nyilvános szereplésén (Nazir Ul Islam a képen bal oldalt, napszemüvegben^ \z Egyesült Államokban tartózkodó Vlagymir Matakcvics, szovjet mezőgazdaságügyi miniszter, Iowa államban felkereste a Slater városka közelében levő Richard Allcman gazdaságot A szovjet miniszter 1955-ben járt először a farmon és így mint régi ismerőst fogadták. Képű 'kön: Ma (> ke vies (jobbról) vendéglátóival; A Biztonsági Tanács a hét elején naponta ülésezett a pakisztáni háború ügyében. Képünkön J. Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője (jobbról) beszélget Samar Senncl, India ENSZ-képviselőjével középéit) és Adebo ENSZ-titkárhelyettesseL
