Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-15 / 296. szám
4. oldal 1971. december 15, szerda Az év utolsó exportja Az idén több mint félmillió darabot szállítottak exportra a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáregységének termékeiből, női fehérneműkből, hálóingekből, atlétatrikókból. Ebben az évben felkerült a listára a nylonvelúr lánykaruha is. A gyár a piacon megszerzett helyét, s a vevőket nem csupán a jó minőséggel, az egyes cikkek nagy szín- és fazonválasztékát eredményező rövidszériás gyártásmóddal, hanem a pontos szállítással is igyekeznek megtartani. Ottjárlunkkor éppen az év utolsó szállítmányába kerülő hálóingeket és kombinékat készítették a szalagokon. Képünkön a Szovjetunióba induló áru csomagolás előtti ellenőrzése látható. (Pásztor Zoltán felvétele.) A pártmunka gyakorlatából A községi pártbizottságok MEGYÉNK 16 községében működik pártbizottság. A megyei párt-végrehajtóbizottság a központi határozatok szellemében növelte önállóságukat, hatáskörüket. Az elmúlt két évben például 12 községi pártbi-Lesz-e gyümölcs a fán? Telepítési helyzetkép szőlőről, gyümölcsről A csengődi tanyavilágban szívszorító élményben volt részem a minap: elhagyott, gaztól sűrűn belepett szőlőket láttam. Azt is csak azért, mert figyelmeztetett rá az egyik gazda — különben ember legyen a talpán, aki egyáltalán felfedezi. Ezzel rímelt az az agrártalálkozó is, amelyet az ősszel tartottak a területi termelőszövetkezeti szövetség rendezésében Cegléden, s ahol a tsz-elnökök sorra panaszolták a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének: sok a gond a homoki szőlőkkel, sőt némelyek határozottan állították, hogy ráfizetéses ez az ágazat. Az ősz ugyan csupán a gyümölcsfák esetében a telepítések évada — szőlőt tavasszal szokás ültetni —, de az összkép felvázolására bízvást vállalkozhat az egyik legilletékes»bb: Rayman János, a MÉM főelőadója. — A homoki szőlőtelepítések gyakorlatilag megszűntek — mondja a szakember. — hogy miért? Egyértelmű a válasz: mert megszűnt az állami támogatás. Márpedig a szőlőtelepítés köztudottan költséges valami, s az utóbbi két esztendő nem kényeztette el a termelőszövetkezeteket hozamok, tehát bevétel dolgában. — Mikor kezd valóban ráfizetésessé válni a szőlő? — Legalább 25—20 mázsát kell adjon holdanként ahhoz, hogy még érdemes, gazdaságos legyen vele foglalkozni. Sok olyan szőlő van, amelynek a telepítési szerkezete, vagyis sor- és tőtávolsága nem továbbá a hozamuk is alacsony. Szóljunk most a nem sa, a szaporítóanyag elszállítása, de a korán jött tél mindezt megszakította. homoki szőlőkről. Tudó-I í18 ni."" fagj-, fol>;I tathato az ültetés, szaponmásom szerint ezekre van állami támogatás... — A történelmi borvidékeik némelyikére valóban fennmaradt az állami támogatás rendszere, bár bizonyos megkülönböztetéssel. Így azok, akik Tokaj-hegyalján kívánnak szőlőt ültetni, még 50 százalékos dotációt kapnak, a 30 százalékosat azok, akik Badacsonyban, Somlón, Eger, Szekszárd, Villány környékén, s a Mátraalján tervezik a telepítést. E borvidékek egyik legfőbb gondja azonban: roppant korlátozott a terület, márpedig a telepítés előfeltétele az lenne, hogy egységes rendezést hajtsanak végre a tájon. A minisztériumi tájékoztatáshoz annyit, hogy a IV. ötéves tervben 20 ezer hold szőlő elültetése szerepel, vagyis ez évente 4 ezer holdnak felel meg. Kétségtelen, hogy a mai „ütemben” ez aligha valósulhat meg. Ezért bizonyos közgazdasági intézkedések várhatók a javulás érdekében. Rayman Jánost ezután a | gyümölcstelepítésekről kérdezem. — Itt már kedvezőbb a helyzet — válaszol. — A gyümölcsök esvnémelvikére 30 százalékos állami támogatás van. Hogy melyekre? Meggy, kajszibarack, cseresznye, bogyósok, tehát málna, szamóca ... A IV. ötéves terv 30 ezer hold gy ümölcsös telepítését irányozza elő: gyümölcsfát ültetni főként ősszel szokásos — sajnos a korán leesett hó visszavetette ezt a munkát. Megtóanyag bőven van az ország 300 lerakatán. — Egy-két példát hallhatnék? Így mi van az őszibarackkal? — Az értékesítési panaszok 1969 óta nem indokoltak. Akkor példátlan nagy volt a termés, amire nem készült fel senki kellőképpen, ám itt-ott máig visszhangozzák a termelők akkori sérelmeiket. Igaz, a korábbi árak nem tértek vissza, de az önköltséghez és a terméshez képest gazdaságos az őszibarack. Egy másik téma: a téli alma. Az idén közepes volt a termés, telepítés viszont, dotáció híján, úgyszólván alig van. Csupán egy-két termelőszövetkezet, illetve állami gazdaság lát fantáziát a téli alma jövendőjében, és ültet fákat. Így aztán csemetekészlet sincs, hiszen a faiskolák nem vállalják az értékesítési kockázatot. — Van egy sajátos gyümölcsös, amelyre tudomásom szerint százszázalékos az állami támogatás... alkalmas gépi művelésre,1 kezdődött a talaj forgatá— Igen, a gesztenyére, de ez a támogatás úgynevezett célcsoportos dotáció, vagyis kötött mennyiségekről van szó. Főként Zalában és Vas megyében kezdődnek majd el nagyobb gesztenveültetések. 1973-ban. Akkorra lesz ugvanis elegendő készlet a faiskolában. A tájékoztatás summázása: Akármint lesz is, már most látható: miké"! általában, úgy ebben a témakörben is elsősorhan önmagukra számíthatnak a gazdaságok. K. N. zottságnak adta meg az önálló tagfelvételi és fegyelmi jogkört. A végzett munkájuk tanúsítja: e pártszervek általában felnőttek feladataikhoz többségük jól él jogaival. A községi pártbizottságok elismert, tekintélyes I irányítói területüknek. I Alapjában betöltik felada- I tűket a párt vezető szerepe érvényesítésében politi, kája megvalósításában; az irányításuk alá tartozó alapszervezetek egységes tevékenysége kialakításában; a gazdasági, politikai és kulturális élet fejlesztésében; a helyi állami és társadalmi szervek munkájának összehangolásában. A pártszervezetekkel együtt eredményesen mozgósítottak a szövetkezetpolitikai célok, a gazdaságirányítási reform megvalósítására. s a különböző doIíúkai akciók végrehajtására. Figyelemre méltó munkát végeztek a pártalapszervezetek létrehozásában, szervezeti megerősítésében, a oártélet rendszerességének megteremtésében. Javult a nártcsonortok munkája, növekedett a párttagság cselekvési készsége és egysége. ★ ★ ★ A KORÁBBINÁL következetesebben jut érvényre a községi választott szervek munkájában a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elve. A fontosabb kérdésekben a pártbizottságok, illetve a végrehajtó bizottságok határoznak. Rendszeressé vált, hogy a végrehajtó bizottságok a végzett munkáról félévenként tájékoztatják a pártbizottságot. A választott szervek testületi munkáját elősegítik a pártbizottságok mellett életrehívott munkabizottságok. Működésük pártbizottságonként eléggé eltérő. A leghasznosabb azonban, ha e bizottságok élén a párt-végrehajtóbizottság egy-egy tagja áll. Ily módon — mint ahogyan azt a tiszakécskei tapasztalatok tanúsítják — biztosítható a rendszeres működésük, hasznos segítséget nyújtanak az egyes, napirendre tűzött témák előkészítésében. a javaslatok kidolgozásában. Emellett nélkülözhetetlen, hogy a pártbizottságok munkaképes aktivistahálózattal is rendelkezzenek. Egyre jobban értik, s a gyakorlatban helyesen al- i kalmazzák a községi pártbizottságok a pártalapszervezetek közvetlen irányításának területi elvét. Ügyelnek a szervezeti szabályzat maradéktalan érvényesítésére. a párthatározatok végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére. Irányításukkal gyorsabbá vált a határozatok feldolgozása, az alaoszervezetekhez való el hittatása és fegyelmezettebb a végrehajtásuk is. + + + A PÁRTBIZOTTSÁGOK többsége tartalmasabbá »ette az alapszervezeti titkári értekezleteket. Ezek a tanácskozások jó alkalmak a tapasztalatok gyűjtésére, a bevált módszerek terjesztésére. a pártközvélemény, a tömegek hangulatának megismerésére és nem utolsósorban az alapszervezetek munkájának összehangolására. Ez utóbbi főként olyan szervezési feladatokra vonatkozik, amelyek nem oldhatók meg egy-egy alapszervezet kereteiben (például: káderképző tanfolyamok, pártnapok, községi ünnepségek stb.). ★ ★ * LEMÉRHETŐ a községi pártbizottságok irányító munkájának fejlődése az alapszervezetek rendszeresebb szervezeti életében is. A hatáskörükbe tartozó pártszervezetek mintegy 80 —85 százaléka havonta, 15 —20 százaléka pedig kéthavonta tart taggyűlést A taggyűlések napirendjén mind gyakoribbak a párt belső életét érintő témák. Rendszeresebb a kommunisták beszámoltatása a pártmegbízatások teljesítéséről, s a tagfelvételi munka értékelése is. Noha még korántsem általános tapasztalat, de egyre gyakoribb, hogy a taggyűlésen elhangzott kérdésekre felvetett javaslatokra ugyanazon a fórumon kapnak választ a kommunisták. Ez pedig a bírálat légkörének fejlődését segíti elő. A hibák elleni fellépés azonban főként a termelési kérdésekre, a gazdasági vezetésben jelentkező fogyatékosságokra korlátozódik és csak elvétve párosul a felelősök személy bírálatával. mi és tömegszervezetek, mozgalmak. Általában helyesen értelmezik a pártbizottságok : e területek pártirányítása az ott dolgozó kommunisták révén valósul meg. Ahol községi szintű szerve működik a KISZ- nek, annak irányítását közvetlenül végzi a pártbizottság. Az olyan szervezeteket pedig, amelyeknek nincs külön községi képviselete, alapvetően a pártszervezetek útján igyekeznek irányítani a párt helyi testületéi. Jónak, s ezért követésre méltónak ajánlható a bácsalmási, a kunszentmiklósi és a jánoshalmi gyakorlat, amely szerint időnként összehívják a tömegszervezetekben, mozgalmakban tevékenykedő kommunistákat és ismertetik velük a párt, valamint a felsőbb szerveik határozataiból adódó helyi feladatokat*. Az állami és tömegszervezetek pártirányításában is akad még javítani való a társadalmi munkamegosztás tekintetében. Helyenként ugyanis keverednek a hatáskörök a pártbizottságok olykor az állami és társadalmi szervek feladatait végzik, s a munkában szerinti nem szűnnek meg a párhuzamosságok. A gyakorlat hiányával magyarázható, ★ ★ ★ 1 hogy a nagyközségi jogú tanácsok pártirányításának rendszere és módszerei sem egységesek. AKAD MÉG azonban több olyan jelenség is az alapszervezetek munkájában, amelyekre irányító tevékenységük közben nagyobb figyelmet szükséges fordítaniuk a községi pártbizottságoknak. Ilyen például a pártvezetőségen belüli munkamegosztás hiánya. Gyakori ugyanis, hogy bár a vezetőség tagjai egyegy reszort felelősei, a feladatok többségének elvégzése mégis a titkárra hárul. Ezzel függ össze, hogy a vezetőségi ülések olykor formálisak, általában közvetlenül a taggyűlést megelőzően kerül azokra sor, ezért érdemi vitára, a vezetőség közös álláspontjának kialakítására nincs elég idő. További következménye a munkamegosztás hiányának hogy a vezetőség taggyűlési beszámolója általánosságokat tartalmaz. Határozathozatalra ritkán kerül sor, s ha mégis, az többnyire személyi kérdésekkel kapcsolatos. Gondot jelent az is, hogy nem minden határozat jut el a párttagságig, hanem megreked az alapszervezet titkáránál. S az is hátráltatja a kommunisták hatékony munkáját hogy a párthatározatok ismertetése a taggyűlésen gyakran csak tájékoztató jellegű, nem párosul a helyi feladatok megjelölésével. E vonatkozásban a helyi, konkrét tennivalók meghatározására, s a hatáskörükbe tartozó alapszervezetek megkülönböztetett helyszíni segítésére szükséges törekedniük a községi pártbizottságoknak. Az év végi taggyűlések előkészítése során ★ ★ ★ A TANÁCSOK pártirányításának általános elvei változatlanok. Az irányításnak a tanács államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati jellegének erősödését kell céloznia. Ennek érvényesülése pedig nem kis mértékben a kommunista tanácstagokon, s az apparátusban dolgozó párttagokon múlik. Épp ezért időnként, fontos döntések előtt hasznos összehívni a tanács kommunista tagjait, ismertetni velük a pártbizottság álláspontját, kikérni a véleményüket s így kialakítani az egységes állásfoglalást. Foglaljon állást a községi pártbizottság a helység lakosságát érintő minden olyan kérdésben amelynek politikai, közhangulat formáló hatásai lehetnek. (Pl. fejlesztési tervek, beruházások, közigazgatási rendelkezések, hatáskörükbe tartozó káderügyek stb.) E feladatokra pedig elsősorban a tömegszervezetekre és mozgalmakra támaszkodva mozgósítsa a lakosságot. Az irányító munka nem sértheti a tanács önkormányzati jellegét. A pártbizottságnak tehát nem szabad a tanács, vagy szakigazgatási szerveinek feladatkörébe vágó részletkérdésekben döntenie. ★ ★ ★ A KÖZSÉGI pártbizott-L.« «SSM.®: Ä«S8SUr8 évi munkáját értékelő községi párt-végrehajtóbizottsági üléseken feltétlenül hasznos figyelembe venni az imént említett tapasztalatokat. ★ ★ * JELENTŐS területei a községi pártbizottságok irányító munkájának az állafeltételei indokolják, hogy a járási pártbizottságok — hasznosítva a megyei pártvb vonatkozó állásfoglalását — a fentebb említett néhány tartalmi és módszerbeli kérdésen túl is segítsék elő munkamódszereiket. gyakorlati tevékenységük fejlesztését. Endre István
