Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-14 / 295. szám
mi. december 14. kedd 5. oldal Hogyan készül a Royal kobbler? Elárulja: a spiccesek és másnaposok könyve Tíz után legalább egyet! Rendhagyó őrjárat a kultúra nevében LEGJOBB ITAL a tiszta víz, de azért a többi se kutya. A többi háromszáz, amelynek készítési receptje. fogyasztásának módját és történetét rendre leírja ez a szórakoztató és fölöttébb kedves könyv, amelyet a Mezőgazdasági Kiadó jelentetett meg Italok A-tól Z-ig címmel. Szerzőként Pomnen Matuska nevű csehszlovák szakíró szerepel a könyv fedőlapján, fordítóként, átdolgozóként és kiégés?« tőként pedig Kardos Ernő. Az italok ilyen színes és töméntelen sokaságú leírását egyetlen könyvben eddig még aligha kaptuk kézhez. Méghozzá ilyen korszerű, modern tálalásban, ennyire hozzánk illő nyelven, ennyire gusztusosán. Ki hinné, hogy az ember gyomra és ízértéke ennyiféle finomságra reagálni képes! Csak gyűjtőnevükön nevezve: víz, tej, gyümölcslevek, gyümölcsborok, szőlőborok, sörök, likőrök, koktélok, báritalok, kávék, teák és kakaófélék. De ha belemélyedünk a részletezésbe: abszintok, allaschok, angoszturák, arany fizzék, arrak abszorbetek, banántejek, a szerény kis barackpálinkák, brandyk százféle sokasága, a cacao shouwa, a cointreau, a csokoládé kruszta, a ginek, a tej százféle alkoholos variációja, a mokka egg-nogg, az orosz fizzék, a puncsok, rumos variációk, sherryk, szilvapálinkák, tutti-frutti koktél, vodkák whiskyk és villányiak... Csak az olvassa ezt a könyvet — ha nem akar magának vágyakozó perceket, kínos órákat szerezni —, aki beteg, akinek tompult érzéke van az ízek iránt. Mert bele-beleolvasva a receptekbe, lehetetlen, hogy az ember ne kívánkozna megkóstolni ezt a sok furcsa, érdekes nevű itókát. Ne gondoljon azonban senki rosszra: nem az alkoholisták számára íródott ez a könyv, hanem a gourmandoknak, akik szeretik a kellemes ízek választékát, akiknek nyelve hegyén ott ül a folytonos kíváncsiság az újak, az érdekesek iránt ÉS NEMCSAK receptkönyv ez a munka. Mert amellett, hogy megismerteti velünk az egyes italféleségek rendkívül széles variációját, készítésének receptúráját, felhasználásának hasznos és esztétikus módját, azok történetét is vázolja röviden, kultúrhlstóriai könyv egyszóval. Gondol a pálinkát kedvelőkre, de azokkal is törődik, akiknek „ég” a gyomra. És ha valaki nem szereti a „vadító” italokat, megleli ő is a maga kedve-WUSFEIWMB» j János, Iván, Józsa, Janka János személy- vagy utónevünk héber eredetű bibliai név. Héber alakja Johanan, és jelentése Isten kegyelme, vagy: Isten kegyelmes. A régi neveknek mindig volt jelentésük. így az ugyancsak bibliai Anna jelentése kegyelem, kellem, báj, Atáliáé: Isten fenséges, Noémié: gyönyörűségem. A görög eredetű Fülöp jelentése lókedvelő, a Gergelyé ébren őrködő. A nevek jelentését ma már csak a nyelvészek tudják kielemezni. Szinte hihetetlen, hogy egy név sokszor milyen sokat ki tud fejezni. így pl. az ósvéd eredetű Asztrid jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt. De térjünk vissza a János névhez. A héber Johananból lett a latin Johannes. Ebből az alakból fejlődött ki a mi János nevünk a következő alakváltozatokon keresztül: Johannes — Joannes — Joanes — Toános — János. De a Joános alak más irányba is fejlődött: Joános — Jovános — Ivános — Iván. így tehát az Iván is magyar fejlemény, nem pedig az orosz (szintén János jelentésű) Iván átvétele. Ma tehát azt mondhatjuk, hogy két azonos jelentésű név újból találkozott az Iván névben, hiszen az orosz Iván név eredete ugyanez, mint a magyar Jánosé. A János név két régi becéző aakjáról <s meg kell emlékeznünk. A Józsa név eredeti’eg a János és a József b 'éző neve volt. Ogy keletkezett, hegy a Jovános (JSms) és a József rövidült alakjához hozzátett ték a -sa kicsinyítőképzőt. Ez a férfinévi becéző Józsa a nyelvújítók tudatos módosításával lett női név a Jozefina és a Jozefa női nevek magyarítására. Ma már a Józsa is önálló női utónév. Ugyanígy járt a Janka is, a János rövidített és -ka képzővel ellátott alakja. Ez a János becézőjeként elavult, és a nyelvújítók jóvoltából lett a János név női változatának, a Johannának magyar megfelelője. Megemlíthetjük, hogy a magyarban a férfinevek legtöbbjének megvan a női párja, és ez idegenebb hangzású, mint a férfinév; hangzásra közelebb van a férfinév eredetéhez. Ennek igazolására elég lesz, ha néhány névpárat felsorolunk: János — Johanna, Sándor — Alexandra, Gábor — Gabriella, Frigyes — Friderika, István — Stefánia. A Janka tehát a Johanna magyar megfelelője lett. Ma már újra van Johanna, sőt annak rövidebb alakja, a Hanna is nagyon ismert név. A Hanna, sőt újabban a Johanna is népszerűbb, mint a Janka. A Hanna névben ma két név egybeesését látják a nyelvészek: a Johanna több nyelvben is meglevő rövidülését és az Anna eredeti héber Hannah alakjának a felújítását. De itt meg is állunk, nem térünk ki a Hanna kedvéért az Anna, és a Józsa kedvéért a Ferenc és a Jozefina névre. Tekintsük a tárgyalt négy nevet eredetük szerint szorosan öszfczetarta'éknak. Süss István sét, hiszen a gyümölcslékészítés technikáját úgyszintén fellapozhatja. Háziasszonyok is haszonnal forgathatják a gyümölcskonzerválásnál, mert — ttu domásul kell venni! — a parajból is lehet üdítő italt készíteni, továbbá a kelkáposztából és a sárgarépából is. Nos tehát, ha a férjuram iszonyodik a zöldségek eme fajtájának főzeléki formájától, itassák meg a kedves nejek az emberrel a sper.ótfröccsöt, vagy a kelkáposzta házmestert! Erő van benne, vitamin! Az italkészíés tudományos technológiája, az erjedés, a must átalakulásának leírása éppoly érdekes a könyvben, mint az egyes báritalok készítésének boszorkányos folyamata. Megismerhetjük az italok felszolgálásánál és elfogyasztásánál használatos edényeket, poharakat, a terítés raffinált módjait. Régi és ma is aligha megoldott kérdés: hogyan készül a jó kávé, meg a jó tea. A könyvből megtan ulható! Némely gondot okoz azonban a „nyersanyag” beszerzése. Aki ugyanis a „piemonti vermut”-ot el akarja készíteni, a következőket mixelje össze: 3 g üröm, 3 g alpesi üröm, 10 g majoránnapelyva, 8 gkoriander, 1 g szerecsendió, 2 g szegfűszeg, 1 g kálmos (Acorus) 3 g kakukkfű, 3 g borjúpázsitmag, 2 g zsálya és 1 g fahéj. Ezt a „vajon hol kapható” sokféleséget bele kell keverni 10 liter „alapborba”. De hol kapható a kálmos (és mi a szösz légyen az?) — ezt is jó lenne tudni EGYÉBKÉNT a címben feltett kérdésre a válasz: a Royal kobbler összetétele: 5 cl fehér bor és 2 cl curacao likőr. Ananásszal, őszibarackkal és szamócával fogyasztható. Milyen egyszerű! Balogh József Pontosan öt esztendeje, hogy az egyik országos szakszervezeti központ felajánlotta Kecskemét városának: berendeznek és fenntartanak egy peremkerületi nyilvános könyvtárat, ha néhány ezer kötet elhelyezésére, kis olvasószoba kialakítására alkalmas helyet kapnak. Az se baj, ha a kulturális célokra kiutalt két-három szoba elhanyagolt. Majd ők rendbehozatják, kicsinosítják. Ezekhez a munkálatokhoz, a vásárlásokhoz tekintélyes összeget tartalékoltak. Ez a pénz — legalábbis a kulturális ellátottság tekintetében eléggé hátul kullogó hírős város számára — elveszett. Tudomásunk szerint más megyében használták fel. A városi tanács ugyanis a helyiséghiányra való tekintettel érdemben a javaslattal nem foglalkozott. Nincs helyiség — csak ennyit közöltek. A statisztikai adatok az első pillanatban igazolni látszanak ezt a megállapítást. A megyeszékhelyek közül itt a legnagyobb a lakáshiány. Tucatnyi intézmény valósággal fuldoklik a helyszűkében. (Kicsi a múzeum, a könyvtár.' Az országosan is ismert Forrás című folyóiratot tenyérnyi előszobában szerkesztik, ahol egyszerre mindössze nyolcán tartózkodhatnak, ha összehúzzák magukat. Nagyobb városaink közül egyedül itt nem építettek az elmúlt 25 esztendőben egyetlen közművelődési céiokat szolgáló új objektumot.) Szomorú tények ezek, mégha tudjuk is, hogy milyen áldatlan örökséget vettünk át az előző nemzedéktől, ha naponta látjuk a gyarapodás jeleit, az új utcasorokat, közműveket. mumm Valóban nincs helyiség? Eleve reménytelen volt az az elgondolás, hogy — országos alapokból — olvasószobával ellátott peremkerületi könyvtárat létesítsenek Kecskeméten? Lehetett volna valamilyen megoldást találni? Meggyőződésem szerint feltétlenül. Állítottam valamit, bizonyítani is szeretném. Összeszámoltam: két esztendő alatt húsz italmérési engedélyt adtak ki a megyeszékhelyen. Ha leszámítjuk az üzemi büféket, a vásározókat, akkor is „örömmel” tudathatjuk, hogy tíz új kocsmával gyarapodott Kecskemét 1970—71-ben. Tíz új butik, kisvendéglő talált magának helyet. Ezért is fogadom tamáskodva a könyvtárhelyiség kiutalásáért készített kérelem elutasítását igazoló érveket Móricznak, Jókainak, Solohovnak, az olvasást kedvelő embereknek nem jutott hely, a szürkebarátnak, a cirfandlinak, a cseresznyepálinkának igen. (A Batthyány utca végén két lakást szüntettek meg a közelmúltban tsz-vendéglő bővítése érdekében. A Rendőrfalutól az Aranyhomokig vezető útvonalon húsz helyen olthatja szomját Kecskemét város polgára. Rendelet ide, rendelet oda, kocsmákat építenek iskolák közvetlen közelében, mert a szövetkezet érdeke erősebbnek bizonyul a közérdeknél.) Persze nyugtalanságra csak akkor lenne okunk, ha nem harcolnánk az alkoholizmus ellen. De küzdünk ellene, mint az egykori Vaszint fuvaros a cimborájával. „Jól megadtam neki — mondta — háromszor is ütöttem a kalappal, míg ő egyet a lőccsel.” A közelmúltban a TIT klubjában több órás előadást hallgattam az alkokoholizmus pusztításairól. Hazafelé sétálva megálltam az édességbolt előtt. Cukrot, csokoládét alig lehetett látni a kirakatban, csak italokat, meg cigarettás dobozokat. E sorok írója jól tudja, hogy a szövetkezetek, a vendéglátó vállalatok a legritkább esetben kémek és kapnak a tanácsoktól helyiséget; felhajtják ők maguk, van bevétel doszt, mindent meg tudnak venni. Kész tények elé állítják az államigazgatási embereket. Mégis hiába próbálom magam megnyugtatni. Aggódom, hova vezet ez a folyamat? Cselekedni kellene. Az újságíró mást nem tehet csak a tényeket rögzítheti és kérdéseket fogalmazhat Mikor szereznek érvényt a klubkönyvtárak létesítésére vonatkozó tanácsi határozatnak a megyeszékhelyen? Mikor avathatjuk fel az első, az ötödik peremkerületi művelődési intézményt, ahol a fiatalok százai, ezrei kulturált körülmények között tölthetik el szabad idejüket és nem az utcákon csatangolnak vagy a kocsmákban ücsörögnek. Ha ezek a most még hiányzó művelődési termek csak tíz fiatalít tartanak vissza az elzülléstől, már „meghozták” a rájuk fordított összeget... Azt javasolta valaki — tréfás komolyan —, hogy legalább minden tizedik új italbolt után nyissanak egy kulturális intézményt. Vigyázni kell az arányokra — tette hozzá. És talán — ha így folytatódik — nem is járnának olyan rosszul a művelődésügy képviselői és Kecskemét igényesebb kulturális körülményeket igénylő lakosai. Igaz csökkennének, remélhetően az italboltok bevételei. De talán emiatt nem esünk kétségbe. Heltai Nándor 7. Az űrből érkezett miniatűrvendég — az újságíró most már biztos volt abban, hogy látogatója nem földi lény — furcsának és titokzatosnak látszott ugyan, de egyáltalán nem volt félelemkeltő. Márcsak a méretei miatt sem. Magassága alig haladta meg a másfél araszt. Persze, rémülettel tölthet el bárkit egy ekkora pók, hangya, darázs. De a jövevény testi felépítése hasonlított az emberéhez, és nem voltak fullánkjai, csápjai, karmai. Az átlátszó labdában mozgó figura inkább kellemesen mulatságos benyomást keltett, mintsem ijedelmet. Megnyugtatólag hatott a figyelőre az is, hogy az említett pálcikán kívül — már amennyire ez egyáltalán megállapítható volt — nem lehetett a jövevénynél semmiféle viszonylag nagyobbfajta fegyver. A gömbhéjszerű védőöltözet néhány sajátosságát is megfigyelhette a bokrok mögött leselkedő fiatalember. A labda anyaga belülrő, kifelé teljesen rugalmas volt, hiszen a kis figura könnyedén dugta át, húzta be rajta a kutatópáleát. Más-más helyen. S a nyílások rögtön b" is forrtak, nyomuk sem látszott a burok fel' étén. Ugyanakkor kívülről jövő erőnek a kéreg szilárdan ellenállt. Ez a tula donsága akkor derült ki, amikor szökdécselés közben egy éles szegélyű szikladarab mellé került, amely kiállt a földből. A labda odapattant, de nem horpadt be, még csak meg sem karcolódott. A kő hegye viszont letörött. Arra egyelőre ne' sikerült Koprának rájönnie, hogy miként szabja me i. jövevény fura járművének mozgási irányát, hogyan van az, hogy lejtős terepen is meg tud állni, miként lehetséges, hogy ha a labda gurul, pldalt pattog, ugrál, a benne levő alak függélyes testtartását változatlanul megőrzi? Nem vett észre huzalokat, vezetékeket sem, amelyek a védőburkot az űrhajóval, a nagy gömbbel összekapcsolták volna. Szívesen folytatta volna tovább az Izgalmas vizsgálódást, de nem tehette. Megpillantott ugyanis a tisztás túlsó oldalán egy ismerőst. Samut. A nyughatatlan bosszúállónak csak hosszúkás feje, gidaszarvat látszódtak ki a bozótból. Szilaj tekintetét nem vette le a labdáról. Mindjárt megtámadja! Mert ellenségének tart mindent, ami az új szomszéd telkén él és mozog! Rendkívüli szellemi képességekkel ugyan nem rendelkezett. de nehéz helyzetekben Koprának villámgyorsan váltott az agya. Semmi jó nem származhatna abból, ha valami csetepaté robban most ki a fantasztikus jövevény és a dühös kis kecskebak között. Elsősorban Samut féltette. Ezért szempillantás alatt döntött És cselekedett is. Kiugrott a tisztásra, összecsapta tenyerét és a biztonság kedvéért még kurjantott is egy félelmetesei. A hatás nem maradt el. Samu abban a minutumban visszahúzódott, és a labda is megszüntette a szökdécselést. Kibukkant belőle a pálcika, és felemelt vége Kopra feje felé irányult. Mulatságos jelenet A világűrből érkezett Guliver golyóstollbetét nagyságú fegyverével merészen megcélozza az óriás földlakót. Az újságíró önkénytelenül felkacagott. Nagyon röivd kacagás volt ez. Alig hallható sziszegő hang, alig érzékelh j6 it és a homloka közepén és Kopra -- kővé meredt. A szó legszorosabb értelmében. (folytatása következik^
