Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-10 / 266. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1971. november 10, SZERDA Ara: 90 fillér XXVI. évf. 266. szám TÖBB TEHERAUTÓ ELŐRELÉPÉS A RAKODÁS GÉPESÍTÉSÉBEN Zavartalan a közúti áruszállítás Nagyszabású erdősítési program Kecskeméten Az elmúlt esztendőkben, ha az őszi szállítási csúcs- forgalomról érdeklődtünk, mindannyiszor arról az aggodalmukról is nyilatkoztak az ügyben illetékesek, hogy kevés a jármű, nagy erőfeszítéseket, sok túlórát követel a munka elvégzése stb. Most megváltozott körülményekről informált bennünket Sohaida József, a 9-es Volán Vállalat igazgatója. a megyei szállítási bizottság titkára. Elmondotta, hogy jelentősen javultak a közúti áru- szállítás feltételei. Több ezer teherautóval — pontosabban 3100-zal — gyarapodtak a megye mezőgazdasági nagyüzemei; a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok, szakszövetkezetek. De az autókon kívül számos pótkocsit is vásároltak. A 9-es Volán Vállalatai teherautóparkja szám szerint ugyan nem, vagy alig érzékelhetően bővült, de a régi, kis teherbírású járműveket kiselejtezték, s helyettük nagyobb kapacitású szállító eszközöket állítottak a fuvarozás szolgálatába. Jelenleg összesen csaknem négyezer teherszállító jármű vesz részt megyénkben a közúti teherforgalomban. A szállítandó áru, a megtermelt mennyiség tonnákban kifejezett mértéke körülbelül azonos az elmúlt év hasonló adataival. Hogy mégis zavartalan és zökkenőmentes a szállítás, az döntő mértékben a már elmondottakkal magyarázható. De nemcsak azzal. A megyei szállítási bizottság titkára arról is informált bennünket, hogy jelentősen fejlődött a rakodás gépesiBefejeződött a szüret Bács-Kiskun megye szőlőtermelő gazdaságaiban befejezték a szüretet. Az aszály csökkentette a hozamokat. a betakarított termés kevesebb a becsült mennyiségnél, a minőség viszont sokat javult. A megyében átlagosan két cukorfokkal jobb a must, mint az elmúlt évben volt. Ösz- szességében mintegy 1 millió 800 ezer mázsa szőlőt szedtek le az idén a tőkékről. Jelenleg a feldolgozás, a szőlőlé tartályokba töltése folyik. A termésnek több, mint háromnegyed része helyben maradt, a gazdaságok saját üzemükben tárolják, palackozzák a bort. A tavalyihoz képest megnőtt az állami gazdaságok, szövetkezetek, a társulásos alapon létrehozott kombinátok kapacitása. A Közép-magyarországi Pincegazdaság Alföldi Üzeme 410 ezer mázsa szőlőt és 153 ezer hektoliter mustot vásárolt fel. A termelő- és szakszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyéni gazdák 40 átvevőhelven adhatták át a termést, amelynek fogadására idejében felkészült a pince- gazdaság. Az átvétel mindvégig zökkenőmentes volt, mivel a vártnál kevesebb termett és a kedvező időjárás lehetővé tette a fokozatos szüretelést. Feldolgozást a vállalat 12 egysége végez, teljes kapacitással dolgozik az idén az izsáki üzem is. Elkészült a kecskeméti 53 ezer hektoliteres pince, a gazdaság tárolótere bőven elegendő a szőlőlé elhelyezésére. Bérfeldolgozásra, illetve bértárolásra 20 ezer mázsa szőlőt és 25 ezer hektoliter mustot adtak át a termelők. Nyár közepétől kezdve kötnek szerződéseket bor felvásárlására. Idáig 37 ezer hektoliter bor felvásárlására született megállapodás, ennél azonban jóval nagyobb mennyiség beérkezésére számítanak december végéig. A pincegazdaság borait ismerik az egész országban. A tervek szerint ez évben 170 ezer hektolitert értékesítenek, ebből 140 ezret palackozva. Foíocellás terményszárítók A makói mezőgazdasági gépgyárban a mezőgazda- sági nagyüzemek méreteinek, igényeinek megfelelő terményszárító gépcsaládokat alakítottak ki, amelyek teljesítőképessége — gépenként és óránként — 3— 20 tonnáig terjed. Ezek közül a legnagyobbak valóságos üzemek, amelyek automatikusan megtisztítják, szárítják, majd a tárolótérbe továbbinak a géppel, kombájnnal betakarított nedves gabonát, kukoricát. Már sorozatban gyártják az ennél jóval kisebb mobil, vagyis mozgatható, tetszés szerinti helvre könv- nyen áttelepíthető szárító- berendezést. Ezek is automatizáltak: az olaitüzelé~ű berendezésben fotocel'"s készülék szabálvozza a fűtést. Az óránként bárom- tonnás telí°sítménvű berendezésekből rövi'S''-=n ’■"’szat adnék át a különféle gazdaságoknak. tése, s ez a járművek jobb kihasználását teszi lehetővé. A 9-es Volán Vállalatnál például tavaly a felrakott mennyiségnek 64,1 százalékát gépek emelték az autókra. Az idén — az év háromnegyed részének adatai szerint — ez a mutató már 72,4 százalékra emelkedett. Cl. S. Ha különböző mértékben is, de szinte minden városban fokozatosan nőnek az úgynevezett urbanizációs ártalmak, mint a por, füst, korom, zaj, rázkódás, különféle gázok okozta fizikai, kémiai és pszichikai hatások. Bár Kecskeméten még nem érik el azt a mértéket, amely élettani elváltozásokra vezetne, ezekkel az ártalmakkal számolni kell és küzdeni csökkentésükért. Amikor az idegen, a vasútállomás épületéből kilép a város felőli oldalon, mindjárt egy szép, tágas park fogadja. Jobb felé tekintve, az autóbusz-állomás körül ugyancsak gondozott zöld terület fogja meg a szemét. Másik irányban majd a Rákóczi út hangulatos fasora alatt folytathatja útját. Az tehát az első benyomás, hogy Bács megye székhelye fában, zöldövezetben gazdag város. Pedig mennyire nem így van. Igen figyelmet felkeltő- en bizonyítja ezt az a program, amelyet a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya részéről Agud Károly osztályvezető terjesztett a végrehajtó bizottság legutóbbi ülése elé — Kecskemét város erdősítési programjáról. Kiindul abból a tényből, hogy Kecskemét összlakossága 77 484 fő, amelyből 61 784 lélek lakik a városban. A befelé áramlás gyorsül. Ugyanakkor: a város területének mindössze 4 százaléka erdő és fésított rész. Hogy milyen kevés a levegőtisztítást elősegítő fás. ligetes, erdős terület, kiderül a lélekszámhoz való viszonyításból. Kecskeméten egy emberre 2,2 négyzetméter park jut, míg például Dunaújvárosban 30,7, Kalocsán 19,4 négyzetméter. A zöldterület egy emberre vetített aránya mélyen alatta van az országos átlagnak. Elodázhatatlan volt tehát az említett erdősítési, fásítási programterv kidolgozása, amely a távlati fejlesztési koncepción túlmenően tartalmazza az 1975- ig megvalósuló feladatokat is. íme néhány — ezekből. A város parkjai, zöldterületei évtizedek alatt, egymástól nagyobb távolságokban alakultak ki. Egy összefüggő erdőterület létesítése tehát igen fontos közegészségügyi szempontból éppúgy, mint a hét végi pihenés, szórakozás, kirándulásra alkalmas sáv biztosítása oldaláról is. Gondoljunk csak a majdnem 8000 lakására fejlesztett, mintegy 20—22 ezer lakosú Széchenyiváros helyzetére — a város észak- nyugati részének mai nyitottsága mellett Az uralkodó széljárás irányából, erdősáv híján teljesen védtelen maradna a portól, szennyeződéstől. Döntő fontosságú tehát, hogy távlatban megvalósuljon a he- tényegyházi műút. valamint a Kisnyíri út közé eső kb. 2,5 m km szélességű területnek, a Hetény- egyházáig — a Nagynyíri erdőig terjedő résznek fásítása, illetve erdősítése. Ami a Széchenyivárost illetően 1975-ig esedékes: az ún. Határútnál egy lOOx 500 méteres sávot kell be- f ásítani. Legkésőbb 1972- ben a tanács parkrészlege rendelkezésére kell bocsátani ezt a területet erdősítés céljára. A már eddig elvégzett telepítési munkálatokon kívül, mint a csalánosi parkerdő, a ci eánvvárosi, muszályi rész fásítása, ki kell emelnünk a tervből olyan programokat, mint a nyomási részen levő legelőterület 25—30 hektárnyi részének erdősítése 1974 tavaszára, vagv a házgyárnál kialakítandó 400x 50 méteres sáv fásítása, parkosítása ugyancsak 1974-ig. A többi célkitűzés megvalósításával elérjük, hogy a tervidőszak végére a jelenlegi erdős, fásított rész aránya 4 százalékról 7 százalékra növekszik. T. I. Exportáruk a BOV-bóI Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb, évi másfél milliárd forint értéket termelő üzemében, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál „exportidény” van. Két olyan cikkel is foglalkoznak ezekben a hetekben, amelyeknek a legnagyobb részét, külföldön értékesítjük; Az egyik az igen drága libamáj. A termék nyolcvan százalékát az országhatárainkon túl fogyasztják el. A különlegességből legtöbbet Franciaország vásárol. A feldolgozóműhelyekben . elmondták, hogy az idén harminc deka körül alakul az átlagsúly, ami megfelel a tavalyi szintnek, a minőség viszont határozottan javul. A legnagyobb szállítók rangját a kiskunfélegyházi szövetkezetek érdemelték ki. Üj abban — egyelőre kísérletként — a tenyésztő gaz1- daságok levágott libákat is szállítanak, hogy elkerüljék azt a törődést és súlybeli csökkenést, amit a kövér szárnyasok a rázódó és szűk ketrecekben elszenvednek. Az idén 150 vagon nyulat is fölvásárol — elsősorban a háztáji gazdaságokból — a kecskeméti központú vállalat Ennek a mennyiségnek több mint a felét élő Olasz megrendelésre fóliába csomagolja a földolgozott házinyulat Nagy Mihályné. állatként a többit pedig földolgozott formában értékesítik. Csedő Endrénc és Medgyesi Ferencné a csemegének számító libamájat osztályozza. Dr. Tímár Mátyás Szófiába utazott Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke kedden reggel a bizottság X. ülésszakára Szófiába utazott. Dr. Tímár Mátyás tárgyalásokat folytat Zsivko Zsivkov miniszterelnök-helyettessel, a bizottság bolgár tagozatának elnökével a két országot érintő gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. Az 1971. és az 1971—1975. évi áruforgalom, valamint -'z egviiti-i-mködés feileszté- w érdekében a hiznHcág ■"■’-sen — a KGCT XXV. ülésszakán lefogadott komplex nrogram keretében — tapsok között nanitávú népgazdasági tervek koordinálásának, az ágazati együttműködésnek, valamint a műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésének kérdései. Az ülésszak tárgyalásain részt vesz Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, az együttműködési bizottság helyettes elnöke, dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, az együttműködési bizottság tagjai. A Ferihegyi repülőtéren a búcsúztatáson megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, ott volt Sztrasimir Iliev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének (Pásztor Zoltán felvételei) rendre kerülnek a hosszú- ideiglenes ügyvivője is.
