Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-10 / 266. szám

S. oldal 1971. november 19. szerda Bevallották a terrorbombázásokat Ifjúnnkás világtalálkozó lesz Moszkvában A DÍVSZ végrehajtó bizottságának valparaisói ülése gazdag munkatervet dolgozott ki a közeli jövő­re, melynek középpontjá­ban az 1972 végén Moszk­vában sorra kerülő ifjú­munkás világtalálkozó áll. A végrehajtó bizottság ja­vasolta a X. VIT nemzet­közi előkészítő bizottságá­nak (CIP) mielőbbi össze­hívását, és határozatot ho­zott, hogy a DÍVSZ kül­döttsége ezen az ülésen ja­vasolja: a X. VIT-et 1973- ban Berlinben, az NDK fő­városában rendezzék meg. Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Kedden délután helyi idő szerint 2 óra után néhány perccel a pekingi repülő­térről elindult New York­ba a Csiao Kuan-hua külügyminiszter-helyettes . vezette kínai ENSZ-dele- gáció. A kínai vezetés nagyszabású búcsúztatást _ rendezett a delegáció tisz- ' teleiére és ezzel tulajdon­képpen a New York-i sza­vazás óta először demonst­rálta, hogy a maga részé­ről is rendkívüli fontossá­got tulajdonít az ENSZ munkájában való részvé­telnek. A vörös és kínai állami zászlókkal díszített repülőtéren a küldöttség búcsúztatására Csou En-laj kormányfővel az élen, a KKP PB-nak őt tagja (raj­ta kívül Csang Csun-csíao, Jao Ven-jüan, Je Csien- jing és Li Hszien-nien), valamint számos más kí­nai párt- és állami vezető jelent meg (a politikai bi­zottság ennyi tagja hóna­pok óta nem mutatkozott együtt). A repülőtér egyik oldalán nyitott téglalap formán felsorakozva a had­sereg három haderőnemé­nek a Mao-idézetek piros könyvecskéjével integető egységei és a népi milícia díszegységei sorakoztak fel (csak az utóbbiak viseltek fegyvert). Jelen volt üjicsov szov­jet külügyminiszter-helyet­tes, a szovjet—kínai tár­gyalásokon részt vevő szov­jet küldöttség vezetője is. A kínai ENSZ-delegáció az IL—18-as különgépen Sanghajig repült, s onnan helyi idő szerint este 8-kor SAIGON A saigoni amerikai had­vezetés szóvivője kedden reggel beismerte a VDK területe ellen elkövetett újabb bombatámadást. Saj­tótájékoztatójából kitűnt, hogy Phantom-típusú ame­rikai vadászbombázók hét­főn délután a fegyvermen­tes övezettől mintegy 250 kilométerrel északra hatol­tak be a demokratikus Vietnam légiterébe és bom- baterhüket Vinh és Quang Lang város sűrűn lakott térségére dobták. A VDK légvédelíne — mint már jelentettük — a támadó repülőgépek közül kettőt lelőtt. A VDK külügyminiszté­riumának hétfőn kiadott nyilatkozata után kedden a Quan Dói Nhan Dan, a demokratikus Vietnam hadseregének lapja is éle­sen elítélte az úgyszólván napirenden levő amerikai légitámadásokat, amelye­ket „komoly háborús cse­lekményeknek” minősített. A lap összesítő jelentésé­ből kitűnik, hogy B—52-es amerikai stratégiai bomba­vetők októberben több, mint 2000 tonna bombát szórtak le a fegyvermen­tes övezettől északra, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területére. Ez­zel egyidejűleg amerikai vadászbombázók több mint 700 tonna bombát dobtak ugyanerre a térségre. A kedd reggeli indokí­nai hadijelentések szerint a dél-vietnami Binh Dinh tartományban immáron na- t pok óta heves fegyveres összecsapások folynak a DNFF alakulatai és a sai­goni bábrezsim egységei között. amerikai fegyveres erők ellen ...” Ezenkívül Thai- földön mintegy 32 200 ame­rikai katona — többnyire a 7. amerikai légihadsereg tagja — indokínai háborús erőfeszí­tést”. j Az AP hírmagyarázója végezetül nyomatékosan aláhúzza, hogy az említett alakulatok „egyikét sem számítják be” az Indokí­nában állomásozó amerikai katonák létszámáról heten­ként kiadott amerikai je­lentésekben. Az összesítő jelentések nem tesznek említést a Thaiföldön ál­lomásozó amerikai fegyve­res alakulatokról sem. Az ENSZ közgyűlése hét­főn egyhangúlag jóváhagy­ta azt a szovjet indítványt, hogy „sürgős és fontos” kérdésként vegyék fel a napirendre az ENSZ-misz- sziók személyi és anyagi biztonsága szavatolásának kérdését. Az amerikai fő­delegátusnak aki természe­tesen a legkellemetlenebb helyzetben van, csupán annyit sikerült elérni, hogy a kérdést először a köz­gyűlés jogi bizottsága vizs­gálja meg és utána kerül­jön a plenáris ülés elé. Jakov Malik szovjet fő­delegátus hétfői felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy az ENSZ-képviseletek hely­zete New Yorkban az utób­bi időben nem javult, ha­nem éppenséggel erősen romlott. A szovjet ENSZ- missziót ért október 20-i Hadgyakorlat Egyiptomban Az egyiptomi fegyveres erők hétfőn, a Szuezi-csa- torna közelében színlelt tá­madást rendeztek, hogy új fegyvereik hatéi- pnyságát próbára tegyék — jelentet­te a keddi A1 Ahram. Az A1 Ahram nem jelöl­te meg közelebbről, vajon szárazföldi vagy légitáma­dásról van-e szó, illetve, hogy milyenek a szóban- forgó fegyverek. Az Aeroflot és a Lufthansa közös vonala Borisz Bugajev szovjet polgári repülésügyi minisz­ter kedden a Német Szö­vetségi Köztársaságba re­pült, ahol megállapodást ír alá a két ország közötti rendszeres légiforgalomról. A megállapodást október 5-én parafálták. Az új légiközlekedési vo­nal Moszkvát Majna- Frankfurttal köti majd ösz- sze. Az Aeroflot s a Lufthansa légitársaságok első gépei a tervek szerint 1972 februárjától közleked­nek ezen a vonalon. Légikatasztrófa a hadgyakorlaton Kedden reggel Livorno észak-olaszországi kikötő­város közelében a tengerbe zuhant a brit légierő egyik Hercules C—130 típusú csa­patszállító repülőgépe. A gépen negyvenhat olasz ej­tőernyős és hat főnyi brit legénység tartózkodott. A gép a pisai repülőtéren fegyveres támadásra utal­va kijelentette, hogy az el­lenséges provokációk és a felháborító terrorcselekmé­nyek nem szűntek meg, ha­nem egyre szervezettebb jelleget öltenek. A gyűlölet­nek és terrornak ez a lég­köre komolyan fenyegeti a világszervezet hatékony és nyugodt munkáját — han­goztatta Malik. Ezért elér­kezett az az idő, hogy az ENSZ határozottan köve­telje az amerikai kormány­tól a külföldi képviseletek ellen irányuló ellenséges kampány és terrorcselek­mények teljes felszámolá­sát. A vitában felszólaló olasz delegátus elmondot­ta, hogy misszióját nemrég bombamerénylettel fenye­gették meg, egyik munka­társát pedig megtámadták. szállt fel, hogy az olasz ej tőernyősöket Szardíniába egy összetett brit—olas; hadgyakorlat színhelyén szállítsa. Ha ugyanúgy akarnák Willi Stoph, az NDK mi­niszterelnöke hétfőn égj drezdai választási gyűléser kijelentette, hogy ha as NSZK kormánya és a nyu­gat-berlini szenátus a még nyitott kérdéseknek éppen úgy a konstruktív megol­dását keresi és segíti elő, mint a Német Demokrati­kus Köztársaság, akkor a nyugat-berlini négyhatalmi egyezményből fakadó meg­állapodásokat nagyon ha­mar alá lehet írni. Polgári bíróság elé kerülnek Annak a 33 görög kom­munistának a perét, akiket október közepén tartóztat­tak le, nem rögtönítélő ka­tonai bíróság, hanem pol­gári büntetőbíróság tárgyal­ja majd — jelentette mér­tékadó forrásra hivatkozva a francia hírügynökség. 44 évig elrasgyógyliitézeta Tömegével akadnak hasonlók AUGUSTA (Maine, USA) Negyvennégy szörnyű év­re felejtették egy amerikai erődszerű elmegyógyinté­zetben a ma 66 éves Ernest Wliittumot. 1927. karácso­nya táján nyilvánították elmebeteggé az akkor ereje teljében levő 22 éves fia­talembert, akiért azóta sem emelt senki szót. Ellenke­zőleg, á legszörnyűbb ma- gi'niybáh sínylődött egy szögesdróttal körülvett in­tézetben. Hála egyik barát­jának, aki értesült szenve­déseiről, és közbelépett ér­dekében, a már minden re­ményét vesztett, sápadt ar­cú, halk szavú egykori vasúti munkás most kisza­badul. Igényei megrendí- tően egyszerűek: vidékre kívánkozik egy otthonba és a természetet szeretné él­vezni. A Whittumot fogvatartó intézet újonnan kinevezett igazgatója szerint a sze­rencsétlen — egyébként teljesen normális — ember az ország számos gyógyin­tézetében elfelejtett épeszű ápoltak tömegét jelképezi, akikről tudomást sem vesz a világ. E szavak csekély vigaszt nyújthatnak Ernest Whit- tumnak. (AP) Ünnepélyes bncsnzfatis Ma érkezik New Yorkba a delegáció PEKING Air Francé járattal indult Párizsba. A delegáció a menetrend szerint szerdán helyi idő szerint 9.40-kor érkezik Párizsba, á onnan folytatja útját New York­ba. A kínai küldöttséghez az ENSZ székhelyén csat­lakozik veaetőhelyettese, Huang Hua kanadai kínai nagykövet, aki egyben Kí­na állandó képviselője a Biztonsági Tanácsban. A kínai küldöttség eluta­zásával kapcsolatban pe­kingi megfigyelők rámutat­nak, hogy a pekingi diplo­maták megérkezése az USA földjére, nem csupán az ENSZ-ben, de a kínai— amerikai kapcsolatok gya­korlatában is új szakaszt jelent. Pekingben meg­jegyzik, hogy Csiao Huan- hua számára technikailag nem csupán a Rogers ame­rikai külügyminiszterrel váló találkozás válik lehe­tővé, hanem az is, hogy Nixon fogadja őt, ahogy más ENSZ-küldöttségek vezetőit is gyakran fogad­ja. Bumedien rendeleté Földosztás ALGÍR Huari Bumedien algériai elnök hétfőn rendeletet írt alá az elgériai „agrárforra- dalomról”. A rendeletet több hónapos széles körű vita előzte meg. Lényege, hogy a földet az azt meg­művelő és szövetkezetek­be tömörülő parasztok kö­zött osztják fel, megszün­tetik a nagybirtokot és Vietnamizálás „tartalékjátékosokkal “ Az AP tudósítójának leleplezése George Esper, az AP amerikai hírügynökség sai­goni tudósítója figyelemre méltó kommentárt közölt arról, hogy tulajdonképpen mit is takar a Nixon-kor- mányzat úgynevezett „vi- etnamizálási” politikája. A kommentárból kitűnik, hogy jóllehet a hivatalos amerikai verzió szerint csökkentik a Dél-Vietnam- ban állomásozó amerikai katonák létszámát, a Dél- Vietnam területén kívül levő támaszpontokról és hadihajókról a CIA irá­nyította tengerészeti, szá­razföldi és légierő katoná­inak valamint gerilláknak az ezrei „támogatják ak­cióikkal a saigoni rezsimet”. Az amerikai 7. flottának a dél-vietnami partok kö­zelében horgonyzó hajóin 13 ezer lövészgyalogos, to­vábbá 25 ezer tengerész­gyalogos úgynevezett „két- laki” alakulatai állnak ké­szen' arra, hogy — miként egy amerikai tiszt mon­dotta — „harapófogóba fogják az ellenfeleket ha valamiféle szörnyű táma­dást követne el a dél-viet­nami csökkentett létszámú Algériában földhöz juttatják a föld­nélküli parasztokat A ren­delet intézkedik a külföl­dön élő földbirtokosok földjeinek kisajátításáról is. Az algériai rádió kom­mentárja szerint az új ren­delet figyelemre méltó lé­pés az ország átalakítása és a szocializmus építése hosszú folyamatában. SZOVJET JAVASLAT A delegátusok védelmében Á Közös Piac szentjei Az angol parlament a Vártnál nagyobb többség­gel elfogadta Nagy-Bri- tannia belépését a Közös Piacba. A részletkérdésekkel kapcsolatos törvénymó­dosítások vitája még okozhat viharokat — de az alig­ha lehet kétséges, hogy a csatlakozás ezek után vé­gül is megvalósul. Nagy-Britannia lényegében meg­tette a „nagy ugrást” Európa felé. Természetesen nyomban felvetődik a kérdés, hogy ez milyen politikai és gazdasági következményekkel jár. Előre kell bocsátani, hogy a belépés politikai és gazdasági következményeit ténylegesen csak a távo­labbi jövőben lehet majd felmérni. Ebben a pillanat­ban a szakértők és a világsajtó egyaránt találgatá­soknál tart. E találgatásoknak azonban reális alap­juk van az érdekelt hatalmak politikai törekvései­ben. A politikai következmények boncolgatása során az derül ki, hogy az összes résztvevőket más-más el­gondolás vezette, önmagában mindegyik logikus, — de csak a tényleges erőpróba döntheti el, hogy végül melyik kombináció bizonyul helyesnek. Az Egyesült Államok min.' 'ott politikai és katonai meggondolásokból kämt iv;> üdvözölte Nagy- Britannia közös piaci tagságát. Washingtonban az alapvető álláspont mindig az volt, hogy a Közös Pi­ac csak akkor válhat az Atlanti Blokk gazdasági meg­felelőjévé — ha ahhoz Nagy-Britannia is csatlako­zik. A legutóbbi időszakban ezt az általános amerikai törekvést más meggondolások is erősítették. Míg ko­rábban de Gaulle tábornok függetlenségi politikája okozott gondot Washingtonnak, — most a Brandt- kormány egyre világosabban kibontakozó és eredmé­nyes „új keleti politikája” tölti el aggodalommal az amerikai külügyminisztériumot. Washingtonnak ér­deke, hogy ezt az új típusú nyugatnémet politikai akti­vitást ellenőrzés alatt tartsa. A kontrollra Francia- ország hatalmi-gazdasági szempontból nem elég erős. Nem is beszélve arról, hogy (mint Brezsnyev legutób­bi párizsi látogatása bebizonyította) a de Gaulle utá­ni Franciaország is meg akarja őrizni „különleges kapcsolatait” a Szovjetunióval. Az amerikai külpoliti­ka szemében ezért Nagy-Britannia belépése lehetsé­gessé teszi a Brandt-kormány kezdeményezéseinek hatásosabb gazdasági és politikai ellensúlyozását, szükség esetén lassítását. Washington számára ez az angol belépés elsőrendű értelme. S ennek fontossága mellett elhalványulnak azok a nagyon is reális, de tisztán gazdasági-üzleti jellegű aggodalmak, amelyek a megnövekvő Közös Piac fokozódó külkereskedelmi konkurrenciájával kapcsolatosak. Teljesen más hatalmi elgondolás vezette a brit be­lépés támogatásában Nyugat-Németországot. A Közös Piac eddigi története bebizonyította, hogy Franciaor­szág rá tudta kényszeríteni akaratát a Piac egészére. Ennek persze politikai-hatalmi bázisa volt. Neveze­tesen az, hogy Nyugat-Németország „gazdasági óriás volt, de politikai törpe”. Franciaország volt a Közös Piac egyetlen teljes jogú nagyhatalma — és egyben atomhatalma. Ehhez járult, hogy a Közös Piac bel­ső gazdasági fejlődését sok tekintetben a francia mezőgazdasági kivitel érdekei szabták meg. Nyugat- Németországnak ezért mindenképpen érdeke volt, hogy Nagy-Britannia belépésével megjelenjék egy „ellensúly” Franciaországgal szemben és ily módon Nyugat-Németország nagyobb manőverezési lehető­séghez jusson. Bonn elsősorban ezt várja a Közös Pi­ac kibővítésétől. Az eddigiekből is kitűnik, hogy hatalompolitikai szempontból Franciaországnak legkevésbé érdeke Nagy-Britannia csatlakozása a Közös Piachoz. Termé­szetesen „elméleti” kérdésfeltevés — de vitatható, hogy egy de Gaulle-vezette Franciaország hajlandó lett volna-e most beleegyezni Nagy-Britannia csat­lakozásába. A de Gaulle utáni Franciaország vezetői i

Next

/
Thumbnails
Contents