Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-07 / 264. szám

4. oldal 1971. november 7. vasárnap „Nézz magadba egy kicsit...!” A múlt héten három­szor kerekezték végig ezt a vonalat. A Kecskeméti Fémipari Szövetkezet előtt, a kerékpártárolóból kigör­dítették a küllős járgányt, az aluljárónál ráfordultak a központba vezető Szolnoki útra, át a Kossuth téren a Gáspár András utcára, majd jobbra, a Hosszú ut­cában fékeztek az óvoda előtt. Nem a gyerekekért jöttek — szülői minőség­ben —, hiszen alig néhá- nyan alapítottak eddig családot. Az időpont is ko­rai lenne. Alszanak a kis- és nagycsoportos srácok, az éberebbek fölkönyökölve, vagy ülve szemlélődnek a hálqterem matracain. Itt jártak szerdán, szom­baton és vasárnap, munka­időn túli, kommunista mű­szakot tartottak. Ma kedd van, fogynak a pedálok alatt a méterek, ismerősen váltogatja sárga keramit­lamosítják a közeli Miklós- telepen az általános isko­lát. A példa több más eset­tel együtt azzal kapcsolat­ban hangzott el, hogy a fia­talok miként tehetnek töb­bet a kötelező normáknál, hogyan változtathatnak az zében hegesztőpisztolyt és pálcát tart. A csőből sus- torgó láng lüktet ki, mint­ha egy starthelyzetben levő ceruzaszerűen keskeny ra­kéta indulna a tenyeréből. A varraton egy pillanatig vörös korong jelenik meg, életen, ami napjainkban — (aztán kihűlve szilárdan új­két Rétegek, orientációk, igények Mélykúton a költő Jevtusenkót idézve — „maga a forradalom”. A Hosszú utcai óvo­dában a kora délutáni csend ül az apró, erdeifa székecs- kéken, csöppnyi emberek neszezését őrzi a kopaszo­dó lugas. A háborítatlansá­got vaskerítés zárja kö­rül, amelyet már az ide­érkező brigád épített fel eddig. Egy nagy kannában bekeverik a festéket, bá­dogdobozokkal mernek be­lőle, s a korongecsetek hosszanti irányban le-föl futnak a kerítés fémrúd- jain. A vékony lemezek sárga, az oszlopok piros kockáit a tér burkolata, 'színt kapnak, öten szorosan Két órakor fejeződött be a műszak, de a kék munkás- nadrágot és zubbonyt nem akasztották az öltözőszek­rénybe, szükség lesz még rá ma. A Fémipari Szö­vetkezetben száz fiatal dol­gozik, s az egyik képviselő­jük — Berente Gábor, aki szintén a Hosszú utcai óvo­da felé tart most — a vá­rosi KISZ-esek küldöttvá­lasztó értekezletén arról is hallott, hogy az építőipari vállalat ifjúmunkásai vil­egy csoportban haladnak. —r így csináld, akkor nem csöppen le a festék — tanácsolja valaki egy ad­minisztrátor kislánynak. — A barátod már megint bekente délelőtt olajjal a gépemet, és amikor hozzá­nyúltam ... — kezdi el me­sélni a műhely mai hec­cét a szomszédja, s mielőtt befejezné, egy mélyet sluk- kol a cigarettájából. Berente Gábor néhány lé­péssel előttük jár. A ke­ra összekapcsolódik fémdarab. A szövetkezet munkaügyi előadója melegítőbe öltözött át, a haját csikófarokba kötötte. Csorba Ágnes egy­ben a KISZ-alapszervezet vezetőségi tagja is: — Igen, igaz, békés épí­tőmunka folyik, csináltunk valamit, de ez még nem minden. Az jár az eszem­ben, hogy délután három méter kerítéssel elkészülök, de ennyi idő alatt talán többet is tudtam volna ten­ni. Valamennyien tudjuk, hogy csinálnunk kell vala­mit, de mit. Ez a munka például nem egy olyan nagystílű dolog, de van ér­telme, és látszik, hogy mit végeztünk. Ha valaki azt mondaná, hogy semmi ér­telme,. annak csak annyit válaszolnék, hogy nézz ma­gadba egy kicsit... A nagycsoportos gyerekek . kisorjáznak az udvarra, minduntalan erre­felé néznek, és közben olyant játszanak, hogy tap­solnak. Erősebben látszik a hegesztőpisztoly . lángja, ilyenkor már koráhban sö­tétedik. Halász Ferenc A tudomány és a gyakorlat kézfogása Szerelik a paradicsomsűrítőt a Láng Gépgyár dolgozói. (Tóth Sándor felvételei Mélykút ezúttal csak pél­da, mintául választott hely, annak vizsgálatára, hogy manapság a lakosság réte­gei között hol helyezkedik el egy nagyközség fiatalsá­ga. Alkalom a KISZ-kor- I osztálybeli réteg „kereszt- metszetének” felvázolásá­hoz. Szám szerint ez a réteg Mélykúton egyáltalán nem elhanyagolható. Jó másfél ezerre tehető az említett korosztályba tartozó fiata­lok száma. A KISZ öt alap­szervezetéhez mintegy 300-an tartoznak — ez az egyötödrész tehát „élcsa­pat” jellegű. Legalábbis formailag. A tartalmi megközelítés már nem ilyen egyszerű. A ta­gozódások, a rétegek egy­más közti viszonylatai bo-. nyolult színképre bontják a nagyközség fiatalságát. Öt munkahelyen Az öt alapszervezet az öt legjelentősebb munkahe­lyen — a 3 tsz-ben, a ktsz- ben és az ÁFÉSZ-nél — működik. Valamennyi mun­kahelyen jelentős a fiata­lok aránya, de különösen az a ktszben. ahol az átla­gos életkor 30 év alatt van. Létezik-e észrevehető el­különülés a munkahelyek szerint? Kancsár Gizella, a nemrég megválasztott nagy­községi KISZ-.titkár szerint — igen. Még alapszervi szinten is. Nem térnék itt ki az okok részletezésére. Elég arra utalni, hogy más és más a munkák jellege, a munka­helyi légkör is — ezek ön­magukban is megosztottsá­got előidéző tényezők. In­kább azoknak a módoknak a keresése indokolt, ame­lyek az elkülönülést felold­hatják. Kérdés, van-e olyan erő a mélykúti fia­talságban, amelyre ez a fo­lyamat épülhet? Ez ugyan­is a nagyközségi alapszer­vezetek összehangolt tevé­kenységének a próbája. Úgy látszik, ezt a próbát ma már kiállják a mélykú­ti KISZ-alapszervezetek. Pár évvel ezelőtt a tevé­kenységük még nem sokban haladta meg a havonkénti tagdíjfizetési kötelezettsé­get. Jelenleg már sokkal kiterjedtebb a működésük, változatos programjaik ha­tókörébe tudják vonni a KISZ-en kívüli fiatalokat is. Az alapszervezetek egy­más között például tapasz­talatcseréket, vetélkedőket, versenyeket terveznek. Ilyen célokra az elkövetke­ző téli hónapok alkalmas időszaknak bizonyulnak. Tagozódás képzettség szerint A Budapesti Láng Gép­gyár öt évvel ezelőtt kezd­te meg a kutatási célokra is alkalmas, kisebb telje­sítményű zöldségféle és gyümölcssűrítő berendezé­sek tervezését. 1969-ben fel is szereltek Kecskemé­ten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet jogelődjé­nek termésfeldolgozójában egy hat vagon teljesítőké­pességű paradicsomsűrítőt. A Láng Gépgyár és a kutatóintézet szakemberei azóta széles körű együttmű­ködést teremtettek a kü­lönböző teljesítőképességű feldolgozóeszközök üzemi kipróbálására. Ezt az együttműködést 1969-ben (szerződéssel is megerősí­tették. Az évekkel .ezelőtt felállított paradicsomsűrítő [ Kecskeméten jól bevált. A piac követel- | üzembe, ményei azonban a kon­centráltabb sűrítményt ké­szítő gépek gyártását írják elő. Ilyen, a korábbinál koncentráltabb sűrítményt előállító berendezés pro­totípusa már elkészült a Láng Gépgyárban, amelyet a kecskeméti kutatóinté­zetben épp ezekben a na­pokban szerelnek fel a bu­dapesti üzem dolgozói. A Kecskeméten szerzett ta­pasztalatok alapján kezdik meg a gép sorozatgyártá­sát. Hasonló céllal datolya sűrítésére, szirup előállítá­sára is alkalmas berende­zést szerkesztettek a gép­gyárban. Ennek ugyancsak kísérleti példányát • szintén állítják Legtöbb tanulságot a kép­zettség szerinti tagozódás rejti, főleg ha a folyama­tot mozgásában figyeljük meg. Néhány év óta a nyolc általánost végzettek túlnyo­mó többsége — több mint kétharmad része — tovább­tanul. Középiskolákban és szakmunkásképző intéze­tekben. Ám ezek nagyobb része szintén hazakerül. E folyamatnak köszönhetően a mélykúti fiataloknak leg­alább az egynegyed része középiskolai végzettséggel rendelkezik. Számuk évről évre nő. Az örvendetes az, hogy meg is találják he­lyüket a faluban. Elvétve ha akad olyan középiskolát végzett lány, aki odahaza, a szülői háznál maradva, és munkát nem vállalva vár­ja sorsa ilyen vagy olyan alakulását. Mind többen vannak olyanok is, akik a középis­kola megszerzése után ta­nulnak szakmát. Főleg az Alkotmány Tsz-ben akad­nak ilyenek szép számmal. Persze a nagy többséget azok képviselik, akik a nyolc általános elvégzése után szereznek szakképzett­séget. Ám ezek között is egyre többen vannak, akik a szakmunkás-bizonyítvány birtokában kezdik el a kö­zépiskolát. levelező úton. Mindebből adódik, hogy azok száma, akik semmi­féle képesítést nem szerez­nek, s középiskolát sem vé­geznek, erősen fogyóban van. Ilyenekkel a tsz-ekben, valamint a ktsz-ben lehet találkozni. Egyre nagyobb jeleritö- ségre tesz szert az ifjúság­nak az a rétege, amely fel­sőfokú végzettséggel ren­delkezik. Ilyen fiatalok je­lenleg már mintegy félszá- zan élnek Mélykúton. Ide tartoznak a tsz-ekben dol­gozó ifjú szakemberek és a kezdő pedagógusok. Szá­muk évente öt-hat személy- lyel növekszik. Itthon iobb A képzettség szerinti ta­gozódás egészen más jelle­gű, mint a munkahelyi. Nincs merev elhatárolódás, mivel megvan a törekvés a magasabb képzettség meg­szerzésére. Ezúttal arra is, hogy a fiatal értelmiségie­ket Mélykúton megbecsü­lik. : Másrészt ők maguk sem zárkóznak el a fiatalság többi rétegétől — mint még néhány évvel ezelőtt is tapasztalható volt — tá­jékozottságukat, ismeretei­ket | a KISZ munkájában is jól (hasznosítják. Űj és örvendetes jelen­ség, hogy nagyobb elván­dorlás Mélykútról ma már nincs. Sőt, a korábban el­vándoroltak is többé-kevés- bé visszaszivárognak. Az okqzati összefüggéseket nem árt szemügyre venni. Az ittmaradás, vagy inkább a képzettség megszerzése utá­ni Visszatérés alapvető oka az, I hogy a nagyközségben van munkalehetőség, az el­helyezkedés nem jelent gondot. Igaz, hogy ezek vá­lasztéka — a munkahelyek száinát tekintve — sem a bajait, sem a kiskun- halasit nem közelíti meg, ám a munkaköri sok­féleség nagyon is adott, úgy a tsz-ekben, mint a ktsz-ben. Az ÁFÉSZ-nél már kevésbé. A mélykúti fiatalokban ezenkívül erősen munkál az ingázással, illetőleg a tá­voléléssel együtt járó több­letgondok és kiadások jó­zan felismerése. Aki' oda­haza él. többet takaríthat meg a keresetéből. S arra sincs szükség, hogy a szü­lői felügyelet okozta „sza­badságkorlátozást” miszti­fikáljak. Ez különben is HétSídaíú tényező: az ön­álló keresettel rendelkező fiatáWkban is él a törek­vés, hogy életprogramjukat saiát maguk alakítsák ki. Kölcsönös engedmények­kel, türelemmel a nemzedé­kek közötti áldatlan vita elkerülhető. Harmadrészt pedig az idekötődésben az játszik szerepet, hogy a napi nyolc­órás munkaidő immár a nagyközségben is megho­nosodott. Ezt nagyrészt már a tsz-ek által nyújtott mun­kakörök is lehetővé teszik. Ilyien szempontból sincse­nek hátrányban a várossal. Szabad idő és lehetőségek Kiskunhalasról indult el „Az ifjúság az ésszerűbb termelésért“ Kiskunhalas ifjú kom­munistáinak kezdeménye­zésére újszerű termelési akció bontakozott ki Bács- Kiskun megyében. „Az if­júság az ésszerűbb terme­lésért” jelszóval meghirde­tett mozgalomhoz egymás után csatlakoznak az ifjú­sági munkabrigádok me- gyeszerte. A fiatalok önte­vékenységére épülő akció lényege: az egyéni alkotás­vágyak, elképzelések meg­valósítása a korszerűbb, gazdaságosabb termelés ér­dekében. A népszerű moz­galomhoz már hétezren csatlakoztak a megyében. A fiatalok eddig több mint 500 000 forint értékű javas­lattal segítették elő a vál­lalatok, üzemek tervtelje­sítését. Ez utóbbi tény azonban újabb kérdéskört bontakoz­tat ki. Mivel töltik — tölt­hetik el — megnövekedett szabad idejüket a mélykúti fiatalok? A várossal szem­beni hátrányok leginkább e tekintetben „jönnek elő”. Közös fedél alatt az egyet­len presszó és kisvendéglő, új könyvtár, egy széles­vásznú mozi, elavult mű­velődési otthon — mind­össze ennyi a nyilvános időtöltési lehetőség. Heten­te egyszer bál van. A Dé­ryné Színház előadásai el­maradoztak, ezeket már ko­rábban is a fagyos érdekte­lenség övezte, s meg kell vallani, ennek nem az it­teniek voltak az okai... Ezért, ha éppen nincs sem­milyen rendezvény, a mély­kúti fiatalok túlnyomó ré­sze otthon tölti idejét, tv- nézéssel. házi munkával, vagy tanulással. A hasznos, színvonalas időtöltési lehetőségek köré­nek szélesítése fontos fel­adatot ró a KISZ-re. Már csak azért is. mert a fiata­hogy munkaidő után is le­gyen közük egymáshoz. És még egy: a nagyköz­ség gyorsabb fejlődésének előmozdítása a fiatalok ak­tív, közös részvétele nélkül nem képzelhető el. A köz­életi jelenlétre és beleszó­lásra gondolok itt elsősor- ban.Vannak kétségkívül po­zitív tények: három KISZ- alapszervezet titkára pél­dául egyúttal tanácstagi tisztséget is betölt, s a fia­talok legutóbb százával je­lentkeztek a sportpálya ki­építését szolgáló társadalmi munkára. De a kommuná­lis fejlesztésnek még olyan objektumai hiányoznak, mint a vízmű és az új mű­velődési otthon. Ahhoz pél­dául, hogy az utóbbi mi­lyen formában és elrende­zésben épüljön meg, a fia­talok elképzelése, igénye '“»tmiképp sem mellőz­hető. Arra van szükség, hogy a fiatalok véglegesen bir­tokba vegvék lakóhelyüket. S erre csak úgy van mód, ha jöyőíüket tudatosan és a saját „képmásuk” szerint lókban — és itt a fiatal há zasokat sem tekinthetiük | formálhatok kivételnek — él az igény, Hatvani Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents