Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-06 / 263. szám

4. oMal Leányvásár Az évad első operettelőadása Kecskeméten A tragikus hirtelenséggel tató egyik legfőbb erénye, játéka, kellemes énekhang­1921-ben elhunyt tehetsé­ges operettkomponista Ja­cobi Viktor nagyoperettje, hogy alkalma volt a kő- ja sok elismerést kapott zönségnek megismerkednie Jó partnernek bizonyult néhány tehetséges, jó han- Fritz szerepében az ugyan- a Leányvásár most, ponto- gú színésszel, kezdőkkel és csak most bemutatkozó «abban november 14-én ün- már rutinosakkal, akiknek Torma István. Kár, hogy nepli — ha ünnepelné — a nevét érdemes megje- szerepében csak itt-ott bemutatásának 60. évfordu- gyezni. hasznosítja egyéni színész; lóját. Nálunk, a kecskémé- Hangulatos, fiatalosan üde, adottságait, játékában sok ;ti színházban az államosí- gördülékeny előadást tárt volt a sablon. Bárányt tás óta most tér vissza har- a közönség elé Lovas Edit László, mint gróf Rotten- madszorra. Szóval nem is rendezésében a színház._A berg, érdekes, groteszk szí- olyan fiatal ez az operett, „bemutató egyik kellemes nekkel frissíti fel ezt a na- Ez annyi erővel kárára is -meglepetése Zsadon And- gyón is papirosízű szerepet, lehetne, de mintha az idő -££a, aki kitűnő énekkultú- amelyen Darvas Szilárd nem kezdte volna ki sem a rával és biztató színészi szöyegírói beavatkozása is történet fordulatait, stilu- adottságokkal alakítja Lu- sokat javított, lévén ő a sát, gondolatmenetét, sem cy szerepét. A hangulato- Leányvásár invenciózus át- pedig a csillogó, ízléses és san előadott betétszámok, dolgozója. •több szempontból a jóval de különösen a finálék ne- Említést érdemel az elő- kesobb diadalra jutott hezebb, bonyolultabb ene- ,. eoizodistái sorából „ <<* , dzsessz irányába mutató kési feladatai csillantják Z!zló, a Harrisont t,i dallamait. (Ebből a szem- fel legmkabb tehetségének . k{f, kedvesen egyéni PM pontból tehát mintha meg- biztos jeleit LászJó Juhásf Ti­-§ipzte volna korát.) Sárost, Gabor es Korcs- b mint kedélyes de szi. 'Az operett történetírói maros Peter egymást vált- Horváth Jó­ait mondják, hogy J.cobl “'l ?,«/, mint ’ néser csapos. SS.5S.SK mint as.ro.« séges Martos Ferenc libret- Korcsmái os Péter pe- börtön or. tójára. A helyszín valóban ... Retar ivojinovics angol, illetve amerikai, de a dallamvilág azért mégis inkább a bécsi operett má- 1 sodvirágzásának idejéből való. azzal rokon. Érdekes, hogy később Jacobi, az első ! világháború viharai elől Amerikába megy, és mivel [a hadakozó központi hatal­maknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, mint­sem, hogy a közvélemény figyelmét tőlünk messze szakadt hazánkfiára terelje, nem tudunk semmit ame- [ rikai pályafutásáról, mely- ] re a korai halál tett pon- I tot. Halálának körülmé- ! nyeit azonban őrzi az em­lékezet. Nem árt ennél ] megállni: agyondolgozta | magát és idegösszeroppanás végzett- vele. Felőrlődött a zeneszerzési robotban, amelynek egyetlen kottafej- nyi emléke sem maradt fent, hasonlóan jó néhány kortársához, aki „új világ­baj)” kereste a boldogulást. Azért esett erre az ope­rettre a színház vezetőinek álasztása, mert szerették volna a kecskeméti közön­ségnek megmutatni, milyen mértékben erősödött meg az együttes, jöttek-e tehet­séges új tagok a Kecske­métről eltávozottak helyett, dig a hangulatos muzsikát A darab ehhez valóban jó domborítja ki alakításában, szerepeket ígér, az összes Szépen hangzó, szárnyaló hagyományos szerepkör duetteknek tapsolhatott a „jelöltjei” parádés körül- közönség Zsadon Andrea és mények között mutathat- Korcsmáros Péter tolmá- ják tehát be tehetségüket, csolásában. színészi rátermettségüket. Ribár Éva tévedhetetlen A színház nem is válasz- biztonsággal mozog az ope- tott rosszul, mert a bemu- rett világában, dinamikus Lucy és Tom a harmadik felvonás nagyjclcnetében (Zsadon Andrea és Sárosi Gábor). Boros István koreográfiá­ja sajnos, eléggé közepesre sikerült, rikító hangossága ellenére sem volt igazán, , _ , hatásos például az operett ,.ls,Vler c^ e™'. , „ '•a," legmodernebbnek ható be Az Országos Pedagógiai Intézet meghívására ha­zánkban járt a belgrádi pe­dagógiai intézet kutatója, Petar Zsivojinovics, aki fő­leg a felnőttoktatás problé­máival foglalkozik. Az el­múlt napokban Kecskemét­re látogatott. A dolgozók önálló általános iskoláját és gimnáziumát kereste fel, ahol dr. Búzás János igaz­gató látta vendégül és tá­jékoztatta az itteni tapasz­talatokról. — Professzor úr, hogyan került kapcsolatba az in­tézettel, a pedagógiai ku­tatómunkával? — A háború végéig taní­tottam, majd az oktatás­ügyi miniszter tanácsadója­ként dolgoztam. 1964-ben országgyűlésünk nagy sza­bású oktatásireform-terve- zetet fogadott el. A terv „kivitelezése” és a felada­tok egyeztetése céljából hívták életre intézetünket. — Hazánkba és hozzánk Kecskemétre, milyen céllal látogatott? — Jelenleg az üzemek és a felnőttoktatás kapcsola­Bcssy és Fritz az egyik hangulatos tánekettősben. (Ribár Éva és Torma István.) tétszáma, a „Dzsiloló”. Ta­lán az első felvonás köny- nyed, apró táncbetétei ütötték meg a korábbi kecskeméti bemutatóhoz viszonyítva, a mértéket. Csinádi István színpadké­pei közül az első és a har­madik felvonás sikerült a legjobban, Rimanóczy Yvonne jelmeztervei érde­kesek, különösen Zsadon Andrea ruhái tetszettek. Lovas Edit rendezői el­képzelései híven követik az operett-történet zegzugos útjait, de érzésünk szerint több ötlet és egyéni beállí­tás még elfért volna a szín­padon. Talán a „frontát­vonulásnak” tudható be, de a premieren rendkívül fá­radtan és színtelenül sze­repelt Németh László ve­zénylésével a szokásosnál nagyobb méretű zenekar. Csáky Lajos pesti kollégáim biztatására jöttem Kecskemétre, ahol az üzemi dolgozók oktatása — az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai szerint — mintaszerű. Meglátogat­tuk a Habselyem- és Kö­töttárugyár kecskeméti üze­mében működő, váltó mű­szakban dolgozó osztálykö­zösségeket, és a kecskeméti Fémmunkás Vállalatnál fo­programhoz segítséget nyúj­tanak. Önöknél, akár csak nálunk, a felnőttoktatás részben ismeretpótló jelle­gű — az általános iskola befejezését teszi lehetővé — másrészt a szakmai isme­retek oktatását folyamatos­sá téve az úgynevezett emelt szintű szakmunkás- képzést segíti. Mindenképpen arra tö­rekszünk, hogy az oktatás ne legyen formális, a ter­melésben, az életben hasz­nosítható ismereteket ad­jon. Kecskeméten, Kiskun­félegyházán (ahol szintén kellemes órákat töltöttem), a felnőttoktatással foglalko­zók kivétel nélkül kiváló pedagógusok — így hasznos tapasztalatokat gyűjthet- tünk. S. K. Periféria A címbeli fogalom szó­magyarázata így hangzik: 1. valaminek a külső része, széle, határa (ellentétben a központi résszel), 2. külvá­ros. Elkerülhetetlen, hogy me­gyebeli városainknak ne le­gyen perifériájuk. A meg­határozás azonban, sajnos nemcsak topográfiai. Tár" sadalmi, vagy ha úgy tet­szik, szociológiai tartalmat is hordoz. De ne menjünk ilyen messzire. Elegendc csak némely közszolgálta­lyó emelt szintű szakmun- j tásra utalni, amely a peri- kásképzést. ; fériát hátrányos megkülön­böztetésben részesíti. A cso­magot a posta nem viszi ki — Mik a tapasztalatai? — Az itt töltött egy nap rövidnek bizonyult, de en­nek ellenére azt mondha­tom, hogy önöknél az üze­mek vezetői nagyon jól is­merik a felnőttoktatás gondjait. Azt, hogy a tech­nológia fejlődése mennyire megköveteli a művelt, és folyamatosan továbbképzett a perifériára. A taxis a pe rifériára utazónak prog­resszív szorzókulccsal szá mól. És így tovább ... Kommunális ellátottság­ban bőven van mit sérel­meznie a perifériának Rendkívül gyér a boltháló­zat. Nincs kövesút, nincs Harrison és az após jel ölt: gróf Rottenk-n-g (Percnyi László és B>aranyi László.) Az építésztechi Évente hét és fél millió forint értékű munkát vé­geznek a Lajosmizse Nagy­községi Tanács Építési és Költségvetési Üzemének dolgozói. Az üzem vezető­je, Bartucz Árpád, fiatal, dinamikus ember. Építész- technikus. — Kisteleki vagyok — mondja, — eredetileg gé­pésztechnikusnak készül­tem. Véletlenül kerültem a Szegedi Vedres István Épí­tőipari Szakközépiskolába. Másodéves karomban már tudtam, hogy ez a szakma élethivatásom. 1956-ban kaptam oklevelet. ' — Hová került azután? — Az iskola a Budapes­ti 31-es Építőipari Vál­lalathoz irányított. Hama­rosan azonban a DCM-hez kerültem. Az épülő ce­mentműnél dolgozni — sok fiatal társam vágya volt Az itt tanultak birtokában vállaltam el az első önálló építésvezetői megbízatást, a Budapesti Vízgépészeti Vállalatnál. Vidéken épí­tettünk gyáregységeket. És nyolc évvel ezelőtt kezdő­dött Lajosmizsén az épít­kezés .., — ... a községi tanács vezetői pedig üzemvezetői állást kínáltai^ ezért itt maradt... ? Bartucz Árpád mosolyog­va hárítja el feltételezése­met. — Nem, az új állást én kerestem, de valóban a községben akartam marad­ni. Megismertem egy kis­lányt ... elvettem felesé­gül. Most éppen otthon van, gyermekgondozási szabadságon, a legkiseb­bel ... — Az elmúlt nyolc esz­tendőre tehát mint magán­ember szívesen tekint visz- sza. Az építésznek mit je­lent ez az idő? — Megoldott feladatok egész sorát. Évente felújí­tott kül- és belterületi is­kolákat, lakásokat, itt és Lakiteleken. Felépült a községi OTP-fiók, és a já­rási tanács üdülője a Tős- erdőben. Elkészült az új játszótér, és hamarosan át­adjuk a száz férőhelyes óvodát a kicsinyeknek, itt, Lajosmizsén. — Hányán dolgoznak az •izemben? — Nyolcvan-száz embert szakembergárdát. A Fém- | iárda- Víz sincs mindenütt munkás Vállalatnál mégis- j Npm is szólva a csatorna mertem azokat a műszaki ! zás, a gázvezeték, a szemét vezetőket is, akik ehhez a j gyűjtés hiányáról. A lista _________________________ j bizonyára itt sem teljes. M indezek miatt a perifé- ria lakóinak tíz, húsz, vágj ötvenéves fáziskéséssel kel' berendezni életmódjukat ... ,i Természetesen a központ tudnánk foglalkoztatni, de. j,an lakókhoz képest. Hol­V csupán negyvenegyen va­gyunk. Kizárólag jó szak­embereket alkalmazunk, — csak így vállalhatunk fele­lősséget a munkánkért. — Távlati tervei? — Szeretném, ha az itt levő terek, utcák, épüle­tek magukon viselnék a gondosan mérlegelt építési tervek pontos kivitelezésé­nek nyomát. Azt, hogy itt, az E 5-öt út mentén a szó legjobb értelmében fejlő­dő nagyközség legyünk. Ezért fontos, hogy kollek­tívánk egybehangoltan dol­gozzon. — Ezek szerint ön elé­gedett ember? — Igen. Ha egy-egy fel­adatot jól megoldunk, — elégedett vagyok. De tej- jesen elégedett a kivitele­ző-építész soha nem lehet. A mi munkánk hibalehető­sége «lég nagy: egy-egy épületen 47-féle szakipari munkát végzünk. Inkább azt szeretném elérni, hogy minimális mennyiségű hi­bát találjon az épületek műszaki átadásakor a meg­rendelő. Selmeci Katalin ott a hivatalos helyekci elég sok szó esik az ará­nyos területi fejlesztésről De az elhangzottaktól na gyón elmarad a megváló sulás üteme. Vajon miért* Talán mert a periféri ákrói is a központokban dönte nek? Van tehát egyfajta, sza vakban megnyilvánuló pe rifériaszemlélet. Tartalmi nagyjából ez: „Juttatni ké­ne valamit annak a sze gény perifériának is!” Gon dőljünk csak bele, milyei mélyről fakad ez a szemlé let! A hajdani kasztokat el választó falak fantomja meredeznek elő belőle. Hogy a kifejezésnél ma radjunk, ez egyáltalán nen periférikus téma. Jelentő sége: központi. Központo érintő és központhoz szóié Hogy egyszer már alapo vizsgálat alá vegviik a kér dést: miért periféria periféria. S akkor maid hirtelev előtűnik: a perifériákon tű húzódik még egy sokkalti n^gvobb és súlyosabb pe riféria: a tanya világ. —ni —el.

Next

/
Thumbnails
Contents