Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-28 / 282. szám
4. oldal 1971. november 28, vasárnap 9 A bizalom vámszedőie! A következmények a termelőt ' és a fogyasztót érintik " A MÚLT ÉVBEN megtartott megyei pártértekezlet egyik fontos határozata a többi között kimondja: el kell ítélni a pártszerűtlen és a pártegységet károsan befolyásoló magatartás megnyilvánulásait, köztük az önzést és a túlzott anyagiasságot. Egy év távlatában joggal elmondhatjuk: a pártértekezlet határozatának ezt a pontját is rendkívül következetesen valósítja meg a megyei pártbizottság, s bárhol — a párton belül vagy azon kívül — jelentkezzenek is ilyen tünetek, határozottan lép fel azokkal szemben. Ezúttal egy sajnálatosan kirívó eset indokolta a határozat érvényre juttatását HA A HARÄCSOLÄS, az élősdiség megvetendő általában, úgy százszorosán elítélendő, ha azzal a párt tagja szennyezi be magát. Méghozzá egy párttitkár, illetve most már csak volt párttitkár, akinek ügyében — a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának eljárása s a megyei párt-végrehajtóbizottság határozata nyomán — pénteken délután rendkívüli taggyűlésen szűrték le a tanulságokat az érsekcsaná- di kommunisták. Tizenegy év egy tsz-párt- szervezet függetlenített titkári tisztében, amennyit a 41 éves Hős István, a Búzakalász Tsz-nél töltött nagy idő. S ha ez alatt akadtak is figyelemre méltó teltei^ „Mindezek köddé foszlottak. Mert nincs az rgz érdem, amely bármilyen kismértékben is menthetné kommunista vezetőhöz méltatlan magatartását. Hogyan, mikor kezdődött el az erkölcsi torzulása, burjánzott el az anyagiassága ennek a férfinak, akinek függetlenített tsz-párt- titkárként élvezett jövedelme messze meghaladta a pártmunkások átlagbérét? Időponthoz aligha lehet kötni, de talán akkor, amikor pár évi használat után, 95 ezer forintos többletért eladta az 1959-ben Baján vásárolt lakóházat. S ezt senki észre nem vette, senki nem kérte számon ... Aztán, ahogy evés közben jön meg az étvágy, egyre édesebb lett számára az anyagiasság íze. A pajzs pedig, amely mögött gátlástalanságig nőtt a mohósága, a termelőszövetkezet dolgozói által produkált jó gazdasági eredmények voltak. Ezeknek az eredményeknek a hangsúlyozása, ügyes „adminisztrálása”, egyes vezetőkkel kialakított személyes kapcsolatai is szerepet játszottak Hős István szabálytalanságaiban, üzleteléseiben. Miben nyilvánultak meg ezek9 Tételesen felsorolni hosszú lenne. Tény azonban, hogy a megyei párt- bizottság fegyelmi bizottságának vizsgálata öt évre visszamenőleg kis híján 41 ezer forintban mutatta ki a tsz-től különböző címeken — például pénzforgalom utáni jutalék, tiszteletdíj, ki nem vett szabadság pénzbeni megváltása, gépkocsihasználati díjátalány, napidíj-átalány stb. — jogtalanul felvett pénz együttes összegét. Időzzünk az említett tételek közűi csupán annál az 5 ezer forintnál, amelyet „jutalom jó munkáért” címen tavhly vett fel. Ez a példa ugyanis szinte kitapinthatóan érzékelteti, meddig vitte el Hős Istvánt az alaposan elburjánzott harácsolási vágya. Ezt az ötezer forintot ugyanis a járási pártbizottság múlt év eleji határozata ellenére — amelyet kézhez is kapott —. vette fel. Tehát tudta, hogy ez fegyelmi büntetést és visszafizetési kötelezettséget is von maga után! Üzletelést listájára jellemző, hogy az elmúlt hat év alatt nyolc személygépkocsit vásárolt, eladott, illetve cserélt. Az autók egy hányadát a tsz műhelyében javíttatta, ellenszolgáltatás nélkül. S még egy példa az erkölcsi tartását elvesztett ember ügyleteiből: 1937-ben egyéves iskolán volt Pécelen. Bajára és vissza, az iskolára saját autójával utazott. Ilyen alkalmakkor — nem a fogyasztott üzemanyagdíjat, hanem a távolsági autóbusz viteldíját felszámolva — vitte magával az iskola bajai, illetve kalocsai járásbeli hallgatóit is. Ez a „jószívűsége” egy-egy alkalommal 250—300 forintban kamatozott számára. A fegyelmi bizottság ténymegállapításainak hallatán megdöbben az ember. Megdöbbentek az érsek- csanádi párttagok is, s akaratlanul is kérdezték: Miért tehette, hogyan juthatott el idáig, miért nem figyelmeztették ezt a felelős funkcióba megválasztott embert? A kérdésekre adott vá- lászból azonban kiderült: figyelmeztették. Munkájának fogyatékosságai miatt, továbbképzésének elhanyagolása miatt — az 1960- ban megkezdett technikumi tanulmányait például még mindig nem fejezte be —, s az anyagiasságra utaló tünetek miatt is Ezeket a figyelmeztetéseket tömörítve tartalmazta Hős István — aláírásával tudomásul vett — minősítése is. Mindezek azonban kevésnek bizonyultak, s a járási párt-végrehajtóbizottság fegyelmi eljárást kezdeményezett Hős István ellen. A felelős, választott tisztségére méltatlanná vált férfi ügyét, mint a kommunista erkölcs megsértésének kirívó példáját a saját fegyelmi bizottsága hatáskörébe vonva vizsgálta meg á megyéi pártvégrehajtóbizottság. S a fegyelmi eljárás kezdetén a tisztségében felfüggesztett Hős István pártból való kizárásáról, s a -jogtalanul felvett 40 770 forint yisszafizettetéséről határozott. AZ ÉRSERCSANADI kommunisták rendkívüli taggyűlésén, az elgondolkoztató ügy tanulságait leszűrve, egyetértéssel találkozott a határozat. Az egyik idős kommunista például a többi között ezekben összegezte a véleményét: „Az anyagias magatartás borzasztó rombolást végez azok körébén, akik miránk, kommunistákra, mint páldaadókra néznek. A megyei párt-végrehajtóbizottság határozatát úgy tekintem, mint amely embert ment a társadalom számára. És; nagyon jó azt éreznem, hogy egybevágnak a szavak és a teltek.” Hős István' ügye tanulságokkal szolgál mindenki számára — legyen az kommunista vagy pártonkívüli. — S közülük a legfőbb: az ismertetetthez hasonló jelenségek észlelésén túl, jelezzük is azokat, mert az erkölcsi torzulás különböző megnyilvánulásai ellen igazán eredményesen fellépni csakis következetes társadalmi összefogással lehet. Perny Irén A Petőfi Népe Gazdaságpolitika című összeállításában november 18-án jelent meg dr. Laczkó Tibornak, a MEZÖTERMÉK igazgatóhelyettesének írása, melyre Magony Imre, a Kecskemét—Kiskunfélegyháza környéki Tsz-szöMár válogatják a gyapjút Bővül a cipőéi a műanyaggyár Új munkahelyek — Kiskunfélegyházán Az igazi, zimankós hideg beálltára üzemképes lesz a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kazánháza. Városaink közül a jelen- már a csöveket szigetelik légi ötéves terv időszaké- a munkások, ban Kiskunfélegyháza kap- Bár az ötéves terv prog- ja a legtöbb támogatást az ramjában eredetileg nem államtól. szerepelt, mégis saját erőA legnagyobb beruházás bői fejlesztést valósít meg az Alföldi Cipőgyár, vala- Kiskunfélegyházán a Gyap- mint a Villamosszigetelő és jú- és _ Textilnyersanyag- Műanyaggyár helyi gyár- forgalmi Vállalat. Megvá- egységeiben valósul meg. A sárolták a Vegyipari Gép- eipőgyáriak összesen 46 gyár belső telepét, ahol millió forint ráfordítással már megkezdődött a gyap- bővítik üzemüket, ami a jú válogatása, s az átala- jelenlegi létszám kétszere- kítások után háromszáz sének befogadását, illetve a termelés megháromszorozódását alapozza meg 1975- re. Az utánpótlásról való gondoskodás jegyében a következő esztendőben megindítják a szakmunkás- képzést is. , A szomszédes VSZM-nél jóval többet fordítanak építkezésekre és gépek beszerzésére. A műanyagipari üzemben háromszázötven- négyszáz újabb dolgozó foglalkoztatására nyílik lehetőség ily módon. A már felépült egyik új csarnokban dolgozik például a kemény PVC-csőgyártó gépek előhírnöke, amelyekből tizenöt darabos csoportot telepít ide két éven belül a vállalat budapesti központja. A berendezések egyebek között porszívókhoz, villanyvezetékek burkolásához készít csöveket. A Vi1 lamo'szigete’ő és Műanyaggyár IT-es számú kis^„nféicgyh*'7' gyáregység* nek beruh* zá«a során be f/Mo^ték az ói ks7*nb*-’ éry'tZsét is. arnelv a fűt*'" *S a meieg vizet eeejg*!- ♦■oHri. A fnHnfbá került létesítményben asszony dolgozhat itt. Hozzászólás A zöldség és gyümölcs forgalmazásának gondjai című cikkhez vétség titkára a kővetkező . 1,19 forint volt a felvásár- hozzászólást küldte: j lási ára. Ugyanebben az A cikk legfontosabb ' esztendőben a budapesti megállapításaival, első- j zöldségkereskedelem ada- sorban a gazdasági szabá- i tai szerint a paradicsom lyozók felfrissítésének igé- \ fogyasztói ára 1.98 forin- nyével messzemenően i tot tett ki, vagyis a küegyetértek. Néhány követ- ■ lönbség 79 fillér volt. Tá- keztetése, például az, hogy j valy a paradicsom fel- a szövetkezetek többsége, j vásárlási ára a szövetke- termelési elhatározását, j zeti kereskedelemben 2,59 különösen, a zöídségágá- forintra emelkedett és a zatban évenként változtat- budapesti zöldségkereske- ja,... állandósult a terű- I delem 7,53 forintos fö- letcsökkenés,... de főleg gyasztói áron hozta for- az a megjegyzése, hogy... galomba. A különbség már a magas áron történő vétel a forgalmazó vállalatok zöménél alacsony árrést idéz elő — arra ösztönzött, hogy némileg bővítsem a cikk tartalmának nyilván a korlátozott hely, miatt is leszűkített terjedelmét. A fogyasztói árak emelkedése ellenére a mező- gazdasági üzemek zöldségtermesztésének a jövedelmezősége lecsökkent. Csak címszavakban . az okokról: a szövetkezetekben a mosit kibontakozó generációváltás időszakáig a helybeli lakosság foglalkoztatása tartotta fenn a zöldségtermő területet, de a művelés nem nagyüzemi volt. Igazolja e?t. az is, hogy az állami gazdaságok, amelyekben a mun4,94 forint kilogrammonként, de az árrés 4,15 forintos. növekedésből a termelő gazdaság csupán 1,40 forintot kapott. A zöldborsó felvásárlási és budapesti fogyasztói ára közötti 2,08 forintos különbségből a termelőé csupán 53 fillér volt 1970- ben. Ügy tűnik, hogy a zöldséget forgalmazó vállalati szervekben a nyereségérdekeltség elnyomta a termelői vagy éppen a fogyasztói érdekeltséget Ez sürgette a volt MÉK-vál- lalatok átszervezését is. A felvásárló és értékesítő vállalat szervezetének korszerűsítése ellenére valósult meg a nyereségérdekeltség valamennyi részletre kiterjedően. A termékek átvételénél, kaerő-hiány már korábban I minősítésénél nagyon sok a gondot okozott, évekkel j szubjektív tényező. A miezelőtt lecsökkentették, vagy teljesen megszüntették a zöldségtermő területüket. A szövetkezetekben hiányoznak, a nagyüzemtzöld- ségtermesztési tapasztalsnősítés sok esetben a kereslet és a kínálat függvénye, s ez visszahat a termelésre. A zöldségfélék többsége az úgynevezett szabad; árkategóriába tartozik. A - szerződések meglök, de, nincsenek meg a kötésekor a gazdaságok szükséges .gépsorokéba. | többnyire .pgm ismerik az pesített termesztéshez a árakat, "mivel azok csupán megfelelő növényfajták, a korszerű berendezések és növényvédelmi eljárások. a termékek, a zöldségfélék érésének időszakában alakulnak ki. Ezenkívül Az említett okok miatt j a közvetlen termelői érté- nagy a termés mennyisé-! kesítéshez a gazdaságokgének ingadozása, amelynek minden következményét a termesztő gazdaság és a fogyasztó viseli. Legjobb példa erre; hogy a friss zöldségfélék fogyasztói ára a magas; és az egyre növekvő árrés miatt jóval nagyobb mértékben emelkedik mint a felvásárlási' ár. íme néhány szemléltető adat: 1960-ban a szövetkezeti kereskedelemben a paradicsomnak kilogrammonként nak nincsenek meg az eszközeik, holott ez a lehetőség közvetlenebbé tenné a termelés piaci kapcsolatait, A felsoroltai!, ha nem is teljes, de valamivel részletesebb megvilágításba helyezik az oly sokakat foglalkoztató, a legilleté- kesebbek részéről azonban igen lassú intézkedést kiváltó zöldségtermesztés! ár- és forgalmazási kérdéseket. Gémes Ilona 1709 da-ab, PVC alapanyagú porszívó alkatrészt készít naponta a nemrég felépült új műhelyben. (Pásztor Zoltán felvételei)