Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-25 / 279. szám

4. oldal 1911. december 25, csütörtök Á kereskedelem ifjú dolgozói nevében A hátsó udvarból nyíló ■ kereskedelemben dolgozó raktárban a mennyezetig fiatalok között is megélén­érő polcok, műanyagládák között beszélgettem Tarjá­nyi Dezsővel, a kiskunfél­egyházi Fűszer-Csemege üzlet vezetőjével. Szinte percenként hívták telefon­hoz, később áru érkezett, átvette a szállítmányt... Az ünnepek előtti forga­lom helyett ezúttal a kis­kunfélegyházi fiatalok hely­zetéről, problémáiról, az if­júkommunisták szervezeti életéről érdeklődtem. A fia­tal üzletvezetőt ugyanis a megyei értekezleten kong­resszusi küldöttnek válasz­tották meg. — Az országos tanácsko­záson természetesen nem­csak a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kiskunfélegyházi kirendeltségének 52 tagú KISZ-alapszervezetét kép­viselem, hanem a kereske­delemben dolgozó fiatalok nevében is szeretném el­mondani véleményemet. — Tehát számít arra, hogy felszólalhat a kong­resszuson ? — Ezekben a napokban szerintem minden küldött gondol arra, hogy a tanács­kozáson szót kap — foly­tatta a beszélgetést. — Az idő viszont meglehetősen kevés, s éppen ezért nem tartom valószínűnek, hogy felszólalhatok. De úgy tu­dom, hogy a szekcióülések után írásban mindenki be­nyújthatja a véleményét, javaslatát, amelyet a bi­zottság a hozzászólások ösz- szefoglalásakor figyelembe vesz. Mint megtudtam, a vá­rosi küldöttértekezleten Tarjányi Dezső felszólalá­sában a kereskedelmi ipari tanulók egyik problémájá­nak megoldását sürgette. Százharminc 14—17 éves tanulólánynak ugyanis he­tente két alkalommal át kell járni a kecskeméti szakmunkásképző intézet­be. A lányok a hajnali vo­nattal, vagy autóbusszal indulnak, s csak este fél kilenckor térhetnek haza. — Néhány évvel ezelőtt átadták Kiskunfélegyházán a szép, modern, szakmun­kásképző intézetet — mondta a küldött. — Ügy tüdőm, hogy az iskolában a jelenlegi létszámon kí­vül még éppen százhar­minc fiatal képzésére nyíl­na lehetőség. Nagyon sok fiatalt megkímélnének a hajnali és késő esti utaz­gatásoktól, ha kereskedel­mi és vendéglátóipari szak is nyílna az intézetben, s stratégiai néhány szaktanár átjárna Kecskemétről. Az általá­nos tárgyakat pedig a fél­egyházi oktatók is tanít­hatnák. A huszonnégy éves kül­dött elmondotta, hogy a KISZ VIII. kongresszusára való felkészülés során a kült a szervezeti élet. Mun­kaversenyt indítottak, kongresszusi műszakokon vettek részt. Az üzletek és a kirakatok tisztaságáért védnökséget vállaltak. Ezenkívül az eszmei-po­litikai nevelőmunka javí­tása egyik fő célkitűzésük. Rendszeresen megtartották a taggyűléseket, melyeken szellemi vetélkedők és kü­lönböző versenyek kereté­ben a napi politikai ese­ményekről tájékoztatták a fiatalokat. Beszélgetésünk során élénk, aktív szervezeti élet­ről tájékoztatott a fiatal félegyházi kereskedők kül­dötte. Remélhetőleg ez a lendület, a kongresszus után még tovább fokozódik. Ten­nivaló akad bőven. Tárnái László Egységesítik 9l földnyilvántartást Tanácsi irányítás alti herül a megyei földhivatal Mint ismeretes, a kor­mány szeptember 29-én hozott 1042/1971-es határo­zatával új alapokra helyez­te az ingatlan- és földnyil­vántartást. Ezzel lehetővé válik a több mint százéves intéz­mény — a földkataszter és a telekkönyv — helyett egy új, gépi adatfeldolgozásra alkalmas, egységes nyíl­Igazgatók szakdolgozata Fejlődik az Országos Vezetőképző Központ A magyar iparvállalatok és egyéb gazdasági intéz­mények különböző beosz­tású vezetőinek szervezett továbbképzésére jött létre — egy 1967-ben született kormányrendelet hatására a Munkaügyi Minisztérium Országos Vezetőképző Köz­pontja. Az elmúlt három és fél év alatt körülbelül 1600 vezető végzett el különféle tanfolyamokat. Az OVK- ban, s az intézet belső ta­nári karán kívül — ame­lyek között közgazdák, mérnökök, matematikusok, pszichológiai és pedagógiai szakemberek is vannak — körülbelül 400 külső szak­értő, előadó vezette ezeket a foglalkozásokat. Letelt a tanulóidő Az intézet nevében ott van ugyan a „központ” szó, ám vezető továbbképzéssel még nagyon sok kisebb-na- gyobb intézmény és szerve­zet foglalkozik az ország­ban. Az idei év azonban új korszakot nyit az Országos Vezetőképző Központ éle­tében. Azt is mondhatnánk, hogy letelt a tanulóidő, el­múlt az az időszak, amikor az OVK munkatársainak legnagyobb gondja a to­vábbképzés alapjainak le­fektetése, a leglényegesebb szervezeti formák kidolgo­zása, a módszertani eljárá­sok felkutatása és adaptá­lása volt. A jövőben az OVK valóban a hazai ve­zető továbbképzés központi irányítója, szervezője, koordinálója lesz. 1971. június 22-én tár­gyalta a kormány a veze­tőképzés általános helyze­tét. Meghatározta a tovább­képzés fejlesztésének fel­adatait, áttekintettte a fej­lesztés feltételeit, s határo­zott arról, hogy az OVK-t a hazai vezetőképzés köz­ponti intézményévé kell ki­bővíteni, illetve átalakíta­ni. Mielőtt áttekintenénk a vezetőképzés fejlesztési le­hetőségeit, nézzük, mit és hogvan tanulnak a vezetők ma? Jelenleg öt különböző tanfolyamon sajátítják el a korszerű vállalatirányítás és taktikai fel­adatait, a személyzeti és kádermunka általános és speciális tudnivalóit, a vál­lalati termelésszervezés idő­szerű problémáit, a mun­kaerő-gazdálkodás és álta­lában a munkaügyi tevé­kenység kérdéseit. Kicsit már a jövőbe mutat az ok­se. Ennek egyik már az idén megvalósuló formája az új rendszerű tatók továbbképző tanfo­lyama, amelynek feladata, hogy más intézmények ve­zető továbbképző tanfolya­mainak előadóit ismertes­sék meg e témakör legfon­tosabb jellemzőivel. A hatékonyság új formát követelt Magának az intézetnek a jövőben elsőszámú feladata a felsőszintű vezetők, a legnagyobb vállalatok ve­zérigazgatóinak, illetve igazgatóinak továbbképzés >hMv énekem figyelembe ik érdekes, s kívánják venni1 a hallgatók komplex tanfolyam. Eddig ugyanis, egyhónapos tanfo­lyamokon vettek részt a vállalatok vezetői, s hogy a tanultakat hogyan hasz­nosították — s egyáltalán hasznosították-e —, azt nemigen lehetett felmérni. Lényegében az oktatás ha­tékonyságának növelése követelte meg az újtípusú tanfolyam megszervezését; Ennek lényege; az egyhó­napos képzés, az eddigiek­hez hasonlóan, továbbra is megmarad. Az oktatók és a hallgatók kapcsolata azonban nem szakad meg, konzultatív jellegű találko­zókra kerül sor, s a hall­gatónak fél év eltelte után be kell mutatni és meg kell védeni egy szakdolgo­zatot. Ez az oktatási for­ma. oersze, a jelenleginél cokkal szorosabb kapcsolat kiépítését követeli meg az OVK, illetve &z egyes okta­tók. tanárok és*-a- termelő vállalatok között. Hiszen a vállalatainak problémáit is. speciális, Szervezik a leendő vezetők képzését Pelíció a dühányzás BELGRAD A jugoszláv képviselőház Népek Tanácsa szociálpo­litikai bizottságához 1400 állampolgár és mintegy 40 tudományos és egészség- ügyi intézet petícióval for­dult a dohányzás megaka­dályozása, illetve törvé­nyes szabályozása érdeké­ken. A kérvényezők kérik, hogy a jugoszláv képvise­lőház hozzon tör,7ényt a ■dohányzás megtiltásáról a munkahelyeken, a közleke­désben stb. Követelik to­vábbá a dohány reklámo­zásának betiltását, vala­mint azt, hogy az árudák kiskorúaknak dohányt ne szolgáltassanak ki. Vége­zetül követelik, hogy a do­hánygyárak minden do­hánydobozon kötelezően tüntessék fel: a dohány rendkívül kárr r.z emberi szervezetre A júniusi kormányhatá­rozat értelmében fel kell készülni az államigazgatási vezetők továbbképzésére is. Elsősorban a különböző mi­nisztériumok és főhatósá­gok, főosztály-, osztály- és csoportvezetőiről, illetve helyetteseikről van szó , és azokról az emberekről, akik a vezetői utánpótlás szem­pontjából jöhetnek számí­tásba. Egyébként a vezetői utánpótlás képzése az OVK egyik központi feladata lesz a jövőben. S hogy ez milyen fontos teendő, arra egyetlen statisztikai adat: tíz éven belül a jelenlegi vezetőknek kb. egyharma- da távozik — elsősorban nyugdíjazás miatt — az irányító munkakörökből. A leendő vezetők oktatása persze, merőben más jellegű feladat, mint a tulajdon­képpeni vezető továbbkép­zés. Ennek módszertana, tananyaga és általános elő­készítése sok-sok évi mun­kát követel, s ezért leg­jobb esetben is csak két- három év múlva kerülhet sor az utánpótlás oktatásá­nak megkezdésére. Külön kell megemlékez­ni a személyzeti vezetők to­vábbképzéséről, amelynek hároméves múltja , van már, s az ott használt há­romkötetes tananyag — amelyben helyet kap a lé­lektan. a szociológiai -is — az első helyen ilyen jellegű és nem is sikertelen pró­bálkozás a szocialista álla­mokban. Az OKV a tanfolyamo­kon kívül még sok egyéb formában is segíti a veze­tők munkáját. E formák egyik legfontosabbika a Számítástechnikai Intézet, amelynek három különbö­ző osztálya dolgozik a leg­korszerűbb ICL számítód gépen. A Tudományos Tá­jékoztató Szolgálat részben a negyedévenként megje­lenő Vezetőképzés című fo­lyóiratban, részben egyéb formákon át bocsátja köz­re a vezetéstudomány friss ismeretanyagát Mindeze­ken túl pedig az Országos Vezetőképző Központ eddig is, s a jövőben is él a né­hány napos szakmai konfe­renciák, tapasztalatcserék, szemináriumjellegű össze­jövetelek, viták lehetősé­geivel, s szó van arról, hogy ezekre a foglalkozásokra meghívják az adott szak­kérdés külföldi ismerőit is. V. Cs. vántartás kialakítása. Mi tette szükségessé en­nek a határozatnak a ki­adását? A felszabadulás előtt az állami földnyilván­tartás rendeltetése. a. föld­művelésből származó jöve­delem adóztatása volt, ami az aranykorona érték ará­nyában történt. Ezen túl politikai jelentősége is volt, mivel választójogot csak az kapott, aki bizonyos arany­korona értéket elérő föld­del rendelkezőit. A telek­könyv viszont jogi jellegű nyilvántartás, ahová az in­gatlanokra vonatkozó tu­lajdonosi jogokat és be­jegyzéseket vezették be. A felszabadulás után, a szocializmus építésének kezdeti időszakában nem volt nélkülözhető sem a te­lekkönyv, sem pedig a föld­nyilvántartás. A földreform, az államo­sítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése mind az állami földnyil­vántartás adatai alapján történt. Az összevonást lényegé­ben az teszi szükségessé, hogy a két nyilvántartás között bizonyos párhuza­mosság, de ugyanakkor nagyarányú eltérés van, ezért a nyilvántartás je­lenlegi formájában való fenntartása bürokratikus, felesleges munkát okoz az állami szerveknek és a la­kosságnak. Ennek a határozatnak a megszületését több jelentős intézkedés .előzte még. Ilyen volt a földtulajdon és a föidhíiszhSfat 'tr’.Kiezéké,' ami,., .gyakorlatilag már Végül az egységes föld­ügyi nyilvántartást az új földminősítés be­vezetése is szükségessé teszi, ugyanis az eddigi kataszte­ri tiszta jövedelem szerinti értékelés elavult. Az új kö­vetelményeknek megfele­lően a földminősítésnek is egy új rendszerét kell ki­alakítani. Ez meglehetősen bonyolult, s nagyobb elő­készítő munkát vesz igény­be. Ez az új rendszer lesz az alapja a közgazdasági szabályozók, az adórend­szer, valamint a költségve­tési kapcsolatok megbízha­tóbb és egységesebb kiala­kításának. Bács-Kiskun megyében a földhivatal dolgozói jelen­leg a móriegáti Petőfi, a soíti Szikra Termelőszö­vetkezetben, valamint Ke­rekegyházán az erdészetben végeznek — kísérleti jel­leggel — földminősítő munkát Alapvetően a tanácstör­vény is szükségessé tette a földhivatalok szervezeti to­vábbfejlesztését. Itt is al­kalmazni kell ugyanis a törvény szelleméből adódó feladatot, hogy az állami irányítási, ha­lósági és igazgatási dön­tések ott történjenek, ahol a tényeket legjob­ban ismerik. Ez a hely pedig nem lehet más, mint a megyei, illetve a helyi tanács. Gyakorlati­lag ez azt jelenti, hogy a földhivatalok a megyei ta­nács szakigazgatási szerve­négy éve folyik. Ennek ke-'ké?*> annak még közvetle- rőtében- • mcrgoldódAak-’m nebb irányítása ala kerül térrhélőszövetkezetek' föld­tulaj doh- és földhasználati kérdései, valamint a zárt- kertréndezéssel kapcsola­tos feladatok. Egységessé kellett ten­ni a földméréssel, térképé­szettel kapcsolatos jogsza­bályokat, ami azt jelenti, hogy a földhivatalok váltak a földmérési feladatok gaz­dáivá. Folyamatban van — és előreláthatólag 1971-ig befejeződik — a méter- hekíá Trendszerre való áttérés, ami megyénkben a bajai nek, amit 1972. január 1-i fordulónappal hajtunk végre. Lényegében — az elmon­dottakon túlmenően — szervezeti változás követ­kezik be, ugyanis a Telek­könyvi Hivatal a bíróságtól átkerül a földhivatalhoz. Ez az intézkedés nem érinti hátrányosan senki érdekeit. Személy szerint lényégében mindenki ma­rad eredeti beosztásában, változatlan munkakörrel, csak átkerül a földhivatal­hoz. Rendkívül fontos, hogy az átállás ideje alatt az és kiskőrösi járás, valamint! állampolgárok ügyeinek in Kiskunfélegyháza községei- tézésében fennakadás ne nek területén a közeljövő- legycn. a földhivatalok, a ben megtörténik. . Tefyezzpk a gépi nyilváh- tartás bevezetését, ami le- hetőyé teszi, hogy az egész országban . valamennyi in­gatlan egységes elvek és telekkönyvi hivatalok nem zárnak be egyetlen napra sem. Gádor József a megyei tanács vb mező­gyakorlat szerint kerüljön gazdasági és élelmezésügyi nyilvántartásba. osztályának vezetője Sokat hallani mostanában a Kecskeméti Kisipari Termelőszövetkezetek Kodály Kórusáról. Műsorukat két alkalommal közvetítette a rádió, sikerrel szerepeltek a megyeszékhelyen rendezett Katona József emlékünncpségcn. November 28-án ismét nyilvánosság elé lepnek: Borodin, Lóránd.. Bárdos és. Kálmán Lajos mű­veit tolmácsolják az ipari szövetkezetek megyei dalostalálkozóián, Kecskeméten.

Next

/
Thumbnails
Contents