Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-25 / 279. szám
1971. december 25. csütörtök 3. oldal Bepillantás katonáink életébe A napokban — mint ezt már hírül adtuk — a megye vezetői látogatást tettek egy megyénkben állomásozó katonai alakulatnál. Nem akarunk kitérni arra a magas színvonalú, a legkorszerűbb haditechnikát reprezentáló bemutatóra amit ott láttunk, inkább azokról az emberi, a hivatásos és gondtól eltekintve megfelelően hajtjuk végre. A parancsnokság kiváló katonai, szakmai ismerettel és pedagógiai képességgel rendelkező tiszteket helyezett az egyetemi előfelvételi nyert katonák alegységeinek parancsnoki posztjára. Főleg a katonai főiskolát nem régen végzett tiszteket alkalmazzuk A megye vezetői a haditechnikai eszközökkel ismerkednek. sorállomány életét befolyásoló tényezőkről beszélnénk, amelyekről közvetlen eszmecsere alakúit ki. Dr. Romany Pál. a megyei pártbizottság első titkára a parancsnok és a pártbizottság titkárának tájékoztatója után megkérdezte: — Hogyan élnek a tisztek, családtagjaik, milyenek a lakásviszonyok? Véleményem szerint— folytatta — a megnövekedett feladatoknak jobban eleget tudnak tenni, ha az ilyen gondokat is megoldjuk. A parancsnok nem késlekedett a válasszal. Elmondta, hogy a tiszti és hivatásos tiszthelyettesi családok lakáshelyzete lényegesen javult. Hozzájárult ehhez, hogy az alakulat saját erejéből 34 lakást készíttetett, s a közeljövőben a Honvédelmi Miniszf ezeken a helyeken kiképzőknek. Ezek a fiatal tisz- ; tek koruknál fogva is kft- [ zelebb állnak a. fiatalok- [ hoz. frissek az ismereteik. Miután a megyei rendőr- I főkapitányság vezetője dr. Szalóki László rendőr ez- 1 recles is jelen volt, a kö- ! vetkező kérdés két fegy- I veres testületet is él-intett.: — Van-e rendezésre szoruló ügy a katonák és I a polgári szervek között, s j milyenek a kapcsolatok? i Az alakulat pártbizott- ■ ságának titkára széttárta a karját. — Hosszú évek óta ilyen gondunk nem akadt Még elvétve sincs garázdaság, rendbontás. Jp a kapcsolat a párt, a KlSZ-szeryeze- tekkel, a rendőrséggel, a munkásőrséggel, a tanácsokkal, s a lakosság egészével. Szeretik katonáinkat, hiszen nemcsak a városisán eltölöttt „kimenőkről” Ismerik őket, hanem a rendkívüli munkákhoz adott segítségből, az elemi csapások elhárításából is. Olykor előfordulnak közlekedési balesetek, amelynek okozói, vagy szenvedő alanyai katonák. Ilyen esetekben a szabályok értelmében járunk el és emiatt még nézeteltérés nem fordult elő. A pártbizottság titkárának tette fel végezetül a kérdést dr. ■ Romány Pál: — Nem tudom megítélni a számokból, hogy sok-e a KlS^-tag önöknél, vagy kevés, de véleményem szerint a hadseregben jó alkalom van arra, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek á KISZ-szervezethez. Azt szeretném megtudni, elégedettek-e a K-ISZ-ta- gok számával, a KISZ munkájával?. — A hivatásos és sorállomány KTSZ-korosztályá- hoz tartozó létszámának vizsgálatakor elégedetten állaóítöttuk meg — válaszolta a pártbizottság titkára —hogy a KISZ-ta- gok aránya mintegy 90 százalékos. Ezt jónak, megfelelőnek tartjuk. A KISZ munkáiéval is elégedettek vagyunk. Célunk természetesen az. hngv a hozzánk bevonuló fiatalokat a párt. a haza szerete- tére neveljük, s a leg’ob- bakát ott lássuk az ifjúsági szervezetben ... Sok mindenről esett még v=zó ezen a késő délutáni beszélgetésen, amelyet dr. Romány Pál az. alakulat parancsnoka felé fordulva a következő szavakkal zárt ba: „Jól szervezett bemutatót láttunk, alapos tájékoztatókat hallottunk. Kérem, fejezze ki elismerésünket a katonáknál?, az alakulat tisztjeinek. E rövid idő alatt volt alkalmunk bepillantani katonáink életébe: láttuk, tapasztaltuk hogyan élnek, hogyan dolgoznak. Megállapíthattuk, hogy harckészültségük magas fokú. Kívánom, hogy a jövő esztendőben és azután is tegyenek meg mindent szocialista hazánk védelmi erejének erősítése érdekében.” Gémes Gábor Kommentár Brigádok a fogyasztóért Tegnap történt. Kecskeméten a megyeszékhelyi és a kiskunfélegyházi Centrum kereskedelmi vállalat szocialista brigádvezetői egy jó félnapos eszmecserén találkoztak egymással. A lap hasábjain meglehetősen sok hír található a szocialista brigádokról. Ezeknek zöme azonban többnyire az ipar területéről szól, ezzel azt a látszatot is keltve, mintha a brigádok az élet, a népgazdaság más területein nem volnának és nem fejtenék ki a társadalom számára mindenképpen többet adó, hasznos tevékenységüket. Talán éppen ez az oka, hogy felfigyeltünk erre a tanácskozásra, már annál is inkább, mert az utóbbi időben a lap sokat foglalkozott a lakosság ellátásának gondjaival, számos biztatással igyekeztünk befolyásolni a kereskedelem irányítóit, és valamennyi dolgozóját az „arccal a vásárló felé” nagy fontosságára. És különösen nem oktalan .dolog erről beszélni az év vége táján mindig szokásos nagy kereskedelmi forgalom küszöbén. Bár egyetlen kereskedelmi vállalat szocialista brigádmozgalmi munkája kommentálódik, mégis lehet mondani: j a .cseppben fel lehet' ismerni a tengert, néhány száz ember munkájából í a sok ezerére is következtetni lehet. A tanácskozáson nagyon plasztikusan volt érzékelhető az, hogy már egy egészen üj generáció is ott áll a ' pultok mögött. Iskolázott, művelődő emberek sokasága, akik a kereskedel - met nem pillanatnyi munkahelynek, hanem egyszerűen ugyanúgy, mint a ! szakmák többségében, élethivatásuknak ! tekintik.- Ez nagyon fontos motívum, 1 hiszen köztudott, hogy a kereskedelem | nem’ tartozik a legjobban fizetett szakmák közé. Tehát egyre nagyobbodó körben tudatos és maguk elé célokat ; kitűző emberekről van szó, akiknek kulturálódását az is jelzi, hogy csupán 1 ennél az egyetlen vállalatnál a dolgozók 94 százaléka politikai és szakmai továbbképzésben vesz részt. Miért? Mert tudják, hogy milyen fontos poszt a pult mögött állni és szinte percenként fürkészni a vevői szándékot, hangulatot, és mindig tenni valamit azért, hogy a vásárló megnyugodott, elégedett legyen. Minden bizonnyal ezek a tényezők eredményezték azt, hogy a vállalat dolgozóinak jelentős százaléka részt vesz a szocialista brigádmozgalomban, vállalva mindazokat a feltételeket, amelyek a forgalmi tervek teljesítése érdekében szükségesek, de azokat is, amelyek a szocialista ön- és egymásnevelést szolgálják. Vállalják, mert érzik, hogy brigáddá szerveződve, mint a népgazdaság sejtjei többet jelentenek a csak egyedül dolgozó embernél. De a szocialista demokratizmus fejlesztése, és az abban való részvétel is a brigádmozgalom révén többet kínál és ad számukra. Összességében mindez egy vállalat szervezettségét is növeli, ami természetesen jobban kiaknázhatóvá teszi az új gazdasági irányító rendszer lehetőségeit. A tanácskozás leglényegesebb mondanivalója — ők legalábbis így fogalmazták — az volt, hogy „A legnagyobb úr a vásárló!” A másik, szinte jelszóként hangoztatott mondásuk:: „Jobb fogyasztói közérzetet!” Megnyugtató, hogy a brigádok, ha képletesen is, ezeket írják zászlajukra. És bizonyos, hogy ez tulajdonképpen a kereskedelem szocialista brigádmozgalma egészének a belső indítéka. Mert mi is lehet a legfontosabb a posztját igazán állni akaró vállalat, vagy dolgozó számára. A választék növelése, a hiánycikkek minimálisra csökkentése, a minőség, s ezzel együtt a fogyasztó érdekvédelme is, és természetesen a szakmai tanácsadás. Köztudott, hogy bizony nem könnyű mindenben a vásárlók rendelkezésére állni. Ez sok-sok aprómunkából, s megszámlálhatatlan mozzanatból áll. De ha a kereskedés legfőbb alaptényezői összhangban állnak egymással, és egyidő- ban jelentkeznek, akkor a kereskedelem politikai funkciót is vállalt: erősítette a mindenkor szükséges bizalmat, és bizonyította társadalmunk legfőbb célkitűzését, az emberért munkálkodást. Ez volt talán a tanácskozás legfőbb erőssége, és egyben legnagyobb tanulsága is. —r —1 Mathiász Jánosra emlékeznek December 4-én lesz ötven esztendeje, hogy Mathiász János meghalt. A világhírű szőlőiiemesitő tiszteletére, emlékezetére a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet és a Kertészeti Egyetem tudományos ülést rendez Kecskeméten. A tanácskozást november 6-án, pénteken, délelőtt 10 órakor, a városi tanácsháza , dísztermében rendezik meg. , A tudományos ülés színhelyén kisebb kiállítás is szemlélteti, érzékelteti a Katonatelepen munkálkodó szőlész múlhatatlan érdemeit. téri um is építtet új lakóházakat. Sokáig gondot jelentett a hivatásos állományban levők hozzátartozóinak munkába állítása. Ma már egyetlen alakulat kivételével valamennyi helyőrségben — a polgári szervekkel való jó együttműködéssel — munkalehetőséget teremtettek a ka- tonafeleségek számára. Itt kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács elnökhelyettese. aki' nem kis megelégedésre közölte: a jövő év júniusában a kérdéses helyre egy olyan ipari üzemet telepítenek, amely főleg női munkaerőt foglalkoztat. Ezután a megyei pártbizottság első titkára arról érdeklődött, hogy az egyetemi előfelvételi nyert fiatalok kiképzéséhez — akik rövidített szolgálati időre vonulnak be — rendelkeznek-e pedagógiailag is felkészült, megfelelő képzettségű tiszti állo- mánnval. — Köztudott —hangzott a parancsnok válasza —, hogy az egyetemi előfelvételi nyert katonákat tizenegy hőnap alatt kell kiképeznünk. Egységünknél ezt a munkát már évek óta végezzük, 5 néhány kisebb Az első „Itt, Kecskeméten három kommunista pártot is csináltunk ..(Magyar Alföld, 1919. március 30.) A Kommunisták Magyar- országi Pártjának 1918. november 24-én történt megalakulása fordulópontot jelentett az egész magyar történelemben, benne a kecskeméti munkásmozgalom történetében is. A párt országos központjának megalakulása utáni betekben Kecskeméten is élénkebbé vált a szocialista ideológia alapján álló és forradalmi gondolkodású, de szervezetileg a szociáldemokrata párt irányítása alatt álló, a szakszervezetek helyi csoportjához tartozó baloldali szociáldemokraták tevékenysége. A szakszervezetekben és a helyi szociáldemokrata szervezetben aktivizálódó, forradalmi nézeteket vall' emberek, az úgynevezett „szélsőséges szociáldemokraták” csoportja körében váltott ki elsőként nagy visszhangot a KMP megalakulásának híre. Az 1918. december 7-től megjelenő lépések Vörös Üjság Kecskemétre rendszeresen eljutott, s közismertté tette a városban a KMP programját, s politikai irányvonalát: a proletárdiktatúra és a szocialista forradalom megvalósítását.- E forradalmi út felismerése tükröződik a kecskeméti baloldali szociáldemokratákból toborozódó csoport tagjai tevékenységében és fejlődésében is. A forradalmi programmal azonos, vagy azzal rokon politikai nézeteket valló személyek külön politikai összejövetelei egyre gyakoribbá és tartalmasabbá váltak. A tömörülés legöntudato- sabb és legenergikusabb szervezője Simon. István, fiatal, másodéves joghallgató, a szociáldemokrata párt helyi lapiának, a Magyar Alföldnek a munkatársa volt. Simon István * és több más kecskeméti baloldali szociáldemokra tát is köztudomásúan szoros elvtársi, baráti szálak fűzték régtől fogva a város n*gy forradalmár szülött jéh«: Vágó Bélához. Ezek az elvtársi, baráti kapcsolatok politikailag még jelentősebbekké váltak azután, hogy Vágó Bélát a KMP első Központi Bizottságának tagjául megválasztották. Vágó Béla és Simon István kapcsolatai az ezt követő időszakban termékeny sokoldalú segítséget jelentettek e baloldaliak szervezeti tömörülésének. Sőt, vannak olyan források is, melyek azt mutatják, hogy Vágó Béla volt e kecskeméti baloldaliak vezetője. Ez azonban annál az egyszerű oknál fogva sem volt lehetséges, minthogy Vágó Béla ebben az időben a Budapesti Munkás Tanács kommunista frakciójának vezetődként tevékenykedett. Tény azonban, hogy Vágó Béla — főként a Simon István útján Kecskemétre' jutó — eszmei, politikai és szervezeti útmutatásainak döntő szerepe volt e csoport politikailag kommunista tartalmú sejtté való fejlődésében. A kecskeméti szervezet* munkások körében mindezek összhatásaként 1.913 decemberében megértek szubjektív feltételei is az első és egységes kommunista sejt létrehozásának. Különböző, de egybevágó adatok szerint 1918 december közepe táján fejlődött ki a baloldaliak e szervezett tömörüléséből a KMP programja alapján működő és szervezetileg is önálló, első féllegális kommunista sejt Kecskeméten. A szervezet tagjai közé tartozott Simon Istvánon kívül Bán Ferenc vasmunkás, Vincze Lajos, Németh László, a kecskeméti ácsmunkások szakcsoportjának elnöke, illetve elnökhelyettese, Villám István föld- munlíás, Csibra József szabósegéd, dr. Buday Dezső jogakadémiai tanár, dr. Lőwy Ödön jogász, Hajnal József újságíró, Flamm Sándor, Takács István, Hajma József, Brachfeld Gyula és más baloldali szociáldemokraták. Ezek közül aktív szervező szerepet töltöttek be a Szovjetoroszorszá"ban internacionalistaként harcoló, de már 1918. októberében és novemberében hazaérkezett elvtársak. Különösen a Szovietoroszcrszág- ban pártiskolát végzet* Hajma József és Németh I ászló töltöttek be rendkívül nagy és kiemelkedő politikai szerepet. A legújabban feltárt források arra mutatnak, hogy az első kecskeméti kommunista szervezet tagjai — nyilván külön találkozásaik leplezése érdekében — különböző helyeken tartottak gyűléseket. A meghatározott céllal rendezett összejövetelekre kizárólag csak a megbízhatónak tartott, baloldali, kommunista meggyőződésűeket hívták meg. Legtöbbször a Széchenyi tér 5. szám alatt levő Magyar Alföld szerkesztőségében, s az ugyanazon ház emeletén levő Flamm és Takács ém'tőanyag-keres- kedelmi vállalat irodájában, valamint a Kisfaludy utca 6. szám alatti Munkás Otthon „sárga” termében tartották a gyűléseket. E kommunista szervezet tagjai rendkívül aktív és szerteágazó politikai tevékenységet fejtettek ki. Ezek közül főként a Vörös Üjság terjesztése és a baloldaliak tömörítése, a többi kommunista szervezet megalakítására iránvuló munka volt a le'riclentőznhb Történelmi jelentőségét o°die abban lehetne össznfe'lelni, hogy ez első 'kommunista szervezet létrejöttével és tevéken-'Récével veszi kezdetét Kecskemét kommunista mozgalma. Békevári Sándor
