Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-24 / 278. szám

r 4. oldal ifh. november Z4. szén» Az érdekek egyeztetésével Az elmúlt napokban | sége azonban nagyon is szinte egymás követték az olyan nagyfontosságú léte­sítmények avatóünnepsé­gei, mint amilyenek a Székesfehérvári Könnyű­fémmű szélesszalag-hen- germű, a Borsodi Vegyi­kombinát négymilliárd fo­rintos ráfordítással felé­pült Nitrogén II. és PVC II. gyáregységei. Határidő­re készült el az Egyesült Izzó kaposvári elektron­csőgyára és mások. Az újságíró naplójában még nem fakultak meg azok a sorok, amelyeket a gazdasági aktíván jegy­zett fel emlékeztetőnek — más témákhoz is — a kor­mány elnökének beszámo­lójából, a vitából: 1971- ben fokozódott a beruhá­zási tevékenység koncent­rációja; az elmúlt évekhez képest több mint ötszázzal csökkent a megkezdett és több mint ezeregyszázzal nőtt az átadott létesítmé­nyek száma; jelenleg mint­egy 10 százalékkal keve­sebb a folyamatban levő építkezés, de a beruházá­sokra folyósított költség- vetési összegek 13 száza­lékkal magasabbak, tart- hatalanul magas a befeje­zetlen beruházások állo­mánya, értékük egy egész év beruházási ö^zegének mintegy 80 százaléka. Az igények és a lehetőségek összhangja Ez utóbbiakat bírálta a kormány elnöke többi kö­zött a beruházási dönté­sekben, a beruházások elő­készítésében és kivitelezé­sében mutatkozó hibákat. A kormány célja, hogy helyreállítsa a végnélküli igénylista és abból a tár­sadalmi forrásoldalról is garantálható reális igények és reális lehetőségek IV. ötéves tervben kijelölt összhangját. Fock elvtárs szavaival élve; „Egyik leg­fontosabb feladatunk, hogy a befejezetlen beruházások állományának aránya az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon és 1975-re az elfogadható 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Ez elengedhe­tetlen feltétele annak, hogy gazdaságunk haté­konysága erőteljesen foko­zódjék”. Más megközelí­tésében ez azt is jelenti, hogy a kormány ereden­dően az éves népgazdasági tervek keretében — és nem terven kívüli eszkö­zökkel — határozottan fellép, nehogy a beruhá­zás — mint éhes oroszlán — felfalhassa az életszín­vonalat. Addig nyújtózkodj... Az igények és lehetősé­gek összhangját társadalmi méretekben nem könnyű megteremteni. — Több bölcsőde kellene, de a kór­házi férőhelyek számának bővítése sem volna fölös­leges kiadás. Nemcsak a személygépkocsik, a tömeg- közlekedési eszközök, az meghatározott. A fogyasz­tás és felhalmozás egész­séges arányai úgyszintén. A társadalmi méretekben osztható terheltnek szigorú határaik vannak. Határt szab a párt és a kormány gazdaságpolitikája is, amelynek sarkallatos tétele az életszínvonal tervszerű növelése. Ezért az „össz­komfort” építését társadal­mi méretekben — szelle­miekben, anyagiakban, ott­hon és a munkahelyen, lakóhelyen — úgy kell végezni, hogy átmenetileg se okozhasson visszaesést az életszínvonalban. Mi zavarta és mi zavar­hatja meg a társadalmilag elfogadható és a társadal­milag biztosítható igények összhangját a beruházási javak piacán? — Arra a szemléletbeli problémára — és annak feszültségeket kiváltó következményeire — kell utalni, amelyről a kormány elnöke is beszélt. A vállalatok gyakran mű­szakilag és pénzügyileg megalapozatlan beruházá­sok kivitelezését kezdték meg, „azzal az alig tikolt szándékkal, hogy a költ­ségvetés — kényszerűség­ből — az eredetileg terve­zettnél úgyis nagyobb ösz- szeget ad majd... Elha­rapódzott egyfajta szemlé­let, mely abban jut kife­jezésre, hogy a miniszté­riumok, tanácsok, vállala­tok, a negyedik ötéves tervtörvényben 40 milli­árdos beruházási többlet- igény kielégítését szorgal­mazzák.” A nagyban a kicsi is benne van Ez is bizonyítja, hogy gazdasági méretek- sokak fejében és gyakor- ben is. latában is a társadalmi, a Az érdekek következete­n épgazdasági érdek a cso­portérdek mögé került. A vállalati, a csoportérdek persze realitás volt, és marad ezután is. A fe­szültségek okainak és kö­vetelményeinek elemzésé­ből azonban nyivánvalóvá lett, hogy a vállalati ér­dek, a különböző munkás­kollektívák is megsínylik, ha a helyi törekvés, a vál­lalati vezetők döntései ke­resztezik az össztársadalmi érdekeket, lehetőségeket. Ahol az egyeztetési el­mulasztják, ott az előbb- utóbb visszaüt helyileg, de ha állandósul nép­sebb és azonos szemlé­letű egyeztetése elől te­hát nem lehet kitérni. Előbbre akkor jutunk, ha abban egyetértünk, — szóban és tevőlegesen is; — hogy a különböző rész­érdekek nagy rendezőná- lvaudvarán eligazító elv­ként és parancsként csak az össztársadalmi, a nép- gazdasági érdek érvénye­sülhet. Ehhez a tegnapinál tudatosabb vezetői maga­tartásra van szükség, a jo­gok mellett a kötelessége­ket is pontosabban meg­határozó és számonk^rő határozatokra és közyúie_ ményre. D. J. Műszakiak fóruma Az idén immár hatodik alkalommal rendezte meg a műszaki hónapot a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesület Szövetségé­nek Bács- Kiskun megyei Szervezete. A megyehatá­rokon belül viszonylag ké­sőn alakultak meg a szö­vetséghez csatlakozó cso­portok, társulatok. A fo­lyamatot megindította, majd erősítette a múlt év­tizedben végbement ipar- fejlesztés, s az országos program keretében Buda­pestről idetelepült gyárak létrejötte. Jelenleg több mint ötezer műszaki értel­miségi szakember dolgozik a gazdaságokban, vállala­toknál. Közülük ezerhat- százan tagjai a nálunk dol­gozó tizenöt természettudo­mányi és műszaki egyesü­letnek. Az idén úira meg­rendezte a megyei szerve­zet októberben és novem­berben a műszaki hónapot, amely sűrített programmal szolgált a szakmai értel­miségnek. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a rendezvé­nyek elérkeztek arra a fokra, amikor a korábbi mennyiségi felhalmozódás új minőségbe csapott át. Az eddigiek során kiala­kult az a réteg, amely az intézményes oktatás befe­jezése után részt vesz az egyesületek által rendezett önképzési alkalmakon, s kihasználva a lehetősége­ket, ötletekkel, javaslatok­kal beleszól az országos, illetve a szűkebb területet érintő fejlesztési elképze­lésekbe. Ez a tevékenység becsülendő többletmunkát ielent, s szigorúan az ön­kéntesség elvén alapszik. Az előadások, kerekasztal­Mit tud a VUP­Látogatás Kunbaján Ha nem lenne velem Gör- höny István pincemester, nehezen igazodnék ki eb­ben a labirintusban, eset­leg eltévednék az egyfor­ma, csillogó csempékkel borított folyosókon. A Kun­bajai Állami Gazdaság pin­céje 120 ezer hektoliter be­fogadóképességű, a legna­gyobb az országban. — Épül a feldolgozó is Vagyis inkább épülget, mert tavaly szerettük volna üzembe helyezni, de örü­lünk, ha jövőre kész lesz. A késést sok kellemetlen tényező okozta, a tervezés­től kezdve az anyag- és munkaerőhiányig —, pa­naszkodik a pincemester. A Kunbajai Állami Gaz­daságban van az ország legnagyobb korszerű szőlő­ültetvénye. A 2900 holdból 2560 a termő. Évek óta ki­váló terméseredményeket produkált a modern tech­nológia. Az idén is — a fagykárok ellenére — meg- , közelítették a negyven má­zsát holdanként, összesen 95 740 mázsa szőlőt szüre­teltek. Hazánkban elsők között próbálták ki a VUP—1 típusú, szovjet ■1 \ jt A hatalmas pince egy részlete. A betontartályok mel­lett megtalálhatók az ászokliordók is. töket a tőkéről leszívja és Mindezek ellenére meg- a gyűjtőtartályba juttatja, állapíthatjuk — véli a ker- gvártmányú szőlőszüretelő A tartályokat a sor végén tészmérnök —, hogy műkő- gépet. üríti. Teljesítménye arány- dési elvét tekintve némi A kísérlet tapasztalatai- lag nem nagy, mintegy két- átalakítás után alkalmas a ról Lisicza István kertész- szeres a kézi szürethez ké- szüretelés gépesítésére, mérnök ígv tájékoztat: pest. A gép némi tökélete- A gazdaság pincészeté­— Egv ötvenlóerős trak- sítésre szorul. Az előzetes ben most szerelik az új , tor hajtja a berendezést, lombtalanítás ellenére le- holland palackozó gépsort, autóbuszok esi utasaik is j Nagy teljesítményű ventillá- vélmaradványok kerülhet- Teljesítménye háromezer hasznát^ látnák a jobb, tora segítségével előzőleg a nek a szívócsőbe, amelyek üveg óránként. Bíznak ben­korszerűbb utaknak. Ahány vállalat, ahánv tanács, any- nvi építési, fejlesztési terv. Az esetek többségében bl- zonvítóan valamit orvosol­nak, előbbre visznek. A „takaró” hossza és szélest leszáradt, vegyszerrel ke- a szőlőtől átáznak és a ne, hogy januárban már zeit. vagy természetes tisztító ventillátor nem tud- dolgozhatnak vele. A már lombhullás előtt álló leve- ja a szennyeződést eltávo- meglevő régi berendezéssel leket lefújja. A vákuumos lítani. Hiba az is, hogy a együtt évente 80 ezer hek- hatás eredményeként, az nagyobb fürtöket csak toliter bor palackozását egy-egv dolgozó áltol kezelt többszörös nekirugaszko- tudják segítségével megöl­sz! vócsövön keresztül a für- dással tudja beszívni. dani. K. S. konferenciák, tanulmány­utak általában a gazdasá­gosság növelésének célja körül csoportosultak. A múlt héten befejező­dött műszaki hónap to­vábblépést jelentett a ko­rábbiakhoz képest. A ren­dezvények sokszínűek vol­tak. széles skálán mozog­tak. A tagegyesületek me­gyei előadói ugyancsak ki­váló felkészültségről adtak számot. A Kecskeméten meg­tartott rendezvényeket Lá­zár György munkaügyi mi­niszter tájékoztatója nyi­totta meg, aki a gazdasá­gi hatékonyság növelésének munkaügyi feladatairól szólt. Az egyhónapos ese­ménysorozatot bevezető be­számoló a Szervezési és Vezetéstudományi Egyesü­let rendezésében hangzott el. Az eseményekhez tarto­zott ezen túl a műszaki könyvnapok, a megyei ma­tematikai verseny rendez­vénye, a bőripari, a papír- és nyomdaipari, valamint a közlekedéstudományi egyesületek tájékoztatója és vitája az éppen idősze­rű szakmai kérdésekről. Hozzájuk csatlakoztak az erdészeti, geodéziai és élel­mezésipari egyesületek elő­adásai. Kiemelkedő helyet foglalt el dr. Szabó János­nak, az építésügyi és város- fejlesztési miniszter első helyettesének nagy érdek­lődéssel kísért referátuma az építőipar korszerűsíté­séről, amely nemcsak az elmúlt időszak beruházási politikáját, hanem a komp­lex fejlesztés jelenlegi és távlati feladatait is ismer­tette. Ezt követően a fa­ipari, majd a bányászati, kohászati-öntödei szakosz­tály, s a gépipari tudomá­nyos egyesület eseményeire került sor. Az idei műszaki hónap nagy eredménye, hogy a kecskeméti rendezvények rangjához fölzárkózott az öt bajai egyesületi csoport munkája is. A szakembe­rek egyebek között a bács­kai területet érintő telepü­lésfejlesztéssel, a kukorica­termesztés és szarvasmar­ha-tenyésztés témájával, vízügyi, faipari, erdészeti és geodéziai kérdésekkel foglalkoztak. Nagy vonalakban már kialakult a jövő esztendei, sorrendben a hetedik Bács- Kiskun megyei műszaki hónap programja. A szer­vezet tervezett eseményei a különösen időszerű mun­ka- és üzemszervezési, va­lamint munkalélektani té­mákat ölelik fel. Ezekre a kérdésekre nemrég hívta fel a figyelmet a megyei pártbizottság ülése. A műszaki értélmiség 1972-es programját az elért minőségi fejlődés tartósí­tásának szándéka határoz­za meg. H. F. MüÉagíielpst - pro és koifra „Kezdő” munkavállalók Az építőipar vándormadarai Megyénkben az elmúlt évhez viszonyítva 1,5 szá­zalékkal nőtt a foglalkoz­tatottak aránya. Ami a me­gye munkaerőigényét ille­ti. ennek az idei év első fe­lében a 86,6 százalékát si­került kielégíteni. Hiány mutatkozott anyag- mozgatókban, gép- és szer­számlakatosokban, kőmű­ves szakmunkásokban, to­vábbá gépkocsivezetőkben. Érdekes és említésre mél­tó tényező, hogy a felvett munkások csaknem 15 szá­zaléka első ízben vállalt munkát. (Zömmel fiatalok­ról, vagy a háztartási mun­kát felcserélő asszonyokról van szó.) Említést érdért el itt a szakmunkások beiskolázása !s. amelyet a tervezetthez kéDest 101,2 százalékra tel­jesítettek a megyében. A vállalatok némelyike • még idegenkedik a lányok fel­vételétől, ugyanakkor pedig olykor a lányok is viszo- lyognak egves szakmáktól — műanyagfeldolgozó, he­gesztő —, amelvek pedig többségükben számukra al­kalmas és előnvös .munka- feltételeket kínálnak. Az idei évben a szünidei foglalkoztatásban kis híián ötezer általános és közép­iskolai tanuló vett részt, összesen 82 319 munkana- not dolgoztak, s közülük r>av főre 16 és fél munka-* nan jut. Ami a munkaerő általá­nos mozefsát illeti, a múlt Zv el=ő fújévéhez kénest az *dei Zv b.asorrt idős^aká- v>„ry 900 «remélivei keve- plUelmerfnk. ugyan­akkor a kiiéook szarna a mezei Sebnél 750-nel volt kevesebb. A kereskedelemben 1 -zúzalékkel kevesebben je­lentkeznek ugvan felvé+el- viszont másfél száza­lékkal kevesebb a kilépők száma, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A vállalatoknál egyébként ál­landó a törekvés a fegye­lem megszilárdítása, a törzsgárdatagok fokozott megbecsülése érdekében. Az építőiparról szólva említsük meg. hogy ez ága­zat munkaerőhelyzete nem alakult a várakozásnak megfelelően. Az idei év el­ső felében a foglalkoztatot­tak csaknem egynegyede hagyta el munkahelyét. Végső soron a vállalatok feladata, hogy megfelelő munka- és üzemszervezés­sel, az állásidő és a túl­órák csökkentésével, az anyagmozgatás lehetőség szerinti gépesítésével, s nem utolsósorban a szak­munkások széles körű kép­zésével igyekezzenek a helyzeten javítani. A mun­kaerő-gazdálkodás követel­ményei is messzemenően ezt írják elő, s népgazda­ságunk is — jogosan és megalapozottan — ezekkel. az igényekkel lép fel. J. T. Keresse a betűket! Alábbi rejtvényünk meg­fejtésekor gondoljon arra, hogy a közölt szó mit je­lent? S ha ezt kiegészíti TRÉFÁS KÉP- ÉS BETŰ­REJT VÉNY-ISKOLÁNK 14. pontjával, akkor könnyű lesz a megfejtés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents